Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
Megjeleni a Páriilet A azociät/sta óim „ arany fedezető ” Hasznosítják a párttagok észrevételeit, tapasztalatait Búzatábla, kombájn és a távolban gyár látható a Pártélet augusztusi számának címoldalán. Ez a fénykép jól szemlélteti augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepének tartalmi jelentőségét. Nehezen tudnám eldönteni, hogy két gyári munkás vagy mezőgazdasági dolgozó vizsgálja-e a frissen csépelt, duzzadt búzaszemeket. A fénykép meggyőző dokumentuma annak,.hogy nálunk az utóbbi években nemcsak a szántóföldek kerültek közelebb a gyárakhoz, hanem egymás mellett áll, egymással szoros szövetségben dolgozik a munkás és a paraszt. A munkás-paraszt szövetségről, a két osztály szoros gazdasági egymásrautaltságáról, a testvéri szövetség magasabb eszmei és politikai színvonaláról ír az MSZMP Központi Bizottságának folyóiratában Czizmadia Ernő. Ga- rai Róbert az európai béke és biztonság erőinek új mozgalmáról fejti ki nézetét. Az augusztusi számban cikket olvashatunk a KISZ VIII. kongresszusának előkészületeiről, a szakmunkások továbbképzéséről, közoktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről. Útmutatót találunk a pártszervek, a pártszervezetek és a nőfelelősöknek a KB. 1970 februári határozatának megvalósításához. Tudatosan vettük át a Pártéletből a címet, mert Űjlaky István, a salgótarjáni városi pártbizottság munkatársa arról ír, hogy Salgótarjánban hogyan hasznosítják a párttagok észrevételeit, javaslatait. Figyelemre méltó ez az írás, mert „Az idő gyorsan múlik, s a kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat szerint az alapszervezet vezetőségének évente kell beszámolnia a végzett munkáról. Természetes, hogy itt számot kell adni a párttagok észrevételeinek az intézéséről.” A cikkíró azt keresi, milyen intézkedéseket tettek Salgótarjánban a párttagok észrevételei, javaslatai alapján. Az eredmények mellett megállapítja a hiányosságokat is. Kifejti, hogy a taggyűléseken elhangzott észrevételek hasznosításának nagyobb eredménye lenne, ha a nagyüzemi pártbizottságok is elemeznék a konkrét tennivalókat. A városi pártbizottság a következő hónapokban visszatér a javaslatok intézésére, segíti és ellenőrzi azok megvalósulását a különböző szerveknél. F. L. Vagonok — gumikeréken... Minden negyedik tonna áru közúton jut célba Az országutak forgalma sokszorozódik. Elég végignézni egy főútvonalat, hogy ennek a változásnak a „röntgenleletét” lássuk. Teherautók ezrei tartanak a nap minden percében értékes terheikkel a céljuk felé; robosztusságuk mellett is elegáns kamionok hozzák-viszik, feszített tempóbán a fontos termékeket; valóságos gumikerekeken haladó vagonsornak tűnik sokszor egy-egy teherautó-oszlop. Lehet valamivel gyorsabb? A közutakon bonyolódó áruforgalom növekedése azt jelenti, hogy ma már — átlagosan — minden negyedik tonna áru gumikerekeken teszi meg az útját rendeltetési helyére. A gazdasági számítások azt is igazolják, hogy még közepes távolságon is kifizetődő a teherautó alkalmazása. A szállításra fordított idő jelentékenyen összezsugorodik és a kényesebb árut — az esetek nagy többségében — biztonságosabban lehet eljuttatni. Mostani ötéves tervünk azonban még gyorsabb „fejlesztési sebességre” kapcsol. 1975-re már 120 ezer tehergépkocsival számolhatunk és a | közúti közlekedés által elszálkövetkező évek teherautó-vásárlásainál jobban figyelembe kellene venni az eddigi tapasztalatokat, és elsősorban a már jól bevált típusokhoz ragaszkodni. Az is igaz, amit sokszor félig tréfásan, félig keserűen mondanak a „pilóták”, hogy: rozoga autóval nem lehet célba érni!... A szervizellátás hű „tükörképe” az országút, ahol tehetetlenül vesztegelnek az árukkal megrakott gépkocsik. A tehergépkocsi javító műhelyekből sorra mennek el a szerelők, mert a személygépkocsi-javításnál jobban megtalálják a számításukat. S végül a régi gondok ismétlése: a gépkocsivezetők szakmai elismerése. Tulajdonképpen nem is a pénzzel van legtöbbször baj, mert aki sokat dolgozik, tisztességesen is keres. De mégsincs megfelelő rangja a szakmának... „Határtalan“ szemlélet A gépjárműgyártás „tálcán kínálja” a nemzetközi együttműködés előnyeit. Azt nem is kell bizonygatni, hogy hazánk például képtelen lenne az összes igénynek megfelelő „autóparádét” felvonultatni a vevőinek; de az országhatáron túltekintés a termelésre is vonatkozik. Egy-egy ország egy-egy termék gyártására specializálhatja magát és abból ellátja — a hazai igények mellett — a külföldi érdeklődőket is. Ennek a gazdasági kooperációnak, a gyártási horizont tágításának valamennyi résztvevő ország látja a hasznát! Kialakíthat — éppen a nagy kereslet miatt — gazdaságos sorozatot, s érdemes ezért a legkorszerűbb technikát is szolgálatba állítani. Egyetlen példa hazánkban nemzetközileg is elismert nagy volumenű hátsóhídgyártás történik, de csak azért növekedhetett tíz év alatt a tízszeresére a termelés, mert — a hazai fel- használás emelkedése mellett — a Szovjetunió évente több tízezer darabot vásárol belőle. Ha a közúti áruszállításról, gumikerekeken száguldó „vagonokról” beszélünk, akkor nem elegendő csak ezekre a modern és egyre nagyobb teljesítményre képes gépjárművekre gondolni, hanem mindarra, ami lehetővé és indokolttá tette, hogy a szerepük a jövőben még jobban növekedjék... Bán János Ruttkaéék becsületbüféje A SALGÓTARJÁNI Kohászati Üzemek huzalműi gyártóeszköz-gazdálkodó részlegében dolgozik a Ruttkai Mihály vezette Aranykoszorús Szocialista Brigád. A jelenleg 32 tagú közösség 1962-ben alakult. Az Aranykoszorús címet eddig két alkalommal érdemelték ki termelő munkájukkal, sok színű üzemi tevékenységükkel. Kimagasló munkájukat dicséri, hogy az elmúlt években újításokkal közel kétmillió, míg a szerszámköltségek csökkentésével több mint hétszázezer forintot takarítottak meg. A brigádhoz tartozó termelő üzemekben alig-alig van termeléskiesés szerszámhiány miatt. A brigádnál évek óta nem fordult elő baleset. Számos baleseti veszélyforrást tártak fel és szüntettek meg. Rendszeresen betartják a munkavédelmi előadásokat, többen bekapcsolódnak a közeljövőben megrendezésre kerülő munkavédelmi totójátékba. A kollektíva tagjai saját képzésükről sem feledkeznek meg. Évről- évre valameny- nyien rendszeresen részt vesznek a politikai, szakmai, vagy állami oktatásban Időközben többen szereztek középiskolai végzettséget, technikusi oklevelet. A harminckét tagú brigádból huszonketten az aranykoszorús jelvény tulajdonosai. A lakatosokból, marósokból, gyalusokból, esztergályosokból és köszörűsökből álló brigád zöme a törzsgárdához tartozik. Hallottunk arról is. hogy a huzalmű GYEGO-műhelyé- ben a brigád becsületbüfét tart fenn. Mit mond Ruttkai Mihály brigádvezető a jó szakemberekből álló kollektíva életéről? — Amikor 1962-ben elhatároztuk, hogy mi is bekapcsolódunk a szocialista brigádmozgalomba, igen sok nehézséggel kellett szembenéznünk. A harmincnégy ember harmincnégyféleképpen gondolkozott. Többen, közülük, korábbi összezördülések miatt nem is beszéltek egymással. Első feladatunk volt rendet teremteni, a békülést egyengetni a haragosok között. Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább összemelegedett kis kollektívánk. Később elhatároztuk, hogy az üzemtől kapott pénzjutalmakat, az újítási díjakat közös kasszába tesz- szük. Aztán meg becsületbüfét nyitottunk. Arra gondoltak, hogy egy szakmunkás, akinek tizenkét forintos órabére van ne töltse a drága idejét sorbanállással a gyári büfénél. Az emberek becsületére, öntudatára bízták a vásárlást: s a bizalommal senki nem élt vissza. Bátor kezdeményezésük jó eredményt hozott. Csaknem tízéves a kis büfé, ahol cukorka, csokoládé, cigaretta, tűzkő, szappan konzervféleség, zsilettpenge, idényjellegű áruk, s még egész sor más cikk kapható, de hiánnyal még egyszer Sem zárt. Sőt olyan hónap is akadt, amikor a dolgozók által a pénztárban hagyott többletből több mint száz forint a brigád kasszájába került. A BECSÜLETBÜFÉ árubeszerzője Molnár Árpádné mondja: — Évente 30—40 ezer forint forgalmat bonyolítunk le. A műhely kollektívája annyira megszokta már ezt a büfét, hogy megszűnését el sem tudnák képzelni. Más részlegek dolgozói is szívesen jönnek ide vásárolni. A büfé állandó látogatói közül többen rendszeresen itt veszik meg a közszükségleti cikkeket. Előfordul, hogy naponta négyszer fel kell tölteni áruval. Ez a példa csupán egy a sok közül, amely meghonosodott ennél a szocialista brigádnál. Közösen szerveznek beteglátogatást, különböző rendezvényeket, amikbe a brigádtagok mellett időnként a ^családtagok is bekapcsolódnak. Jártak már Pécsett, Har- kányfürdőn. Több napos túrát tettek a Dunántúlra, Debrecenbe és Gyulára. Voltak a Duna-kanyarban, Egerben, a Mátrában, sőt Csehszlovákiában és Lengyelországban is. Az említett kirándulásokra, túrákra a brigádvezető így emlékezik: — Nem mindegy hogyan és mire használjuk fel a közösség összekuporgatott pénzét. Elkortyolgathatnánk ezt idehaza, a „Muskátliban”, de más hasonló helyen is. Ügy érzem, a mi módszerünk a jobb. Jól esik visszaemlékezni a Fertő-tó környékének szépségére, a hullámzó Balatonra, a jáki templomra, vagy a külföldön eltöltött kellemes napokra. Hiszen az emlék mindig maradandó, legyen az egy-egy festmény, képtár, múzeumlátogatás, vagy akár a természet látványa. — Ez év nyarán egy hetet töltött a brigád Debrecenben, a nagyerdei táborban. Ezt az utat két csoportban bonyolítottuk le, mivel a termelő üzemet nem hagyhattuk szakember nélkül. A nagyerdei üdülés több mint tízezer forintba került, de megérte. Korábban volt már olyan közös utunk is — Csehszlovákia és Lengyelország —, amely ötvenezer forintba került. Már azon is gondolkodtunk, hogy veszünk egy kiselejtezett buszt, felújítjuk és azzal utazgatunk, hiszen úgy sokkal olcsóbb lenne. ÍGY ÉL Ruttkai Mihály Aranykoszorús Szocialista Brigádja. Valószínű annyi élményt és ismeretet gyűjtöttek már, hogy sikerrel szerepelhetnének bármilyen „Ismerd meg hazádat” vetélkedőn. Demény László Űjabb Zichy-fel fedezés »-■■■■...........■ Kaput a szélnek „Télies” esemény tanúi lehetnek a Velencei-tavon csó- nakázók ezekben a napokban: az egybefüggő nádasokban nádvágó gépek dolgoznak. A rendhagyó nyári aratás nem a termés betakarítását szolgálja, hanem a tó vízmozgásának a serkentését. Az egybefüggő nádassal borított vízrészeken utat nyitnak a szélnek, hogy a keskeny sikátorokban, szélfolyosókon szabadon száguldozó tavi szél megmozgassa a pan. gó vizet, s ezáltal gátolják a tó további elöregedését. (MTI) Egy grúz magángyűjteményben Zichy Mihály eddig ismeretlen akvarelljére bukkantak. Zichy járt Grúziában és Sota Rusztaveli, a nagy grúz költő „A tigrisbőrös lovag” című elbeszélő költeményének (A költő a XII. században élt) egyik első illusztrátora volt. Grúziában ápolják a híres magyar festőművész emlékét. Tbilisziben utcát neveztek el róla. Zichy Mihály életéről és munkásságáról közös magyar —grúz televíziós dokumentumfilmet forgattak. A művész alkotásait grúz múzeumok és képtárak őrzik. (MTI) Hídépítési program Magyar darabok seregszemléje az új színházi évadban lítandó áruk súlya 22—23 százalékkal növekszik. Érdemes megjegyezni, hogy: az elszállításra váró összes áruk mennyisége „csak” 18—19 százalékkal emelkedik, tehát a közúti szállítás az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Mindez azonban tennivalókra is figyelmeztet. Mind a négy henger fontos! Csak a legfontosabbakat soroljuk fel: mindenekelőtt jó utak kellenek, aztán a jármű- állomány jobb összetétele következik, ha már az úton vagyunk a teherautóval, akkor kell a szolgáltatás, mert bizony az áruszállításnál még mostohább a szerviz, mint a személygépkocsiknál és végül rangot kellene végre adni a szakmának. Ha a tennivalóknak ez a „négy hengere” zavartalanul működik, akkor zökkenőmentes lesz a teherszállítás is. öt év alatt a költségvetés 30 milliárdot szán a közúthálózat fejlesztésére. Az útépítés minden kilométerét csak millió forintokban lehet mérni és utána is jelentős összeget követel a karbantartása. A tervtörvény szerint minden kétszáz lakosnál nagyobb települést be kell kapcsolni az országos úthálózatba. Az elA magyar darabok valóságos seregszemléjét ígéri a következő színházi évad Budapesten és vidéken egyaránt, minden eddiginél bőségesebb a választék magyar darabokból. Az ősbemutatók sorában láthatja majd a közönség Debrecenben Németh László „Erzsébet-nap” című drámáját, valamint Taar Ferenc „Sírkő pántlikával” című vígjátékát. Hernádi Gyula személyében — akit filmforgatókönyvei tettek ismertté — új drámaírót avatnak Pécsett. Idén emlékeznek meg Pécsett Janus Pannonius halálának 500. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Pécsi Balett reneszánsz balettmüsort mutat be, idézve a halhatatlan költő alakját. Weöres Sándor. Szent György és a sárkány című darabját, valamint a romániai Sütő András „Pompás Gedeon” című szatirikus játékát Kaposvárott játsszák először. A Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulójára hirdetett drámapályázat legjobbjai közül Kopányi György „Csatavesztők” című alkotását és Z. Szabó László „Utolsó stáció” című, Bajcsy-Zsilinszky Endre életéről szóló művét mutatja be a Kisfaludy Színház. Ugyancsak Győrött tartják ősbemutatóját Gosz- tonyi János „Porond” ^című alkotásának, valamint Gerencsér Miklós „Isten városa” című darabjának. Maróti Lajos „Utolsó éjszaka” című drámáját, valamint Csurka—Csukás— Láng „A csirkefogó” című szatíráját a szolnoki Szigligeti Színház tűzi műsorára. A szegedi boszorkányperekből meríti témáját Bárdos Pál „Űriszék” című drámája, amelyet — stílusosan — Szegeden tűznek műsorra. Ugyancsak szegedi ősbemutató lesz Mocsár Gábor „Hatvanhat négyzet-: méter” című, a fiatalok lakásgondjairól szóló komédiája. Páskéndi Géza „Vendégség” című drámáját a békéscsabai Jókai Színház is bemutatja. Jubileumi évadra készül a veszprémi Petőfi Színház: tízéve*múltját tíz magyar darab bemutatójával köszönti. Egyebek között színre viszik Madách Imre „Csak tréfa” című, keserű hangú vígjátékát. Ugyancsak itt mutatják be Németh László „Győzelem” című társadalmi drámáját. Kivételes színházi csemegének ígérkezik a Pe- tőfi-bemutató: „A helység kalapácsa” című vígeposzból Simon István és Rónai Pál írt zenés népi komédiát. Száraz György legújabb, „Gátszakadás” című drámáját is Veszprémben ismeri meg először a közönség. Csiky Gergely születésének 130. évfordulója tiszteletére számos vidéki társulat Csiky-darabot tűz műsorára. (MTI) 810 közúti hidat építenek, bővítenék és korszerűsítenek a IV. ötéves terv során — a fővároson kívül — hazánkban. A hidak összhosszúsága 17,4 kilométer lesz. Az összes új hídnak több mint fele folyót, patakot ível át. Közülük a legjelentősebbek a háborúban lerombolt medvei Duna-híd és a dráva- szabolcsi Dráva-híd (mindkettőn dolgoznak már), korszerűsítésre vár a győri Kis- Duna-híd ,a köröstarcsai Kettős-Körös-híd, a csengeri Sza- mos-híd, s külön közúti híd épül Algyőnél a Tiszán. 290 hidat az útkorszerűsítések miatt építenek át. Az autópályákon és autóutakon összesen 113 híd épül. Az M—7-es autópálya Törökbálint—Székesfehérvár szakaszán 58, az M—3-as autópálya budapesti bevezető szakaszán 19, s az M—1-es autóút Tatabánya—Győr közötti szakaszán 36 hidat építenek. (MTI) Iff, i NÓGRAD — 1971, augusztus 5„ csütörtök 5