Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
A tíz kérdésről9 a kongresszust készülődésről Beszélgetés Dugár Árpáddal, a KISZ KB Salgótarjánban járt a napokban Dugár Árpád, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője. A kongresszusi előkészületekről, a KISZ KB által kibocsátott kongresszusi levélről beszélgettünk. — Mit vár a KISZ KB a kongresszusi levéltől? — Elsősorban azt, hogy a vitában minél szélesebb körben vegyenek részt. Mondják el véleményüket az ifjúkommunisták, szóljon hozzá a tíz kérdéshez valamennyi magyar fiatal. A tíz kérdés sokoldalúan megvilágítja a fiatalok gondjait, ezekről tehát \ mindenkinek van valamilyen véleménye. Olykor azonban előfordul, hogy épp’ a fiatalok nem jutnak kellő fórumhoz, hogy elmondják véleményüket az őket érintő kérdésekről. A kongresszusi levél olyan fórum, amely mindenkinek lehetővé teszi — sőt mindenkitől igényli is — a véleménynyilvánítást. Az 1970-es évek ifjúságpolitikai céljainak meghatározásához jó alap lehet a levél nyomán összegyűlő vélemények, javaslatok, kérések, felajánlások tömege. Mindezeken kívül azt is várjuk a levéltől, hogy — a véleménynyilvánításon túl — cselekvésre is késztesse a fiatalokat. Vitassák meg a kongresszusi levelet lakóterületeken, érdeklődési körökben, klubokban., legyen minden fiatal az ifjúsági mozgalom jó propagandistája. — Milyen elvárásokkal fordul a KISZ KB a nógrádi fiatalokhoz? — Eddig is számos alkalommal voltunk tanúi annak, hogy Nógrád megyéből új akciók, megmozdulások indultak el. A hagyományok természetesen köteleznek. Számítunk arra, hogy a megyéből nagyon sok jó javaslat, új kezdeményezés érkezik most, a kongresszusi levél nyomán is. — Akadnak a KISZ-esek között, akik a levél megvitatáséhoz rendelkezésre álló időt túlságosan rövidnek tartják. — Igen. viszont akadnak olyanok is, akik ennél rövi- debb „átfutású”, de hasonlóan széles körű „közvéleménykutatásokat” kérnek. A megítélés ezen a területen is olyan sokszínű, változatos, mint maga az ifjúsági mozgalom. Egy biztos: a levél megvitatására nemcsak az augusztusi taggyűléseken van mód. Egészen decemberig, a kongresszus kezdetéig lehet véleményt mondani, javaslattal előállni. Kérjük is a fiataloktól, szervezzenek minél több kötetlen fórumot az augusztusi taggyűlések után is. osztály vezetőjével A vélemények, javaslatok nemcsak írásban juthatnak el a kongresszusra, az utolsó napokban elhangzott javaslatot maga a kongresszusi küldött is továbbíthatja, elmondhatja az ülésteremben. — Hogyan vélekedik a megyénkben sorra kerülő közös párt-, KISZ-taggyülésekről? — Kétségtelen, hogy a felnőttek, a párttagok jelenlétében véleményt mondani felelősségteljes vállalkozás. Talán vannak is néhányan a fiatalok között, akiknek nincsen elég bátorságuk e nagyobb fórum előtti szólásra. De biztos vagyok abban, hogy a fiatalok többsége elég érett ahhoz, hogy átgondoltan, okosan, megfontoltan és bátran szóljon a párttagok jelenlétében is. — Hol tart jelenleg a kongresszusi felkészülés? — Szervezetten, körültekintően készülnek a fiatalok. Megítélésünk szerint a kongresszus előkészítése időarányosan is megfelel a várakozásoknak. A soron következő választásoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak a párt- szervezetek, a párttagok is. Sokat segítenek a