Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

.......*............ _ A Lajtahansági Állami Gazdaságba óriás traktorok érkeztek. A K—700-as szovjet, 8 hengeres, 200 lóerős turboventillátoros óriás gép 10 óra alatt 8 ekefejjel 40 hold szán­tást végez. E gép előnye, hogy enyhíti a traktoroshiányt, hiszen egy-egy óriás erőgép teljesítménye 5—6 hagyományos traktort, illetve traktorost helyettesít Ki vét a dolgosak ellen? VA'LAMELYEST ugyan csökkent, de még mindig igen jelentős a munkaerőmozgás megyénk üzemeiben. A távo­zások okait vizsgálva elég gyakran találkozunk ezzel a vé­leménnyel : kevés a kereset, rosszak, vagy nem kielégítőek a munka- és életkörülmények. Van, ahol az első érvelés indokolt, s ha idejében meg­történik az intézkedés, a távozni szándékozók megvál­tozást jálk álláspontjukat. Nehezebb azonban alapvetően és gyorsan több üzemünkben a munka- és életkörülményeken változtatni. Szerencsétlenségünkre, az elmúlt huszonöt esz­tendőben inkább, csak egyes gyárak rekorastratacióját tud­tuk megoldani, csupán az elmúlt években kezdtünk áj gyárakat építeni. A tanácsi ipari vállalatok zöme pedig régi, maszek kócerájokból formálódott középüzemmé. A fejlesztéseknél mindig a termelőrészlegek kerültek előtérbe, s elvitték a munka- és életkörülményeket, szociális körül­ményeket javító forintokat. A jelenlegi helyzetein a jövőben sem lehet gyorsan változtatni, a már ismert pénzügyi meg­szigorítások miatt. De, sokan vannak, akik meggondolatlanul hagyják ott munkahelyüket. Például a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál a kilépők hatvan százaléka jogszabály- ellenesen szüntette meg munkaviszonyát. Még jó, hogy ez nem jellemző megyénk többi iparágára. Zavarja a megye egészségesebb munkaerő-gazdálkodását az eléggé elharapód­zott munkaerő-csábítás, amelynek során egyes dolgozók, vagy csoportok valóban olyan munkahelyekre kerülnek, ahol a több pénzért a jelenleginél jóval kevesebbet kell dolgozni. Kedvezőtlen társadalmi hatása abban jelentkezik, hogy a munkát kedvelő emberekben is felkelti az élősdiség iránti vágyakozást, illetve demoralizálja a becsületesen végzett munka iránti benső igényt. Felvetődik a kérdés: gátat lehet-e valamilyen módon ennek a folyamatnak szabni? Egyelőre csak a mérséklését célszerű kitűzni. Ebben az irányban hatottak az eddig tett kormányzati és megyei intézkedések. A végső megoldást azonban a vállalatoknál kell keresni. Egybehangzó vélemé­nyek szerint a létszámmozgások okait az esetek döntő több­ségében megfelelő intézkedésekkel meg lehetne előzni. Például a törzsárdatagok fokozottabb megbecsülésével, a dolgozni akarók céltudatos anyagi és erkölcsi elismerésével, adott esetben pedig a legfegyeimeaetlenebbek elküldésével. Ez utóbbira is szükség van, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy a tervhez viszonyítva sok helyütt kevesebb a mun­kaerő. Hangoztatják ezt üzemeink vezetői, pedig tudják, hogy a nincsből nem lehet előteremteni. Ugyanakkor talál­kozunk méltatlankodó munkásokkal, akik, ki tudja hányad­szor panaszkodnak a hiányos munkaellátásra, a rapszódikus termelésirányításra, s az ezt követő, szerintük is indoko­latlan túlóráztatásra.' NEHEZÍTI az előrehaladást az a szemléiét, ami egyes helyeken még fellelhető. Eszerint a fegyelmezés nem egyez­tethető össze a munkaerő-megtartással. Főleg az építőipar­ban van ennék nagy talaja, de másutt is tapasztalható. Az elnézés, a fegyelmezetlenség tudomásulvétele, sőt elősegíté­se rombolja az egyébként is elég gyenge lábon álló munka­morált, munkafegyelmet. Üj jelenségként lopta be magát közéletünkbe az a fajta demagógia, mely szerint aki rendet és fegyelmet követel, az a dolgozók érdekei ellen vét. A tapasztalaitok éppen ennek ellenkezőjét bizonyítják. Bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző, jogtalan, vagy kitalált indokokkal helyet változ­tatók azt hiszik magukról, hogy nélkülözhetetlenek, s a csillagos égig is elmennek a feltételekben. Pár évvel ezelőtt a munkavállalók azzal kezdték, hogy milyen munka van, majd utána érdéklőditek a kereset felől. Ma pedig feltételként a következőket mondják: mennyi pénzt akarnak, melyik területen akarnak dolgozni, s csak végül kérdezik meg, hogy mi a követelmény, vagy mi lesz a feladatuk. A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS nemcsak megoldásra váró íostos közgazdasági kérdés, hanem fejlődésünk, jólé­tünk egyik fontos feltétele, alapja. Gyarapodásunk függ at­tól, hogy milyen okosan gazdálkodunk a meglevő munka­erőkkel, milyen nid—!ékben tudjuk a jelenlegi mozgást, az ésszerű határok közé szorítani. Vencs® Karoly Tsz-vezetők tanulmányozzák a kukoíieatermesztést Negyvenkét Nbgrád me­gyei tsz-elnök, agronómus, és főkönyvelő indult kilenc- napos jugoszláviai tanul­mányútra augusztus 26-án, csütörtök«) a Cserhát- és Kjacancshegyvidéfei Textne- Kxszövetkezetefe Területi Szövetségének és az IBUtSZ salgótarjáni irodájának szer­vezésében. A szakmai tanulmányai során a tsz-vezetők felkere­sik a Pescarai Állami Gaz­daságot, ahoi a hibridkuko­rica termesztését, annak komplex gépesítését tanul­mányozzák. Meglátogatják az egyik legmodernebb ju­goszláv mezőgazdasági üze­met, a Bácsika-Topolyai Pan­nónia Állami Gazdaságot, amely saját szállodával, ét­teremmel, postahivatallal is rendelkezik. Ennek korszerű sertés- és hízómarihatelepe, valamint a mezőgazdasági üzemek és feldolgozó válla­latok kereskedelmi kapcso­lata, együttműködése érdek­li elsősorban a nógrádi tsz- vezetőket. Elmennek az új­vidéki Mezőgazdasági Kuta­tó Intézetbe is, amely hib­ridkukorica termesztési kí­sérleteiről híres. Ugyancsak a kukoricatermesztós tanul­mányozása a cél a Kemen- dini Állami Gazdaságban. A kilenemapos tanulmány­úton jut idő a szórakozásra is: utazásuk végén a tsz- szakemberek Szarajevón át Omisba utaznak, ahonnan hajókirándulást tesznek Bracs Szigetére, a Cetina fo­lyón pedig osónakkirándu- lás szerepel az útprogram­ban. Előkészületek Salgótarján várossá nyilvánításának évfordulójára A jövő év január 27-ón lesz ötven éve, hogy Salgótarjánt várossá nyilvánították. A vá­ros vezető testületéi ezért az 1972. évet jubileumi évvé avatják. Az évforduló megün­neplésére jóváhagyott prog­ram előkészítésére, megszerve­zésére, lebonyolítására koordi­nációs bizottságot hoztak lét­re, amely csütörtökön tartot­ta meg első ülését. A salgótarjáni jubileumi esztendő a jelek szerint nem fog szűkölködni érdekes ese­ményekben. Az ünnepségeket 1972. január 27-én, a városi pártbizottság, a városi ta­nács és a KISZ városi bizott­ságának együttes ülése nyitja meg, amelyen megválasztják Salgótarján új díszpolgárait, kitüntetéseket, „Salgótarjá­nért” emlékplafcebtet nyújta­nak át a megyeszékhely po­litikai, gazdasági, kulturális életének fellendítésében ki­magasló érdemeket szerzett személyiségeknek. Az 50. évfordulóról nagy­gyűlésen is megemlékeznek a város dolgozói. Különösen nagyszabásúnak ígérkezik azonban a jövő évi május 1-i felvonulás. A jubileum politi­kai rendezvényeinek kereté­ben számos rétegtalálkozóra, ankótra is sor kerül, amelye­ken a város vezetői a párt helyi politikáját, megvalósí­tásót, eredményeit ismertetik. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a Salgótarjánból elszár­mazott politikai személyisé­gek, tudósok, művészek, va­lamint a SZOT-díjas írók találkozója. Fiatal város — fiatal értelmiség címmel, an­ketot rendeznek arról, mi­ben lehetnek egymás haszná­ra még jobban a megyeszék­hely, s a falai közt élő, dol­gozó ifjú értelmiségek. Tartalmassá teszi a jubileu­mi évet több, országos jelen­tőségű kulturális esemény is. A többi között a Magyar Ur­banisztikai Társaság jövőre Salgótarjánban rendezi meg közgyűlését, a Tudományos Akadémia Helytörténeti Tago­zata helytörténeti tudományos ülésszakot tart. Ugyancsak Salgótarjánban rendezik meg az Építőipari Tudományos Egyesület tanácskozását, a sal­gótarjáni Bolyai-napok kere­tében pedig a matematika­oktatásról lesz országos szim- pozion. A jubileumi évben várostörténeti, üvegművészeti kiállítás nyílik. Az évforduló­nak szentelik a hagyományos salgótarjáni tavaszi képzőmű­vészeti tárlatot, palóc népvi­seleti és népművészeti tárlatot nyitnak meg. A Magyar Rá­dió jövőre népzenei fesztivált rendez Salgótarjánban. A rendezők arra is gondol­tak, hogy a város jövőre megfelelő köntösben fogadja az ünnepségeket. Ehhez — a tanácsi szervek „hivatalos” városesztétikai ténykedésén, intézkedésein kívül — Salgó­tarján polgárait is sorompó­ba szólítják. Folytatódik az idén kezdeményezett, és máris szép sikerű „Húszezer munka­napot Salgótarjánért”-mozga- lom, a KISZ pedig megszer­vezi „Az ifjúság a városért — a város az ifjúságért” mozgal­mat. A jubileumi ünnepségek rendezvényeire természetesen meghívják a testvérvárosok, a szovjetunióbeli Kemerovó, és a szlovákiai Banska Bystrica képviselőit. Salgótarjánban ut­cát neveznek el Kemerovóról és Banska Bystricáról. Sal­gótarjánban kiállítást rendez­nek Banska Bystrica-d képző­művészek műveiből, a két testvérvárosban pedig fotó- kiállítás mutatja be Salgótar­ján fejlődését. A jubileumi évben felavat­ják Salgótarján első felsőfokú oktatási intézményét, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola ipari üzemgazdász tagozatát, új képzőművészeti alkotásokat lepleznek le, kiadják a Sal­gótarján története című mo­nográfiát, a Corvina Könyv­kiadó Ginik Károly fotómű­vész százhúsz felvételét tar­talmazó, háromnyelvű fotóal­bumot ad ki, ebből az alka­lomból, Knoll István film­rendező pedig Salgótarján 50 éve címmel dokumentumfil­met készít. Ezenkívül se szeri, se szá­ma azoknak a várostörténeti, szakmai vetélkedőknek, hang­versenyeknek, sportesemé­nyeknek, amelyek igazán moz­galmassá, színessé és sokáig emlékezetessé teszik majd Salgótarján város 50. évfor­dulójának esztendejét. A koordinációs bizottság-el­ső ülésén döntést hozott a széles körű munka előkészíté­se, lebonyolítása érdekében társadalmi munka-, kulturá­lis-, sport-, urbanisztikai , propaganda-, pénzügyi és ide­genforgalmi albizottság létre­hozására. Cs. G. A párt-vb megtárgyalta Még sok a teendő a bányászbalesetek megelőzéséért A vállalat munkavédelmi és egészségügyi helyzetéről tár­gyalt csütörtöki ülésén a nógrádi szénbányák párt- vé grehajtőbizottsága. Időszerű volt ezt napirendre tűzni, mert az előző évekhez viszo­nyítva nincs javulás. Szapo­rodott a három napon tűi gyó­gyuló balesetek száma. Az el­múlt félévben két halálos és egy sújtóléglobbanásos bal­eset is előfordult, ugyanakkor 12 dolgozó szenvedett égési sérüléseket A statisztika szerint Szoros- patakon a legroszafobak a bal­eseti mutatók. Ha nem is ilyen mértékben, de hasonló a nagybátonyi bányaüzem terü­letén, Szorospatakon például 21 jegyzőkönyvből Í5-öt, Ti- ribesen 8-ból 7-et küldtel: vissza. A technológiai fegyelem hiányát mutatja, hogy még nagyon sok az utasításellenes tevékenység. Ezt erősítik meg az utóbbi időben tartott ellen­őrzések jegyzőkönyvei is. Több esetben bírságot szabtak ki a mulasztókra. A bányák biztonsági állapo­ta az elmúlt években nagyon sokat fejlődött. Ma már a főbb bányavágatokat korsze­rűen biztosítják, a munkahe­lyeket általában jobban meg- helyzet Ménkesen. Javulás világítják, mint korábban. Ja­csak Hányáson és a kistere- nyei üzemnél tapasztalható. A balesetek több mint fele a frontfejtéseken történik. Saj­nos, a sérülések egyötödét a figyelmetlenség okozta, tizen­öt százalékát pedig az előírás, utasítás be nem tartása. A személyi okok vizsgála­tánál szembetűnő, hogy nőtt az olyan balesetek aránya, ahol a vizsgálat szerint senkit sem terhel mulasztás. Ez ar­vították a közlekedési utakat. Biztosítottak a légellátáshoz szükséges berendezések. A dolgozók egészségének, testi épségének védelmét szolgálja, hogy az üzemek orvosi ellá­tottsága megfelelő. Igaz, né­hány helyen zsúfolt a fürdő, öltöző. Ezen is igyekeznek változtatni, hisz a nagybáto­nyi fatelep«) új fürdőt építe­nek. A bányáknál porártalommal Először adtak törzsgárdaj el vényt Fiatal üzem a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége. Most első ízben osztották tó az arra érdemet szerzett dol­gozóknak a törzsgárdajelvé- nyeket. Ezzel az ünnepséggel avatták az új 259 személy be­fogadására alkalmas kultúr- helyiségeit, amit csaknem fele arányban társadalmi munká­val létesítettek. A törzsgárda jelvények oda­ítélésénél figyelembe vették a bányáktól áthelyezett dolgo­ra figyelmeztet, hogy a bal- is lehet találkozni. A föld eseteket felületesen vizsgálják alatt permetezéssel kötik le a ki. Ezt bizonyítja egyébként port. A nagybátonyi osztályo- az is, hogy a beküldött jegy- zónái viszont az új porelszívó zőkönyveket sok esetben visz- berendezés nem felel meg a sza ^ kell küldeni alaposabb kívánalmaknak, ezért ide egy kivizsgálásra, elemzésre. A hatékonyabbat terveznek. A dolgozók több helyen porpót­lékot kapnak. A végrehajtó bizottság ülé­sén szóvá tették a felvilágosító -nevelő munka gyengeségét. A balesetelhárítási oktatások sem felelnek meg mindenkor a követelményeknek. Ezek a foglalkozások sematikussá vál­tak, esetenként még az elő­adók sem készülnek fel meg­felelően. A balesetek alakulása nem írhatók mindenben a tárgyi feltételek fogyatékosságára, inkább a fegyelem lazaságéra. Az egyéni védőeszközök, a írók tolyamafosan eltol tuti. goknak. munkaidejét, így öten a törzs- gárdajelvény arany, négyen az ezüst, tizennyolcán a bronz fokozatát kapták 20., 15, illetve 10 éves folyamatos munkaviszony alapján. Az öt évet letöltött törzsgárdatagok oklevelet kaptak. Az arany • fokozattal 1000, az ezüsttel 700, a bronzzal 500, míg az oklevéllel 300 forint jutalmat is fizettek. Ezenkívül 1—4 nap jutalomszabadságot is biztosítottak a törzsgárdata­biztonsági berendezések hasz­nálata, az előírások betartása hiányzik a legtöbb helyen. A felügyeleti dolgozók ellenőrzé­sének hiányossága, elnéző magatartása sok kárt okozhat. Nem torolják meg a szabály- sértéseket, emiatt egyes he­lyeken félmeztelenül dolgod­nak a bányában, másutt be­építetlenek a biztonsági be­rendezések, vagy nem üzem­képesek. Szorospatakon elő­fordult, hogy a bányamester már szerdán intézkedett a ve­tőlap fokozott biztosítósára, de utasítását nem hajtották vég­re, még pénteken éjjel is úgy dolgoztak. A vetőlapról leszakadó kő medencecsont­töréses balesetet okozott. Csökkent a felsőbb szervek ellenőrző tevékenysége is. A sorozatos szabálysértéseket — a bányahatóságot kivéve —, nem követi felelősségre vonás, pedig a szóbeli figyelmezteté­sek hatástalanok. legalábbis a tapasztalatok ezt igazolják. Elsősorban tehát a munkafe­gyelmet kell megszilárdítani, hiszen mindenkinek érdeke, hogy a mubka biztonságosabb legyen. A feladatokat is meghatá­rozták. Elsősorban a felügye­leti tevékenységet kell javíta­ni az egész vállalat területén. A termelés közvetlen irányí­tóinak jobban meg kell köve­telniük a rendet, fegyelmet. Tudatosítani keli a dolgozók­kal, hogy a szabályzatok, technológiai előírások az ő ér­dekükben készültek. Nem sza­bad elnézni, hogy felelőtlen emberek maguk és munkatár­saik testi épségét veszélyez­tessék. Javításra szórni to­vábbá a baleseteket vizsgáló munka is. Az okokat azért is fel kell tárni, hogy a hibákat kijavíthassák. A vállalat mun­kavédelmi tevékenységét csak úgy lehet hatékonyabbá ten­ni, ha azt közös összefogással végzik a vezetők és a beosz­tottak. NÓGRÁD — W71. augusztus 27., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom