Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
A szürkületben bekövetkező látóképesség-csökkenés nem elszigetelt Jelenség, sok autóvezetőnél előfordul, főként azoknál a hivatásos sofőröknél, akiknek több évtizedes pályafutásuk alatt sokat kellett reflektorfénynél vezetniük. A biztonságos közlekedés érdekében a kötelező orvosi vizsgálatok során a szemet ilyen szempontból is ellenőrizni kellene, nemcsak a színtévesztés vonatkozásában. A képen látható, az NDK-belI jénai Zeiss gyár által gyártott „Nyktométer” teljesen automatizált vizsgálat során kimutatja a látóképesség ilyen természetű csökkenését. A készülék optikai szűrők segítségével pontosan olyan látási viszonyokat teremt a vizsgálandó személy számára, mint amilyenekkel az esti szürkületben szembetalálja magát Régen fáradságos kézimunkával ma nagy teljesítményű talaj gyalukkal és más föld- munkagépekkel végzik a tereprendezési feladatokat az építkezéseik megkezdése előtt, vagy azok befejezése után, a nagy „felfordulás” nyomainak eltüntetéséért. X szovjet D—511 típusú talajgyalut viszonylag puha talajok „megmunkálására” készítik. Vágóéle (lapátja) maximálisan 350 milliméter mélyre hatolhat a földbe, miközben elsimítja, mintegy „lefejezi” a buckákat, kis dombokat, feltölti a mélyedéseket, fellazítja a talajt, s a földfelesleget félretolja. A 300 lóerős traktorral vontatott, hidraulikus „izmokkal” ellátott talaj gyalu (sziképer) egy menetben 3 méter széles sávot tud átfogni. A Marson túl — nincs tovább? Információk a meteorokból A meteorkövek olyan egyedi kozmikus testek, amelyek a Naprendszer távoli térségeiből származnak. Lényeges változáson nem mentek keresztül keletkezésük óta, hiszen már négy és fél milliárd évesek, összetételükben számos olyan kozmikus esemény nyomát őrzik, amely ez alatt az idő alatt ment végbe a Naprendszerben. A meteorkő az egyetlen olyan természetes objektum, amelyen közvetlenül le lehet mérni, hogy időben és távolságban hogyan változott pl. a kozmikus sugárzás intenzitása. Kozmikus szonda Mialatt ugyanis a meteorkövek nyújtott ellipszis pályán haladnak a Nap körül, magukba gyűjtik a különböző radioaktív izotópokat, amelyek a kozmikus sugárzás gyors részecskéi és a meteoritok anyagai közötti nukleáris kölcsönhatás eredményeként jönnek létre. A rádióizotópok aktivitása egyrészt a különböző nukleáris reakciókban való képződés valószínűségétől, másrészt pedig attól függ, hogy az adott izotóp felgyü- lemlósi ideje alatt milyen intenzív a kozmikus sugárzás. Minden földre hulló meteorit egy-egy sajátos kozmikus szonda, amely értékes tudományos adatokkal szolgál. Ma már számos adatunk van arról, hogy a napfolttevékenység 19. és 20. ciklusában a földre hullott kő- és vasmeteo- ritokban különböző radioizo- tópok vannak. A tudósok ebből próbálták adatokat szerezni az ez idő alatti kozmikus sugárzás intenzivitásának változásaira. A nukleáris folyamat modellje Éveken át kísérleteztek a különböző obszervatóriumokban, hogy utánozzák a meteorokban végbemenő nukleáris reakciót E célból a meteori- toknak megfelelő vegyi összetételű anyagot 100 millió—20 milliárd elektronvolt nagyságrendnek megfelelő energiájú protonok sugárzásának tették ki. Rájöttek, hogy a különböző izotópok hasadása a bombázó részecskék energiájától függ. Végső soron sikerült előállítani a különböző méretű és összetételű meteoritokban végbemenő nukleáris folyamaitok modelljét és megszámlálni a nukleáris aktív részecskék vertikális elosz- tódását. Ebből egy sor meglepő és érdekes következtetés származott. Minden azonos vegyi összetételű meteorkőben, amely a 19. és 20. ciklus (1959—1970) idején hullott le, felfedezték a Nátrium—22 ra dioizotóp aktivitási állandóságát. Ez pedig arra vall, hogy 1,5—5 fényév (egy fényév 150 millió km) távolságra vagyis a Mars és a Jupiter pályája közötti térségben a Galaktika felől érkező kozmikus sugarak áramlata a napfolttevékenység egész ciklusa alatt állandó. Hogyan lehet ez? Hiszen a földi atmoszféra határánál ez idő alatt a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitása legalább kétszer változott! A változás pontosan függött a napkitörés intenzitásától. Mágneses mezők, napszél ' A megfigyelt különbözőségnek elvi jelentősége van. Világos, hogy a Naprendszer e térségében a mágneses mezők és a napszél terjedése nem felel meg a kialakult elképzeléseknek. Ez nem csak felismerés szempontjából érdekes, hanem gyakorlatilag is fontos az űrhajózás feltételeinek kiszámításánál. Mi történik a bolygóközi térségben? A legkézenfekvőbb magyarázat a következő: a szuperszonikus sebességű és a Nap atmoszférájából szakadatlanul áramló napszél a Föld pályáján túl, arra az elliptikus pályára tér rá, amelyen a bolygók és az aszteroidák haladnak A plazmával együtt a Nap légköréből kisodródik a mágneses mező is. és az intenzív kitörések éveiben — a Nap kozmikus sugarai. A bolygóközi közeg mai modellje feltételezi az időben és térben dinamikusan változó mágneses felhőket, vagyis a mágneses mezők különneműségét. A kozmikus sugárzás változása A nyugodt Nap éveiben a galaktikus kozmikus sugarak akadálytalanul behatolnak a Naphoz közel fekvő térségekbe. Amikor az aktivitás növekszik, bekövetkeznek a napkitörések — igen intenzív széiáram áll be, intenzívebbé válik a kozmikus sugárzás és fokozódik a mágneses mezők intenzitása, amelyek óriási sebességgel haladnak a Naptól ellenkező irányba, és a közeli térségekből kiszorítják a galaktikus gázokat és kozmikus sugarakat. Ennek következtében csökken a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitása a Föld atmoszférájának határánál a maximális naptevékenység éveiben. Ez a jelenség kapta a galaktikus kozmikus sugárzás 11 éves modulálása elnevezést. Az eddigi tények igazolták ezt, de a részletekben még sok minden nem világos. Mindmáig ismeretlen például a modulálás mérete. Az 1959—1970-ben lehullott 10 meteorkő izotóptartalmának ismeretében arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy ahatár, ahol a 11 éves moduláció gyakorlatilag már nem észlelhető, két fényévnyi távolságra van a Naptól. Vajon miért? Kiderült, hogy ez a határ egybeesik az aszteroik övezet kezdetével, amelyben a mikroaszteroidák összeütközése eredményeként, párolgás útján turbulens gázok keletkeznek. A gázokat a napszél ionizálja, amelyekből mágneses mező keletkezik. Ez tehát a láthatatlan korlát, akadály, amely miatt a napplazma, a mágneses mező és a kozmikus sugár nem terjedhet túl a Mars pályáján. Gyors működésű számítógépek Napjainkban 'a tudományos kutatás, oktatás, ipar, kereskedelem, közlekedés stb. területein, egyre szélesebb skálán alkalmazzák az elektronikus számítógépeket. A számítógépek új generációinak kialakításánál a miniatürizálás mellett a műveleti sebességek növelése a fő cél. A vilniuszi Lenin Számítógép Üzemben nemrég kezdték meg a Ruta— 110 típusú, gyors működésű, elektronikus számítógépek gyártását. A mérnökök más tudományos kutatóintézmények munkatársaival karöltve terveket dolgoztak ki a Ruta— 110-es gépekből álló komplexumoknak automatizált termelésirányító rendszerekben való alkalmazására. Speciális készülékek segítségével, az információt telefonón, távírón közvetlenül a számítógépbe továbbítiák. am.i jelentős mértekben csökkenti a feldolgozás idejét. Növényfalak — por és zaj ellen Sok gondot okoz a porképződés, ami különösen azért káros, mert a porszemekkel együtt rengeteg kórokozó szervezet, többek között számtalan betegségokozó baktérium is a levegőbe kerül. Ezenkívül egyre fokozódik a zajártalom veszélye is, mivel a gépesítéssel, a mind sűrűbb településekkel, a közlekedés fejlődésével, egyre emelkedik a zajszint. Azonban a porképződés és a zajszint is jelentősen csökkenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képezhető a talajt szárító napsugarak, a száraz talajfelszínt felkavaró szél és a zajforrások ellen. Tisztább levegő Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a lombfelületek árnyékában rendszerint kb. 4 C-fokkal alacsonyabb a léghőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nélküli területeken. Ugyanakkor a fák lombkoronája akár felére is csökkentheti a szintén szárító hatású és port kavaró szél erejét. A mégis levegőbe kerülő por nagy része megtapad a leveleken, ahonnan a csapadékvíz visszamossa a talajra, és így tisztább lesz a levegő. Ezenkívül a lombos fák a rájuk eső hangenergiának körülbelül egynegyedét elnyelik és a többit visszaverik, szétszórják, ezért nagymértékben korlátozzák a zaj terjedését, és kedvezőtlen hatásait. Ennek eredménye, hogy a fákkal betelepített utcákban csaknem ötszörte kisebb zajszint mérhető, mint az olyan utcákban, ahol nincsenek fák. Megfelelő fákat! A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmegfelelőbb fafajok telepítésével. Már az eddigi megfigyelések is bizonyítják, hogy a nagy, erős lombú fák, cserjék és közülük is a széles, nem hasogatott levalűek, jobb hatásúak a többinél. Ennek megfelelően legjobb hatásúnak a hegyi juharfákat tartják, és ugyanakkor egyáltalán nem ajánlják fásításhoz a japánakácot és fűzfát. A fásításra kijelölt terület éghajlati és talajadottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfelelőek az adottságok, különben nem fognak megfelelően fejlődni. Ez nálunk különösen nagy gondot jelent, mert sok a magas sótartalmú, Szikes és a száraz, vizet alig tartó, homoktalajú terület. Ezeken a területeken a mostoha viszonyokat is tűrő fafajokat kell telepíteni, még akkor is, ha kevésbé mutatósak. Ennek megoldásához nagy segítséget jelentene a kedvező természeti adottságok figyelembevételével előállított új hárs és ^ más fafajták. Zárt fasorok Az a legjobb, ha a fákból nagy területen, jelentősebb megszakítás nélküli, és egészen a földig érő, zárt, tömött lombfal alakul ki. Ezért különösen káros, ha többé-ke- vésbé indokolatlan fakivágásokkal megbontják a már meglevő fasávokat. A fák alá legalább az egyik oldalon, a zaj-, illetve porforrás felől, sűrű növésű cserjéket t is célszerű telepíteni, ami kitölti a fakoronák és a talajszint közötti teret. A kedvező hatás leghamarabb gyors növekedésű, és már koronás állapotban, földlabdával telepített fákkal érhető el. Ahol nincs mód fasáv kialakítására, ott az élő sövénnyel is helyettesíthető. Egy húsz méter széles vegyes fa- és cserjesáv hatása ugyanis rendszerint elérhető azonos hosszúságú, de csak egy-két méter széles, magas sövénnyel. Komiszár Lajos NÓGRÁD — 1971. augusztus 29., vasárnap 11