fiataloknak, az ifjú generációval, a KISZ-esekkel együtt készülnek a kongresszusra. Szendi Márta A málnások növényvédelme Befejeződött a szüret a málnáskertekben, ez azonban korántsem jelenti a munka végét az ültetvényeken. A jövő évi termés érdekében rendkívül fontos, hogy a gyümölcsszedés uítán is figyelemmel kísérjék a telepítéseket. A máináskertek növényvédelme rendkívül fontos feladat. A károsítok a szártőgomba, a didimellás vesszőtfolt osság, a málnavesz- szőszúnyog a gubacsszúnyog a letermett vesszőkön és a fertőzött hajtásokon telel, s forrása a megbetegedéseknek. A védekezés legeredményesebb és elengedhetetlen módja az agrotchnákai és mechanikai védelem, omelynek elvégzése most időszerű. Haladéktalanul meg kell kezdeni a letermett vesszőik és az erősen fertőzött idei hajtások lemetszásét. A kivágott vesszőket a tábláról ed kell távolítani és elégetni. A mechanikai védekezés után, a tenyészidészak hátralévő szakaszában a vegyi védekezésre az aláibbi szereket ajánlja a Nógrád megyei Növényvédő Állomás. A Co- box, a Copromtol, valamint a rézoxidklorid 50 Wp. 0,4,. 0,5 százalékos oldatát rovarölő szerrel kombináltan, nagyüzemekben Wofaitox sp. 30 0,5—0,6 százalékos oldatát. A fenti vegyszerekhez ajánlatos Sandovit konc.-bői 8— 16 ml/hl-t használni. A vegyszert holdanként 4—600 liter' vízzel kell kijuttatni a talajra. A permetezésnél gondosam ügyelni kell arra, hogy a permetlé a hajtásokra kerüljön. A megadott vegyszer- mennyiséget, valamint az óvórendszabályokat szigorúan be. kell tartami. Szövetkezeti kongresszusok előtt KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK a magyar szövetkezeti mozgalmak. Az OKISZ Országos Választmánya, illetve a SZÖVOSZ Országos Tanácsa már határozott az ezzel kapcsolatos teendőkről, megalkotta az irányelveket. A TOT Elnöksége még csupán az előkészítő stádiumnál tart. Végleges már, hogy a kisipari szövetkezetek kongresszusát az idén október 11. és 13.; a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kongresszusát pedig december 14. és 16. között tartják meg. Minden valószínűség szerint 1972 márciusában lesz a termelőszövetkezeti kongresszus. Ezek egyébként nem önkényesen kitűzött időpontok, mert mindhárom testületben lejár eddigre a két kongresszus közötti, alapszabályban meghatározott idő. A magyar szövetkezeti mozgalom kezdetei óta most vagyunk először abban a helyzetben, hogy a kongresszusokról együtt, egységes fogalmazásban beszélhessünk. Ennek oka részben, hogy újabban az allam is — amennyire csak lehetséges — együttesen közelíti meg a három fő ágazatot, most készül például az egységes szövetkezeti törvény. Másik-ok, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács keretében a három ágazat vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást és összehangolják elképzeléseiket. , A kongresszusok előkészítése jórészt új elvek szerint történik. Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett közvetlen képviselet elve. Ez azt jelenti, hogy a kongresszust élők:' ..ítő megyei, vagy terül eti tanácskozásokra kivétel nélkül minden szövetkezet delegál küldötteket — az • is, amely nem tagja a szövetségnek — és ezek közvetlen szavazás útján választják meg a megye, vagy a terület képviselőit a kongresszusra. Sőt, a leendő országos tanácsok, vagy választmányt* tagjainak 80 százalékát már itt, a megyei tanácskozásokon megválasztják. Teljes jogú kongresszusi küldött kizárólag csak szövetkezeti tag lehet. Ezek alkotják majd a tanácskozó kongresszusok résztvevőinek legalább 80 százalékát. A húsz százalék országos funkcionáriusokból, tudósokból, közéleti személyisegekből áll majd, de nekik csak tanácskozási joguk lesz. Azt gondolná az ember, hogy „hétköznapi” vagy ,szokványos” kongresszusok lesznek ezek, hiszen a közelmúltban a főbb kérdések sora már eldőlt. Valóságos jogi személyek, a tagok tulajdonában levő, önálló vállalatok lettek az egyes szövetkezetek, az országos központok elvesztették korábbi hatósági jellegüket. Erre mutat az elképzelt napirendek futólagos áttekintése is. Miről lesz szó a kongresz- szusokon? Az elmúlt időszak tapasztalatainak elemezéséről, a következő időszak célkitűzéseinek meghatározásáról, az egyéni, csoportos társadalmi érdekek összhangjáról, a szövetkezetek és szövetkezeti társulások, illetve az állam kapcsolatainak fejlesztéséről stb. Ezek a témák végeredményben minden kongresszuson szerepelnek. A NAPIRENDEKET TEKINTVE lesz néhány sajátos ágazati téma is. A kisipari szövetkezetek küldötteinek példuál komolyan szükséges beszélniük arról, hogy fei-. leszthetik a szolgáltatásokat, valamint a lakásépítést és karbantartást. A SZÖVOSZ kongresszuson megalkotják az úgynevezett föderatív felépítést, tehát gondoskodniok kell arról, hogy a takarék- és lakásszövetkezetek önálló választmányt is létre hozzanak, hogy saját ügyeikről a fogyasztási szövetkezetektől függetlenül dönthessenek. A termelőszövetkezeti kongresszuson hangsúlyt kap majd az önkormányzati ellenőrzés témája, tehát a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájának külső támogatása. A kongresszusok végeredménye természetesen nem látható előre. Sőt, esetleg kiélezett vitákra, gyenge szavazat- többséges döntésekre is számítani lehet. Ennek okai többfélék. Mire az első kongresszus összeül, megszületik az egységes szövetkezeti törvény, amely az eddigi előjelek szerint lényeges változásokat is előír. Viszont, az egyes ágazatokra vonatkozó törvényerejű rendeletek megalkotása, illetve a különben jól bevált termelőszövetkezeti törvény módosítása csupán a kongresszusok után történik meg. Tehát a választott küldöttek feladata lesz, hogy tudomásul vegyék a kerettörvényt, de még beleszólhatnak a sorsukat lényegesen befolyásoló ágazati jogszabályok megalkotásába. Vitát válthat ki az a tény is, hogy a SZÖVOSZ és az OKISZ hatósági szerepüket elvesztették ugyan, de mind mostanáig csupán ideiglenes szervezetben és ideiglenes szabályok szerint működnek. A kongresszusokon kell megalkotni — tálán a TÓT bevált Minőséglánc A szájakon — Kicsit bonyolultnak látszik ez a bérezési forma — jegyzem meg — Nedeczki Jánosnak, az ELZETT Zár- és Lakatgyár Szécsényi Gyáregysége lakatszereldei művezetőjének. Nedeczki az üzem szak- szervezeti bizottságának titkára, akinek — nemcsali azért, mert művezető — már csak hivatalból is illik otthonosnak lenni a különböző bérezési kérdésekben. Mosolyog. — Csak a kívülálló számára tűnik annak — mondja. — E sok rubrika lényege — lengeti kezében a számsorokkal telizsúfolt papírlapot —, hogy július elsejétől a lakatszerel- dében a munkabér hetven százalékát bárkinek kifizetjük, akkor is, ha csupán ötvenöt százalékot teljesített. Hetven százaléknál nagyobb teljesítmény esetén, ahány százalékkal több, azzal arányban nő a kereset. Egyszerű, nem? Korábban a kereset nyolcvan százaléka volt a ..garantált” bér, ebből vettünk le most tíz százalékot az ösztönzés szándékával. — Hogyan fogadták a dolgozók ezt az intézkedést? Tudják-e teljesíteni a normákat? — Mit mondjak? Van amikor igen. van amikor nem. És van, aki igen, van aki nem. sDe erről talán inikább a dolgozókat kérdezze meg. üzemjarás. Közben arra gondolok, jön egy idegen, néhány percre ide is. oda is bekukkant, faggatózik, hogyan érzik magúkat a munkahelyen, milyen a kereset, tud- ják-e teljesíteni a normákat, mi az, ami nehezíti a munká- 'jukatf ennyi idő jóformán még a bemutatkozáshoz is kevés. Vajon elmondják-e őszintén a dolgozók tapasztalataikat és észrevételeiket? Benézünk az alkatreszkészí- tőkhöz és a kulcsgyártókhoz. A présgépek mellett Laczkó Ilona és Bárány Erzsi. Az apró alkatrészek egyenletesen potyognak a ládákba. A „kulcsosok”, új üzemrész, Valkár Béla üzemvezető és párttitkár mutatja be a részleget, szervezetéhez hasonlóan — a kisipari és fogyasztási ágazat országos és területi érdekképviseletének szervezetét, valamint működési szabályát. JELENTŐS KÉRDÉSEK várnak eldöntésre az egyes szövetkezeti mozgalmakon belül is. A SZÖVOSZ-nak például országos vállalatai voltak, illetve vannak. De a SZÖVOSZ ma már csupán érdekképviseleti szervezet, ebben a minőségben vállalatai nem lehetnek. Mi történjen akkor ezekkel a létező és hatalmas gazdasági erőt képviselő vállalatokkal? Az OKISZ szervezeti körén belül vannak valóságos gyárak, vállalati formában, de cégtáblájukon a „kisipari szövetkezet” megjelöléssel. Meg kell találni a módját annak, hogy ezekből a cégekből is valóságos szövetkezet váljon. Míg az előbbi esetben a szövetkezetek ütköznek az érdek- képviseleti testületükkel, az utóbbiban a tagok érdekei ütköznek a saját szövetkezetük érdekeivel. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom egyik izgalmas kérdése lesz az alkalmazottak ügye. Vannak törekvések, amelyek a szövetkezeti alkalmazottakat szeretnék ugyan olyan kalap alá venni, mint az állami alkalmazottakat, tehát gyakorlatilag kiterjeszteni rájuk olyan jogszabályokat, amelyek eddig csak a másik kategóriára vonatkoztak. Ez viszont esetleg a szövetkezetek rugalmasságát bénítaná meg. A dolog tehát megvitatást kíván. Mindebből is látszik, hogy a szövetkezeti kongresszusok megrendezése és lebonyolítása nem valamiféle rutinmunka lesz, hanem szocialista demokratizmusunk újabb megnyilvánulása, sőt, fejlődése; tehát közéletünk jelentős eseménye. Földeáki Béla huszonnégy gép van itt,. a termelés napi száz—százhúszezer kulcs. Egy ideje itt készül a háztartásban használatos kulcsaink többsége, három gyárrészleget lát el velük a szécsényi üzem. Az egyik gépnél Percze Gizella. A munka? Megjárja. Csendesen beszél, közben egy pillanatra sem hagyja abba a munkát. A műszak alatt hét—kilencezer kulcson egy-egy művelet. Még csak két hete csinálja, ki tudja hogyan alakul? Elég szigorúak a normák. Eddig még nem mindig sikerült teljesíteni ... Az új, az év közepén átadott raktárépület szomszédságában a régi raktár. — Jöjjenek, jöjjenek csak, nézzék