Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

A bányászai jövője a gazdálkodás hatékonyságától függ

(Folytatás az 1. oldalról)

eredmények azt bizonyítják, hogy a gazdálkodás tendenciái nem ilyen egyértelműek. Annak ellenére, hogy a nagybá- tonyj bányászat aránya nőtt. nem javult a széntermelés

gazdaságossága, sőt igen komoly romlás következett be. Ez intő jelként figyelmeidet, hogy az 1972-es évben, és jelenleg is sokkal többet kell tenni e területen, ha egyáltalán bányászkodni akarunk a további években.

F© feladat: a széntermelés

Sem 1970-ben, sem az idén,

a szénbányászat nem teljesítette előirányzott tervét, bár tavaly több mint másfél millió túlórát használtak fel, és az idén is sok volt a túlműszak. A vállalat előzetes felmérése alapján, tovább növekedik a lemaradás. Megdöbbentő, hogy a fél év folyamán még viszonylag jónak mondható gazdasági eredmény év végére, a/. árkiegyenlítést is figyelmbe véve, veszteségbe csap át. Ez egy ki nem mondott szemléletre is figyelmeztet. Elismerve azt a tényt, hogy a nógrádi szénbányák geológiai adottságai miatt hátrányosabb helyzetben van más bányaüzemeknél, ebből nem következik, hogy a széntermelés kérdései is csak másodlagosak a vállalat gazdálkodásán belül. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a nógrádi szénbányák fő feladata a széntermelés, és éppen ezért, e területre kell a fő erőt összpontosítani. A tavalyi és idei gazdálkodási tapasztalatok eredményei azonban nem ezt igazolják. Egybehangzó a bányaüzemek vezetőiiiek véleménye, hogy a helyzet kritikus, nincsenek meg a feltételek a tervek teljesítésére. MénSzilárdabb

Á másik fő terület a tartalékok sorában a létszámgazdálkodás, a munkamorál, a munkaerkölcs területén meglevő tartalék. A megye történetében mindig nagy szerepet játszott az a szervezett, fegyelmezett, alkotni is szerető, és tudó törzsgárda, mely a bányászatra jellemző volt. A nógrádi szénbányászatnak mindig teikintélye, rangja volt az ország közvéleménye előtt, termelési eredményei, munkája, és politikai magatartása alapján — mondotta az előadó, majd ezt több példával is bizonyította. ^Ezután a következőkkel folytatta: — Ma, rosszabbak vagyunk, mint az országos átlag, sőt a kieső műszakok területén, az országban a legrosszabb helyet foglaljuk el a szénbányavállalatok között.

A visszafejlesztés során kialakult szemlélet, bizony talán- ság kihatott a munkafegyelemre. De a jelenlegi helyzetet erre fogni nem lehet, nem szabad, és nem is igaz. Főleg káros, ha ez a szemlélet a vállalat vezetésénél is jelentkezik. Amíg 1965-ben az országos rangsorban a kieső műszakok arányában a hatodik helyet foglaltuk el, jelenleg, a 18.8 százalékos átlaggal a szénbányák vállalatai között a 10. helyen vagyunk. Ezen belül a betegség miatt kiesett létszámarány 10,6 százalékos. A bezárásra került Király-aknánál több mint 20 százalékos volt az első félévben, Iványáson 13 és még az igazgatóságnál is 13,5 százalékos '»'•olt a betegség címén a kiesés.

Az 1971. első félév azt is bizonyítja, hogy a tervezett létszám megvan a bányáknál, ha

késén, Tiribesen, Szorospatakon nincs megfelelő ismeret a szénvagyon nagyságát, a termelési körülményeket illetően. A nagybátonyi műszaki vezetés Kányás helyzetét egy év múlva, kritikusan ítéli meg. Még mindig nem sikerült egyértelmű álláspontot kialakítani a gépesítés kérdésében. Nincs kellő előrelátó munka, ez gátolja a termelést. Elmaradt tavaly és az idén az első félévben is a feltáró tevékenység. Sokszor a nem várt geológiai körülményekkel indokolnak, kevesebb szerepet kap a helyzetből való kiút vizsgálata, belső tartalékok feltárása, intézkedések végrehajtása.

A melléküzem! tevékenység, a széntermelés kiegészítője, és nem a vállalat fő profilja. Igaz, az elmúlt félévi eredményekkel a melléktevékenység nagymértékben hozzájárul a vállalat összeredményéhez. Az is igaz viszont, hogy a vezetés számára sem nyújt megbízható információt a jelenlegi adatszolgáltatás, hiszen az elmúlt időszak eredményei a féléves idealizált kilátásokat ma már nagyon bizonytalanná teszik.

fegyelmet

elfogadjuk a műszaki-gazdasági tervet, amely 160 fős tartalékkal számol. S, ha elfogadjuk, hogy van létszám elegendő, akkor ebből következik: rendet kell teremteni minden szinten, felszámolni a meglevő hibákat, a kieső időket, a szervezetlenséget. Ezek alapvetően befolyásolják a dolgozók hangulatát, a gazdasági eredményeket. Szorospatakon például, ha tudnának termelni, akkor üres csille nincs, Ménkesen 4—5 mozdonyból csak egy üzemképes, pedig a műhelyben 90 ember dolgozik. Ha termelés van, akkor a szállítópólyák kapacitása nem elég. Érdemes lenne felülvizsgálni a munkahelyi belső szállítás kérdését is. A szorosi akna téliesítését már háromszor megnézték a vállalattól öten, de intézkedés még nem történt. Következetesen rendet kell teremteni e területen a vállalat központjától kezdve egészen az aknákig.

A melléküzemi tevékenység kialakítása 1968—69-ben jogos és szükséges volt. Ma, azonban már látni kell, hogy a melléküzemek problémáját nem lehet összezavarni a megye foglalkoztatási problémájával. A melléküzemeknél ne általában a megyei fejlesztés kérdéseit akarják megoldani, hanem a gazdaságos termelést, a saját gondjaikat oldják meg a széntermelés területén. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy melyik akna, milyen létszámmal hozza a tervét. Az egyik 75 százalékos létszámmal tervet teljesít, a másik 100 százalékos létszámmal csak 80 százalékot ér el. Hivatkozunk létszámhiányra, ugyanakkor nincs elegendő munkahely, nincs előkészítés.

A bányátokkal együtt

Nem igaz, hogy a meglevő lazaságokkal, a fegyelmezetlenséggel, kapkodással egyetért' a mi közvéleményünk, a bányászaink szó nélkül elfogadják. Van véleményük, és el kell fogadnunk, hogy a bajok, problémák felszámolása csak velük együtt lehetségés, Ezért szükséges őszintén, nyíltan tanácskozni velük a kérdésekről, éppen az ő érdekükben, hogy együtt határozzuk meg a teendőket. Itt említeném meg, a 2006—2007-bs kormányrendelet kihasználásának lehetőségét, amely nemcsak a bányászatban, hanem a széles közvéleményben is vitákat kavar. A kormányrendelet valóban humánusan oldotta meg a problémákat, sokat segített. Ésszerű felhasználásával három és fél ezer embert küldtünk nyugdíjba, megoldottuk a jelentkező rokkant, szociális terhet jelentő emberek gondját, tisztességesen, a szocialista társadalomhoz méltóan. Ugyanakkor a közvélemény jogosan várja, hogy következetesen döntsenek az illetékesek, és azok az 50—52 éves emberek menjenek el

nyugdíjba, akiknek egészség- ügyi állapota indokolja. Ne a nyugdíjaztatás legyen a létszámleépítés fő útja. A közvélemény számára is feltűnő az olyan nyugdíjas példája, aki még alig 40 éves, de az Alföldön 12 órás műszakot dolgozik, 3000 forint nyugdíj mellett, havi 4000 forintot keres.

A már elmondott témák gyújtópontként jelentkeznek a vállalati belső mechanizmus vizsgálatánál. A visszafejlesztés szükségszerűen magával hoz egy koncentrációs folyamatot. A termelés egyre inkább Nagybátony körzetébe összpontosul, ami az eddigieknél nagyobb követelményeket és újabb lehetőségeket is teremt. Egy-egy objektum kiesése azonban nem béníthatja meg az egész vállalat tevékenységét. Az is felvetődik, hogy a visszafejlesztéssel megszűnnek olyan lehetőségek, amelyek korábban adottak voltak. Például a visszarabolt anyagok átcsoportosítása stb. Ha eddig elfogadhatók voltak azok az indokok, amelyek a szervezeti felépítés, illetve vezetés területén fennálltak, akkor az élet egyre sürgetőbben veti fel e jelenségek felülvizsgálatát, rendezését. Csaik néhány példát erre. A nagybátonyi pártértekezlet állapította meg, hogy az üzem eredményeit károsan befolyásolta a munkavédelem lazulása, a munkaerő-vándorlás. Az egyes aknák vezetésében is biztosítani kell a munkafegyelmet. Nemcsak fizikai, hanem egyes műszaki dolgozóknál is jelentkezik a munkafegyelem durva megsértése. Azt is megállapította a pártértekezlet, hogy legkisebb eredményt a fegyelmezés terén értek el, annak megszilárdítását központi feladatként kell kezelni. Ma is

az az állapot, Hogy a fegyelemlazulás a munkahelyektől a központig mindenütt megtalálható. Alapvetően a problémákat mindenki látja a maga területén, csak fél intézkedni, kerüli a felelősséget. Nemrégen vezetői aktíván hangzott el, hogy vezetői szinten felelőtlenség, trehónyság van, laza a fegyelem, sürgős intézkedést kell tenni. Szépséghibája, hogy ennek zömét az aknák felé címezték, ugyanakkor a3 aknaüzemek párt- és gazdaságvezetői szerint a felesleges létszám a központban van, a központ szerint az aknáknál. De egyértelmű álláspontot sehol sem igyekeznek kialakítani. A vállalat pártbizottsága is fél ezekben a kérdésekben határozott álláspontot elfogadni, a gazdaságvezetés sem egységes a döntésekben.

Már most megállapítható, hogy sürgős intézkerdésekre van szükség a szervezeti felépítés problémáiban. A helyzet hosszabb ideig való fenntartását a vállalat már nem bírja el. Szükséges a jogkörök, hatáskörök egységes tisztázása. Csali így gátolható meg, hogy a széntermelés területéről ne távozzanak el a szakemberek. Jelenleg a bányamérnökökből tizenegy már nem a széntermelés területén tevékenykedik. A • vállalati osztályoknál sem egyértelmű, hogy mi a fő feladatuk. A gépészeti erők elsősorban a melléküzem és a központ apparátusában helyezkednek el, az aknaüzemek viszont megfelelő felkészültség, emberek hiányában nem tudják megoldani feladatukat. A kétlépcsős rendszer ki alakításánál éppen ezért egyé-telműen tisztázni kell a hatásköröket, jogköröket, biztosítani, hogy mindenki oda kerüljön, ahol felkészültségét tekintve a legtöbbet adhaija.

Intézkedésekre Tan szükség

A vállalati belső mechanizmus kialakításánál a fő figyelmet a széntermelés érdekében teendő intézkedésekre kell fordítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren nincs minden rendben. Amíg tavaly indokolható volt a többletigények kapcsán az eredményromlás, az idén már elgondolkoztató, hogy az EMSZ terveihez képest 37 millió forinttal nőtt a veszteség. Év végére a vállalat számai szerint csak annyi nyereség várható, ami még a kollektív szerződésben előírt célkitűzésekre sem nyújt anyagi fedezetet. Ezt szükséges természetesen aknánként is vizsgálni és vállalati összefüggésében is megtenni az intézkedéseket — mondotta többek között a megyei pártbizottság titkára, majd néhány konkrét példával is alátámasztotta ennek szükségességét.

A következőkben arról szólt az előadó, hogy nem fogadható el az a szemlélet, amely a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban kialakult, és amit a vállalati szervek is megállapítanak: a vezetési fegyelem több üzemnél nem kielégítő. Több vezető beosztású dolgozó nem eléggé következetes a kormány-, a miniszteri rendeletek, igazgatói utasítások, a tervfeladatok betartásában. A káresetek alkalmával vizsgálatot, fegyelmi, vagy kártérítési, kirívó esetekben pedig büntetőeljárásokat nem indítanak. Általában passzív szemlélői a jelenségeknek, amelyek jelentős munkafegyelem-lazulást, súlyos népgazdasági káreseteket jelentenek. Ezt bizonyítja, a jelentős értékeket képező, a visszafejlesztés során felszabaduló anyagólt, épületek, berendezési tárgyak nem kellő védelme, csekély összegekért való árusítása. 'Ezekre a problémákra már több esetben felhívták a

vállalat figyelmét, hogy következetesen kell cselekedni, mert kihat az egész vállalati gazdálkodásra.

A megyei párt-végrehajtóbizottság az előterjesztett határozati javaslatban több irányú intézkedést tart szükségesnek a megyei szervek, a vállalata mozgalmi vezetők részéről. Kéri a központi szervek segítségét, az EMSZ illetékes vezetőinek támogatását, hogy a negyedik ötéves terv végleges kimunkálásánál vegyék figyelembe a következőket: a nógrádi szénmedencével szembeni elvárások a központi szervek részéről nem egyértelműen jelentkeztek. Nem a szénbányászat alapvető fejlesztésére, hanem a mennyiségi szemlélet hatására új aknák nyitására került sor, amelyekhez nem Ica piák meg a szülpéges és indokolt támogatást. Bár a második ötéves tervben az országos szén- termelés 12 százalékát adtuk, a beruházásoknak csali 6,5 százalékát kaptuk. Ennek hatása ma is érződik a technikai színvonalon. A vállalati erőfeszítésekkel jelentős eredményeket értünk el, és ezért kérjük a támogatást, figyelembe véve a népgazdasági elvárásokat. Kapja meg a vállalat árkiegyenlítésben azt, amit saját erővel nem tud kigazdálkodni.

A vállalatnak nem szabad a melléküzemet úgy felfogni, hogy amíg a szén részaránya 20 százalék, addig a melléküzem 80 százalék legyen és itt is preferenciákat élvezve kapjon támogatást. Kérjük, hogy a pártértekezlet határozatainak, a népgazdaság érdekeinek megfelelően biztosítsák a nógrádi szénbányászkodás lehetőségét, a törzsgárda foglalkoztatásának megoldását. Intézkedést kell tenni a piaci helyzetet, a szén elhelyezését illetően is.

felelőssége

Á végrehajtó bizottság vi- helyben jelentkezik. A batátája és az elhangzottak alap- rczat végrehajtásáért a járási, ján is megállapítható, hogy a vállalati és üzemi pártbizott- feladatok legnagyobb része ságok, politikai testületek tartoznak felelősséggel. Szeretnénk, ha ezt nagyon komolyan fontolóra vennék, levonnák a megfelelő következtetéseket, tervszerű munkát végeznének, megkövetelnék saját határozataik végrehajtását minden szinten. Éppen ezért fontos, hogy tegyenek sürgős és határozott intézkedéseket. Biztosítsák, hogy a pártbizottság határozata jusson el minden bányász párttaghoz, sőt minden dolgozóhoz. Ennek szellemében vitassák meg a feladatokat és tennivalókat.

Az intézkedési tervekben fel kell tárni a belső ellentmondásokat, mind vállalati, mind üzemi, mind aknaszinten. Őszintén szóvá kell tenni az érzékelt jelenségeket, és fel kell hagyni azzal a szemlélettel, hogy „nem a mi asztalunk”, majd megoldja más. A következetes intézkedések végrehajtásával lesz csak biztosított a pártértekezlet határozatainak megvalósítása és csak ezután mondhatjuk el hogy a munkában valóban új szakasz kezdődik. Hogy meddig lesz bányászkodás Nógrád megyében, arra azt mondhatjuk: rajtunk múlik. Ügy érezzük, meg van az a politikai erő, amelyre építeni lehet. A párt, az elmúlt években mindenkor szót értett a bányászokkal, sőt nemcsak szót értett, de a bányászok a pártnak mindig fő bázisát jelentették. Adott tehát az erő, csak őszintén szót kell érteni arról, hogy továbbra is lehet bányászkodni, csak meg kell teremteni a gazdaságos termelés feltételeit. A bányászok sorsáról, jövőjéről van szó, ami senki számára sem közömbös és éppen ezért joggal várjuk, hogy egységes támogatást kapunk majd a kollektíva részéről — mondotta befejező szavaiban Szoó Béla elvtárs.

II ozzél wk é 1 st s o U

A vitában Zsufa Miklós, a nagybátonyi üzem főmérnöke felszólalásában önkritikusan elismerte, hogy a párc- értekezleten megígért feladatokat nem teljesítették. Megítélése szerint a visszafejlesztése célzó tervek reálisak voltak. Ha a gazdálkodás eredményeiben nem is, de az összüzemi teljesítménynél folyamatos a fejlődés, Szerinte a belső tartalékok feltárásával, hasznosításával kell tovább növelni a szénfalnál dolgozók produktív teljesítményét. Szükség van továbbá a gépesítés műszaki színvonalának rendszeres emelésére, az alapgépegységeknél. Hangoztatta, hogy szemléletváltozásra is szükség van, mert sok bányász ragaszkodik a kézifejtéshez. Azt mondja, egyszerűbb, biztos a keresete, nem úgy mint a gépnél, amelyek közül egyik-másik hamar tönkremegy. Szorgalmazta, hogy a széntermeléshez több, magas képzettségű mérnököt, technikust tegyenek.

Bozó Ernő, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára a bányászat vezetőitől a feladatok következetes végrehajtását kérte. Mindenekelőtt a nagyobb szakmai előrelátást, a munka termelékenységének növelését, a szilárdabb munkafegyelmet sürgette. Szerinte a bányászat rendelkezik azokkal a káderekkel, akik képesek a gazdálkodás minden területén a jelenleginél jóval többet produkálni. Szarvas László, a tiribesi akna csúcstitkára elmondta, hogy a megyei pártbizottság beszámolója reálisan értékelte a helyzetet, jól szabta meg a feladatokat. A gondokról szólva megemlítette a nagyfokú létszámmozgást, annak okait, a bérezéssel kapcsolatos problémákat. Sült Tibor, a Szénbányák Vállalat főmérnöke elismerte a gazdálkodásban meglevő hibákat, majd utalt arra, hogy a jövőben a belső tartalékok feltárásával lehet és kell a megnövekedett tennivalókat megoldani. Némedi János, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályénak munkatársa alaposnak, sokrétűnek minősítette az előterjesztést, mely hozzáértően határozta meg a tennivalókat. Godó György, a Nógrádi Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkára szerint a jelenlegi helyzetből csak akkor tudnak kijutni, ha a központban megteremtik a vezetés egységét. Itt kezdődik és ide torkollik minden, itt kell rendet teremteni — mondotta.

Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a megyei pártbizottság első titkára bevezetőjében utalt arra, hogy a visszafejlesztés nehezebb részén már túl vagyunk, a jövőben mérsékeltebb lesz a csökkenés. Beszélt a tapasztalatokról, a tanulságokról és a konzekvenciákról. Hangsúlyozta, hogy közösen kell kialakítani a jövő tennivalóit, nehogy meglepetések érjenek bennünket. A megyei pártbizottság a pártértekezlet határozatát hajtja végre, amikor a bányászat jövőjéről, a tennivalókról tanácskozik. Ebben a segítőszándék vezeti, s reméli, hogy a vállalat első számú vezetőitől kezdve, egészen az aknák dolgozójáig, mindenki érzi azt, hogy képesek vagyunk még jobban dolgozni, akarjuk, hogy továbbra is legyen bányászkodás a megyében. Ennek egyetlen előfeltétele van: a gazdaságos termelés megvalósítása.

Batta László, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára felszólalásában elmondta, hogy a bányászat visszafejlesztésével egyidejűleg a megye más területén új ipari fejlődés következett be, amely méltó folytatója kíván lenni a bányásztradícióknak.

Menyhárt László, nehézipari miniszterhelyet'ces nagyon hasznosnak, tanulságosnak ítélte, a megyei pártbizottság szóbeli és írásbeli előterjesztését. Köszönetét 'tolmácsolta a megyei pártbizottságnak, a járási pártbizottságnak, a szénbányák vállalat pártbizottságának, valamint a bányász a lapszervezeteknek

azért, hogy a párthatározatok szellemében oldották meg a visszafejlesztéssel kapcsolatos fontos gazdasági és társadalmi feladatokat.

A további feladatokról szólva hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet új igényekkel lép fel a vezetőkkel szemben. Eredményt csak akkor tudnak elérni, ha sugárzik róluk a jövőbe vetett hit és a dolgozók iránti bizalom Az előbbiből fakad a másik követelmény: tervszerűség a munkában. Ez azt jelenei, hogy a vezető több évre előre lássa a célt, és ehhez szabja a nap minden órájában tevékenységét. Ez adja meg a biztonságát is. Utalt arra, hogy a hatékonyabb munka forrása a dolgozókkal való egységes akarat és cselekvés, a feladatok egyértelmű meghatározása, a rendszeres számonkérés, beszámoltatás. Felhívta a figyelmet. hogy a vállalat nem támaszkodhat sokáig azoknak a bányáknak az anyagi segítségére amelyek gazdaságosan termelnek. Elsősorban a saját erőforrásaira kell alapozni. Bejelentette, hogy a csökkentett széntermelést a szabad • napok igénybevétele nélkül szeretnék megoldani. Végül megígérte, hogy a minisztérium a népgazdasági erőforrásokhoz igazodva, továbbra is segít a megyének a szénbányászat gondjainak megoldásában, a bányászok iránt érzett felelősség jegyében.

Nagy Imre, Ménkes-akna csúcstitkára a pártszervezet mozgósító tevékenységéről beszélt Vázolta a szocialista brigádok tevékenységét, megemlítette azokat a' hiányosságokat, amelyek zavarják a folyamatos termelést.

A vitában felmerült kérdésekre Szoó Béla elvtárs válaszolt. majd a megyei párt- bizottság elfogadta az írásbeli és szóbeli beszámolót és határozattá emelte.

NÓGRÁD — 1971. szeptember 25., szombat 3