Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-23 / 197. szám
A salgótarjáni utak korszerűsítése során a Dimitrov út újjáépítését végzi a városi tanács útfenntartó részlege Saxinger Árpád felvétele Nógrádi gárdisták a „ hírős** városban II. országos Ifjú Gárda szemle. A nyitás napján már a kora délelőtti órákban tűző nap perzselte a kecskeméti Dózsa- stadion gyepét A füvet övező salakon Ifjú Gárda szakaszok gyülekeztek. Közöttük zárt sorokba fejlődve a kisterenyei gimnázium Ifjú Gárda szakasza a Nógrádot képviselő csapat, a megyei szemle első helyezettje. — Elpártolt tőlünk a szerencse — fogad a stadion lelátóján Szálkái József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának sportfelelőse. — Egy kivételével valamennyi versenyszámban elsőként kell indulnunk, sajnos, nem lesz módunk arra, hogy a többiek teljesítményéből tapasztalatokat szerezzünk. Na, de sebaj, jól felkészültek a gyerekek, az egyes sorszám nem lehet döntő. S a 25 nógrádi ifjúgárdista máris indul. Felvonul a zsűri elé, hogy a szakasz tíz, egyik raja pedig 15 alaki mozzanatot mutasson be. Pattognak a vezényszavak, fegyelmezetten, pontosan fordul, lép a szakasz. A stadion lelátóján ültükben előredőlve, feszülten figyelik a szakasz munkáját a nógrádiak: Kádár Mihály, az MHSZ megyei titkára, Kovács András, a megyei Ifjú Gárda parancsnokság tagja, az MHSZ megyei gépjárműiskolájának vezetője, Kovács Tibor pedagógus, a kisterenyei Ifjú Gárda érdeklődési kör vezetője. Katonásan mozognak a kisterenyei gimnazisták, látszik a szakaszon az összeszokottság, a gyakorlottság. Az alaki mozgást a menetFelejthet etlen vakáció ötszáz külföldi kisdiák, köztük 15 magyar úttörő üdült csaknem egy hónapig az ar- tyeki nemzetközi pionírtáborban A magyar iskolások a Krímiből hazatérőben három napot Moszkvában is eltöltőitek: a szovjet ifjúsági szervezetek bizottságának meghívására ismerkedtek a szovjet fővárossal. Artyeki élményeiket így foglalták össze: nagyszerű vakáció volt. Rengeteget fürödtünk — hiszen negyven éve nem volt ilyen meleg a Krímben —, kirándultunk Szimfe- ropolba és Bahcsiszerájba. A legfontosabb, hogy harminc országból szereztünk új barátokat. A magyar iskolások elutaztak Moszkvából. (MTI) dalok bemutatása követi. A lányok hangja messze kicseng a sorból. — Rajonként három-három lányunk van — mondja Kovács Tibor. — Az Ifjú Gárdában sem tagadják meg magukat, nagyon szorgalmasak. Tegnap este még lefekvés előtt, a szobájukban is meneteltek. — És azonfelül nagyon jó lövők — teszi hozzá Szálkái József. — Kaszás Jutka például az egyéni lövészetben is esélyes lehet, tíz lövésből megcsinálja a 83 köregységet. De a többiek is 70 körül lőnek. A kisterenyeiek dalolva vonulnak le a pályáról, túlestek a négynapos szemle első ver- senypszámán. A zsűri összedugja a fejét, pontoz. Hogy hogyan, az csak legvégül, az eredményhirdetésen válik el. A gimnazistákon kívül két „beugró” is menetel a sorban. Bartus Ilona, a tavalyi országos negyedik helyezett szakasz tagja, rutinos versenyző tehát. Valamivel idősebb társainál, Berze Gábor is, idén vették fel az Orvostudományi Egyetemre, A szakasz élén Makkali István, a somosi határőrs tizedese. — Egy héten át naponta lejárt Terenyére — mondják a gyerekek. — Amint végzett a szolgálattal, utazott hozzánk, rengeteget dolgozott. A délelőtti verseny után jön még a szemle java. Az egyik raj általános politikai, ifjúságpolitikai és katonapolitikai elméleti Ismeretekről ad számot, míg a másik polgári védelmi, harci technikai ismereteiről számol be a zsűrinek. Ezzel egyidőben a szakasz harmadik ' raja tájékozódási járőrversenyen vesz részt. Külön verseny-szám a lövészet, melyen két lány és négy fiú vesz részit. Ez egyben a legnagyobb pontszerzési lehetőség, jutalmazzák az egyéni teljesítményeket is. A városismereti verseny már nem számít be az eredménybe. Valecsik Árpád vezetésével öt fős csapat indul Kecskemét városába, hogy „feleljen” Kecskemét műemlékeiből, a város történetéből. — Hányadik helyre várjátok magatokat? — Az eddigiek alapján még nehéz lenne megmondani — mondja elgondolkozva Kollár Tünde. — Az első tízbe azért benne leszünk! — „nyilatkozzak” kórusban a szakasz tagjai. S azzal szedelőzködnek, hiszen nemsokára kezdődik a lövészet. Menetközben nótára gyújtanak, saját indulójukra, a „Nógrádi srácok vagyunk” kezdetűre. Második sora, a „tanulni nem akarunk”; ezúttal nem hangzik éL „ Hogyisne! Hiszen „lőtávol- ban” van a tanár úr! Széasényi képok Jogosan A községi pártbizottság kezdeményezésére, alkotmányunk ünnepén, Szécsény húszéves fejlődését bemutató kiállítás nyílt az Ipoly-búto-rgyár szé- csényi telephelyének kultúrtermében. A szécsényiek a vezetőktől a segédmunkásokig, jogosan büszkék az elért szép eredményekre. Arra az útra, melyet az elmúlt húsz év alatt megtettek. Többet fejlődött a község az elmúlt két évtizedben, mint a felszabadulás előtti évszázadban. — Hogy miért éppen ebben az évben rendeztük a kiállítást? Mert a községben az üzemek megalakulásának nagy része húsz évvel ezelőtt, 1951- ben volt — újságolta Varga Ferenc, a községi pártbizottság titkára. • Villantsunk fel egy-egy képet a kiállításról, az eltelt időszakról. Bútoripar Szabó József asztalos- és Agner János lakatosmesterek 1952 őszén, a község vezetőivel egy vegyesipari vállalat létrehozását tervezték. A terv 1953 elején megvalósult. Megalakult Szécsényben a Vegyesipari Vállalat, melyben akkor 13 fő dolgozott. — Célunk az volt — emlékeznek vissza az alapító tagok —, hogy a lakosság, főleg az építés területén jelentkező igényeit kielégítsük. 1954-ben, a megyei tanács felügyelete alá került az üzem, mint a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat szécsé- nyi részlege. A fejlődés egyre inkább napirendre tűzte a szakosított foglalkozást. A „hasadásra” 1965-ben került sor. Az építőrészlegből a RIOLEX Vállalat, a lakatos- és motorszerelőkből a Vegyesipari Vállalat jött létre. Az asztalosrészleget az akkor alakult balassagyarmati Ipoly- bútorgyár vette át. Az alapító tagok közül már sokan nyugdíjba vonultak. Szeles János 1952-ben húszéves volt. Az asztalosból lett művezető így emlékezik vissza az eltelt időszakra: — Nehéz volt a kezdet. Nem volt központi műhelyünk, raktárunk. Egy-egy volt kisiparos műhelyében dolgoztunk. Szociális ellátottságról még csak csírájában sem lehetett beszélni. A megrendelők is féltek tőlünk, de munkánkkal kivívtuk a lakosság bizalmát, vállalatunk egyre erősödött. Burda Sándor telepvezetőhelyettes számok tükrében mutatta be az eltelt időszakot. — Az alapítás évében mindössze két, házilag készített gépe volt az üzemnek. Ma, kilencven, közöttük háromszáz— négyszázezer forintos értékű, speciális gépek segítik a munbüszkék a kasokat. A leválás évében 26 millió forintot termelt, 220 dolgozó. Ma, mindössze 10 emberrel dolgozunk többen, és 55 millió forint a termelési értékünk. Az állóeszköz értéke hat év alatt tízszeresére emelkedett. Sümegi János, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, aki a szövetkezet megalakulása óta irányítja a közös gazdaságot, így summázza az eredményeket: Termelőszövetkezet — Szövetkezetünk születése 1951-re nyúlik vissza. Ez volt a „csecsemőkor”. 1960- ban alakult ki a mai forma. A tagság ekkor úgy foglalt állást; ha szebb, gazdagabb életet akarunk, akkor szívvel-lélakkel a jövő építése mellé kell állni. Érezték aZ emberek, hogy jóakaratukat, képességüket, munkájukat oda kell állítani a köz érdekébe. A nagyon szép elhatározásnak meglett az eredménye. Bámulatos a terméseredményünk, melyet elértünk. Egyéni gazdálkodó korunkban nem volt példa, hogy gabonából 10 mázsás községi átlagot érjünk el. A szövetkezet nyolc évben, mindig 20 mázsás átlagot ért el. ebben az évben pedig 25 mázsát. A kiállítás jól szemlélteti valamennyi növényféleségünknél az emelkedést. A tertne- lési értékünk 1967-ben 25 millió forint volt. Ez az összeg évről évre emelkedett, s ma 57 millió. Ma már csak emlék a nehéz fizikai munka. A gépek és a tudomány segítségével elértük, hogy az aratást száz százalékig gépesítettük, a közös táblákról eltűnt a kapa. Vegyszerrel oldjuk meg a növényápolást. Egy évtized valóra váltotta ígéretünket : eltűnt a kasza, a kapa és a nehéz, verejtékes paraszti munka. Szövetkezetünkben már az első évtizedben figyelemre méltó volt a jööt nap múlva, augusztus i27-én nyitja meg kapuit a vadászati világkiállítás. Szőke Mátyás, a világkiállítás igazgatója adott tájékoztatást: hogyan állnak az előkészületek, és milyen programokat, látnivalókat ígér a világrendezvény a vendégeknek. — Ä negyedik éve tartó előkészületek ezekben a napokban a „finishez” érkeztek. Az Albertinsai úti 33 hektáros területen naponta kétezer ember, közöttük 400 külföldi tervező, berendező, szakmunkás, iparos, parképítő stb. tevékenykedik. A világkiállítás nagy vonalakban tulajdonképpen már „készen van”; az építők már az utolsó simításokon dolgoznak a 30 000 négyzetméter alapterületű pavilonokban, és lassan kialakul a 20 000 négyzetméternyi szabadtéri kiállítóterület végső képe is. Mindent egybevetve elmondhatom, hogy a kiállítás „berendezésének” nagy munkája jó ütemben halad, a szakemberek mindennel időben elkészülnek majd, és a megnyitón, valamint később, a rendezvény 35 napján át. mindig vendégváró szeretettel fogadhatjuk hazai és külföldi látogatóinkat — mondotta. Számunkra azután már csak egyetlen kérdés vár válaszra: hogyan tetszik vendégeinknek a világkiállítás, amelynek előkészítésére a szó szoros értelmében, minden erőt igénybe vettünk. A munkálatokat 24 szakbizottságban 400 kiváló szakember irányította, és vezeti ma is. A mind az öt világrészből érkező páratlan értékű kiállítási anyag, amelyet ilyen mennyiségben, összetételben és csoportosításban még sehol sem mutattak be, csaknem maradéktalanul megérkezett már Budapestre. Külföldről sikerre vedelem alakulása. Ma, az a tsz-tag, aki becsülettel dolgozik, megkeresi az évi harmincöt—negyvenezer forintját. A női dolgozók egy része időszakos munkában vesz részt, de az ő jövedelmük is eléri a havi kétezer forintot. Háziipar Húsz éve, 1951-ben, a népi hagyományok felkutatása, megőrzése, a női lakosság munkalehetőségének biztosítására alakult meg a Palóc Háziipari Szövetkezet. Akkor negyvenen voltak, ma négyszázötvenfen. Fajcsik József, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy kiállított termékeik eljutnak a világ minden részére. Évente tizenkétmillió forintot termelnek. Végh La- josné brigádvezető több mint egy évtizede tagja a szövetkezetnek. Az a véleménye, hogy nem könnyű a szövőnők dolga, de a keresetükre sem lehet panasz. Az 6 átlagkeresete például 2300 forint. A kiállítás a megtett utat, az elért eredményeket reprezentálja. Bővíz Ferenc vb- elnök már a jövőt körvonalazza. A község legfiatalabb ipari üzeme, az ELZETT, jelenleg 490 főnek biztosít munkalehetőséget. A negyedik ötéves tervben, az üzem 54 millió forintos költségvetéssel bővül. Az ÁFÉSZ új áruházat épít. A belterületi utakat a tanács 10 millió forint költséggel korszerűsíti. Üjabb 360 vagon gabona tárolására alkalmas siló épül. Kétszáz OTP-, 30 többszintes állami, 30 többszintes magán-, 120 önálló .családi ház építését tervezik az elkövetkezendő négy évre. Elkészül a For- gách-kastély felújítása, ahol múzeum kap helyet. Szükségessé vált egy új kultúrház és autóbusz-pályaudvar építése. A községi vezetők büszkék rá. hogy a lakosság bizalma nap mint nap erősebb irántuk. Szenográdi Ferenc eddig 40 vagonnyi és 80 nagy camionra való „áru” futott be. és több repülőgép-szállítmányt is átvettek. A már elbírált, és a világkiállítás területén gondosan őrzött 6 000 trófea között páratlan értékű ritkaságok vannak, nem is beszélve azokról a vadászattörténeti, muzeológiai, sőt kultúrtörténeti emlékekről, amelyek közül a legtöbb kül- íön-külön is emlékezetessé tehetne egy bemutatót. A pavilonokban úgynevezett élőképek és színpadszerű megoldások adnak élethű látványt egy-egy távoli világrész vadonjának, sivatagának vagy szavannájának életéről, ’ élővilágáról. Népes csoportokban érkeznek az élő vádak is. A hazánkban befogott állatok már az újonnan felépített minirezervátumban vannak. Ezekben a napokban újabb „jövevényekre” számítanak, például Indiából, Tanzániából, Szudánból és Zambiából. — A világkiállítás ettől függetlenül sem lesz valamiféle „holt anyag”-ok gyűjteménye folytatta —, ugyanis élő, mai szórakoztató programokat kínál majd a látogatóknak. Már naponta tartják a különböző rendezvények főpróbáit, s ezek láttán nem túlzás azt állítani, hogy a vadászati világkiállítás szinte a nap minden órájában hatalmas forgószínpad lesz, a legváltozatosabb műsorokkal: lovasbemutatókkal, a francia falkavadá- szattal, a Mátyás király korabeli vadászati seregszemlével, a sporthorgászati, fegyvertörténeti rendezvényekkel, a pavilonokban megtartott helyi programokkal, házi vetítésekkel, szabadtéri műsorokkal —, ki is tudná hamarjában felsorolni mindazt, ami valóban — nagyon reméljük —, felejthetetlen élménnyé teszi majd a világkiállítást Szendi Márta \ A napokban átadták az új lucfalvai utat, amely eddig földút volt, de a táblát a 21es útnál nem cserélték ki NÓGRÁD - 1971. augusztus 23., hétfő 5 Pénteken nyit a vadászati világkiállítás
