Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

Kulturális y, vqzai* ■« Szabadtéri szoborkiállítás Salgótarjánban Amikor a kő élni kezd ’ BOLYAI-ÉVKÖNYV. Nap­világot látott a salgótarjáni Bolyai Gimnázium idei év­könyve. A szép kiállítású, gazdagon illusztrált évkönyv hű képet nyújt az iskola ok­tató-nevelő munkájáról. Emel­lett részletesen tájékoztat az elmúlt év eseményeiről, a diákok és tanárok mindenna­pi életéről, az iskola tanulói­nak érdeklődéséről, elíogalt- ságáról, mindarról, ami a Bolyal-gimnazisták életét jel­lemzi. BÉRLET ÖT ELŐADÁSRA. A pásztói Lovász József Mű­velődési Központ érdekes szó­rakoztató színházi sorozattal „lepi meg” a színházrajongó­kat. Az 1971/72-es évadra öt előadásból álló bérletet szer­vez. A közönség elé kerül Ja­cobi: Leányvásár című ope­rettje, Molnár Ferenc: Delila című zenés vígjátéka, Sarkadi Imre: A Sipos család és Szig­ligeti: A cigány című színmű­ve. végül pedig Szilmai nagy­sikerű Mézeskalácsos című operettjét láthatják a pász­tóiak. '*■ VISEGRÁDI ORSZÁGOS SZÍNJÁTSZÓ NAPOK. Az idén, augusztus 14—il5-én ren­dezik meg Visegrádon az im­már hagyományos országos színjátszó napokat. Az ország legjobb amatőr együttesel lép­nek színpadra, köztük buda­pesti együttesek is. Érdekessé­ge az eseménynek, hogy a balassagyarmati irodalmi színpad a közelmúltban Viseg- rádon nyerte el az Írószövet­ség nagydíját. Az idén Nóg­rád megyét művelődési szak­emberek képviselik, akik a rendezvény második napján sorra kerülő szakmai tanács­kozáson vesznek részt. ★ A TANÁCS ÉS AZ ISKO­LÁK, OVODÁK. a Pásztói nagyközségi közös Tanács a következő években több száz­ezer forintot költ az iskolák, óvodák felújítására, rendezé­sére. A hasznosi óvoda körül járdát építenek, parkosítanak, rendezik az udvart, amelyhez a termelőszövetkezet is segít­séget ad. A pásztói 1. számú Általános Iskola felújítására egymillió forintot költenek, kerítést húznak az épület kö­ré, több mint kétszázezer fo­rintért tatarozzák a tornater­met. A pásztói 2. számú Óvo­dában pedig már megoldották az oly sok gondot okozó csa­padékvíz elvezetését. PALÓCFÖLD. Megjelent a Palócföld idei második száma. Az irodalmi folyóirat Csanádi János, Serfőz$ Simon és Papp Lajos versei mellett bemutat­ja a Palócfödd olvasóinak Kiss Sándor fiatal prózaírót. A szépirodalmi anyag mellett érdekes olvasmányt jelent Sza­kó László Fábri Zoltán pub­licisztikájáról írt tanulmánya, valamint Nádházi Lajos, az Úttörőmozgalom Nógrád me­gyében című írása. A folyó­iratot érdekes recenziós anyag gazdagítja. A folyóirat máso­dik számának méltatására la­punkban még visszatérünk. ★ REJTVÉNYFEJTÖK KLUB­JA. A pásztói művelődési központ ésdekes és minden bizonnyal nagy érdeklődést kiváltó klubot szervez, a rejt- vényfejtők klubját. Mivel en­nek a kedvtelésnek sok hódo­lója van, szervezett programot biztosít minden egyes rejt- vényfejtőnek a klub. Lexiko­nok, adattárak, életrajzok, •útikalauzok, térképek, folyó­iratok nyújtanak segítséget a „fejtörésben”. Az első klub­összejövetelen a rejtvényfej- tés „mestereit”, a Füle? szer­kesztőit látják vendégül a pásztóiak. Tegnap reggel nehéz teher­gépkocsik érkeztek Salgótar­ján központi terére, a műve­lődési központ elé, platójukon kőből, ércből formált lovak­kal, emberekkel. Szobrokkal. Egész délelőtt, s a kora délutá­ni órákban is zúgtak a gépek, dolgoztak a Képző és Iparmű­vészeti Kivitelező Vállalat, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat emberei. A 2. számú AKÖV soron kívül adott te­hergépkocsit, hogy a szobrokat Budapestről ide szállítsák. A kiállítás, amelyet Kovács Béla műtörténész rendezett, tegnap délután^ öt órakor nyílt meg, huszonhárom mű­alkotást mutat be. A magyar monumentális szobrászat fej­lődését az utóbbi időben, töb­bi között, a társadalmi vál­tozás igénye is sürgette. Az új építészet szintén magával hozta az alakuló városközpon­tok, közterek díszítésének igé­nyét, az új társadalmi moz­gások kifejezésének sürgeté­sét.1 Napjainkban Európában egydeülálló monumentális plasztika virágzik Magyaror­szágon. A szabadtéri szoborkiállítás a különböző indíttatású > és formanyelvű művészek alko­tásaiból ad sokszínű ízelítőt. Az alkotások többsége abból a társadalmi igényből szüle­tett, hogy értelmezze és tanít­sa napjaink társadalmi moz­gását. Néhány példa: Varga Imre Radnóti-szobra a fasiz­mus által meggyilkolt, árok­ba hullt költőnek állít méltó emléket. Ez már itt is ma­rad Salgótarjánban. Borsos Miklós Karinthy Frigyes sír­emlékét is láthatjuk. A kiállítást dr. Rozványi Márta művészettörténész nyi­totta meg. Egyebek közt be­szélt arrói, hogy az elmúlt negyedszázadban hány helyen, milyen műalkotások kerültek hazánk köztereire. Több mint 200 műről van szó. Szólott ezek közízlést formáló jelen­tőségéről, a x magyarországi köztéri szobrászat további sze­repéről az emberek, a város­lakók életében. Eszembe jut a prágai le­genda az agyagemberről, Gé­lemről. Mondják, minden há­zimunkát elvégzett az ember helyett, csak egy varázsszót kellett mondani neki. Egy pénteki napon azonban elma­radt a varázsszó, s az agyag­ember „dolgozni” kezdett. Tört, zúzott. Csak egy ember tudta megállítani, azon az áron, hogy utána porrá ömöl­jék a Gólem. Darabjairól most is beszélnek Prágában. Ezek a szobrok nem végeznek el he­lyettünk semmit. S csak jel­képes értelemben „elevened­hetnek” meg. „Életük” raj­tunk, embereken is múlik. Általuk azonbain mégis gazda­gabbak, szellemben, ízlésben többek leszünk. Ha nem is hosszabb, de minden bizony­nyal tartalmasabb életűek le­hetünk általuk. Tóth Elemér MOZIÉLET Kamikázék és egyetemisták világa Áz MSZMP Salgótarjáni já­rási Bizottsága, a KISZ járási bizottsága, a járási hivatal művelődésügy osztálya, vala­mint az MSZMP Mátramind- szenti területi Bizottsága és a Nemti községi közös Tanács szervezésében 1970. október 3-ón palócnap megrendezésé­re kerül sor Nemtiben. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Hargitai Attila járási művelődési felügyelőt. — Hogyan született meg a palócnap megrendezésének gondolata? — Az MSZMP X. kongres­szusán, valamint az országos népművelési konferencián is megfogalmazódott az az ál­láspont, miszerint hazánkban helye és szerepe van az ön­tevékeny művészeti csopor­tok működésének, szükséges támogatásuk, fejlesztésük. Kü­lönösen áll ez a folklór jelle­gű, népi csoportokra, annál is inkább, mert általános je­lenség, hogy egyre több népi csoport működésével kell szá­molnunk, egyre népszerűbbek, ha úgy tetszik igénnyé vál­tak a népi jelleget feleleve­nítő műsorok. Természetesen szakemberek bevonásával tör­ténő átdolgozásban. Járá­sunkban különösen nagy ha­gyománya, és napjainkban is sok követője van ennek a te­vékenységnek. Ezekből a gondolatokból kiindulva ju­Falón tottunk arra az elhatározásra, hogy palócnapot szervezünk, melyet hagyományossá kívá­nunk tenni. Minden évben más helyen rendezzük meg augusztus 20-án. Kezdeménye­zésünk a legmesszebbmenő támogatásra talált az illeté­kes szerveknél, gazdasági, po­litikai és erkölcsi vonatko­zásban egyaránt. — Hogyan fogadták a cso­portok a felhívást? — Körlevél útján a közel­múltban értesítettük intézmé­nyeinket és szeretettel, őszin­te lelkesedéssel reagáltak a felhívásra. Mindez igazolja, hogy szeretnek szerepelni, te­vékenykedni az emberek. Leginkább a beérkezett mű­sorok, „benevezések” bizo­nyítják ezt. Kazár, Sóshar- tyán, Etes, Karanc&keszi, Ka- rancslapujtő, Luciáivá, Kiste- renye, Homokterenye, Mátra- mindszent és Nemti községek­ből érkeztek a jelzések lako­dalmas, ének- és hangszer­szólók, kórusok, különböző népijátékok bemutatására. Mintegy 180—200 aktív sze­replővel számolunk. — A nap programjáról hall­hatnánk? — A hivatalos program október 3-án, reggel 9 óra­kor kezdődik, amikor a résztvevő csoportok népvise­letben Nemti főutcáján, a fő­térre vonulnak, ahol a népi jelleggel díszített díszemel­vény előtt az eseményeket méltató rövid beszédet hall­gatják meg. Ezután a palóc­kiállítás megtekintése követ­kezik, melyet a művelődési házzal szemben levő régi pa­lócházban szeretnénk beren­dezni — palóc bútorokkal, szőttesekkel, különböző tár­gyi emlékekkel. Tizenegy órakor kezdődik az a tapasz­talatcsere, melyet a megye honismereti szakkörvezetői részére tervezünk, a megyei művelődési központtal. Dr. Manga János tart előadást a nógrádi palóc kultúráról. Délután 2 órakor kezdődik a bemutató, nem versenyjel­leggel! Rövid szünet után az esti programban a rendező Nemti Művelődési Ház népi csoportja mutatja be a Nem­ti lakodalmast. A progra­mot népi zenekar részvételé­vel, táncmulatsággal fejezzük be. — O. L.-né — Jelenet az Eper és vér című amerikai filmből Két film szerepel a salgó­tarjáni November 7. Film­színház következő heti műso­réin. Az Emberi torpedó cí­mű japán filmet augusztus 12—14 között tekinthetik meg a mozinézők, az Eper és vér című színes amerikai filmet pedig augusztus lő—18 között vetíti a filmszínház. Megrázó, expreeszív. erő­teljes alkotás az Emberi toir. pedió. Az európai filmművé­szet legértékesebb hagyomá­nyait, s a japán film naturá­lis, nyers realizmusát egye­síti szuggesztív, eredeti ké­pekben. A kamikázék, az élő, em­beri torpedók szentnek tűnő, VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK A Nagypéntektől május 1-ig című sorozat legutóbb Há­zíbuli-ra invitált bennünket. A „rendhagyó” buli ezúttal Nógrád megyei vonatkozással is bírt. Többek között, talál­kozhattunk Gianni Totival és feleségével, Dallos Marinká­val. Gianniék Rómában laknak, a Monte Marión, szívesen találkoznak Magyarországról érkezett vendéggel. Pár évvel ezelőtt például Czinke Ferenc, Salgótarjánból érkezett hoz­zájuk, s jövőre ismét készül, ök szerkesztették a Fogliovo- lante című irodalmi plakátújságot, amelynek mintájára Sal­gótarjánban pár éve kiadják a Kiállítás-t. Dallos Márinka Lőrinciben született, férjével Gianni Totival az 1949-es budapesti VIT-en ismerkedett meg. Gian­ni Totit, a költőt Magyarországon is ismerjük, kommunista esztétaként is számon tartjuk. Dallos Marinka ugyancsak ismert nevű festőművész. A Magyarországról elszármazott képzőművészek tárlatán, amelyet Budapesten, a Műcsar­nokban rendeztek meg, találkozhattunk műveivel. Nyaran­ként sokszor összefuthatunk vele személyesen is a Bala­ton partján, Gyenesdiáson, ahol édesanyja él, s a szigligeti alkotóházban. Munkásságára az úgynevezett neoprimitív •hangvétel a jellemző. Témái, hangulatai jelentős részben Nógrád megyéből, a palóc táj és a palóc emberek világából származnak. Számos festménye — a televízióban látott téli, havas tájkép is — e környék hangulatát, mélyebb összefüg­géseit, az itt élők életét, gondolkodásmódját kutatja, bizo­nyítva, hogy a szülőföld, ha nem is vihetjük magunkkal a cipőtalpunkon, szívünkben, agyunkban benne élhet. Ma, változatos műsorra számíthatunk. Az Oj arcok ri­valdafényben című adás bemutatja Operaházunk újabb két fiatal művészét, Tordai Évát és Bordás Györgyöt. Jelentke­zik a Kállai István vezette ön például hogy folytatná? és a Nagypéntektől május 1-ig sorozat is. (tóth) 4 NÓGRÁD — 1971. augusztus 11., szerda MIKSZÁTH KALMAN regénye nyomán Irta: CS. HORVATH TIBOR. rajzolta: KORCSMAROS PÁL legendás nimbuszát, a nem­zeti önfeláldozás idejét múlt illúzióját rombolja szét a film, Kihachi Okamoto, a film írója és rendezője biztos tu­dású szakember. Az emberi torpedó legkiemelkedőbb al­kotási közé tartozik. Azt kutatja fimjében — a II. vi. lágháborúban ö maga is ka­dét volt —, hogy mit jelen­tett neki magának, s az egy­szerű embereknek a szülő­föld saeretete, s az elvesztett, értelmetlen háború. Az FBI jelentése szerint az elmúlt tanévben összesen 17ffl diáktüntetés zajlott le az Egyesült Államok egyeteme, in. A rendőri erőszak követ­keztében nyolc diák életét vesztette. Egy-egy alkalom­mal gyakran ezernél is több fiatalt vettek őrizetbe. A fegyvertelen egyetemistákkal szembeni brutális beavatko­zás eddig még minden alka­lommal edíolytotta a diákok lázadását. Az amerikai ifjúság láza­dásáról készült az Eper és vér című film is. Az első na­gyobb filmek közé tartozik, amelyek komolyan veszik a diákmozgalmat. Hőse puszta kíváncsiságból csatlakozik az eseményekhez, mire azonban összecsapásra kerül sor, már tudatosain tart a többiekkel, az elszánt egyetemistákkal. A mondanivaló egy eredeti, leg apolitikus. de később fo. kozatosan tudatossá váló fi­atalember fejlődésén át vá­lik világossá. A film kifejező színei, a helyenként bravúros operatő­ri munka ugyancsak emelik a film értékét. Nem beszél­ve a két főszereplő kitűnő alakításáról: Bruce Davison és Kim Darby a főszerepek­ben nyújtott, teljesítménye élményt jelent a mozinéző. nek. Képzőművészeti pályázat—tanulóknak A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Nógrád megyei vezető­sége és a Nógrád megyei Ta­nács VB. Művelődésügyi Osz­tálya a Szocialista haza vé­delme címmel képzőművészeti pályázatot hirdet tanulók szá­mára. Pályázni lehet rajzzal, festménnyel, tollrajzzal, linó­leummal, fametszettel. A mű­vek mérete nem lehet 20x30 centiméternél kisebb és 35x50 centiméternél nagyobb. A té­ma a szocialista haza védel­me. összesen csaknem ötezer forint áll rendelkezésre a leg­jobbak díjazására. Beküldési határidő szeptember 15. Qim: Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, Sal­gótarján. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre szeptember 29-én kerül majd sor. A pá­lyaművek hátlapjára a mű cí­mét, a pályázó nevét és isktr iáját kell ráírni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom