Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

„Operation Stop Gap" fedőnéven tengerészgyalogos egységek nagyarányú hajszát indítot­tak Észak-Írországban. Képünkön: Helikopterekkel érkezett angol katonák megkezdték az igazoltatásokat a Limavady-Coleraine úton, az észak-határ közelében Őogyilkos lett a puccsszervező Csád megszakította kapcsolatát Líbiával A Csád Köztársaság pénte- csapatok laktanyáikban álló­kén megszakította a diplomá- másoznák. Fórt Larny repülő- ciai kapcsolatokat a Líbiai terét továbbra is zárva tart- Arab Köztársasággal, arra ják. hivatkozva, hogy Líbiának köze volt a pénteki állam­csínykís éri etekhez Az erre Lamy nemzetközi re­vonatkozó közleményt Baba Pülőterét, amelyet magyar Hasszán külügymájniszter ol- szerint pénteken, hajnali vasta íel a Fort Lamy rá- órakor a csádi puccskí­dióban. A közlemény szerint bérlet meghiúsításakor lezár- Líbia ügyvivőjét felszólították, tak, szombaton reggel 9 óra- hogy azonnal hagyja el az or- ismét megnyitották a for­sza got. galomnak. Helyreállították to­Francois Tombalbaye él- vábbá a telefon- és távíróösz- nök szintén megerősítette, szeköttetést is a külfölddel, a hogy a Csád Köztársaságban Vkameruni Yaounde és Fort puccskísérletet hiúsítottak E<amy közti^ telexvonalak nor- meg és az ország ennek nyo- málisan működnek, mán megszakította diplomá- A Fort Lamy-i repülőtérről ciai kapcsolatait Líbiával. Az szombaton elindult és Ban- elnök kijelentette, hogy a guiba érkezett az Air Afrique puccsisták „az ő fejét, nem repülőtársaság egy menet- pedig az ország fejlődését” rendszerű gépe 30 utassal és akarták. Hozzáfűzte, hogy 11 főnyi legénységgel. Érkezé- Ahmed Abdallah, az állam- síikkor az utasok Banguiban csínykísérlet egyik értelmi elmondották, hogy pénteken szerzője öngyilkosságot kö- éjszakára bevitték őket a vá- vetett eL rosba, de zavargásnak sem­A párizsi rádió jelentése mi nyomát sem látták. A re- szerint a Csád Köztársaságba pülőteret csak néhány rend­küldött francia expedíciós őr őrizte. (MTI) Egyiptomi kérés a BT-Eiez Jeruzsálem miatt Xz Äl-Ahram értesülése sze­rint Zajjah egyiptomi ENSZ- fődelegátus hétfőn visszauta­zik New Yorkba és kérni fogja a szeptember 2-án ösz- szeülő Biztonsági Tanácsot, hogy Egyiptom képviseletében kapcsolódhassák a Jeruzsálem „judaizálásáról” — az arab lakosság erőszakos kitelepíté­séről, a zsidó negyedek kiépí­téséről — folytatandó vitában. Egyiptom, mint az izraeli ag­resszió áldozatai közé tarto­zó arab állam jelenti be rész­vételi igényét. Eszerint három arab állam, Szíria (a Bizton­sági Tanács tagjaként), Jor­dánia (a panasz beterjesztő­je) és Egyiptom vesz részt a vitában. Bár a vita tárgya Izrael Jeruzsálemben tanúsí­tott magatartása, kairói hiva­talos körök szerint a vita fel­öleli az egész közel-keleti kér­dést, minthogy a Jeruzsálem­ben kialakult helyzet az 1967- es izraeli agresszió és meg­szállás következménye. A Biztonsági Tanács ülése a Je­ruzsálem státusát megváltoz­tató izraeli akciónak kíván véget vetni. (MTI) ASSonde Ecuadorban ’ Az ecuadori Quayaquilben tartózkodó chilei elnöknek a program szerint szombaton a város egyetemén kellett vol­na látogatást tennie, hogy ott átvegye a díszdoktori okleve­let. Allende azonban egészsé­gi okokra hivatkozva ezt a látogatást lemondta. Az AFP szerint néhány megfigyelő a látogatás lemon­dása mögött „diplomáciai” fá­radtságot vél felfedezni. Utal arra, hogy a chilei elnököt tikus lelkesedéssel üdvözölték. Quitoban a fogadására össze­gyűlt több ezer főnyi tömeg például a következőket kiál­tozta: „Allende szocialista, Ve­lasco imperialista!” Miként az AFP írja, való­színűleg arról van szó, hogy a hatóságok diszkrét formá­ban felkérték a chilei elnö­köt: tekintsen el az egyete­men teendő látogatásáról, mert várható, hogy megismét­lődnék az, ami a repülőtéri fo­gadtatáson történt és ez rend ecuadori látogatása során ha- kívül kényes helyzetbe hoz- talmas tömegek szinte frene- ná Velasco elnököt. (MTI) NÓGRÁD — 1971. augusztus 29., vasárnap Félnek Saigonban Egy amerikai Phantom-tí­pusú vadászbombázó szomba­ton támadást intézett a fegy­vermentes övezet északi része ellen — közölte Saigonban egy amerikai katonai szóvivő. B—52-es típusú légierődök folytatták a hazafiak állásai­nak bombázását a demilitari- zált övezet déli részének tér­ségében. A kormánycsapatok és a hazafiak között már há­rom napja folyik a harc a Da Nang-i amerikai támasz­ponttól délre. i*l Hűé dél-vietnami város több mint ötezer lakosa, a napok­ban tiltakozó tüntetést ren­dezett az amerikai katonák Del-Vietnamban elkövetett túlkapásai ellen. Mint a Fel- szabadulás hírügynökség je­lentette, a nagyméretű meg­mozdulást az váltotta ki, hogy egy amerikai katonai teher­autó halálra gázolta Dang Zui diákot. A tüntetők az ameri­kaiak vietnami bűntetteit le­leplező jelszavakat vittek. A hatóságok nagy rendőri erőket vetettek be a tüntetés szét- oszlatásóra. I»! Az amerikai parancsnokság teljes riadókészültségbe he­lyezte a Saigonban levő ame­rikai csapatokat Hivatalosan ezt elővigyázatossági intézke­désként tüntették fel arra az esetre, ha a „Vietcong tá­madást hajtana végre a vá­lasztások meghiúsítása érde­kében”. Az amerikai külügy­minisztérium képviselői azon­ban nemhivatalosan közölték, hogy a harckészültséget az amerikaellenes tüntetésektől való félelem miatt rendelték el — írja a New York Times. (MTI) í világhír; i ifgy látta a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Enyhülés Európában A HÉT ELEJE szolgáltatta a legnagyobb szenzációt. .. Álljunk meg egy pillanatra: lehet-e szenzáció, amit már mindenki várt? Amit már au­gusztus 10-e tájára jósoltak beavatott politikai megfigye­lők? Bármennyire kevéssé volt már meglepetés, mégis szen­zációnak minősíthetjük a hírt, hogy az elmúlt hétfőn az eu­rópai enyhülés szempontjából olyannyira fontos nyugat-ber­lini megállapodást végre meg­fogalmazták a négy nagyhata­lom nagykövetei. A második világháborúban kialakult Hit­ler-ellenes koalíció tagjai, a Szovjetunió és az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág negyedszázad múltán lentős azonban, hogy Nyugat- Berlinről végre a még átfo­góbb német és európai kérdé­sek megoldására lehet áttér­ni. Köztudomású például, hogy annak idején a Brandt-kor- mány a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szer­ződések ratifikálását ahhoz kötötte, hogy előbb Nyugat- Berlinnél jöjjön létre megál­lapodás. Bonn persze nem ad­ja fel egyhamar halogató tak­Távolabb tekintve kontinen­sünkről Latin-Amerika törté­nései érdemelnek külön fi­gyelmet. Bolíviában a haladás hívei átmenetileg vereséget szenvedtek azzal, hogy jobb­oldali katonai puccs űzte el azokat a tábornokokat, akik antiimperialista politikába kezdtek, akik a népre kíván­tai?: volna támaszkodni... De minden arra vall napjaink La tin-Amerikájában, hogy az getik, hogy a Német Demokra­tikus Köztársasággal való megállapodás a feltétele a ra­tifikációnak. Bahr bonni ál­lamtitkár a héten találkozott Kohl-lal, az NDK-t képviselő államtitkárral, de utána úgy nyilatkozott, hogy az igazi és milyen negyedszázad után! megbeszélések még nem is Hiszen ez a 25 év hozta a hi- kezdődtem meg! degháborút és a „meleghábo- EURÓPAI kérdéscsoportban rú” annyi veszélyes fenyege- a héten a magyar diplomácia tését! — nos, most a „négy is aktív volt. Az Elnöki Ta­nagy” tek. tikáját: most már azt emle- antiimperialista fejlődést nem képviselői megegyez­Hogy miben? Pontosan nem tudja a világ. Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Párizsban külön-külön jóvá kell hagyni a négy nagykövet által kidolgozott szerződés- tervezetet, aztán a szovjet, az amerikai, az angol és a fran­cia kormány megbízottai alá- tett eddig is egy írjak, s valószínűleg ekkor xrt„kp7w& mvL teszik is közzé a végleges sző- SÄhLigS- vegei. jául jelentkezett például az Nyugat-Berlin sorsának, jö- európai biztonsági és együtt- vőjének ez lesz az alapja. Ezt működési konferenciának. Le­követik az NDK kormányának és a nyugat-berlini szenátus­nak a képviselői között a részletekbe menő tárgyalások, hogy egymás után minden vi­tás kérdést rendezni lehessen. Abból pedig mennyi gyülem- lett fel — egyrészt még a má­sodik világháború végén, más­részt az azóta eltelt két és fél évtized alatt! A kiszivárgott hírek szerint a szerződés tartalmazni fogja majd először is a nyugat-ber- lin státusát, jogállását illető előírásokat, — ki fog tűnni ezekből, hogy Nyugat-Berlin nem része a Német Szövetsé­gi Köztársaságnak. Így aztán a jövőben nem lehet ott pél­dául köztársasági elnököt vá­lasztani, nem ülésezhet a vá­ros falai közt a Bundestag és így tovább. Nyugat-Berlin kü­lönállásának jelzésére a Szov­jetunió főkonzulátust állít fel a városban. Szabályozzák a Nyugat-Berlinbe irányuló for­galom ellenőrzésének módját, hiszen köztudomású, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területén keresztül haladnak. S még számos hasonló fontos helyi probléma megoldásához segít hozzá a négyhatalmi megállapodás. Egész Európa számára je­lehet feltartóztatni! Bátrabban vagy félénkebben, de sonra- rendre szembefordulnak az észak-amerikai tőke kizsák­mányolásával, határozottan, vagy óvatosan, de állami tu­lajdonba veszik a külföldi tő­kések bányáit, gyárait. Való­színű, hogy az új bolíviai kor­mány sem mer mindent visz- szacsinálni Torres tábornok államosításaiból. Ugyanakkor például Venezuelában állomá­sították az olajipart, Mexikó­ban a rézipart. DR. SALVADON Allende; Chile baloldali köztársasági elnöke, akit idestova egy éve választott a nép akarata és a Népi Egységbe tömörült hat baloldali párt helyes politi­kai kompányia az elnöki tiszt­re, most már — a földreform és a bányák államosítása után! — külpolitikai elképze­léseinek megvalósításába kez­dett. Ecuadorban tárgyalt elő­ször azon az útján, amely ké­sőbb Kolumbiába vitte és amelyet Peruban fejez be. Ecuador korántsem olyan kö­vetkezetes antiimperialista po­litikát folytat, mint Chile, ., ,, , Allende és Velasco Ibarra finn-magyar tárgyalások Ecuadori elnök tárgyalásain nemzetköz! sajtóvi^zhangjá- mégis megállapították, hogy nács elnökének finnországi lá­togatása nemcsak a kétoldalú kapcsolatok megjavítására, vagy éppenséggel — az ősi ro­konság romantikájának fel­idézésére adhatott alkalmat, hanem sokkal inkább az euró­pai biztonság és együttműkö­dés szolgálatában állott Az aktívan semleges Finnország a szocialista államokkal sonczi Pál és Kekkonen elnö­kök tanácskozásain az érte­kezlet előkészítésének meg­gyorsításáról volt szó. A bői, a nyugati polgári lapok beszámolóiból kitűnik, hogy a magyar államfő megnyilatko­zásait úgy értékelik, mint a szocialista országok határo­zott szándékának kifejezését: az európai szocialista közösség akarja a konferenciát és akar­ja a konferencia sikerét, az minden latin-amerikai állam­nak joga van államosító in­tézkedésekre, amelyek révén biztosítja a gazdasági függet­lenséghez és a társadalmi fej­lődéséhez szükséges természeti kincseket, anyagi javakat A chilei—ecuadori közös közle­európai biztonsági rendszer ményben azt is olvashattuk, hogy minden latin-amerikai országnak joga van Kubával felvenni a diplomáciai kap­csolatot helyreállítani a ke­reskedelmi viszonyt ikialakulását, az együttműkö­dés megteremtését földrészün­kön. Losonczi Pált, mint e törekvések „tolmácsát” emle­gette ezekben a napokban a világsajtó. Véget ért a tengeri jog konferencia Genfben véget ért a ten­gerfenék békés felhasználásá­val foglalkozó bizottság ülés­szaka, amely július 19-től augusztus 27-ig tartott Az ülésszakon — amelyre 86 ország küldte el képvise­lőjét — az 1973-ra tervezett és „a tengeri jog” kérdéseivel foglalkozó konferenciát készí­tették elő. A résztvevők a most véget ért megbeszélések során foglalkoztak a felségvi­zek kiterjedésének, az úgyne­vezett kontinentális szegély­nek, valamint a szabad ten­gerhajózásnak és a halászat­nak a kérdéseivel. (MTI) K. Mazurov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese fogadta D. Kosakät, a Japán Liberális rata Párt Politikai Bizottságának Moszkvában tartózkodó elnökét Demok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom