Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
Tízenhárommilíióért A cigánytelepek felasámoláaáér* Uj üzemcsarnok és szociális létesítmény Pasztán „Nyugdíjazás” előtt a koksztüzelés " IV ' Á Pásztói Szerszám- és Készülékgyár az üvegipar szolgáltató üzeme. Termékeit többnyire önköltségi áron szállítja a testvérgyáraknak. Ezek a termékek üvegipari formagarnitúrák, kisgépek, tartalékalkatrészek és berendezések, amelyek az üveg- 'yártás nélkülözhetetlen esz- -özei. A gyár gazdállcodásá- ak eredményessége esért nem ts a termelési értékkel és a nyereséggel mérhető, hiszen ezek általában az érvényben lévő árak alapján kalkulált jelképes összegek, — hanem azon, hogyan tudja kielégíteni a gyár az üvegipar igényeit. Mivel a követelmények a népgazdaság minden ágazatában évről évre növekednek, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár is lépést kíván tartani az általános fejlődéssel és az üvegipar növekvő igényeivel. Ennek érdekében az idén tizenhárommillió forintos beruházás kezdődött az üzemben, amelynek célja a termelés bővítése, a jelenlegi termelőhelyek zsúfoltságának enyhítése, s nem utósó sorban korszerű, minden igényt kielégítő szociális létesítmények és irodák létrehozása. Beton- és vaavázelemékből épül csaknem mésfél ezer négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok a használatban lévő műhelyek mögötti szabad térségen. Az alkalmazott építési mód lehetővé teszi, hogy az előregyártott tartó-, oldal- és tetőszerkezeti elemekből a hatalmas csarnok minél előbb elkészülhessen. Az új épületben a lakatosrészleg kap helyet, amely jelenleg egy fedél alatt dolgozik a forgácsoló részleggel. Említésre méltó még, hogy az új csarnokban a lehető legkevesebbre csökken a nehéz fizikai munka, mert két öt tonnás darupálya segíti a lakatosok munkáját. A csarnok végéhez két szintes szociális létesítmény kapcsolódik, amelyben fürdőket, öltözőket és irodákat helyeznek el. Ugyancsak a tizenhárommillió forintos beruházás szolgál fedezetül ahhoz, hogy a forgácsolóműhelyből elköltöző lakatosok helyére újabb gépeket vásároljanak és telepítsenek. Ezen kívül „nyugdíjba megy” a jelenlegi fűtési mód, a koksztüzelés, helyébe korszerű és hatékonyabb olajtüzelési rendszer lép. A beruházás előreláthatóan 1973 végéig befejeződik. Az új üzemcsarnokban mintegy kilencven dolgozót kíván foglalkoztatni az üzem. A fejlesztés révén körülbelül százhúsz dolgozóval emelkedik az állományi létszám. De ami a legfontosabb: tovább javulnak a munkakörülmények, a szociális ellátottság és a gyár termelése két-há- rom év múlva elérheti a jelenlegi másfélszeresét. Gépj árművezetés ittas állapotban A szakirodalom különválasztja az alkoholizmust, mint betegséget az ivástól, sőt a mértéktelen ivástól is. A népgazdasági kár szempontjából azonban nem lehet különválasztani az alkoholisták, vagy csak egyszeri alkalmi részegek, ittasak miatt keletkezett károkat. Közútainkat sem az jellemzi, hogy ott alkoholisták, részegek futkároznak, azok dirigálják a gépjárműveket. Igaz, előfordul ilyen is. Viszont nagyon sokan ülnek gépjárműre néhány üveg sör, fröccs, vagy fél deci elfogyasztása után. Vannak, akik vallják: ennyi szeszes ital még jót is tesz, mert szerintük „élénkít”. Ez nagyon veszélyes szemlélet. A közúti balesetek és az alkoholfogyasztás közötti összefüggéseket könnyű felismerni. Oka közismert. Az alkoholfogyasztás bénítja a reflexmozgásokat, feloldja a gátlásokat, vakmerővé, meggondolatlanná teszi a gépjárművezetőket. A mai forgalmi viszonyok ezzel szemben hozzáértést, nagyfokú figyelmet, türelmét, a forgalom más résztvevői jogainak tiszteletben tartását követelik. Megyénkben a közúti balesetek száma 1964—70. évek között több mint háromszorosára emelkedett. Ezzel arányban emelkedett és igen jelentős anyagi kár keletkezett társadalmi, valamint a magántulajdonban. Az ittassággal összefüggő balesetek helyszínén többségben a szabályszegések durvább eseteivel és a bekövetkezett károk súlyosabb fokával találkozunk. Ügy is mondhatnám, amikor nem adnak magyarázatot a helyszíni elváltozások arra, hogy az elkövető milyen indítékokkal teremtett veszélyes helyzetet „miért ment fejjel a falnak", akkor az esetek többségében nem tévedünk, ha keressük a szeszt. Csak egy példát: Ma- darasi Tamás 18 éves balassagyarmati lakos 1971. július 18-án megfelelő vezetői gyakorlat nélkül — vezetői engedéllyel nem rendelkezett — ittas állapotban ült motorkerékpárra. A forgalommentes, egyenes útszakaszon minden indok nélkül áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol fának ütközött és a helyszínen meghalt. Figyelmet érdemel az is, hogy az ittassággal összefüggő balesetek száma csökkenő irányzatú. Ebben nagy szerepet játszik a szigorú ellenőrzés. Évente mintegy 15 000 alkoholszondát használ fel a rendőri állomány az ellenőrzés során, de ilyen ellenőrzésekét a különböző gazdasági szervek vezetői is alkalmaznak. Aki szeszes italt fogyaszt és gépjárműbe ül, ha ezzel csak szabálysértést valósít meg, 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendőrség szabálysértési előadói a kialakult gyakorlat szerint 500—1500 forint, némely esetben 2000 forint bírságot szabnak ki. Erre mondják „igen drága italt fogyasztottam” — ami igaz is. Ezt követően a közlekedési rendőrség a vezetői engedélyt, vagy az ellenőrző lapot is bevonja meghatározott időre. Ebben az évben csaknem 100 vezetői engedélyt és 250 ellenőrző lapot vontunk be. Ilyen következmények ellenére is, még ma is sok ember kockáztat. A jelenlegi közúti állapotok azt igénylik, hogy a fogyasztott szeszes ital „árfolyamát” tovább kell emelni. Elvárható volna, ha az ismételt elkövetőknél a törvényadta maximális bírság is alkalmazásra kerülne. Akik viszont szeszes ital hatása alatt vezetnek gépjárművet — 0,8 ezreléket meghaladó alkoholkoncentráció — bűncselekményt követnek el és a bíróság előtt felelnek tettükért. Az ilyen alkoholos befolyásoltság veszélyességi foka teszi indokolttá a közúti forgalomban a minőségileg magasabb szintű eljárást. Bíróságaink az utóbbi időben a közúti állapotokra figyelemmel többször igen következetes ítéletet hoztak, melyet nem egyszer a gépjárművezetéstől való eltiltás is követett Sajnos, ez a gyakorlat nem mindig egyértelmű, sokszor megesik, hogy közepes, vagy súlyos fokú alKistérén vei akció — nem remélt sikerrel Egyébként a telep felszámolását nemcsak lakóházak építésével oldjuk meg. Lakásvásárlási akciónk is volt. — A rendelet szerint a felszámolásra kerülő területen le kell bontani az elhagyott lakásokat, meg kell akadályozni, hogy újabb szükséglaicá- sok épüljenek. Sikerült ennek érvényt szerezni? — Az esetek nagy részében igen, de gyakran nehezíti munkánkat tulajdonjogi viták elrendezése. — Már említette, hogy az építés folyamatos, pillanatnyilag is dolgoznak az építő brigádok. A későbbiek folyamán milyen terveik vannak? — Szeretnénk még inkább kiszélesíteni ezt az akciót, annál is inkább, mert megértették maguk az „illetékesek”, s megértésre talált az új lakások szomszédai körében is. Bár voltak és vannak ellenvélemények a folyamat helyességéről. De reméljük, sikerül meggyőzni ezeket az embereket. „Sírtam, amikor...” Meglátogattunk néhány családot az új lakásokban. A Béke utcában találomra nyitottunk be az egyik kapun Csikós Jánoséknáí jártunk. Hogyan éltek a Dankó utcában, mit jelent számukra itt élni, hogyan fogadták őket a szomszédok? A feleség válaszolt: — Egyetlen, mázolós helyiségben laktunk azelőtt, három iskolás gyerekkel. Nehéz volt, mert nagyon szerettem a tisztaságot. örültünk, hogy eljöhettünk nagyobb és saját házunkba. De amikor költöztünk, sírtam. Itt születtem, itt nőttem fel, mentem férjhez, szültem gyerekeket, meg tudom-e szokni az új helyet, és hogyan fogadnak az emberek'/ Kár volt félnem. S megmutatta lakását: új bútorok, szőnyegek, tévé, rádió, hűtőszekrény, különböző háztartási gépek, s nagy tisztaság. Nyilvánvaló a szomszédok dicsérő, jó véleménye. A* utcabeliek segítenek megmutatni Csikósék ellenpéldáját is. Ugyanilyen beosztású lakás, betört és eltörött ablakokkal, levert falakkal, elhanyagolt környezettel; hét gyerek, már nem is csíny tevés számba menő játékaival. Mindez a tanácsköztársasági emlékmű „hátterében”. A környezet formáló hatása Bara- nyi Gézáék esetében még nem látható. S a szomszédok segíteni akarása náluk nem talált visszhangra. Az új lakásban Három, héttel ezelőtt vették birtokukba az egyik legújabn lakást Szomora Jánosék. A levegőben a mész szaga még keveredik az új bútor illatával. Kétéves házasok, Róbert fiuk egyéves. Szülőkkel éltek egyszobás lakásban — s ea nem szorul magyarázatra, Mondja is a fiatalasszony, új életet kezdtek. Nyugodt, boldog családi életükhöz sokat kaptak a kedvezményes Lakás- építési akció jóvoltából. Az új telkek a község különböző területein beépítésre várnak. A cigányvég lakóinak száma egyre apad. Reméljük, néhány év múlva, a még ott lakóknak is csak ' emlékében él. Osgyáni Lajosné Hat évvel ezelőtt jelent meg az építésügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására. Az életben ez leginkább a cigánytelepeket érintette. A rendelet értelmében, a községi tanácsok helyzetüktől függően több lehetőség között választhattak. Kis- tórenyén az utóbbi években egyre több család költözik az évtizedek óta fennálló cigány vég düledező, nedves, dohos, kicsi és egészségtelen házaiból teljesen új, korszerű, világos lakásokba, melyeket a nagyközség különböző pontjain — eddig beépítetlen házhelyeken — az új, most kialakuló községrészen építenek. A kistere- nyei tanács a kedvezményes lakásépítési akció bevezetését, kiszélesítését látta célszerűnek, eredményesnek. Rendelet és végrehajtás Varga Józseffel, a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának titkárával beszélgettünk a rendelet végrehajtásáról, illetve az egyre láthatóbb változásokról. — Községünkben a cigánylakosok száma meghaladja az ötszázat (összlakosságunk 7.5 százaléka). Telepen közel 300- an élnek. A telep felszámolására elindított lakásépítési akció lényege: megakadályozni, megszüntetni az itt uralkodó egészségtelen állapotot, a környezet formáló hatásával változtatni a telepen élők szemléletén. Az akció kedvezménye: hatvanötezer forint kamatmentes kölcsön, amely az évek során jelentős összeggel csökken. Az építés kezdetén mindössze tíz százalék saját hozzájárulás szükséges készpénzben, vagy anyagban. Közvetlen a rendelet megjelenése után, 1965-ben nyolc család kapott ingyen és határidő nélküli használatra házhelyet, átlag 220 négyszögöles telkeket. Pillanatnyilag 27 család költözött már új lakásba, s az építés folyamatos. — Hogyan fogadták az érdekeltek a „lehetőséget”? — Érdekes volt a kezdet. Rábeszélni, kicsit agitálni kellett a családokat, de amikor kiköltöztek, egyre több jelentkező akadt, hogy úgy mondjam: kedvet kaptak az új családi ház építéséhez. koholna befolyásoltság esetén is a meghozott ítélet csak pénzbírságra szól és annak ősz- szege sem tükrözi az elkövetett bűn'cett súlyossági fokát. A gépjárművezetés ittas állapotban társadalomra való veszélyessége természetesen nemcsak jogi kérdés. Nagyon nagy fokú társadalmi összefogás, az emberek tudatának formálása szükséges, hogy a jelenlegi gondok e téren csökkenjenek. Jelenleg az a tapasztalatunk, hogy amennyiben láthatóan ittas, kimondottan részeg, vagy éppen ittasan súlyos balesetet okozó gép- járművezetővel intézkedünk, azt elítéli a közvélemény. Azokat viszont, akik úgymond csak egy-két pohárkával hajtottak fel és egy kicsit „mó- lésak”, sokszor részvét kíséri. A rendőrség szerveinél még elég sűrűn cseng a telefon ás nem egyszer felelős beosztású középvezetők is próbálnak közbenjárni, mentőakciókat indítani, hogy az ittas gépjárművezető felelősségét kisebbítsék. Olyanról is tudunk, hogy biztatják a gépjárművek vezetőit: „csak egy pohárkával igyál, az nem árt meg”. Vagy: „nyugodtan ihalcsz, nincs a környéken rendőri ellenőrzés.” A közúti forgalom mennyiségileg és minőségileg! továbbra is rohanó ütemben fejlődik. A közúti fegyelemmel, szabálytisstelettel összefüggő közgondolkodást ehhez kell igazítani. Szerémi Sándor rendőr alezredes, közlekedési osztályvezető A héten történt Szerencsés találkozás Gyakran panaszkodnak a művelődési házak vezetői, hogy nem érdemes komoly műsorokat, rendezvényeket tartani, mert az emberek érdéktelenek, nem mennek az előadásokra, s így az intézmény jár rosszul, mert ráfizetéssel dolgozik. Van ebben némi igazság; meg kell érteni a művelődési intézmények vezetőit, hiszen az anyagiak nagyon meghatározzák a munka menetét. Ugyanakkor azonban a másik oldalról is meg kell vizsgálni a kérdést. Az, hogy az emberek általában érdektelenek, nem igaz. Mert lehet egy falu vagy község lakóinak 40 százaléka érdektelen, de ez még nem az egész falut vagy községet jelenti. S, ha a maradók 60 százalék, az érdeklődők bemennek a műsorra, már nyert ügye van a művelődési háznak, mert ezek az emberek egy lépéssel közelebb kerültek a művelődéshez és legközelebb ismét ott ülnek majd a nézőtéren; törzsközönséggé válnak. Persze, ez csak akkor valósulhat meg, ha valóban jó a műsor, és igényes a közönség. Csak a kettő összhangjából születhetnek a szép eredmények, csak a kettő együttes jelenléte teremthet pezsgő kulturális életet. Állításomra egy jó példával is szolgálhatok. A héten került kezembe a palóc nyár rendezvénysorozatról készült statisztika. Régen tudott dolog a balassagyarmatiakról, hogy művészetkedvelő, kulturálódó, igényes emberek. Erre a város hagyományai és belső szükségleteik is ösztönzik őket. S, bár nem korszerűen berendezett művelődési palotában elégítik ki az igényeiket, csupán egy régi, kopott házban, mégis az épületben a külső formával teljesen ellentétes, pezsgő, tartalmas élet folyik. Gondolom, hogy a felsoroltaknak óriási szerepük van abban, hogy a palóc nyár statisztikája olyan „jól sikerült”. Mert mit mutatnak a számok? A 21 rendezvényt ösz- szesen 27 334-en látogatták. Külön ki kell emelni az országos rendezvényeket; a kutyakiállítást, a strandkarnevált és a haditechnikai kiállítást. Az öt egyéb kiállításon (képzőművészetit és termék) összesen 3011 ember fordult meg. S ez a szám még jelentősebb, ha azt is hozzávessszük, hogy a kiállítások nyáron, az „uborkaszezonban” voltak nyitva. Ugyanez mondható el az udvari muzsikáról is a klasszikus zenét kedvelők szép számmal — 250-en — jelentek meg ezen az előadáson. Valamikor, a nyár végén — a palóc nyár utolsó rendezvényei lehettek csak hátra — azt mondta az egyik rendező: A palóc nyárral elsősorban nem az a célunk, hogy szórakoztassunk, hanem, hogy magas szintű ismeretterjesztést adjunk, hogy az emberek szórakozva művelődjenek. Lehet, hogy ez anyagilag nem lesz olyan kifizetődő, de mindenképpen megéri, ha a célunkat sikerül elérni, ha az emberek törekvései találkoznak a miénkkel Azt hiszem, most már nyugodtan elmondhatjuk; megérte a vállalkozás. A kívánság teljesült; a rendezők elérték céljukat. Mert az igényes közönség és a színvonalas műsorok találkoztak. És ez minden anyagi haszonnál többet ér. V. Kiss Mária ’ NÓGRAD - 1971. »uptembf W„ mfanop 5 4
