Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-28 / 228. szám

Elkéasül-e határidőre? Nem fiatalkoriaknak Megható az a féltő aggoda­lom, amivel körülvesszük a zébe annak, aki nem tud fii- fia talikorúakat met csinálni ? Legfeljebb Éjszakai előadás a televí- egyetlen „szemermetlen” kép- zióban. A Mandragora. A be- sor kelthet illetlen gondoiato- mondónő gyengéden leparan- kát a nézőben. Meztelen le- csolja a fiatalokat a porond- anyaiak a vízparton, tisztes ról. Csak tizennyolc évenfelü- távolból, mondjuk három ki- liek tekinthetik meg az elő- lométerről Pajtas-géppel fény­adást. Arról szól a film, ho­gyan férkőzik egy ifjú a fi­nek adnak felvevőgepet a ke- ember Plampémóhoz, akinek a héten éjszakás műszakban dolgozik szeretett élete párja. Közben, ha unja a színjáté­kot, olvashat krimit, újságot, és képeslapot. Kiirtotta csa­ládját a szadista kéjgyilkos. Részletes leírás a tett elköve­téséről. Falvakat irtanak ki, és képezve, amint éppen a jóté- marihuánát szívnak az ame- kony alkonyt szürkület kődébe rikai katonák. Terrorperek és vész. kivégzések egy arab ország­Most képzeljük el a tizen- ban. Akár órákig gyönyörköd- évest, aki már több ízben ta- hét aktgyűjteményében, csak hölgyeket csak elvétve látjuk nulmányozta a szomszéd kis- arra kell vigyáznia, hogy édes- a képernyőn, akkor is tetőtől lány, vagy valamelyik osztály- apukája észre ne vegye, mert talpig ruhákba vannak burko- tansa anatómiai felépítését, és akkor könnyen makarenkói lózva. szabad idejében a legközeleb- pofonak zuhataga zúdulhat Színes, széles vásznú német bi táncos szórakozóhelyre jár, film megy a moziban. Tizen- nyilvánosan ölelkezni. Aki négy éven aluliaknak nem csak kitekint az ablakon, és ajánlják. Az eszmei monda- páholyból nézheti végig, ho­nivaló: „nem ülünk mi egy- gyan hírigeli a szemközti ház­ban a garázda férj kisded csa­ládját. Vagy mikor oson fel tizennyol éven felülieknek? az az enyhén pocakosodó ú fi­renzei szépasszony kegyeibe. Sehol egyetlen pikáns jelenet. Még egy boka sem villan. A máshoz. Sári, mert te dip­lomás leszel én meg villany­szerelő vagyok.'1 Avagy: mi­fejére. Hát lehetséges megóvni ezt a tizenévest a káros hatások­tól? Talán bizony a földgolyó­ba is szúrjunk egy hatalmas táblát, ezzel a felírással: Csak —is Mert yalaki sértődött... ARRÓL értesítettek, hogy a régen nagy hírű hugyagi párt- alapszervezet nem dolgozik olyan lelkesedéssel, mint va­lamikor. Ennek okát abban jelölték meg, hogy örhalom és Hugyag termelőszövetkeze­teinek egyesítésével az embe­rek szerint megszűnt szerve­zetük jelentősége. Pénzes Istvánná, az alapszervezet egyik vezetőségi tagja is meg­erősítette^ hogy a községben ez a hiedelem. Amikor ezt mondta, ott volt Hegedűs András, a csúcstitkár is. Füle hallatára jelentette ki Pén­zesőé: — Mondják, mert így ér­zik. De beszéljenek a titká­runkkal!. — Aki régen ismeri a hugya­gi párttagokat, annak érthe­tetlen ez a2 álláspont Elő­ször is a községben az egye­sülés után is minden maradt a régiben. A lakosság száma felül az ezren, A tsz-tagok száma is 240, ebből 120 rend­szeresen dolgozik. Ott van az iskola, a boltok, a kultúr- ház. Maradtak a tömegszerve­zetek, a sportegyesület Szóval nem szűnt meg az élet Ellen­kezőleg, Pénzesné mondta el azt is, hogy az egyesülés óta emelkedett a tagok jövedel­me. Még a község történeté­ben nem fordult elő, hogy szeptember 7-re betakarítot­ták a burgonyát. Az asszo­nyok a majorban már válo­gatják és tárolják télire. Az sem titok, hogy az egye­sülés óta javiát a munkafe­gyelem. Nincs, mint volt egy esztendővel ezelőtt is, hogy amikor a traktoros eltörte a gépének egyik alkatrészét, a gépet kint hagyta a mezőn, ő meg a kocsmában kötött ki. ' Hagyagon az emberek élik a maguk életét, és hihetetlen. tak, A három forint is pénz. De érdemes elgondolkodni azon is, hogy a községben élő emberek gondját, baját sen­ki nem jön máshonnan elin­tézni. A községi szervek mun­kájáért sem a szomszéd köz­ségbeliek fognak aggódni. Vagy a sportegyesület majd Örhalomba megy tanácsot kérni? Tennivalója tehát len­ne bőven az alapszervezetnek, csakhogy nem csinálja. AMIKOR Pénzesné azt ja­vasolta, hogy beszéljünk a párttitkárral, már a faluba jövet megkíséreltük. Akkor a titkárt nem találtuk odahaza. A felesége mondta, kiment a határba. Ugyanis Sándor Já­nos, a községi alapszervezet titkára, mezőőr. Most szabad­ságon, van, de azért nem nyu­godott, körüljárta a határt Egyébként ez a felelősségér­zet jellemző erre az emberre. Több mint egy évtizede az alapszervezet élén van. Tá­madták már. Néhányan össze­fogtak, hogy kibuktatják a vezetőségválasztáskor. Azzal vádolták, cigányokkal kvater- kázik, meg előkaparták né­hány emberi gyengeségét. Sándor nagyon becsületesen azt mondta, döntsön a tagság. Titkosan, kettő ellenében, bizalmat szavaztak neki. Sán­dor elismert ember a falu­ban. Az egyesülés után ő lett a tsz üzemegység-vezetője is. Végezte is a munkát egy da­rabig. Egyszer aztán bejelen­tette, hogy nem bírja tovább. Maga választotta a mezőőr­séget. Mindezt azért kellett elmondani, mert végül is. ami­kor találkoztunk vele, azt mondta: — Valamikor a legalamta- sabb ember volt a kerülő, most meg a párttitkár. Milyen párttitkár vagyok én.— Elmondta, hogy az üzem- vezetőségről azért mondott le, mert az őrhalmiakkal szemben kisebbségi érzése hogy az alapszervezetnek ne volt Azok nem bíztak benne. lenne tennivalója. Mert tulaj­donképpen mi történt a köz­ségben? A tsz önállóan nem tudott eredményesebben gaz­dálkodni már. Az egyesüléssel azonban nagyobb távlatok nyíltak meg előtte, aminek az emberek veszik elsősorban hasznát. Emelkedett például a A hibákat felnagyították. Nem bíznak az alapszervezet­ben sem, a csúcsvezetőség in­tézkedik helyettük. — Megszüntették alapszer­vezetünk önállóságát.. Ebből kiderült, hogy a má­tsz-togok jövedelme. Vágyott sodrendűségre vonatkozó hie­van az egy mazsa burgonya _ felszedéséért adott tíz forint Azelőtt csak hét forintot ad­delem Sándor Jánostól, párttitkártól ered, amelynek Nógrádi siker Keszthelyen X Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium va­lamint a KISZ központi bi­zottsága közös szervezésében az elmúlt héten Keszthelyen rendezték meg a mezőgazda­ságban dolgozó fiatal agrár­ceredi tsz és Szlivka Zsu­zsanna, a szupataki termelő- szövetkezet agrárszakembe­re képviselte. A keszthelyi tanácskozás Nógrád megyei sikert hozott. szakemberek háromnapos ta- Varga József a Nógrád me- nácskozását. ahol a fiatalok gye talajjavítása témakörből saját mezőgazdasági kísérle- elkészített tanulmányával él­teik eredményeiről számol­tak be. Megyénket három fiatal, Varga József, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának dolgozója, Hütter Csaba, a nyerte a minisztérium nagy­díját. s a vele járó 3000 fo­rint pénzjutalmat. Második alkalommal kapta meg a Kiváló Ifjú Mérnök kitün­tetést is. táplálója a sértődöttsége. Más kérdés, hogy az őrhalmiak meggondolatlanságból, de biz­tosan nem akarattal, olykor­olykor maguk is elősegítik, hogy a hugyagiak agyában megforduljon ez a gondolat. Tudni kell: a hugyagiak nagy lokálpatrióták. Ma is úgy tartják: „Hugyagon az ész, Örhalomban az erő...” Ahol ilyen a nézet, nem sok kell, hogy megsértődjenek. A Papp-dülőben csak valamivel gyengébb vetőmagot kaptak Örhalomból mint amit az Emerenciásban adtak, máris felszisszentek; „kisemmiznek bennünket”. Most a nyáron olyat tett a tsz központi ve­zetősége, hogy a külföldi út­ra mindössze öt, vagy hat hu- gyagit vitt, a többség őrhal­mi volt. Beszéltünk a néhány hugyaglvak Kisebbségben érezték magukat a kirándu­láson. VOLNA tennivalója Hugya­gon a pártalapszervezetnek? Nagyon sok. Ám, a párttitkár duzzog. Pedig sértődötten nem lehet jól dolgozni De ebben már az alapszervezet­nek kell állást foglalni. Any- nyi bizonyos, Sándor János, a párttitkár, nagy tapasztalaid pártmunkás, esze is van a munkához. A visszatartó erőt, a sértődöttséget kell félreten- nie, és akkor felélénkül az alapszervezet munkája. Bobál Gyula Halk, bizonytalan igen — A várost szerető közön­ség nem láthat látványos, gyors építkezést. Ez az új technológia — alagútzs&luzás — amivel a garzonházak ké­szültek. csak Salgótarjánban új — kezdi a beszélgetést Ba­logh Gábor építészmérnök, a garzonház helyettes építésve­se tője. Hát akkor mi az előnye a régi, keretvázas építkezések­kel szemben? Jelentősen csökken — Először: pontos munkát lehet vele végezni. Ez nagyon fontos, mert az épületek 65 méter magasak lesznek. Má­sodszor: mivel tökéletes be­tonfelületet ad, nincs szükség külső felületképzésre, vakolás­ra. Harmadszor: a7 végfalak hőszigetelése is megoldott. Ne­gyedszer: olyan belső felületet biztosít, amely lehetővé teszi a tapéta használatát, a meny- nyezet és folyosó műanyag- festését. Ötödször: az előbbi­ek révén a befejezési munká­latokra fordított idő az előző technológiákhoz képest jelen­tősen csökken — mondja az építészmérnök. Emellett még számos elő­nye van, bár ezen az építke­zésen az előbb említett, tech­nológia keveredik a vegyes szerkezeti rendszerrel. Ennek oka, hogy a tervezés időszaká­ban még csak elképzelések voltak a PEVA alagútzsalu- zásos megoldásról. Elképzelések és realitás Igaz-e, hogy ezzel a mód­szerrel tíz nap alatt lehet egy szintet megépíteni? — Ezt szeretnénk mi is el­érni. Ehhez kalkuláltuk a lét­számot, a bért, a kivitelezési időt, az építkezési ütemtervet és még sok más egyebet. El­képzeléseinket a hévízi ta­pasztalatokra építettük. Az in­duláskor úgy látszott, hogy si­kerülni fog a gyors építés — folytatja Balogh Gábor. — Ha tíz nap nem is lesz, de tizenkettő valószínű — kapcsolódik a beszélgetésbe a közben megérkező Parragi Fe­renc építésvezető, építésztech­nikus. — Az első szint jó egy hó­napot vett igénybe, a második már 15—16 napot, a harma­dik az előbbinél több lesz, mert két napig állt a daru, hiányzott az adalékanyag — veszi vissza a szót az építés­vezető-helyettes. — Talán az év végére elér­jük a tizenkét napot — zárja le ezt a témát tíz építésveze­tő. Vasszerelés a 18 emeletes épület 2. szintjén Az előbbi azt Is jelenti, hogy az év gégéig teljesen egyenesbe jönnek, pótolnak minden lemaradást? — Erről szó sincs! Három hónap veszett el, mert a zsa­luszerkezetet a gyártó, Köny- nyűipari Alkatrészeket gyár­tó Vállalat egri, 10. számú gyáregysége a vállalt márci­us 31. helyett június 29-én szállította le. Az eltelt két hónap alatt pedig képtelenek voltunk pótolni a lemaradást. Talán a jövő év derekára si­kerül — így az építésvezető­helyettes. — Még három-négy szintet felhúzunk, aztán jöhetnek a szakiparosok — folytatja az építésvezető. Sajnálják, hogy a nyári időt nem tudták úgy hasznosítaná, ahogy eredetileg eltervezték. Nincs más hátra, mint télen is dolgozni. Balogh Gábor szerint a ná­lunk szokványos téli időjárás csak csökkenti a munkatem­pót, de nem teszi lehetetlenné a betonozást. Olyan műszaki feltételeket teremtenek, amely lehetővé teszi, hogy —10, —15 fokos hidegben is betonozza­nak. Erre a munkafolyamat­ra hetenként két alkalommal Őszi munka az állami gazdaságban Jó összhang as eredményességért A Mátraaljai Állami Gazga- ságnak széles a határa. Za- bartól a pásztói dombos vidé­kig terjed. Az idén csupán gabonát 2,5 ezer holdon ter­mesztettek. Ebből a búza 1,5 ezer hold és az utóbbi évek legjobb termését hozta. Hol­danként 19,1 mázsát. Ravasz Aladárné, a gazdaság üzem­gazdásza —, akinek kezében fut össze a termelés minden részlete — elégedetten mondta, hogy a jó termést maradékta­lanul betakarították. Ma legfontosabb számunkra szorgoskodnak az az őszi mezőgazdasági munka, gépek egyaránt. A Az üzemgazdász szerint, az őszi munkára való készülést az aratáskor megkezdték. A gabona betakarítását végző 15 kombájn nyomában már ott jártak a talajelőkészítő gépek. Tarlóhántást, vetőszántást vé­geztek. Ezt követte a trágyá­zás. Műtrágyából egy holdra 135—140 kilogramm hatóanya­got biztosítottak. Az állami gazdaság földjein teljes ütemben végzik az őszi munkát. 1736 kataszteri hol­don kell az őszi vetést elvé­gezni. Ebből a búza 930, a ta­karmánybúza 307, az őszi árpa 378 hold. Jelentős területeken kell dolgozniuk, amelyeknek a nagyobb része Pásztó és Kisterenye körzetében van. A megművelésre váró földnek a 16 százaléka Zabar körzetében található. A munka irányítói azonban gondosan készültek, üt gépet a pásztói területre, négyet a kisterenyeire, kettőt pedig Zabarba irányítottak. A gépek állapota a körültekintő javítás után jó. A szerelők azonban készen állnak min­den eshetőségre, tekintettel arra, hogy a gépek megvisel­tek már. A lehetőségekhez mérten biztosították a leg­szükségesebb alkatrészeket. Hasonlóan az üzemanyagot. A gazdaság földjei benépesültek, emberek, legutóbbi felmérés szerint a munka a tervezettnek megfelelően ha­lad. A pásztói körzetben pél­dául szeptember 9-ig befejez­ték a talajelőkészítést és vet­nek. A dolgozók a szükséglet­nek megfelelő munkaidőt töl­tenek kint. Amennyiben a na­pi tíz óra kevés, akkor nyúj­tott műszakot tartanak, hogy a feladatokkal a tervnek meg­felelően haladjanak. Mint leg­utóbb jelentették a gazdaság központjában, Zabaron a fel­adatok végzésével elmaradtak. Gépátcsoportosítást hajtottak végre, hogy behozzák lemara­dásukat. Az eddig végzett munka minősége kifogástalan. Az őszi vetéssel egy időben a betakarítás is folyik. Job­bágyi határában két gépsor­ral végzik a cukorrépa szedé­sét. Jól haladnak. A felsze­dett répát az út mellett tá­rolják, onnan a cukorgyár szállítja Selypre. Legnagyobb gondot a kukorica betakarítá­sa jelent. Ehhez nem rendel­keznek megfelelő géppel — kézzel kell végezni. A 618 holdról holdanként 18 mázsa májusi morzsoltra számítanak. A termésátlaggal elégedetle- nék a gazdaság vezetői. A ku- koricatöréshez az állandó munkások mellett időszaki munkásokat is alkalmaznak. A cél: a legrövidebb időn belül letakarítani a szántó­földről a kukoricát és tárolni. A párt-, szakszervezet-, gaz­daságvezetők, a munka teljes beindulása előtt termelési ta­nácskozásokat kezdtek a dol­gozókkal amelyet a szükség­nek megfelelően folyamatosan tartanak. A tanácskozásokon kicserélik a vezetők, dolgozók véleményüket. Feltárják a munkát gátló akadályokat, hogy azokat a legrövidebb időn belül elháríthassák. Ez­zel jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság jövő­je szempontjából nagyon fon­tos őszi mezőgazdasági mun­ka lehetőleg zökkenők nélkül menjen. kerül majd sor; tekintettel ar­ra, hogy az előkészítés — a zsaluk felállítása — általában három napot vesz igénybe. Szombat és vasárnap Azok a brigádok dolgoznak itt, amelyeknek vezetői annak idején részt vettek a hévízi SZOT-szálló építésében, ame­lyiket ezzel a technológiával építettek. Harminc tagot számlál a két kollektíva. Fo­lyamatos a munkaidejüte; szombaton és vasárnap ie dolgoznak, naponta tizenkét órát. Amikor az egyik kollek­tíva három napot pihen, májé négyet dolgozik, és fordítva. — Ennél a munkánál be le­hetne vezetni a 6+3, azaz » 6 napos munkát és a 3 nap* pihenést. Ekkor éjszaka is le­hetne dolgozni. Ugyanis m segédmunka minimális, itt * szerelés a meghatározó — szél ismét az építésvezető-helyeér tes. A brigádok a múlt hónap­ban tízezer forint jutalmat vettek fel, mert a második szintet a kitűzött határidő előtt két nappal előbb átad­ták. Azóta nem tűztek feS újabb cél jutalmat, mert a kollektíva munkája minőaégi- teg kifogásolható. — Ha szük­ség lesz rá, újabb céljuta- lommal ösztönözzük a brigád dókat a jobb munkára —« mondja határozottan az épí­tésvezető. Szabad-e remélni? Mindezekből szabad-e le­vonni olyan következtetést, hogy a garzonházak teljes kompletten elkészülnek 1073 közepére, a lakások pedig 1972 végére. Mi bízunk az építőkben, még akkor is, ha igenlő válaszuk ma még talán érthető okokból halk, és bi­zonytalan. ’ Venesz Károly * Qéppei n cukorrépát Kálión a tsz 110 kataszteri holdon termesztett cukorrépát, A termés jó. A tsz a munka megkönnyítésére a termés egy részét géppel szedi. A cukor­répa fejelését viszont az asz- szonyokfa bízták. Az idén először hét kataszteri holdról teljes gépsorral takarítják be a cukorrépát. Megkapták a répakiemelő gépet, a napok­ban pedig megérkezik a be­takarító kombájn. A szedőgép után a kombájn szedi föl, majd fejeli és gépkocsira rak­ja a termést. Ezzel a cukor­répa-termesztés. nehéz fizikai munkájától megkímélik az asszonyokat. NÓGRÁD — 1971. szeptember 28., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom