Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

Kőzei-Kelei Szadat szakszervezeti vezetőkkel találkozott Hasszán el-Kohli, Szadat elnök személyes küldötte és Omar el-Szakkaf, szaúd-ará- biai külügyi államtitkár szom­baton ismét megbeszélést tar­tottak a jordániai kormány és a palesztin gerillák közötti ellentétek rendezéséről. i*J Khartúmban folyik Rolf Steinernek, a nyugat-német zsoldosvezérnek pere. A vád koronatanúja szerint a hír­hedt kalandor a kihallgatások során beismerte, hogy részt vett a lázadó biafrai csapatok kiképzésében, és egy zászló­aljat vezetett a nigériai kor­mánycsapatok elleni hadmű­veletekben. A zsoldosvezér, aki a vád szerint a déli-szudáni tarto­mányokban irányította a ge­rillahadműveleteket, a tár­gyaláson megtagadta a vá­dakat, és egyetlen bűntettét ismerte csak be: hogy illegá­lisan lépett az ország terüle­tére. A szudáni kormány szomba­ton elfogadta az általános vá­lasztásról szóló törvényt, amelynek értelmében szep­tember 15-én Szudánban el­nökválasztást tartanak. Mr] Anvar Szadat egyiptomi el­nök szombaton, az ország szakszervezeti vezetőivel ta­lálkozott. A szombati tárgya­lással Szadat elnök megindí­totta tervezett megbeszélés­sorozatát, amelynek keretében minden héten találkozni fog a népi szervezetek képviselőivel. Szombaton Kairóból a szu- dáni fővárosba utazott az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldöttsége, Favzi el-Szajed főtitkár veze­tésével. A delegáció a szudáni szakszervezeti vezetőkkel foly­tat tárgyalásokat m Izraeli katonák a gazai öve­zetben lelőttek egy 15 éves arab fiút, mert az felszólítá­sukra nem állt meg. Időközben az övezetben a megszálló hatóságok mintegy kétezer személyt telepítettek át a gazai térségből. Egy évvel ezelőtt, a Szuezi- csatoma mentén életbe lépett a tűzszünet Kairóban az év­fordulón az a vélemény, hogy a fegyvemyugvás semmivel sem vitte előbbre a lényegi kérdés megoldását, az izraeli megszállás felszámolását. Mint az Al-Akhbar című lap írja, az Egyesült Államok állítóla­gos „jó szándékát” is meg kell kérdőjelezni, mindaddig, amíg fegyvert szállít Izraelnek. Az Al-Ahram szombati kommentárjában hivatalos kö­rökre való hivatkozással azt írja, hogy Sisco amerikai külügyi államtitkár izraeli lá­togatásának kudarca új for­dulópontot jelez a közel-keleti válság történetében. Felmerül a kérdés, milyen lépést tesz ezek után, az Egyesült Álla­mok. A kormánykörök véle­ményét tükröző kommentár négy körülményre hivatkozik. Mindenekelőtt úgy véli, Sisco izraeli látogatása nem csupán újabb kísérletet jelentett az Egyesült Államok részéről Iz­rael álláspontjának megváltoz­tatására, hanem az egész ame­rikai politika gyakorlati pró­baköve volt. Második körülményként em­líti a lap, hogy Kairó nincs abban a helyzetben, hogy to­vábbi próbálkozásokra várjon, ha azok nem érnek el hatá­rozott eredményt. Harmadsor­ban: az Egyesült Államok többször kijelentette, hogy van lehetőség eredményekre, ha alkalmat kap arra. hogy rávegye Izraelt a BT határo­zatának teljes végrehajtására. Végül, az egyiptomi kormány úgy véli, hogy Washington nem engedheti meg Izraelnek minden próbálkozása kudarc­ra ítélését, és ugyanakkor nem tanácsolhatja azt Egyiptom­nak, hogy tartózkodjék az el­rabolt arab területek és jogok visszaszerzésének más mód­jaitól. (MTI) Változások a chilei kormányban Ä chilei kormány négy tag­ja nyújtotta be pénteken le­mondását Salvador Allende köztársasági elnöknek: Or­lando Canturias Zepeda bá­nyaügyi, Mario Astorga Gu­tierrez közoktatásügyi, Ale­jandro Rios Valdivia hadügy- és Jacques Chonchol Chait földművelésügyi miniszter. Az első három a radikális párt tagja, s azért nyújtotta be lemondását, mivel a múlt hé­ten szakadás következett be pártjuk soraiban, s a szabá­lyok értelmében ilyen eset­ben a tárca tulajdonosainak le kell mondaniuk. Jacques Chonchol Chait, a Népi Egység Akciómozgalmá­nak (MAPU) tagja azért nyújtotta be lemondását, mi­vel a kereszténydemokrata párt nemrégiben kivált bal­szárnyához csatlakozott. Eddig nem érkezett jelentés­arról, vajon Allende elfogad- ta-e a miniszterek lemondá­sát. Az AF1P francia hírügynök­ség Chonchol lemondását kommentálva megállapítja, hogy a politikus csatlakozása az új kereszténydemokrata baloldalhoz „forradalmi tölte­tű” politikai szervezet kiala­kulásának csíráiról tanúsko­dik. A kereszténydemokrata pártban bekövetkezett szaka­dás nyomán létrejött új ke­resztény baloldal nem ért egyet Eduardo Frei volt köz- társasági elnök mérsékelt szo­ciális reformpolitikájával, s radikálisabb változásokat kö­vetel. Megfigyelők valószínű­nek tartják, hogy Allende el­nök nem fogadja el Chonchol lemondását, miVel a miniszter személye a földreform-prog­ram megvalósításának igen fontos biztosítéka a kormány­ban. (MTI) Új kabinet Marokkóban Az új marokkói kormány beiktatása utáni első ülésén II. Hasszán király elnökölt és „irányelveket” adott a minisz­tereknek feladatuk ellátásá­hoz. Pénteken este Karim Lamrani volt pénzügyminisz­ter vezetésével az új marok­kói kormány letette az esküt XI. Hasszán előtt. A király akaratának megfe­lelően az új kabinetben is megtartotta tárcáját a régi kormány több tagja, ugyanak­kor 28-ról 15 főre csökkentet­ték a miniszterek számát. Lamrani miniszterelnök egy­ben a gazdaságügyi tárcát is megkapta, Ufkir tábornok, volt belügyminiszter, a ma­rokkói rendszer „erős embe­re” a hadügyminiszteri tiszt­séget tölti be. Ahmed Balaf- rezdset a király személyes képviselőjévé nevézték ki a kormányban, míg Ahmed Oszmán a királyi udvar mi­nisztere lett. A külügyminisz­teri tárca új birtokosa Abdel- latif Filali. II. Hasszán az új kormány beiktatásakor mondott beszé­dében a hivatalos politika „önzetlen támogatására” szólí­totta fel a marokkóiakat. A miniszterek fő feladatául a hivatalos körökben is elter­jedt korrupció felszámolását és a „társadalmi igazságosság” megteremtését szabta. A hírügynökségek első je­lentései arról is beszámolnak, hogy a király néhány társa­dalmi-gazdasági reformintéz­kedést is kilátásba helyezett. Megfigyelők úgy vélik, hogy Ufkir tábornok továbbra is a marokkói rendszer erős embe­re marad és valamilyen for­mában ellenőrzi majd a biz­tonsági szolgálatot is. (MTI) Bunker „konzultál” ' Ellsworth Bunker, az Egye­sült Államok saigoni nagykö­vete vasárnap reggel Washing­tonba utazik „konzultálni”. „Rutinutazásról van szó” — mondotta az Egyesült Ál­lamok saigoni nagykövetségé­nek szóvivője, aki nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a nagykövet washingtoni látogatása összefügg-e a dél­vietnami választásokat meg­előző legfrissebb fejlemények­kel. Bunker e héten találkozott Thieu saigoni bábelnökkel és tárgyalt Minh tábornok elnök­jelölttel, valamint Ky alel­nökikel is. (MTI) NÓGRÁD — 1971. augusztus 8., vasárnap j Heves összecsapások Kambodzsában A dél-vietnami zsoldosok legutóbbi kambodzsai offen- zívája óta pénteken zajlott le a leghevesebb összecsapás a népi felszabadító erők és a Phnom Penh-i rezsimet támo­gató saigoni kormánykatona­ság között — jelentették szom­baton reggel az indokínai hadszínterekről. Az összecsa­pás színhelye Phnom Penh- től 50 kilométerrel délkeletre, és Neak Luongtól 20 kilomé­terrel északkeletre volt. A hazafiak elszánt ellenál­lása nyomán szorult helyzet­be került kambodzsai és dél­vietnami kormánykatonaság mentesítésére amerikai bom­bázó repülőgépek is beavat­koztak. Saigoni beismerés sze­rint a dél-vietnamiak veszte­sége: tíz halott és huszonöt sebesült. A kambodzsai, úgy­nevezett Kacsacsőr-térségből szintén élénk harci tevékeny­ségről érkeztek jelentések. Dél-Vietnamban az elmúlt 24 órában csak szórványos ak­ciók folytak, jelentősebb fegy­veres összetűzésre csak Kon- tum közelében került sor. Vi­szont az amerikai légierő B—52-es óriás bombázói pén­teken ismét több hullámban támadták a fegyvermentes övezet közelében „feltétele­zett” partizánállásokat. (MTI) VILAGHIRADO így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin; „Forró nyár" — kánikulában A TIKKASZTÓ kánikula nemcsak hazai sajátosság, a hírügynökségek hőhullámot jelentenek Európa és a világ számos pontjáról. Korábban ilyenkor következett be az a bizonyos „uborkaszezon”, ami­nek most nyoma sincs. Az események mozgalmasságát és sűrűségét tekintve továbbra is a nemzetközi politika „forró nyarát” éljük... Jelentős tanácskozások zaj­lottak a szocialista világban: a Krím-félszigeten, protökolá- ris külsőségektől mentesen, a megbeszélések érdemi részét előtérbe helyezve, hét szocia­lista ország vezetői ’vitatták meg a világhelyzetet. A köz­leményből kitűnt, hogy nagy súlyt kaptak a különböző le­szerelési kezdeményezések (kölcsönös haderőcsökkentés földrészünkön, az öt nukleáris hatalom értekezlete; SALT stb.), valamint az európai kér­dések. Ami kontinensünket illeti, elég egy évfordulóra figyelmeztetni. A jövő csütör­tökön lesz egy esztendeje an­nak, hogy Moszkvában aláír­ták a szovjet—nyugatnémet szerződést. Kétségtelen tény, hogy ez idő alatt javult a lég­kör, több ágon folyik a pár­huzamos párbeszéd — de a szerződés ratifikációja várat magára, s nem kielégítő az összeurópai konferencia elő­készítésének üteme sem. A Szocialista országok ezért tart­ják olyan vaskövetkezetesség­gel napirenden az európai biztonság ügyét, az olvasó a párt KB és a kormány szerdai együttes üléséről kiadott je­lentésben is előkelő helyen találkozhatott e követeléssel. Ha már házunk tájánál tar­tunk: máris érdeklődés kíséri államfőnkndk, Losonczi Pál­nak a hónap végén Finnor­szágba tervezett látogatását, amelynek bejelentése ugyan­csak e héten történt meg. Kis országokról van szó. De min­den szerénytelenség nélkül el­mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban Budapest és Hel­sinki neve összekapcsolódott az európai mozgásfolyamatok­kal. Nixon, heti rögtönzött sajtó- értekezletén elsősorban terve­zett kínai útjáról beszélt, de általánosságoknál nemigen mondott többet. Rogers kül­ügyminiszter viszont a „két • Kína” elvet igyekezett megfo­galmazni: vagyis Washington a Pekinghez történő közele­dés mellett a Csang Kaj-sek- csoportot sem kívánja feladni. Kínai részről ezzel kapcsola­tosan ismét élesen bírálták az Egyesült Államokat — ezt alátámaszthatta, hogy Párizs és London már minden meg­gondolást elvetett Tajvannal szemben, s újabb három ál­lammal (Sierra Leone, Török­ország, Peru) hatvan fölé emelkedett a népi Kínát elis- merők száma Több befolyá­sos nyugati lap ugyanakkor olyan véleményt kockáztat meg, hogy Kissinger pekingi útja során már meg is álla­podtak néhány előzetes pont­ban, s Peking „keménysége” inkább arra irányul, hogy az utolsó percben „megemelje Nixon repülőjegyének árát...” PÁRIZSBAN közben halad a sorszám, e héten már a százhuszonnegyedik (!) Viet- nam-csütörtökre került sor — eredmény nélkül. Az amerikai magatartásnak szemmel lát­ható külső jele, hogy Bruce le­mondása után, változatlanul nincs hivatalos delegációveze­tő. Zavart kelthettek bizonyos légből kapott híresztelések is: egy svéd lap jelentése, hogy a VDK 183 amerikai repülő­tisztet soron kívül szabadon bocsát. Természetesen el­hangzottak a cáfolatok, de a Befejeződött az Opal—71 gyakorlat Ä Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői harcászati, kiképzési ter­vének megfelelően augusztus 2. és 5. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, va­lamint a Magyar Népköztár­saság területén befejeződött az „Opál 71” elnevezésű har­cászati együttműködési gya­korlat. A gyakorlaton részt­vevő csehszlovák, szovjet és magyar törzsek és csapatok, eredményesen teljesítették a folyón való erőszakos átke­léssel kapcsolatos bonyolult együttműködési feladataikat. A gyakorlat is bizonyította a testvéri hadseregek harcásza­ti együttműködési gyakorla­tainak jelentőségét, fokozta a résztvevő törzsek és csapa­tok együttes munkájának összehangolását, tovább mé­lyítette és erősítette a testvé­ri hadseregek közötti fegy­verbarátságot. A gyakorlat egyes mozzanatait megszem­lélte Czínege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter is, és elismerően nyilatkozott a gyakorlaton résztvevők munkájáról. (MTI) Kambodzsai hazafias erők a Papagájcsőr térségében megszalasztották a dél-vietnami kormánycsapatokat, amelyek előzetesen támadást indítottak az I. számú főúton, a Saigon és Phnom Penh közötti közlekedés helyreállítása céljából. A képen: saigoni katonák me- nckíiiésszerűen futnak a várakozó helikopterekhez rendezés alapjául szolgáló, is­mert vietnami hét pont eleve leszögezi az álláspontot: a hadifoglyok szabadon engedé­se az amerikai csapatkivoná­sokkal párhuzamosan történ­hetik meg. A feladott leckét nem lehet kikerülni: követke­ző lépésként az amerikai fél­nek kell nyilatkoznia agresz- sziós haderőinek visszavoná­sáról. Továbbra is hullámzó az arab világ képe. Szudánban dolgoznak a rögtönítélő bíró­ságok, moszkvai és szófiai nagykövetének visszahívásá­val, illetve szovjet és bolgár diplomaták kiutasításával Khartúm rontotta államközi viszonyát a szocialista orszá­gokkal. Marokkóban a király lemondatta a kormányt, s kü­lönféle reformígéreteket tett — az ellenzék viszont új al­kotmányt és új választásokat követel. Kormányváltozás le­hetőségéről szólnak az amma- ni hírek is, sőt nem tartják kizártnak, hogy arabközi köz­vetítéssel új egyezményt köt­nének — nem valamennyi palesztin szervezettel, hanem csupán az El-Fatah-hal. A vi­haros közelmúlt ismeretében azonban nem táplálhatunk túlzott ábrándokat afelől, hogy hamarosan pont kerül­ne a jordániai válság mögé. A számos helyi krízis elvá­laszthatatlan a közel-keleti probléma általános rendezet­lenségétől. E tekintetben sok szó esett az amerikai külügy­minisztérium közel-keleti em­berének, Sisco államtitkárnak izraeli tárgyalásairól, amelyek a vártnál jobban elhúzódtak. Washington állítólag egy szuezi tervet nyújtott át (hi­vatalosan nem tették közzé az okmány szövegét, csupán lap­hivatkozások alapján ismer­jük), amely lehetőséget nyúj­tana ugyan a csatorna meg­nyitására, de cserébe megha­tározatlan idejű tűzszünetet kíván a megszállt arab terüle­tek visszajuttatása nélkül. Az amerikai taktika nyilvánva­lóan kettős célt szolgál: biz­tosítani kívánja Izrael alap­vető pozícióinak megtartását, ám ugyanakkor a „békecsi­náló” mezében lép fel, hogy még inkább megossza az arab világot, s jobbratolódást idéz­zen elő. WASHINGTON terve egye­lőre kétoldalú visszautasítás­ban részesült. Kairó első lé­pésként érdekelt ugyan egy Szuez-kompromisszumban, de biztosítékokat kíván a to­vábblépésre, az arab terüle­tekről történő visszavonulás­ra. Izrael viszont csak a je­lenlegi vonalak megtartása mellett egyezkedne a csator­náról, még azt is visszauta­sítja, hogy hátrahúzódjon a Sínai-félsziget közepén levő Mitla-hágóig, s a csatorna ke­leti partjára akár jelképes egyiptomi csapategységek kel­jenek át. Sisco, a jelek sze­rint, üres kézzel volt kényte­len hazatérni... índia Nacionalista tüntetők letartóztatása A Hindu nacionalista Dzsan Szangh párt szombaton nagy­szabású tüntetést szervezett Pakisztán új-delhi diplomáciai missziójának épülete előtt. A felvonulók, akik Pakisztán- ellenes jelszavakat hangoztat­tak, és követelték Mudzsibur Rahman sejknek, az Avami Liga letartóztatott vezetőjé­nek szabadon bocsátását, meg­ütköztek a kivezényelt kétezer rendőrrel. Négy tüntető és egy rendőr megsebesült, több mint 600 személyt letartóztat­tak. A szombati letartóztatások­kal a Dzsan Szangh Keleit- Pakisztán függetlenségét kö­vetelő tüntetésein Őrizetbevett személyek száma négyezer- hatazázra emelkedett. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom