Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
Bány&gépgyári tapmsztatmt&k KORSZERŰ FELVONULÁS Jobb szervezéssel hatékonyabban is lehet A BANYAGÉPGYARTÖK legfontosabb feladata a bányászat gépi és alkatrészigényének kielégítése. Gyártmányösszetételüket kétségtelen ennek a kötelezettségnek kell alávetni. Nem véletlen az sem, hogy például a Salgótarjáni Bányagépgyár éppen azért, mert a hazai bányászat igényei megnövekedtek, igen jelentősen csökkentette exportját. Tavaly még mintegy 22 millió forint értékben szállított ez az üzem exportra, az idén mindössze hárommillió forint exportbevételre számítanak. Az utóbbi időben szinte valamennyi ipari üzemnél előtérbe került a hatékonyság kérdése. Így van ez a Salgótarjáni Bányagépgyárban is, bár sokszor a szállító partnereken múlik, vajon tudják-e a kívánt mértékben növelni a hatékonyságot? Erről érdeklődtünk Csontos József igazgatótól legutóbb. — Éves árbevételi tervünk 162 millió. Négymillióval több, mint az elmúlt évi, annak ellenére, hogy három, a gyártás szempontjából igen jelentős épületet éppen az üzemnél folyó rekonstrukció miatt le kellett bontanunk. Itt mintegy ezer négyzetméter gyártóterületet vesztettünk átmeneti időre — mondja az igazgató, majd így folytatja: — A munkaerő átcsoportosítása mindig termeléskieséssel jár. Csak példának említem, hogy Szalatovics Lajos lakatosbrigádját, amelyik eddig évente mintegy 22 millió forint értéket gyártott, át kellett csoportosítanunk Mocsári Zoltán brigádjának a területére. Kétségtelen, nagy lett a zsúfoltság és ezen úgy igyekeztünk enyhítem, hogy megerősítettük a második műszakot. így viszont, mivel egyedi gyártást végzünk, a munka folyamatos megszervezése okoz igen sok gondot. Az első fél évben ennek ellenére sikerült teljesíteni tervünket. Fél év alatt 81 millió 700 ezer forint értékű árut adtunk át. Gyakorlatilag elszállítottuk mindazt, amit készre gyártottunk. Az a törekvésünk, hogy a készárut, ahogy csak lehet, szállítsuk. Húszmillió forint értékkel termeltünk többet az idén fél év alatt mint tavaly, bár csaknem azonos létszámmal dolgoztunk. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy gyártmányösszetételünk változott, több a munkaigényesebb termék. Minek köszönhetők ezek a szép eredmények? — Elsősorban annak, hogy a nagy vállalaton belül az úgynevezett belső kooperáció lényegesen megjavult. Igaz, az anyagellátásban voltak átmeneti gondjaink, de ezek megoldódtak a félév végére. Igen jól gyümölcsözött az is, hogy egyes részmunkákat kooperációban kihelyeztünk a mátrai szénbányákhoz, Kazincbarcikára és még a vác- dukai termelőszövetkezethez is. — A SIKERES első félév után azt is elmondhatjuk, hogy jól felkészültünk a következő időszakra. A második félévet több mint 4 millió forint értékű félkész termékkel kezdtük. Törekvésünk, hogy felkészüljünk közben a fokozódó feladatokra is. Üzemünk számára a fejlődés útja egyre inkább a szállítószalag-berendezések gyártása. Ezt bizonyítja az is, hogy például már a jövő év első felére ismertek feladataink, sőt a szükséges tervdokumentációkkal is rendelkezünk már. A vállalatnál a munkaha- tékonyságot a nyereség alakulása is érzékelteti. Milyen nyereséget értek el az idén eddig? — A tavalyi 6# millió forinttal szemben most 8 millió 200 ezer forint nyereségünk volt. Hozzátehetem, hogy mindezt 4 millió forint értékűvel kevesebb forgóeszköz-állománnyal értük el, mint amennyi a norma szerint lehetett volna. Az is igaz viszont, hogy az évi átlagbér az idén üzemünknél mintegy 840 forinttal növekedett. Ennél valamivel nagyobb arányban a munkásállományban dolgozóknál. — Sok olyan kérdés van, ami a hatékonyságot talán pillanatnyilag kedvezőtlenül befolyásolja, de a jövő érdekében mégis meg kell tennünk. Éppen a jövő miatt 40, most végzett ipari tanulót és több technikust vettünk fel. Tettük ezt annak ellenére, hogy pillanatnyilag a már említett bontások miatt a korábbi létszámot is csak gondokkal tudjuk foglalkoztatni. Pillanatnyilag a termelékenységi szint tartása is gondot okoz. Viszont jelentősek a tartalékaink. A belső anyagmozgatás korszerűsítése jelentős eredményeket hoz. A külső anyagszállításnál csak 1972-ben tudunk elérni nagyobb eredményt, amikor már megkapjuk a trélert. Több műszaki intézkedést is tettünk. Sok nálunk például a hegesztési munka, az ehhez szükséges lemezélezés eddig jóformán kézi munkával történt. Beszereztünk egy új gépet, amivel a jövőben az élezést végezzük. Ezenkívül várunk még egy PULMAX élhajlítógépet. Egy új négyszáz tonnás frikcios présgépet a napokban üzembe helyezünk, — mondta az igazgató. Nagyon sokféle anyaggal,, alkatrésszel dolgozik a bányagépgyár. Korábban mindig problémát okozott az anyagellátás ütemességének a hiánya. Történt-e változás az idén? — AZ ANYAGELLÄTÄS elsősorban a hengerelt áruból — amiből elég nagy mennyiséget fogyasztunk — javult meg. A kovácsolt alkatrészek biztosítása viszont még több gondot okozott. Ez sem azért fordult elő, mert nincs jó kapcsolatunk szállítónkkal, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel, hanem ott is átmenetileg alapanyaghiány volt. Később sikerült ezt pótolniuk. A második félévre viszont csak egy dolog van, amiből nem látjuk tlejesen biztosítottnak a teljes ellátást, ez pedig a gumiheveder. Remélem, hogy időben sikerül majd itt is pótolni az elmaradást, és akkor zavartalanabbal termelhetünk, üzemünk a tavalyinál jóval hatékonyabb lehet — fejezte be Csontos József igazgató. Bodő János Javasolták, megvalósult Egy óra Őrhalomban Nagyobb építkezéseinken igen tetemes költségbe kerül a felvonulás. Van olyan hely is, ahol ma már nem kímélve időt, fáradtságot és költséget, középblokkból építenek vasbeton alapozással felvonulási létesítményt, hogy azután egy- vagy kétév múlva újra lebontsák. A nógrádi szénbányáknál, mióta az építési üzemet létrehozták, azóta foglalkoznak a felvonulási költségek csökkentésével. Nem is eredménytelenül. Gumikerékre szerelt lakókocsikat vásároltak, amelyek alkalmasak a szerszámok tárolására és mindarra, amit egy felvonulási létesítménytől csak várni lehet. Nem rabol el időt a felvonulási épületek építése, és amikor az egyik helyen befejeződik a munka, nyomban a következő munkahelyre vontathatják a lakókocsikat. Lehet, hogy ez a megoldás első alkalommal egy kicsit költségesebb, de a ráfordítás már a másodikon és a további helyeken bőségesen megtérül. Képünkön: a nagybátonyiak felvonulását láthatják olvasóink. Unióba lépnek a Perzsa (Arab)-öböl sejkségei A Perzsa (Arab)-öböl déli (arab) partján 1968. március 30-án elvben kialakult államszövetség ma még brit védnökség alatt álló kilenc sejksége közül hat (Abu Dhabai, Dubai, Sardzsa, Fudzseira, Adzsman és Umm al-Kajnam képviselői) 1971. július 18-án Dubaiban megállapodást írt alá közös alkotmány kidolgozásáról. Nem írta alá: Rasz al Khaima, Bahrein és Katar. Ezek az arab sejkségek még a brit csapatok 1971 végére előirányzott kivonása előtt politikai unióra lépnek, amely biztosítaná függetlenségüket és egyes tagjaiknak az olajból származó mesés gazdagságát is. Nagy-Britanniának komoly gazdasági érdekeltségei és jelentős új beruházásai (repülőtér, kikötő, alumíniumkohó, földgáz-cseppfolyósító üzem) vannak a térségben. Valószínű, hogy az eddigi védelmi szerződések helyébe kétoldalú megállapodások lépnek, amelyek biztosítani fogják az angol érdekeket. 1 ABU DHABI 2 ADZSMAN 3 BAHREIN 4 DUBAI 5 FUDZSEIRA 6 KATAR 7 RASZ AL- KHAIMA 8 SARDZSA 9 UMM AL- KAJUAN ^{ralíp^ejksígek jgg rendelkezik. Az oázisokban déligyümölcs-, köles- és zöldségtermelés, az időszakos legelőkön teve- és juhtenyésztés, a tengerparton a halászat jellemző. Egyre növekvő gazdaságát a sivatagi homok és a Perzsa (Arab)-öböl alatt elterülő hatalmas kőolaj- és földgázkincs adja, amelyet angol, amerikai, francia, holland, nyugatnémet és japán cégek termelnek ki. Ez a terület adja a világ kőolajtermelésének 2 százalékát. Az egyezményhez nem csatlakozott még Rasz al Khaima, Bahrein (207 000 fő lakosa van, 3,7 millió tonna kőolajat termel, Manama 14 millió tonna finomító kapacitással rendelkezik, jelentős kereskedelmi központ) és Katar (100 000 lakosa van, 17,3 millió tonna kőolaját nyersen exportálja, igényt tart Abu Dhabi part- menti területeire) sejkség. A . szövetség kialakítása megkezdődött, de az egyes sejkségek közötti társadalmi és gazdasági ellentétek gátolhatják a szorosabb együttműködést. — TERRA — Naponként kétszáznyolcvan vagonnal Az őrhalml tanácsházán pillanatok alatt előkerült a „nagykönyv”. Ebbe jegyezték bele — még hónapokkal ezelőtt — a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokat. A számok, rubrikák, bejegyzések szépen mutatják, mi a legsürgetőbb tennivaló az őrhalmiak szerint. — A könyv egy része azóta „történelemmé” vált — mondja Bállá Mihály tanácselnök. Annak idején negyvenhét közérdekű javaslat hangzott el, ennyien szólaltak fel. Könnyű volt kideríteni, hogy az őrhalmiaknak, hugyagiaknak is első és legfontosabb gondja az út és a járda. Egy órát töltöttünk örha- lomban, á burgonyáról me- gyeszerte híres községben, de már az első percekben kiderült, nem múltak el nyomtalanul a választást megelőző megjegyzések. Tettek követték a kívánságokat. Nemcsak a tanácsházán jegyezték fel a tennivalókat, hanem annak rendje és módja szerint a választópolgárokat is értesítették. A tanácstitkár érkezik: — Nem csoda, hogy az utakat kifogásolták a községbeliek. Amilyen nagy a mi falunk, olyan rosszak az útjaink. Pedig igazán fejlődünk. Művelődési házunk, korszerű orvosi rendelőnk, szép tanácsházánk van. Azt meg kell hagyni, sokat segítettek az őrhalmiak. Pénzt ajánlottak fel, szívesen jöttek társadalmi munkára. Igazán egy szót nem szólhatunk, jogos a kívánság, hogy most már az utak következzenek. A tanács úgy döntött, hogy a jelölő gyűlési javaslatokát pontosan „beütemezi”. Megszabják, melyik évben, mit kell elvégezni. A tervezetet hamarosan jóváhagyja a tanácsülés. A többi más szervezés és pénz dolga. A legsürgetőbb tennivalókat még az elmúlt hetekben elvégezték. Örhalomban harmincegyen kérték — ez öt választási körzetnek felelt meg — a járdé- sítást. — Ezt a gondot már letettük — mondja a tanácselnök. A múlt hónapban megcsináltattunk 560 négyzetméter járdát. Most a Kossuth utca egyik oldalán végigfut a beton. Hugyagon talán a mai nappal fejezték be a Szécsé- nyi utca portalanítását. Eldöntöttük,, hogy még az idén Örhalomban és Hugyagon is, legalább háromszáz négyzet- méterrel „haladunk előre”. Az sem titok, hogy a következő öt esztendőben öt teljes utcában kell jó utat építeni. A tanács vezetői a számítások alapján úgy látják, hogy legalább 1 200 000 forintot visz el az út és a járda. A jövő évben félmilliót, azután már némileg kevesebbet, de évente 250—300 ezer forintot akarnak költeni erre. A javaslatokból valóság lesz. Gyorsabban, ha a meglevő pénz mellé önkéntes társadalmi munka is járul... — csata! — A fiatalember napbarnította arcán patakzik az izzadság, de nincs ide arra, hogy hűvösre húzódjon. Egymás után érkeznek a gabonával megrakott gépkocsik a nagyoroszi termelőszövetkezetből, az érsekvadkerti malomba és ő felel a gabona átvételéért, a pontos mérésért, minősítésért. A pontosságot megszokta élete folyamán, hiszen „civilben" tanár, pontosabban igazgató- helyettes. — Igen, a nagyoroszi általános iskola igazgatóhelyettese vagyok — mondja Sátori Sándor. — Diákéveimben minden nyáron két hetet töltöttem el az építőtáborban Most. hogy katedrára kerültem, továbbra is ragaszkodom a két hét fizikai munkához.,. A kilenc arab sejkség területe 106 272 négyzetkilométer, lakossága 492 000 fő (85 százaléka arab, a többi iráni, néger, indiai és pakisztáni). A tervezett főváros Abu Dhabi. A Ráktérítőtől kissé északra elhelyezkedő sivatagi éghajlatú terület, feudális jellegű, elmaradott mezőgazdasággal A pedagógusoknak általában 35—40 nap az évi szabadságuk. Ezt okosan felhasználva, a munka mellett jut idő az üdülésre is. — Egyébként én is azt vallom, hogy a szellemi munkál végzőknek legjobb pihenés a fizikai munka — magyarázta a fiatalember. Az idén viszonylag köny- nyebb munkát vállalt. Ennek oka az, hogy levelező úton most fejezi be egyetemi tanulmányait, így több szabad időre van szükség. A munkában első számú asszisztense 10 éves kisfia, aki szívesen segít apunak. Tudja, hogy a mellékes családi jövedelem egy részét ö kapja. Sas. F. Beköszöntött a zöldség és gyümölcs főszezonja, nagy feladatokat kell megoldania a MÁV-nak és a Volán Trösztnek, hogy a gyorsan romló áruk mielőbb a boltokba, illetve a külföldi vásárlókhoz kerüljenek. Á MÁV a késő esti órákban minden nap hét expressz tehervonatot indít a fővárosba, többek között Nagykanizsáról, Szegedről, Kecskemétről és Nyíregyházáról, megrakva a napközben szedett friss paradicsommal, paprikával, káposztával, dinnyével. A vasút naponta mintegy 280 vagonnyi zöldárut szállít, ennek egy részét exportra. A nemzetközi tehervonatok 17 óra alatt érnek Münchenbe, és Stockholmban is megkezdhetik az indulás utáni reggelen a vonatok kirakását. E hosszú utat hűtőkocsikban „teszik meg” a gyümölccsel telt rekeszek. A Volán Tröszt tehergépkocsijai végigkísérik a zöldárut csaknem a termelőföldektől a fogyasztóig, hiszen a tröszt bérautóit számos tsz és állami gazdaság veszi kölcsön. A Volán még az érési időszak megindulása előtt egyeztette tennivalóit a SZÖVÉRT-egyesülés és a Konzervipari Tröszt vezetőivel. A megállapodás alapján, zökkenőmentesen képesek lebonyolítani a forgalmat, jelenleg is mintegy 500 Volán teherautó dolgozik a megyei szövetkezeti vállalatok, s további száz a konzervgyárak részére. (MTI) NÓGRÁD — 1971, augusztus 4,, szerda 3 A MALOMBAN
