Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-25 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl | AT MS ÍMP NÓGRÁD MEGY El BIZOTTS AGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 226. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT A bányászat jövője a gazdálkodás hatékonyságától függ Tanácskozott a megyei pártbizottság Tegnap ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága. Az elnökségben helyet foglalt Jedlieska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei titkárok, a megyei tanács elnöke, Menyhárt László, a nehézipari miniszter helyettese, Némedi János, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa. Részt vett még az Egyesült Magyar Szénbányák vezetője, a bányász szakszervezet képviselője és a szénbányák vállalat több osztályvezetője. Jedlieska Gyula üdvözlő szavai után Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli beszámolót az írásban kiküldött, megvitatásra kerülő anyaghoz, mely „A szénbányászat visszafejlesztésének tapasztalataival, valamint a negyedik ötéves terv főbb politikai, gazdasági célkitűzéseivel” foglalkozott. ¥ Issxa fejlesztés, —termelési koncentráció A megyei pártbizottság az elmúlt évek folyamán, nagy figyelmet fordított a párt XX. és X. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtása közben, az energiastruktúra változásából eredő problémák megoldására, valamint a Politikai Bizottság 1968. november 28-d határozatából eredő célkitűzések megvalósítására. A megyei párt-vb figyelemmel kísérte, segítette a határozat végrehajtását, több mint kilenc alkalommal tűzte 1965 óta napirendre az ebből eredő megyei feladatokat. Legutóbb, augusztus 31-én tárgyalta a szénbányászat visszafejlesztésének eddigi tapasztalatait, valamint a negyedik ötéves terv főbb célkitűzéseit, a nógrádi szénbányáknál ennek kapcsán jelentkező főbb gazdasági, politikai problémákat és tendenciákat. A végrehajtó bizottság jelentése többek között megállapítja, hogy a bányászkérdést nemcsak a gazdasági reform és az energiastruktúra tette fontos politikai és gazdasági feladattá. A második ötéves terv időszakában a nógrádi szénmedence az ország szénszükségletének még több mint 12 százalékát adta. Jelenleg már csak 7 százalékát adja. Bányászatunkra jellemző volt, hogy az alacsony árbevételű, gazdaságtalan energetikai szenek kitermelése folyt 34 kis kapacitású aknában. A csaknem száz éve kialakult megyei iparszerkezetre jellemző volt a nehézipar 90 százalékos részaránya, ezen belül 50 százalékot a szénbányászat képviselt. 1964- ben még a bányászatban dolgozott a nógrádi nagyüzemi munkások 48 százaléka. A bányászaton kívül más ágazat fejlesztése 1968-ig lényegében a megyében nem történt. A második ötéves terv végén, a megyei szénbányászatban 14 8Ö0 ember dolgozott. A szénbányászat körzetében élt a megye lakosságának több mint a fele. Az elmúlt öt évben a szénbányászat visszafejlesztése mintegy 27 ezer embert érintett, öt év alatt a bányászatból mintegy 9400 ember távozott el, mintegy 5000 került vállalaton belül áthelyezésre. Ugyanakkor 1964-től kezdve, a visszafejlesztés hatására jelentős termeléskoncentráció valósul meg. Jelenleg már csak hat akna működik. A technikai felszereltség is emelkedett. A visszafejlesztéssel egyidőben átszervezésre kerül a vállalati belső szervezeti felépítés. Emellett jelentős mértékben javult a vállalati gazdaságosság. Igaz, ha reálisan vizsgáljuk, ebben nagy szerepet játszik az is, hogy elsősorban a gazdaságtalan, nagy költséggel golgozó aknák kerültek bezárásra, de azt is el kell ismerni, hogy a vállalati dolgozók hatékonyabb munkája is döntő szerepet játszott a költségek csökkentésében. Ennek hatására csökkent az állami dotáció mértéke. A jelentés azt is megállapította, hogy a visszafejlesztéssel kapcsolatos munkát az elmúlt években sikeresen és jól oldottuk meg, Számunkra különösen értékes, hogy a titkárság jónak értékelte Nógrád megye azon munkáját, melyet a bányászok foglalkoztatása érdekében végzett Mi is szeretnénk köszönetét mondani erről a fórumról — mondotta többek között Szoó elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára — mindazon kommunistáknak, szerveknek, megyei és járási szinten dolgozó elvtársaknak, üzemi párt- szervezeteknek és minden egyes kommunistának, akik ebben a munkában részt vettek, sikeresen oldották meg ezt a nagy politikai feladatot a megyei pártértekezlet határozata alapján. dást, amire minden lehetőségünk megvan. Mi jelenleg is azt mondjuk, hogy a visszafejlesztés nem lezárt folyamat, hanem beleilleszkedik a népgazdaság energiastruktúrájának változásába. Csak egy szakaszt zártunk le. A negyedik ötéves terv folyamán új gazdasági és politikai problémák jelentkeznek, új formában kiéleződnek, amelyek megoldása nem képzelhető el a régi eszközökkel, módszerekkel, mert maguk a jelenségek, problémák, szemléletek is újak. Ez a munkánkban is új igényekkel lép fel. Mi, a bányászat problémáját sohasem önmagában vizsgáltuK. mert a probléma sem így jelentkezett. Nemcsak, a felszabaduló bányászokat kellett elhelyezni, hanem feleségeiket, lányaikat, fiaikat is. Meg kellett teremteni azt a munkaerő-felvevő bázist, mely a bányászat visszafejlesztésével megszűnt. Ezt az állásfoglalást az élet igazolta. Sikeresen oldottuk meg az első szakaszt, tízezer új munkahely bizonyítja munkánk eredményét — mondotta a pártbizottság titkára. A problémák megoldásában alapvető szerepet játszott a Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány támogatása, az általuk nyújtott lehetőség, az ebből eredő emberi humánum. Ma már látszik a népgazdasági terv alapján, hogy a bányászati feltételek 1980-ig, sőt tovább is adottak. Viszont, hogy ezek valóra váljanak, mindenkinek többet kell tenni, mert a lehetőségekből csak akkor lesz valóság, ha mi magunk is akarjuk. Feladataink egy része ma is világosan következik, a Politikái Bizottság 1968. október 29-i, valamint a titkárság 1971. május 24-i határozatából, amelyek megjelölik az ország energiamérlegéből következő tennivalóinkat, az energiaellátás biztosítását, a megyére vonatkozóikat is. Ennek kimunkálása megtörtént, a negyedik ötéves tervben körvonalazódik az ország energia- ellátásának hosszú távú fejlesztési koncepcióiban. Ez előirányozza, hogy még 1980 után is számolhatunk a megyei bányászkodással, mert a népgazdaságnak szüksége van az itt kitermelt szénre. Ez egyszerűen nemcsak mint nép- gazdasági feladat jelentkezik, hanem mint saját feladatunk is. További tárgyalásokat kell folytatnunk, segítséget kérnünk a központi szervektől a problémák megoldásához. A közgazdasági szabályozásnál vegyék figyelembe a medence helyzetét, a népgazdasági . és területi érdekek összehangolásával, teremtsék meg lehetőségét a politikai problémák megoldásának. Ebben a megyei pártbizottság, a megyei társadalmi szervek most is szerepet vállalnak, csakúgy, mint eddig vállaltak — mondotta az előadó, aki a következőkben szólt azokról a tartalékokról, amelyek feltárásával, hasznosításával meg lehet alapozni a további fejlődést. A megyei pártértekezlet abból az alapelvből indult ki. hogy Nagybátony körzetében lehetőség van a versenyképesebb bányászkodás megteremtésére, a gazdaságos termelés kialakítására Ezt igazolták a központi számítások, a szénbányák vállalat felmérései is, ezt tanúsítják az itt dolgozók műszaki, közgazdasági apparátus jelzései, a kommunisták állásfoglalásai. A versenyképesség fokozásával, a visszafejlesztés üteme mérsékelhető. A gazdaságosság javításával a nagybátonyi aknák jövője biztosítható. Ugyanakkor a tavalyi és idei tapasztalatok, (Folytatás a 3. oldalon.) Az egész ország érdeklődéssel figyeli az országgyűlés által jóváhagyott törvényjavaslatokat. Fiatalok körében különösen az ifjúsági törvény örvend nagy népszerűségnek. A tegnap reggeli lapokat csoportokba verődve olvasták a fiatalok munkahelyükön. Képünkön: a salgótarjáni frószerkészítő Ktsz KlSZ-fiataljai a Népszabadságból ismerkedtek a hozzájuk és róluk szóló törvénnyel Kulcsár József felvétele Megvitatják a leszerelési világértekezlet összehívását Az általános ügyrendi bizottság csütörtökön este befejezte munkáját, összeállította azokat a napirendi pontokat, amelyeket a közgyűlés 26. ülésszakának megtárgyalásra javasol. A javaslat összesen 97 napirendi pontot tartalmaz. A javasolt 97 pont között szerepel a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításával kapcsolatos számos fontos probléma, így a Szovjetunió által javasolt leszerelési világértekezlet összehívásának kérdése. Ugyancsak szovjet javaslatra kerül a napirendre — a közgyűlés jóváhagyása után — a Holddal, valamint a vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltásával és a tengerfenék békés felhasználásával kapcsolatos nemzetközi jogi egyezmények kérdése. További fontos napirendi pontok: a közel-keleti helyzet megtárgyalása, az ENSZ-fő- titkár utódlásának kérdése és Kína ENSZ-tagsága. Néhány javasolt, illetve nem javasolt napirendi pont körül még vita várható a közgyűlésben. Így a szocialista országok és a fejlődő országok egy csoportja a teljes ülésen síkra kíván szállni a koreai kérdés napirendre tűzése mellett, amelyet az ügyrendi bizottságban csütörtökön leszavaztak. Másrészt az Egyesült Államoknak „meg kell küzdenie” a közgyűlésben is azért, hogy a kínai kérdéssel kapcsolatos saját határozati javaslatát elfogadják és napirendre tűzzék. (MTI) legoldoíták a szociális, emberi problémákat A következőkben Szoó elvtárs emlékeztetett azokra a téves nézetekre, szemléletekre, amelyek a visszafejlesztés során jelentkeztek. Mint mondotta. ezeket csak emberről emberre történő agitáció során sikerült legyőzni, és úgy, hogy a hozott határozatokat minden esetben emberségesen alkalmaztuk. Ennek eredményeként ma már azt is elmondhatjuk, hogy a visszafejlesztés eddigi szakaszát nagyobb politikai zökkenők nélkül zártuk le. Megoldottuk a jelentkező szociális, emberi problémákat. A megyei pártértekezlet, a járási, vállalati, üzemi pártértekezletek egyértelműen állást foglaltak abban, hogy Nógrádban a bányászkodásnak lehet jövője. Politikai problémáink megoldása, a törzsgárda foglalkoztatása érdekében lehet és biztosítani is kell a folyamatos bányászkoKetBvezék voltak Jól halad a járműprogram végrehajtása — Intézkedések a telekspekuláció ellen Vizsgálják a kijevi repülőszerencsétlenség körülményeit A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Szovjetunióban járt tudományos-műszaki küldöttség útjáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a KGST keretében folyó magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködésnek azokat az időszem féladatait, amelyek a szocialista integráció komplex programjából adódnak. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Kassán, szeptembér 20—21-én tett látogatásáról számolt be, ahol megbeszéléseket folytatott a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködés egyes kérdéseiről. A kormány mindkét beszámolót elfogadta. A külügyminiszter jelentést tett Maurice Schumann francia külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásáról. A magyar—francia kapcsolatok fejlesztését szolgáló tárgyalásokat a kormány, hasznosnak ítélte, s a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter jelentest dolf Kirchschläger osztrák külügyminszterrel szeptember 12-én folytatott, nem hivatalos megbeszéléseiről is jelentést tett, amelyet a kormány elfogadott. A külkereskedelmi miniszter tájékoztató jelentést terjesztett elő a Jugoszláviában folytatott tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. Szeptember 15-től 20-ig libanoni küldöttség tartózkodott Magyarországon dr. Saeb Jaroudy nemzetgazdasági és idegenforgalmi miniszter vezetésével. A belkereskedelmi miniszter a delegációval folytatott tanácskozásokról jelentést tett, amelyet a Minisztertanács elfogadott. A kohó- és gépipari miniszter beszámolt lengyelországi tárgyalásairól, amelyeket egyebek között az elektronikai • ipar és a járműgyártás területén kialakított magyar—lengyel együttműködés fejlesztéséről folytatott. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány 1968-ban határozatot hozott a közúti járműgyártás központi fejlesztési programjáról. A kohó- és gépipari minszter e határozat értelmében kötelező, évi jelentését terjesztette a Miniszter- tanács elé a közúti járműgyártás, fejlesztésének helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a fejlesztési program első szakasza általában kedvező eredményekkel zárult. A harmadik ötéves tervidőszakban az ipar több mint 21 000 autóbuszt és közel 18 000 tehergépkocsit állított elő. A járműgyártás területén megvalósított beruházások lényegében létrehozták az előirányzott termelőkapacitásokat és lehetővé tették a termelési előirányzatok teljesítését. A jelentés foglalkozik a közúti járműgyártás fejlesztésének, az idén elkezdődött, második szakaszával, részletesen elemezve a gyártó vállalatok feladatait, és a program végrehajtása érdekében, szükséges intézkedéseket. A kormány a jelentést tudomásul vette, s utasította a kohó- és gépipari minisztert, hogy intézkedjék a fejlesztések szorosabb összehangolására, és irányítására. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára közös jelentést terjesztett elő az 1971—1975. évekre kötött kollektív szerződésekről. A jelentés megállapítja, hogy az új kollektív szerződések a kiadott irányelveknek megfelelően készültek el. Kidolgozásuk egybekapcsolódott a vállalatok ötéves terveinek véglegesítésével, előkészítésükben a dolgozók tevékenyen részt vettek. Az új kollektív szerződésekben a korábbinál nagyobb teret kaptak a munkaerő-gazdálkodással. a jövedelem- és szociálpolitikával kapcsolatos vállalati tennivalók, továbbá a törzsgárdatagok kedvezményeinek és a dolgozó nők helyzetének javítását szolgáló (Folytatás a 2. oldalon)
