Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

A tudományos felfedezései? számának szokatlan ütemű növekedése, a nagy termelé­kenységet biztosító technikai eszközök alkalmazása, a mun­ka struktúrájának megválto­zása. az ember és a munka viszonyának átalakulása olyan társadalmi jelenség kibonta­kozását mutatja, amelyet J, Bernal nyomán tudományos és technikai forradalomnak ne­vezünk. A technika a tudo­mány és a társadalmi haladás egymástól el válaszfalat lan fo­galmak. Fejlődésük az embe­riség története során egymás kapcsolatában ment végbe, ha fejlődött a technika, fejlődött a tudornány is és természete­sen népi maradt el a társada­lomra, , azon belül az emberre gyakorplt hatása sem. Amíg azonban egy műszaki újítás a század elején általában 5—20 százalékos termelékenység­növekedést eredményezett, ma­napság az esetek jó részében, 50—100 százalékot. Egy-egy tudományos felfedezés még a század elején is csak 10—15 év múltán éreztette hatását az anyagi javak termelésében, manapság viszont 6—8, de több esetben is előfordult már, hogy 3—4 év múltán élvezhet­te az emberiség a -felfedezés áldását. Az évszázadokon ke­resztül használt mechanikai gépeket fokozatosan felváltják az automata gépek, új ener­giaforrásokat tár fel az embe­riség és mindezek segítségé­vel kitágul az eddig ismert kozmikus tér, az ember mun­kaereje kilép a közvetlen ter­melési szférából és helyette belép a tudomány, mint köz­vetlen termelőerő. Ezáltal válik valósággá Marx és En­gels azon gondolata, hogy az ember a haladás folyamán át­lép a szükségszerűség birodal­mából a szabadság birodalmá­ba. Milyen lesz a jövő? A tudományos felfedezések számának megnövekedését a modern technikai eszközök szélesülő gyakorlati alkalma­zását joggal nevezhetjük for­radalmi jelenségnek, hiszen hatása érinti a termelőerőik egész rendszerét, annak gyö­keres minőségi átalakulását eredményezi, érinti a társada­lom szellemi és tárgyi ele­meit egyaránt, a legfőbb ter­melőerőt, az embert is. Az automatizálás kiszélesedésével hagyományos munkaformák szűnnek meg és újak alakul­nak ki, eltolódás megy végbe a foglalkoztatottak körében, és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a már is dinami­kusan fejlődő szolgáltatás. Az embereket ezért joggal foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen is lesz a jövő? Megvalósul-e az ember nagy- gyá tevését biztosító békés, szabad társadalom, vagy a fourieri, illetve a madáchi falanszter egyhangú, elgépie- sített társadalom képe vetíti előre árnyékát. Képes lesz-e az ember uralkodni a maga által felszabadított erőkön, vagy ez a technikai fejlődés az ember bilincsbe verését és önpusztulását eredményezi majd? A tudományos és technikai forradalom világméretű jelen­ség, az egyes országokat elté­rő módon érinti, a történelmi és társadalmi körülményektől, valamint a termelőerők szín­vonalától függően. Ezért, bár különböző mértékben, de egy­re érezhetőbbé válik. A haté­konyság' mértékét mindenek­előtt az adott ország termelő­erőinek milyensége befolyá­solja, de a hatás irányát, em­beri viszonylatait a társadalmi viszonyok határozzák meg. A tudományos és technikai haladás jellemzői Napjainkban a termelőerő fejlődésében, a tudomány egyre közvetlenebb szerepet játszik, vagyis a technika ma­gasabb szintre emelése a tu­dományos forradalommal fo­nódik össze. A tudomány és technika kapcsolata már az ipari forradalom nyomán, a gépi nagyipar elterjedésével is megfigyelhető volt. A tech­nikai eszközök fejlesztése nem nélkülözhette a tudományos ismeretek elsajátítását és tu­datos felhasználását. A gépek A tudományos és technikai forradalom világnézeti kérdései maihoz viszonyított viszonyla­gos egyszerűsége miatt azon­ban továbbfejlesztésük és gya­korlati felhasználásuk nem igényelte a mély elméleti tu­dást. Tapasztalatok és empiri­kus megfigyelések is lehetővé Századunk elején, Lenin a matematika szerepének eltúl- zásáról „Materializmus és era- pírioikraticizmus” című mű­vében, mint a fizikai idealiz­mus egyik okáról írt, mivel a machista filozófia képviselői a közel álló szaikmunkás-félké- szültséget igényel. A Szovjet­unióban, 1925-ben az iparban dolgozó munkásoknak csak 18,5 százaléka volt szakkép­ben ma urtatkod'á szerepel játszik az úgynevezett ipari társadalom elmélete, amely az 50-es években bontakozott ki a gyors ütemű technikai és. tudományos fejlődés láttán. Legismertebb képviselői közé a francia Raymond Aron, a német Georges Fridmann és az amerikai Walt Whitman szerré válása arra késztette a Rostow tartozik, természetes, katolikus Egyházat, hogy fe- több más jelentős teoretikus lül vizsgálja az egyháznak a felfogását is áthatja, világban elfoglalt helyét, és Az ipari társadalomról szóló állást foglaljon azokkal a kér- nézetek kiindulópontja szinte zett, tehát a nagyobb részt désekkel kapcsolatban, ame- valamennyi képviselőnél tették alkalmazásukat és to- matematika szerepének növe- vábbfejlesztésüket. Természe- kedéséből arra következtettek, tesen nem tagadhatjuk, hogy hogy ez az egyetlen olyan tu- a tudományos felkészültség, a domány, amely a világ jelen­betanított- vagy segédmunkás volt, 1961-ben már az arány lényegesen eltolódott a szak­képzettek javára, mivel 64.6 szakképzett volt és a teljes tudomány, akikor is támogatta ségeinek egységbe foglalására szakismeret nélküli mindössze a termelőerők fejlődését. Ma es levezetésére alkalmas, azonban a viszony nem merül A tudományos-technikai for- ki a kapcsolat eme laza for- radalom kapcsán ismét a ma­májában, mivel az eszközök tematika szélesebb körű fel­olyan bonyolult formáit alkot- használásáról, különböző tu- ta meg az ember, amelyek dományok területére való be- gyakran nem is csak egy, ha- hatolásáról beszélünk, azon- nem két vagy több tudomány- ban ez nem az empiriokriticiz- ággal is közvetlen kapcsolat- mus képviselőnek igazolását ban állnak. Míg korábban a jelenti. Mach és Avenárius tudomány az ipar fejlődése ugyanis miközben a matema- után haladt, a tudományos tikai képletek jelentőségét technikai forradalommal az a aláhúzta, ezzel egy időben tk- tendencia látható, hogy meg- gadták az anyag teremthetet- előzi és túlszárnyalja azt, sőt lenségéről és megsemmisíthe- a technikai eszközök fejlesz- tétlenségéről szóló materialista tése attól függ, hogy milyen felfogást lyek a ma emberét foglalkoz- ugyanaz, vagyis az emberiség tátják. E kérdések egyike a történetének, a társadalmi ha. tudományos és technikai for- ladásnak legfontosabb tényező- radalomhoz való viszony, je a technikai eszközök és ez- amellyel kapcsolatban a II. zel együtt az ipari fejlődése, vatikáni zsinat nyilatkozott Rostow az emberi társada- „Az egyházról a mai világ- lom történetében öt növekedő, ban” szóló kons'citúciójában. si szakaszt különböztet meg, Mint ahogy a zsinat egész amelynek vizsgálatakor a ter- meg, a mérnöki munka alkal- munkájára rányomta bélye- melési viszonyokról még csak mazása terén is, mivel éven- gét a fundamentalisták és ha- említést sem tesz, viszont ként hat százalékkal nő a tor- ladók küzdelme, a tudomá- nnnál alaposabban veszi szem- melésbe beálló mérnökök szá- nyos és technikai forradalom- ügyre a technikai és tudomá* ma. Fentiekből következik, mai kapcsolatos állásfoglalá- tényék történetét. Az 1,2 százalék. Ez az arány azó­ta természetesen csak javult. Erőteljes fejlődés figyelhető hogy a társadalom hagyomá­nyos struktúrája is nagy vál­tozáson megy keresztül, ezen belül is a munkásosztály vál­tozik a legdinamikusabban. A munka szerkezetének és jelle­gének átalakulása, a fizikai, valamint szellemi munka köz­ti antagonizmus megszűné­mértékben használják fel a Ma, a matematikáról mint sének következményeként jön tudományos eredményeket, az anyagi jelenségek tudomá- Ezért a tudomány termelőerő- nyos visszatükröződéséről bé­vé válására vonatkozó marxi gondolat a társadalmi folya­matban válik valósággá. A tu­domány termelőerővé válása természetesen nem korlátozó­dik csak a természettudomá­nyokra, hanem hatása kiter­jed a társadalomtudományok­ra is. A köztük levő merev hátárok fokozatosan meg­szűnnek és együttesen válnak a termelés tényezőivé. Egy lo­gikai gép elkészítése nem­csak természettudományos, ha­nem társadalomtudományos ismeretet is igényel, megszer­kesztése csak mérnökök, szo­ciológusok együttműködésével lehetséges. Felújítani az ismereteket alakította a megfelelő eljárá­sokat. más szóval a technoló­giát. A technológia ezáltal a technika fontos részévé vált. A tudomány termelésben játszott szerepéből fakad fejlődésének egyre gyorsuló üteme. Évről évre növekszik a tudományos területen dolgo­zók száma, ami természetesen i# t a tudományos eredményekei- IflUDiía, érésében is látható. A Szovjet- >i , .. , unióban például 1950-ben SZakkepZettSCg, 714 000, 1960-ban már egy­millió 763 000 és 1970-ben több mint négymillió azoknak a száma, akik a tudományban és a kutatásban dolgoznak, vagyis két évtized alatt közel szélünk, és, hogy valóban az, ezt húzza alá a < műszaki és humán tudományok területén való felhasználása is. A tudományok fejlődésével egy időben, a technikai hala­dás új vonásai is nyomon kí­sérhetők. A technika egyidős az emberrel, fejlődése az em­beri haladással együtt figyel­hető meg. Az ember a termé­szettel folytatott anyagcseréje kapcsán saját fizikai ereje mellett igyekezett egyre több és hatékonyabb eszközt is mozgásba hozni. Vagyis a ter­mészettel való érintkezésében a természeti anyagokat is hasznosítani, megnövelve ez­zel saját teljesítő képességei­nek mértékét. A technika a termelőerők fejlődésével egyre bonyolultabb eszközöket pro­dukált, amelynek az ember társadalmi szükségletnek meg- javára való felhasználása ki- felelnek? létre a munkának az a típu­sa, amelyben az ember kibon­takoztathatja erőit, képessége­it, amelyben a célok és eszkö­zök nem cserélődnek fel, ez­által az ember megvalósíthat­ja önmagát. Megszűnik a munka kényszerjellege, el­nyomorító hatása, és az em­beri tevékenység alkotó jelle­gűvé válik. Művelődés és társadalmi szükséglet A termelőerőkben végbeme­nő változás alapján vizsgálat sában is ez érezhető. Ismere- ernf>,eri psoportok nem tér- tes, hogy az évszázadokkal ez- P?e!f.sl viszonyaik alapján kü- előtt máglyára küldött Gior- lönboznek egymástól Rostow dano Brúnót, vagy a 8 évi ®,mt' h°gy fegyház után meghalt Galile- eredményeket ,értekei it, Dantei, az „Isteni Színjá- JS*ozok .fell^te' tek” -szerbiét az eevház a seben és ezáltal a noveKedes. f+AH mely szakaszában helyezkeil- emeben..IJ®?1 ltélj nek el. Elméletben még csak el többé, hanem sajatjanak te- emií^s^ sem t€sz a kinti es azt az egyházi sze- gatartó feudális, kapitalista mélyt teszi felelőssé sorsukért, stb tórsadalmi viszonyokról, aki akkor latta el az egyház figyeime szinte kizárólag a irányításának tisztet. Ezzel termelés és fogyasztás tárgyi együtt elismeri a tudományos tényezőire irányul. Felfogása eredményeket mindaddig, szerint az emberiség célja a amíg az nem mond ellent az iVnagy tömegfogyasztás” eíéré- Isten létezéséről, nagysága- se_ amely feié halad a Szov- ról szóló egyházi tanításnak, jetunió, az Egyesült Államok Sőt, egyre gyakrabban olvas- és valamennyi nemzet E célt hatunk egyházi szerzőkről a történelmi tények szerint olyan tanulmányokat, cikke- kétféleképpen lehet elérni: két, amelyek a Biblia, vagy azon az úton, amelyen a Szov- más, kanonizált művek törté- jetunió és a szocialista orszá • neti hitelességével és értéké- gok haladnak, valamint az vei foglalkozik. Üj megvilá- Egyesült Államok és a kapi- gításba helyezik az ószövet- talista országok által képviselt ségi csodákat, elismerve azok módon, irrealitását, történetietlensé- gét és az emberi ismeretek i/,i » • hiányosságaiból eredő voltát, f ClCtlCn . Hasonló a helyzet a tudó' tárgyává kell tenni a művelő- mányos és technikai forrada- a cél tehát ugyanaz mind- dést is. A kérdés az, hogy ké- lommal kapcsolatos állásfog- két társadalmi rendszer szá* pesek leszünk-e olyan ismere- tolásnál is. Az egyház elis- mára. Az ipari társadalom el­teket kialakítani, amely a meri a tudományos és techni­kai haladás tényét, sőt mint Mihalics Vid kiemeli, az sem- A közoktatásban, közműve- miféle ellentétben nincs a hit* lődésben az 50-es évektől tel. Különbséget tesznek azon­ban a technikai tény és az en­nek hatására egyre szélesülő gondolkodás között, amelyet viszont már veszélyesnek te­kintenek, mivel az embert, „a homo technicus”-t ismere­lcezdve, főként az iparilag fej­lett országokban —, de szinte a világon mindenütt — a gyors változás jelei figyelhe­tők meg. Szinte világjelenség­ként említhetjük meg a tech­művelődés tokai, műszaki ismeretek elő- te birtokában, a természettel térbe' kerülését a korábbi, ha- szembeni cselekvő magatartá* gyományos humán műveltség- sa ”e föld és a földi értékek” Bár lassan, de már kezdi éreztetni hatását a tudomá­nyos és technikai forradalom a hatszorosára nőtt. A tudomá- munka karakterének, vaia- nyos ismeretek növekedésé- mint struktúrájának változa- hatassal sában is, ami a szakképzett­ségről és művelődésről eddig nek üteme azonban van az ismeretek alkalmazha­tóságára is. Amíg a század elején egy mérnök az egyetem elvégzése után, ha tudását közben nem egészítette volna ki, az újabb ismeretekkel, ak­kor is teljes értékűen tudott dolgozni 15—20 évig. Ma ez már nem több mint öt év, és 45 éves korára szinte teljesen elavulttá válik. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor az is­meretei? felújítására, újabbak­kal való kiegészítésére, a mun­kaidőnek mintegy 18—20 szá­zalékát kell fordítani. Vagyis kialakult felfogásunkat is vál­tozásra kényszeríti. A mechanikai gépek széles ­körű bevezetésével az emberi tevékenységet elemeire bon­totta, a gépkezelés vált fő munkájává. Az ilyen munka- folyamatban az ember köz­ponti szerepet játszik, nélkü­le a gépek nem jönnek moz­gásba. és nem termelnek. A termék előállításában a gép a munka nagy részét elvégzi, de ezzel együtt, az emberi tevé­kenység alkotó jellegét is meg­hez viszonyítva. Rohamosan növekszik a szakismeretet nyújtó középiskolai képzés, és ezzel egyidőben igyekeznek a középiskolai oktatást álta­lánossá tenni. Számolni kell azzal is, hogy az ismeretek gyors erkölcsi elhasználódásá­val egyidejűleg, meg kell ol­sa „e föld és a felé fordítja. Ma már nem mond ellent Az egyház ma már nem mond ellent az ember termé- dani az ismeretek felfrissíté- szetformáló tevékenységének, sét is, vagyis a művelődés, a nem tekinti bűnnek a termé- továbbképzés, az emberi te- szét javainak felhasznalasat, vékenység állandó elemévé fog maga javára való fordítását, válni. Ezért nemcsak a „jó azt azonban sürgeti, hogy papnak”, hanem a „jó szak- teremtő nagyságának és saép- munkásnak” is holtig kell ta- ségének létezését is el kell is- tulni, ha teljes értékűen akar m®rni. E törekvés mélyen a dolgozni. ™ asz -----­A tudományos és technikai lra"yLri0 forradalom a termelőerők meAs’ méletének képviselői a szoci­alizmust ezáltal úgy tüntetik fel, mint az ipari civilizáció véletlenszerű termékét, amely a történelem tanulsága szerint létezik, azonban szükségszerű­nek nem mondható. A technikai eszközök fejlő­désének, a közgazdasági ténye­zőknek a marxizmus is min­dig jelentős szerepet tulajdo­nított, azonban a társadalmi gazdasági viszonyokat soha nem cserélte fel technikai vi­szonyokkal, amin’t azt Rostow és az ipari társadalom elmé­letének képviselői teszik. A polgári teoretikusok ezen po­zitivista törekvése az evoluci- onizmushoz és mennyiségi mutatókhoz való menekülést mutatja. Gyakori jelenség, hogy elis­merik a mai kapitalizmus el­lentmondásait, tökéletlensé­gét, pozivitista álláspontjukat hangsúlyozva, állításaik elfo- gadhatóbbá tétele reményé­ben. Ugyanakkor azt vallják, hogy a két társadalmi rend • szer a fejlődés során önrna- összeegyeztetésére gától közeledik egymáshoz, törekvés húzódik Szerintük a technikai esz­közök fejlődése kiküszöböli a nemcsak akkor végzi a műn- szüntette, leegyszerűsítette. kaját ma egy szakember, ha empirikusan is érzékelhető tevékenysége, hanem akkor is, ha ismereteit „tartja karban”. Megfigyelhető, hogy a tu­dományos ismeretek növeke­désével új tudományok jelen­tek meg, mint a mikrofizika, genetika. pszichológia stb., amelyek még nem is olyan régen valamely más tudomány részét alkották. Egy-egy szak­tudós kutatási területe szű­kül, kisebb lesz, és ezzel egy­időben területének mélyebb ismeretét igényli a fejlődés. A differenciálódással egyidőben mechanizálta. Ily módon a termelés nem igényli a kép­zett szakembereket, hanem a betanított munkások tömegé­vel folyik a termelés. Meg­változik a helyzet az auto­matizálással. mivel nem lesz szükség a gépek közvetlen, mechanikus ki- és bekapcso­lására, ezért a munkás a ter­melés centrumából a perifé­riára kerül. Természetesen az automatizálás nem teszi fe­leslegessé az embert, de lé­nyegesen megváltoztatja a munkatevékenység jellegét. nagymérvű átalakítását, to­vábbfejlesztését teszi lehető­vé. Mivel azonban a technikai fejlődésnek társadalmi ren­deltetése van, ezért korlátlan fejlődési lehetőséget csak a szocialista ' társadalmi viszo­nyok képesek biztosítani, ahol a termelőerők és termelési Az egyház, a világban meg- a forradalmakat is, szükségte- figyelhető szekularizációs, val- lepné teszi az osztály harcót. lástalanodási folyamatot, fő- rpivel az emberek érdekellen­ként a technikai gondolkodás tétéi megszűnnek. Azonos ér­következményének tekinti, dekük lesz az embereknek, a Ám, ha a keresztény hit tel­jes összhangban van is a technikával, a tapasztalat mé­gis azt mutatja, hogy a tech­nika ha nem is az egyetlen technikai eszközök zálása. moderni­viszonyok fejlesztése tudatos, 0ka a modern hitetlenségnek Saját maoukat védik egy ellentétes integrálódási fo- tti ,, ' t' I" lyarnat is megfigyelhető a tu- ZllnOtOVä lep ClO domány ellentmondásos fejlő­désének következményeként. A biológia és kémia, biológia és fizika között olyan szoros együttműködés alakult ki, amely létrehozta a biokémiát, a biofizikát és még sorolhat­nánk tovább a jelenségek közvetlen megnyilvánulásait. A tudományos-technikai for­radalom következményeként egyes tudományok szerepe megnövekszik. Ezek közé tar­tozik a matematika. és tervszerű módon megy vég­be. A tudományos és technikai forradalom kibontakozása ma a vezető tőkés országokban is megfigyelhető, sőt tőkés kö­rökben e jelenségtől a kapi­talizmusban meglevő ellent­mondások megoldását remélik. A tudományos és technikai haladás teljes azonban csak Nem nehéz felismerni, hogy a tudományos és technikai forradalom kapcsán kialakult és ateizmusnak, kétségkívül egyike a legfőbb tényezők­nek” — írja Mihelics Vid. A technikai haladás társa- polgári elméletek egyértelmű, dalmi következményeinek en a tőkés társadalmi viszo­msgítélésére a pesszimizmus nyok védelmét és a marxiz­jellemző. Egyrész azért, mert mus bírálatát jelentik. Mivel az egyház szerint a hittől va- a társadalmakat a technikai ló elfordulás a legfőbb oka eszközök fejlettsége alapján az erkölcsi és szociális prob- vizsgálják, világosan látható, kibontakozása lémák létének, másrészt „lé- hogy nem akarják a kommu* a szocialista lek nélkül” a technikai és nizmus lényegét megérteni. A Amíg a mechanikai gépek alkalmazásának időszakában a munkás fő tevékenysége a ki­vitelezés, az automatizálással a karbantartás, javítás, beál­lítás lesz, kiszabadul a mun­kás a gépek „fogaskerekei” közül és a végrehajtóból alko­tóvá lép elő. Mindez nagyobb szakismeretet, mélyebb elmé­leti felkészültséget jelent, vagyis a termelés több mér­nököt és technikust, és ehhez társadalomban mehet végbe, tudományos felfedezések az kommunizmus nemcsak ter- ahol , a termelőeszközök emberiségre nézve negatív kö- meló társadalom, hanem társadalmi tulajdona, a tár- vetkezményekkel járnak, A olyan társadalom, amely az sadalmi érdek ösztönzi, és tu- technikának az egyház sze- egyéni és társadalmi szükscg- datosan segíti a folyamat szé- .rint a hit adhat csak értei- letet kielégítő termelés mel­les körű kibontakozását, va- met. „Értelmet, amely kétség- lett az emberek erkölcsi, po­kívül »transzcendens«, vagyis litikai, világnézeti, kulturális az érzékelhető világon túlra stb. igényeinek kielégítésével mutató, de emiatt még nem is törődik, az ember teljes és kevésbé valóságos és lelkesí- igazi szabadságának megváló - tő”. sítása érdekében. A polgári ideológusok köré- Gordos János lamint társadalmi hasznossá­gának fokozását. Es a katolikus egyház A tudományos és technikai forradalom, a társadalmi hala­dás, a szocializmus világrend^ r NÓGRÁD — 1971. szeptember 22., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom