Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

Bány&gépgyári tapmsztatmt&k KORSZERŰ FELVONULÁS Jobb szervezéssel hatékonyabban is lehet A BANYAGÉPGYARTÖK legfontosabb feladata a bá­nyászat gépi és alkatrészigé­nyének kielégítése. Gyárt­mányösszetételüket kétségte­len ennek a kötelezettségnek kell alávetni. Nem véletlen az sem, hogy például a Sal­gótarjáni Bányagépgyár ép­pen azért, mert a hazai bá­nyászat igényei megnöveked­tek, igen jelentősen csökken­tette exportját. Tavaly még mintegy 22 millió forint ér­tékben szállított ez az üzem exportra, az idén mindössze hárommillió forint exportbe­vételre számítanak. Az utóbbi időben szinte va­lamennyi ipari üzemnél elő­térbe került a hatékonyság kérdése. Így van ez a Salgó­tarjáni Bányagépgyárban is, bár sokszor a szállító part­nereken múlik, vajon tud­ják-e a kívánt mértékben nö­velni a hatékonyságot? Erről érdeklődtünk Csontos József igazgatótól legutóbb. — Éves árbevételi tervünk 162 millió. Négymillióval több, mint az elmúlt évi, annak ellenére, hogy három, a gyártás szempontjából igen jelentős épületet éppen az üzemnél folyó rekonstrukció miatt le kellett bontanunk. Itt mintegy ezer négyzetmé­ter gyártóterületet vesztettünk átmeneti időre — mondja az igazgató, majd így folytatja: — A munkaerő átcsoporto­sítása mindig termeléskiesés­sel jár. Csak példának emlí­tem, hogy Szalatovics Lajos lakatosbrigádját, amelyik eddig évente mintegy 22 mil­lió forint értéket gyártott, át kellett csoportosítanunk Mo­csári Zoltán brigádjának a területére. Kétségtelen, nagy lett a zsúfoltság és ezen úgy igyekeztünk enyhítem, hogy megerősítettük a második műszakot. így viszont, mivel egyedi gyártást végzünk, a munka folyamatos megszer­vezése okoz igen sok gondot. Az első fél évben ennek elle­nére sikerült teljesíteni ter­vünket. Fél év alatt 81 mil­lió 700 ezer forint értékű árut adtunk át. Gyakorlatilag elszállítottuk mindazt, amit készre gyártottunk. Az a tö­rekvésünk, hogy a készárut, ahogy csak lehet, szállítsuk. Húszmillió forint értékkel termeltünk többet az idén fél év alatt mint tavaly, bár csaknem azonos létszámmal dolgoztunk. Ehhez hozzátar­tozik még az is, hogy gyárt­mányösszetételünk változott, több a munkaigényesebb ter­mék. Minek köszönhetők ezek a szép eredmények? — Elsősorban annak, hogy a nagy vállalaton belül az úgynevezett belső kooperáció lényegesen megjavult. Igaz, az anyagellátásban voltak át­meneti gondjaink, de ezek megoldódtak a félév végére. Igen jól gyümölcsözött az is, hogy egyes részmunkákat kooperációban kihelyeztünk a mátrai szénbányákhoz, Ka­zincbarcikára és még a vác- dukai termelőszövetkezethez is. — A SIKERES első félév után azt is elmondhatjuk, hogy jól felkészültünk a kö­vetkező időszakra. A máso­dik félévet több mint 4 mil­lió forint értékű félkész ter­mékkel kezdtük. Törekvé­sünk, hogy felkészüljünk közben a fokozódó feladatok­ra is. Üzemünk számára a fejlődés útja egyre inkább a szállítószalag-berendezések gyártása. Ezt bizonyítja az is, hogy például már a jövő év első felére ismertek felada­taink, sőt a szükséges terv­dokumentációkkal is rendel­kezünk már. A vállalatnál a munkaha- tékonyságot a nyereség ala­kulása is érzékelteti. Milyen nyereséget értek el az idén eddig? — A tavalyi 6# millió fo­rinttal szemben most 8 mil­lió 200 ezer forint nyeresé­günk volt. Hozzátehetem, hogy mindezt 4 millió forint értékűvel kevesebb forgóesz­köz-állománnyal értük el, mint amennyi a norma sze­rint lehetett volna. Az is igaz viszont, hogy az évi át­lagbér az idén üzemünknél mintegy 840 forinttal növeke­dett. Ennél valamivel na­gyobb arányban a munkásál­lományban dolgozóknál. — Sok olyan kérdés van, ami a hatékonyságot talán pillanatnyilag kedvezőtlenül befolyásolja, de a jövő érde­kében mégis meg kell ten­nünk. Éppen a jövő miatt 40, most végzett ipari tanulót és több technikust vettünk fel. Tettük ezt annak ellenére, hogy pillanatnyilag a már említett bontások miatt a ko­rábbi létszámot is csak gon­dokkal tudjuk foglalkoztatni. Pillanatnyilag a termelé­kenységi szint tartása is gondot okoz. Viszont jelentő­sek a tartalékaink. A belső anyagmozgatás korszerűsíté­se jelentős eredményeket hoz. A külső anyagszállításnál csak 1972-ben tudunk elérni nagyobb eredményt, amikor már megkapjuk a trélert. Több műszaki intézkedést is tettünk. Sok nálunk például a hegesztési munka, az ehhez szükséges lemezélezés eddig jóformán kézi munkával tör­tént. Beszereztünk egy új gé­pet, amivel a jövőben az éle­zést végezzük. Ezenkívül vá­runk még egy PULMAX él­hajlítógépet. Egy új négyszáz tonnás frikcios présgépet a napokban üzembe helyezünk, — mondta az igazgató. Nagyon sokféle anyaggal,, alkatrésszel dolgozik a bá­nyagépgyár. Korábban min­dig problémát okozott az anyagellátás ütemességének a hiánya. Történt-e változás az idén? — AZ ANYAGELLÄTÄS elsősorban a hengerelt áru­ból — amiből elég nagy mennyiséget fogyasztunk — javult meg. A kovácsolt al­katrészek biztosítása viszont még több gondot okozott. Ez sem azért fordult elő, mert nincs jó kapcsolatunk szállí­tónkkal, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekkel, hanem ott is átmenetileg alapanyaghiány volt. Később sikerült ezt pó­tolniuk. A második félévre viszont csak egy dolog van, amiből nem látjuk tlejesen biztosítottnak a teljes ellátást, ez pedig a gumiheveder. Re­mélem, hogy időben sikerül majd itt is pótolni az elma­radást, és akkor zavartala­nabbal termelhetünk, üze­münk a tavalyinál jóval ha­tékonyabb lehet — fejezte be Csontos József igazgató. Bodő János Javasolták, megvalósult Egy óra Őrhalomban Nagyobb építkezéseinken igen tetemes költségbe kerül a felvonulás. Van olyan hely is, ahol ma már nem kímélve időt, fáradtságot és költséget, középblokkból építenek vas­beton alapozással felvonulási létesítményt, hogy azután egy- vagy kétév múlva újra lebontsák. A nógrádi szénbá­nyáknál, mióta az építési üze­met létrehozták, azóta foglal­koznak a felvonulási költsé­gek csökkentésével. Nem is eredménytelenül. Gumikerék­re szerelt lakókocsikat vásá­roltak, amelyek alkalmasak a szerszámok tárolására és mindarra, amit egy felvonulá­si létesítménytől csak várni lehet. Nem rabol el időt a fel­vonulási épületek építése, és amikor az egyik helyen befe­jeződik a munka, nyomban a következő munkahelyre von­tathatják a lakókocsikat. Le­het, hogy ez a megoldás első alkalommal egy kicsit költsé­gesebb, de a ráfordítás már a másodikon és a további he­lyeken bőségesen megtérül. Képünkön: a nagybátonyiak felvonulását láthatják olva­sóink. Unióba lépnek a Perzsa (Arab)-öböl sejkségei A Perzsa (Arab)-öböl déli (arab) partján 1968. március 30-án elvben kialakult állam­szövetség ma még brit véd­nökség alatt álló kilenc sejk­sége közül hat (Abu Dhabai, Dubai, Sardzsa, Fudzseira, Adzsman és Umm al-Kajnam képviselői) 1971. július 18-án Dubaiban megállapodást írt alá közös alkotmány kidolgo­zásáról. Nem írta alá: Rasz al Khaima, Bahrein és Katar. Ezek az arab sejkségek még a brit csapatok 1971 végére elő­irányzott kivonása előtt poli­tikai unióra lépnek, amely biztosítaná függetlenségüket és egyes tagjaiknak az olaj­ból származó mesés gazdagsá­gát is. Nagy-Britanniának ko­moly gazdasági érdekeltségei és jelentős új beruházásai (re­pülőtér, kikötő, alumínium­kohó, földgáz-cseppfolyósító üzem) vannak a térségben. Valószínű, hogy az eddigi vé­delmi szerződések helyébe kétoldalú megállapodások lépnek, amelyek biztosítani fogják az angol érdekeket. 1 ABU DHABI 2 ADZSMAN 3 BAHREIN 4 DUBAI 5 FUDZSEIRA 6 KATAR 7 RASZ AL- KHAIMA 8 SARDZSA 9 UMM AL- KAJUAN ^{ralíp^ejksígek jgg rendelkezik. Az oázisokban déligyümölcs-, köles- és zöld­ségtermelés, az időszakos le­gelőkön teve- és juhtenyész­tés, a tengerparton a halászat jellemző. Egyre növekvő gaz­daságát a sivatagi homok és a Perzsa (Arab)-öböl alatt el­terülő hatalmas kőolaj- és földgázkincs adja, amelyet an­gol, amerikai, francia, holland, nyugatnémet és japán cégek termelnek ki. Ez a terület ad­ja a világ kőolajtermelésének 2 százalékát. Az egyezményhez nem csat­lakozott még Rasz al Khaima, Bahrein (207 000 fő lakosa van, 3,7 millió tonna kőolajat termel, Manama 14 millió ton­na finomító kapacitással ren­delkezik, jelentős kereskedel­mi központ) és Katar (100 000 lakosa van, 17,3 millió tonna kőolaját nyersen exportálja, igényt tart Abu Dhabi part- menti területeire) sejkség. A . szövetség kialakítása megkezdődött, de az egyes sejkségek közötti társadalmi és gazdasági ellentétek gátol­hatják a szorosabb együttmű­ködést. — TERRA — Naponként kétszáznyolcvan vagonnal Az őrhalml tanácsházán pillanatok alatt előkerült a „nagykönyv”. Ebbe jegyezték bele — még hónapokkal ez­előtt — a jelölő gyűléseken el­hangzott közérdekű javaslato­kat. A számok, rubrikák, be­jegyzések szépen mutatják, mi a legsürgetőbb tennivaló az őrhalmiak szerint. — A könyv egy része azóta „történelemmé” vált — mond­ja Bállá Mihály tanácselnök. Annak idején negyvenhét köz­érdekű javaslat hangzott el, ennyien szólaltak fel. Könnyű volt kideríteni, hogy az őrhal­miaknak, hugyagiaknak is el­ső és legfontosabb gondja az út és a járda. Egy órát töltöttünk örha- lomban, á burgonyáról me- gyeszerte híres községben, de már az első percekben kide­rült, nem múltak el nyomta­lanul a választást megelőző megjegyzések. Tettek követték a kívánsá­gokat. Nemcsak a tanácshá­zán jegyezték fel a tennivaló­kat, hanem annak rendje és módja szerint a választópol­gárokat is értesítették. A tanácstitkár érkezik: — Nem csoda, hogy az uta­kat kifogásolták a községbe­liek. Amilyen nagy a mi fa­lunk, olyan rosszak az út­jaink. Pedig igazán fejlődünk. Művelődési házunk, korszerű orvosi rendelőnk, szép tanács­házánk van. Azt meg kell hagyni, sokat segítettek az őr­halmiak. Pénzt ajánlottak fel, szívesen jöttek társadalmi munkára. Igazán egy szót nem szólhatunk, jogos a kí­vánság, hogy most már az utak következzenek. A tanács úgy döntött, hogy a jelölő gyűlési javaslatokát pontosan „beütemezi”. Meg­szabják, melyik évben, mit kell elvégezni. A tervezetet hamarosan jóváhagyja a ta­nácsülés. A többi más szerve­zés és pénz dolga. A legsürgetőbb tennivalókat még az elmúlt hetekben el­végezték. Örhalomban harmincegyen kérték — ez öt választási kör­zetnek felelt meg — a járdé- sítást. — Ezt a gondot már letet­tük — mondja a tanácselnök. A múlt hónapban megcsinál­tattunk 560 négyzetméter jár­dát. Most a Kossuth utca egyik oldalán végigfut a be­ton. Hugyagon talán a mai nappal fejezték be a Szécsé- nyi utca portalanítását. El­döntöttük,, hogy még az idén Örhalomban és Hugyagon is, legalább háromszáz négyzet- méterrel „haladunk előre”. Az sem titok, hogy a követ­kező öt esztendőben öt teljes utcában kell jó utat építeni. A tanács vezetői a számítá­sok alapján úgy látják, hogy legalább 1 200 000 forintot visz el az út és a járda. A jövő évben félmilliót, azután már némileg kevesebbet, de éven­te 250—300 ezer forintot akar­nak költeni erre. A javaslatokból valóság lesz. Gyorsabban, ha a meglevő pénz mellé önkéntes társadal­mi munka is járul... — csata! — A fiatalember napbarnítot­ta arcán patakzik az izzadság, de nincs ide arra, hogy hű­vösre húzódjon. Egymás után érkeznek a gabonával megra­kott gépkocsik a nagyoroszi termelőszövetkezetből, az ér­sekvadkerti malomba és ő fe­lel a gabona átvételéért, a pontos mérésért, minősítésért. A pontosságot megszokta éle­te folyamán, hiszen „civilben" tanár, pontosabban igazgató- helyettes. — Igen, a nagyoroszi álta­lános iskola igazgatóhelyette­se vagyok — mondja Sátori Sándor. — Diákéveimben min­den nyáron két hetet töltöt­tem el az építőtáborban Most. hogy katedrára kerül­tem, továbbra is ragaszkodom a két hét fizikai munkához.,. A kilenc arab sejkség terü­lete 106 272 négyzetkilométer, lakossága 492 000 fő (85 száza­léka arab, a többi iráni, né­ger, indiai és pakisztáni). A tervezett főváros Abu Dhabi. A Ráktérítőtől kissé északra elhelyezkedő sivatagi éghajla­tú terület, feudális jellegű, el­maradott mezőgazdasággal A pedagógusoknak általában 35—40 nap az évi szabadsá­guk. Ezt okosan felhasználva, a munka mellett jut idő az üdülésre is. — Egyébként én is azt val­lom, hogy a szellemi munkál végzőknek legjobb pihenés a fizikai munka — magyarázta a fiatalember. Az idén viszonylag köny- nyebb munkát vállalt. Ennek oka az, hogy levelező úton most fejezi be egyetemi tanul­mányait, így több szabad idő­re van szükség. A munkában első számú asszisztense 10 éves kisfia, aki szívesen segít apu­nak. Tudja, hogy a mellékes családi jövedelem egy részét ö kapja. Sas. F. Beköszöntött a zöldség és gyümölcs főszezonja, nagy feladatokat kell megoldania a MÁV-nak és a Volán Trösztnek, hogy a gyorsan romló áruk mielőbb a bol­tokba, illetve a külföldi vá­sárlókhoz kerüljenek. Á MÁV a késő esti órák­ban minden nap hét ex­pressz tehervonatot indít a fővárosba, többek között Nagykanizsáról, Szegedről, Kecskemétről és Nyíregyhá­záról, megrakva a napköz­ben szedett friss paradi­csommal, paprikával, ká­posztával, dinnyével. A vasút naponta mintegy 280 vagonnyi zöldárut szállít, ennek egy részét exportra. A nemzetközi tehervonatok 17 óra alatt érnek Münchenbe, és Stockholmban is meg­kezdhetik az indulás utáni reggelen a vonatok kiraká­sát. E hosszú utat hűtőko­csikban „teszik meg” a gyü­mölccsel telt rekeszek. A Volán Tröszt tehergép­kocsijai végigkísérik a zöld­árut csaknem a termelőföl­dektől a fogyasztóig, hiszen a tröszt bérautóit számos tsz és állami gazdaság veszi köl­csön. A Volán még az éré­si időszak megindulása előtt egyeztette tennivalóit a SZÖVÉRT-egyesülés és a Konzervipari Tröszt veze­tőivel. A megállapodás alap­ján, zökkenőmentesen képe­sek lebonyolítani a forgal­mat, jelenleg is mintegy 500 Volán teherautó dolgozik a megyei szövetkezeti vállala­tok, s további száz a kon­zervgyárak részére. (MTI) NÓGRÁD — 1971, augusztus 4,, szerda 3 A MALOMBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom