Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

A holnap kovácsai

Nem tartozik a népszerű mesterségek közé, mióta Rózsa Sándor kora letűnt, a divatosak közé se igen számít. Könnyűnek meg éppen nem mondható! Különösképpen öröm tehát, hogy ebben az évben hat fiatal kezdi el tanulni a kovács szakmát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek tanműhelyében Nyerges Péter oktató irányítása mellett, most tanulják az elsőévesek jövendő szakmájuk alapelemeit. Még csak a szerszámokkal, az egyszerűbb fémmegmunkálással ismerkednek. Képünkön: Oláh István és tanulótársa a lemezvágó kezelését gyakorolja.

Mások

® • 9

nógrádi geodéták szerte az országban

X nógrádi szénbányák földtani-földmérési irodáját annak idején azért hozták létre, hogy a széntermelés csökkenésével keletkezett szabad szellemi és fizikai kapacitást hasznosíthassák. Ez a különleges szolgáltatásokat végző iroda azóta beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Kiderült, hogy van igény országosan is a geodéziai munkákra a földmérési, földtani, talajmechanikai vizsgálatokra és a kutatófúrásokra, tehát a fúró- berendezések kapacitására. Már tavaly is előre lekötöttek szinte egész évre az iroda kapacitását, és bár még „mesz- sze van” az év vége, de már keretszerződések készülnek a jövő évi munkákra is.

— A három gépkocsi-fúró- egyság közül kettő egész nyáron a Börzsönyt kutatta, — újságolta Bazsalya Gyula bányamérnök az iroda vezetője.

— Földtani kutatófúrásokat végeztünk, a kőzetképződést vizsgáltuk és az ércese- dés nyomait is megtaláltuk. Még további kutatásokra lesz szükség, hogy a Börzsönyt geológiailag teljesen feltérképezzék. Ezt a munkát a Magvar Állami Földtani Intézet megrendelésére végezzük. Ez az intézet az idén mintegy négymillió forint értékű munkát biztosított számunkra.

— Egerben a pincerendszer feltárása mellett építéstani, térképészeti kutatófúrásokat is végzünk, ezenkívül vízkutatást. Egyik fúróegységünk rövidesen Egerben kezdi meg a vízkutató fúrást. Itt melegvízre számítunk.

A megyében Mátranovákon a Barna patak völgyében a megyei vízművek részére készítünk egy háromszáz méter mélységű vízikutató fúrást. Ez a község vízellátásának javítását szolgálja majd.

Egy másik nagyobb megrendelőnk az olaj- és gázipar. Távvezetékek geodéziai, térképészeti, kitűzési munkálatait végezzük. Tavaly másfél millió forint értéket képviselt ez a munka az idén 2,5 milliót. Az előzetes tárgyalások szerint legalább ennyi lesz a jövő évi teendőnk is — mondja az iroda vezetője.

Beruházások előkészítésénél a talajmechanikai vizsgálatok elvégzésében is nagy szerepük vaa Legutóbb a Salgótarjáni Kohászati Üzemek beruházásához és a Zagyvapálfalván épülő Mü.M-intézet számára végeztek ilyen vizsgálatot.

Az iroda csak egy-két éves múltra tekinthet vissza, de tevékenysége egyre ismertebb lesz országszerte. Nemcsak az ország északi részén, a határtól Budapestig (a Barátság- kőolajvezeték kitűzését is ők végezték), hanem a Dunántúlon, Veszprém környékén is volt már munkájuk. Ezért megrendelőjük is egyre több lesz.

Érdemes-e ilyen tevékenységet fejleszteni a nógrádi szénbányáknál? A válasz egyértelmű: érdemes. Erről tanúskodnak egyébként az eredmények is. Áz idén, ennek az éves átlagban 166 főt foglalkoztató irodának, 12 millió forint árbevételi tervet szabtak. Ebből már az első félévben hétmillió 850 ezer forint értéket teljesítettek. Az elvégzett és még elvégzendő munkából ítélve 15 millió 350 ezer forint árbevételt érnek eL

Kedvező költségszinttel dolgoznak és így több mint kétmillió forint nyereséget is elérnek. Az egy dolgozóra eső összes nyereség több mint 12 és fél ezer forint lesz, aminek

jóval több mint felét már az első félévben elérték.

— Jövő évre mennyi terveznek? — kérdeztem.

— Legalább tizenhatmilliós árbevételt szeretnénk elérni különösebb létszámszaporítás nélkül, a termelékenység, az egy főre eső teljesítmények növelésével — kaptuk a választ. Ennek bizonyítására azt is elmondták hogy ebben az ötéves tervben jóformán évekre lekötötték kapacitásuk nagj része.

B . J.

HÍVE vagyok az érdekek ütköztetésének, de csak abban az estben, ha annak értelme van, nem teszi tengeri kígyóvá a megoldásra váró problémát. Ez utóbbit tapasztaltam az SZMT legutóbbi ülésén, amikor a testület a kollektív szerződéseket értékelte. Ennek során került szóba a gyermekintézmények segítése, az ezzel kapcsolatos társadalmi probléma.

A megyeszékhelyen jelenleg csaknem háromszáz olyan szülő van, akinek gyermeke kívül rekedt az óvodák kapuin. Ezeket a szülőket nem vigasztalta, hogy kevés pénze van a városi tanácsnak, emiatt nem tud elegendő óvodát építeni. Nem mai keletű probléma ez, elemi erővel azonban az utóbbi időben merült fel. Tárgyalásakor gyakran elhangzik, hogy segítsenek az érdekeltek; a gyárak, az üzemek, az intézmények. Közülük egyikmásik ad is.

Az öblösüveggyár az 1972. január 1-re elkészülő új óvoda 5 fős személyzetének évi bérét, csaknem 120 ezer forintot vállait magára. Ez a legjobb variáció. Ugyanis tavaiy a gyár vezetői bejelentették, hogy hajlandók megvásárolni egy maszek házat, azt átalakítani óvodának, csak a tanács adjon cserelakást, s a maszek ház árából vonja le a cserelakás értékét Sajnos, az érdekeltek a felajánlott cserelakást nem fogadták el. kútba esett a gyár erőfeszítése, követésre méltó szándéka.

A Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdasági párt- és szakszervezeti vezetősége sem tétlenkedik. Érthető, mert nyolcvan óvodás korú gyermek szülője kéri segítségüket, A

vezetők el is mentek a 7. számú óvodába, ahol a vezetőkkel megbeszélték a lehetőségeket, és azokat a kívánságokat, amelyek egy esetleges bővítés során a gyárra hárulnak. A kért segítséget — pénzt, munkaerőt — ‘24 órán belül az óvoda rendelkezésére bocsátották, Ennek három hete.

Miért borult fel az egyezáég, miért húzódik a megoldás? Az óvoda az első egyezség után újabb igényekkel lépett fel a gyárral szemben, amit pillanatnyilag nem tudnak teljesíteni. Az érdekelt szülők pedig nap-nap után sürgetik a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőket, hogy enyhítsék óvodai gondjaikat. Amennyiben megoldódnak a problémák, akkor újabb harmincöt gyermek részesül óvodai ellátásban.

A városközpontban székelő intézmények, vállalatok azonban hallgatnak! Pedig jó lenne, ha pénzzel járulnának hozzá az óvodák létesítéséhez. Gondolunk itt a különféle intézményekre, kereskedelmi, vendéglátó- egységekre stb. Nekik is érdekük, hogy gyermekeik szakképzett óvónőktől tanuljanak, jó ellátásban részesüljenek, gyermekeik kellő felügyelet mellett töltsék idejüket.

AZ ELMONDOTTAKBÓL kiderül, hogy »

gondok megoldásában másra várni annyit jelent, mint konzerválni, tartósítani a gondokat. De az sem jó dolog, ha a segítőkész* séget meglovagol .iák, azaz újabb és újabb igényekkel rukkolnak elő. Nem helyes, hogy hallgatnak azok, akiknek hangosan kellene szólni: mi is segítünk, mi is részt kérünk a gondok megoldásából, mert érdekünk.

V. K.

Egymillió tonna kőolaj naponta

A nyolcadik ötéves terv folyamán (1966—1970) a szovjet geológusok körülbelül háromszáz kőolaj- és földgázlelőhelyet fedeztek fel — közölte Alekszandr Szidorenko akadémikus, geológiai miniszter. A szibériai Tyumeny körzetében eredményesen fejlődik a szamotlori olajvidék, a világ legnagyobb olajlelőhelye. Űj olajforrásokat tártak fel az Ural-hegység, a Balti-tenger vidékén, Bjelorussziában és Ukrajnában. A szakemberek véleménye szerint a világ ismert földgázkészleteinek csaknem a fele a nyugat-szibériai alföld északi részén feltárt lelőhelyein összpontosul. A Szovjetunióban ma naponta egymillió tonna kőolajat termelnek.

Már iskolába jár

Valen'cyina Tyereskova és Andrijan Nyikolajev hétéves kislánya. Jelena első osztályos. 1964 júniusában született és nagyanyja tiszteletére kapta ezt a nevet. A Moszkva melletti Csillagvárosban tanul, ahol az űrhajósok laknak. Az órákra édesanyja készíti elő. A kislány már tud írni és olvasni. Ott volt az első csöngetés' hagyományos ünnepségén, és erre az alkalomra megtanult egy verset. Az űrhajósok kislánya zeneiskolába is jár, a zongoratanszakon második osztályos.

rr

Őszi munka az erdő kürti határban

Erőgépek zúgásától hangos az erdőkürti határ. Amerre az ember szeme néz, mindenütt szorgoskodnak, igyekeznek végezni az időszerű feladatokat.

Végzik az ősziek betakarítását és a jövő évi kenyérgabona ágyát készítik. Az erdőkürti November 7. Termelő- szövetkezethez tartozó Mor- gostanyán öt traktorosból álló brigád szállítja a szerves trágyát a közeli táblákra, hogy a jövő évi termés nagyobb legyen. Varga Lajos, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza mondta el, hogy a nagy szárazság bizony nehezíti a szántást és a talaj előkészítést. Dé a traktorosok mindent elkövetnek, hogy idejében és jó minőségű földbe kerüljön a mag. A főmezőgazdász pontos ütemtervet készített az őszi vetésre. Kilenc géppel a szántást végzik, míg öten a trágyát szórják.

— Traktorosaink vállalták a nyújtott műszakot is- Reggel hattól eáce tízig dolgoznak minden nap — mondja a főmezőgazdász.

A trágyaszórás után azonnal szántanak. Ezt a munkát közösen Garai Pál, Budai László végzik. A tsz őszi vetésterülete 700 kataszteri hold, ebből 60 kataszteri hold őszi árpa, 60 hold repce és 570 hold őszi búza. Az idén három féle búzát vetnek, azért, hogy jövőre a gabonatáblák ne érjenek egyszerre. Most kezdik 60 holdról a cukorrépa betakarítását is, amely 200—220 mázsát ad holdanként.

Sokat jelent, hogy kiemelő géppel dolgoznak. Ä lucerna harmadik kaszálását is most végzik. Jól fizetett a lucernamag is. Holdanként három mázsa termett. A vöröshere két mázsát termett holdanként.

R. I.

MÉLY GÖDRÖK, téglarakás, törmelék a kerítés és a régi épületek helyén, ez jellemzi most Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a Balassi Gimnázium fiúkollégiumát. A tanév már egy hónapja megkezdődött, és még építkeznek?

Nem építkeznek, csak elkezdték, aztán abbahagyták. Es a diákok. Nyolcvannégy gyereket nagy nehezen elhelyeztek a régi épületben, a szekrények a folyosóra szorultak ki. Mi történt azokkal a fiúkkal, akiknek nem jutott a kollégiumban hely? Albérletet kerestek vagy ágyrajárók. Milyen körülmények között laknak, és mennyit fizetnek? Elképzelhetjük ha 172 személyes új kollégiumra lenne szükség és a régiben csak 84 gyereknek jutott hely. Tegyük még hozzá, hogy a túlzsúfolt és az elkezdett építkezés miatt csatatérhez hasonló kollégiumba jár étkezni a leánykollégium több mint száz növendéke is.

Balassagyarmat városi Tanácsa még 1967 tavaszán megbízást adott a Nógrád megyei Beruházási Vállalatnak a fiú- kollégium terveztetésére, és az építkezés bonyolítására. A kiviteli terveket a KÖZTI 1969. október 28-ára készítette eb Az ember azt gondolná, hogy most már kezdődhet az építkezés. De nem, előbb még kapacitáslekötési szerződést kötöttek a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal. Ebben a beruházó és a kivitelező úgy állapodott meg, hogy a fiúkollégium 1971. augusztus 30-ra elkészüb

Volt terv és elhatározás, de 1970 tavaszán munka helyett hosszan tartó vita kezdődött az árak és a határidő miatt. A régi árakon a kollégium 6,7 millió forintba került volna, az új árak szerint, és az időközben felmerült igények miatt, a tanácsi építők 9,1 milliót kértek, majd ez év júniusában a beruházó 8,5 millió forintos költséghez hozzájárult.

Sok levelet és ügyiratot átlapoztunk, amíg sikerült megállapítani, hogy a balassagyarmati fiúkollégium építését 1971. február 15-én elkezdték. Természetesen előbb régi tantermeket, raktáraltat és mellékhelyiségeket bontottak, az új kollégium alapjait lerakták, de tavasszal abbahagyták a munkát.

Miért, mi az oka a huzavonának, mikor folytatják, és mikor fejezik be a balassagyarmati fiúkollégium építését? Berczelly Ferenc, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója arra hivatkozik, hogy az Észak-mgayaror- szági Tégla- és Cserépipari Vállalat nem ad téglát, hiába rendeltek, hiába jártak személyesen Mályiban és a megyei téglagyárakban, a szükséges mennyiségű téglának csak töredékét kapják. Kis méretű tégla hiányában hagyták abba a kollégiumépítkezést, az egészségügyi szakiskolát és vontatottan halad a pásztói 12 lakás, valámint a balassagyarmati csecsemőotthon munkálata.

Timmer Zoltán főmérnök bizonyítja, hogy a kollégiumhoz 281 ezer kis méretű és 13 ezer blokktégla kellene. Persze, az ügyiratokból az is kitűnik, hogy félmillió téglát csak március 3-án, az építkezés megkezdése után rendeltek, s a korábbi igényeken felüli mennyiséget nem tudják teljesíteni a téglagyárak. Abban viszont igaza van az építőipari vállalatnak, hogy a korábbi téglarendelést is csak részben teljesítik a gyárak.

Joggal felmerül a kérdés, hogy a kollégiumépítés elhatározásától, illetve a kivitelezési tervek elkészítése óta (1969 otkóber), miért nem kötöttek szerződést, illetve megfelelő előkészítés és szerződés nélkül, a tanácsi építőipar miért kezdte el a munkát? Azt a választ kaptuk, hogy a' kollégiumot sürgették az alapozásra, a falazás elkezdésére 1971 februárjában volt kapacitásuk, illetve akkor még nem tudhatták, hogy ilyen súlyos lesz a téglahiány.

EL KELL marasztalni a tanácsi építőket, mert a költségvetési tatával húzták az időt, s amikor már sürgős lett a kollégiumépítés, a szükséges tégla beszerzése és szerződés nélkül elkezdték a munkát. Ez mindenképpen szabálytalan, és veszélyes vállalkozás. Teljes mértékben nem lehet elmarasztalni az építőket, mert kétségtelenül országos gond a téglahiány. De a gondokat kapkodással és tervszerűtlenség- gel fokozták, Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Pásztón, tégla nélkül téglaépületeket kezdenek, aztán egyik is, másik is félbe marad, az építkezés sokáig elhúzódik. Inkább kevesebbet vállaljunk, kevesebb beruházást kezdjenek, de a legfontosabbakat gyorsabban, tervszerűbben és olcsóbban valósítsák meg.

(Fazekas)

NÓGRÁD — 1971. szeptember 29., szerda 3