meg, milyen zsúfoltan vagyunk — mondja bosszúsan ráncolva a homlokát a raktáros, mintha tőlünk várná a segítséget. — Nem tudom, hogy a tűzrendészet mit szólna hozzá... Ügy látszik, Szécsényben lakatokat készítenek ugyan, de a szájak nincsenek lakaton. S még valami: amikor belépünk a lakatszereidébe, nyomban eszembe jut, hogy jártam már itt, akkor is a teljesítmények alakulása foglalkoztatta a dolgozókat. Valaki felismer, oda jön hozzánk, nem kell ösztökélni, régi ismerősként újságolja, hogy mi történt azóta. — Minden attól függ, hogy milyen lakatot csinálunk — magyarázza Ruszka Istvánná. — Hogy-hogy? — kérdem. — Ha jó az alkatrész, akkor teljesíteni lehet a normát — válaszol a molett, középkorú asszonyka. — Miért? Olyan is van, hogy nem jó az alkatrész? Erdélyi Jánosné brigádja szinte minden hónapban eléri, vagy megközelíti a száz százalékot. — Ajaj, — sóhajt a brigádvezető. — Ha csak egy-két milliméter az eltérés egy-egy A Pásztói Szerszám, és Készülékgyár telepén igen nagy a zsúfoltság. Az üzemvezetés most beruházással igyekszik a gondokon segíteni. Üj. lcéthajós szerelőcsarnok épül 5,3 millió forintért, melynek tervezője a Mátraaljai Szénbányák Tervező .Irodája. Kivitelező a pásztói TÖVÄLL és a petőfibányai gépüzem, amely a alkatrésznél, akkor már nem áll olyan könnyen össze a lakat. — S mit csinálnak ilyenkor? — Addig húzzuk és ütöget- jük az alkatrészt, amíg nem hallgat a jó szóra... Csak az a baj, hogy ez az ügyeskedés nekünk napi egy-két ember munkájába kerül. Az 1055-ös típussal a 15-össel, meg a 25- össel nincs különösebb probléma, csak az 1200-asok rakoncátlankodnak. A 35-ös, a 45-ös, a 28-as, a 25-ös... Az alkatrészeket a budapesti Zár- és Lakatgyártól kapják. Vajon nem tudnának jobb minőségű alkatrészeket küldeni Szécsénybe? Az üzemben tizennégy brigád pályá- _ zik a Szocialista címre, sajnos — mint az szb-titkár elmondja —, nem érdemes erőltetni a munka versenyt, a felajánlások egy kicsit a levegőben lógnak, hiába az akarat és a - lelkesedés, ha jobbára nem a dolgozókon múlik, hogy milyen termelési eredményeket képesek elérni. 1 Az alkatrészellátás zökkenőit az ösztönző bérezési rendszer és a jó szándék magában nem képes áthidalni. Nincs nyugtalanság az üzemben, hiszen végső soron a dolgozók mindenképpen megkeresik a pénzüket. Hogy a teljesítmény csak hetven százalék? Hát, mit lehet tenni, ha ennél .többre nem képesek, mert ez nem egészen rajtuk múlik. Az üzem nyilvánvalóan szeretne minél jobb termelési eredményekkel büszkélkedni. Nem lenne célszerűbb és hatásosabb megoldás, ha ezt úgy érnék el, hogy ugyanannak a vállalatnak két gyáregysége között javulna az együttműködés? Ha létrehoznák a minőségláncot a két üzem között, hogy kifogástalan alkatrészeket kapjanak a szécsényiek? Kiss Sándor vassszerkezeti munkát és csarnok vízellátását vállalta magára. Rezsnyák Mihály irányításával augusztus közepén vonulnak fel a szerelők, hogy a már elkészült vasszerkezeti elemeket, valamint a tetőszerkezetet a helyszínen felállítsák. Ezután a TÖVALL. a falazási munkákat végzi el. Az üvegezés a gyár kollektívájára vár. NÓGRÁD — 1971. augusztus 13., péntek 3 A parádi „cifra istálló”, melyet közlekedési múzeummá alakítanak. A felszabadulás előtt gróf Károlyi Mihály birtokához tartozott Bővítik az üzemet
