Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

Incheba —1971 A jövő bejáratának küszöbén (Pozsonyi levél) nagy­nem­vegy­vásár A nemzetközi vegyipari vásárt megtekintette dr. Gustáv Husik, a CSKP KB főtitkára is. Felvételünkön: nagy érdeklődéssel szemléli a magyar gyártmányokat A szabású, zetközi ipari nemrégen zárta be kapuit a pozsonyi Kul­túra és Pihe­nés Parkban. Milyen ered­ménnyel? — Mielőtt vála­szolnánk e kér­désre, elevenít­sük fel a célki­tűzéseket. A vásár megnyi­tását megelőző sajtófogadáson Andrej Bár­csak külkeres­kedelmi mi­niszter a kö­vetkezőket mondotta: „Az idei nemzetkö­zi vegyipari vásártól nem­csak üzleti eredményeket várunk, hanem azt is, hogy hatékonyan hozzájárul a KGST tagállamainak gazda­sági integrációjához. Az ötéves terv időszakában — és a kö­vetkező években is — a vegy­ipar területén lényegesen ki akarjuk bővíteni a kölcsönös együttműködést, a koordináci­ót és a szakosítást.” Bár összefoglaló adatok még nem állnak rendelkezé­sünkre, mégis, már ma meg­állapíthatjuk, hogy a vegyipari vásárhoz fűzött remények be­váltak. Az idén ugyanis gya­korlatilag tizennyolc ország több mint háromszáz vállalata mutatta be termékeit, vagyis kétszer több kiállító jelent meg, mint tavaly. Az Incheba —71 kiérdemelte a KGST valamennyi tagállamának rész­vételét, s itt voltak a nyugati országok élenjáró cégei is — beleszámítva az Egyesült Ál­lamokat és Japánt. A vegyipari vásár kedvező fórum volt a KGST-országok számára, hogy továbbfejlesz- szék tervszerű és komplex kapcsolataikat. A szlovákiai petrokémiai termelés példá­ul kecsegtető feltételeket te­remt az előnyös kooperációra, a Magyar Népköztársasággal, a csehországi petrokémiai komp­lexum pedig az NDK-val való együttműködés alapján épül fel. Ennek eredményeként mindkét országban rövidesen megkezdődik a plasztikus pad­lóburkoló anyagok, profilele- mek, válaszfalak és egyéb anyagok gyártása, az építő­ipar, a gépipar és az autóipar számára. A Magyar Népköz- társasággal szoros együttmű­ködés alakult ki a gyógysze­rek és a gumigyártás terén. Közösen gyártjuk az anód- anyagokat, s a jövőre nézve, számításba jönnek a kátrány­festékek és lakkok, valamint a textilipari segédanyagok köl­csönös szállításai. A hangulatos környezetben, öt magyar külkereskedelmi, il­letve külkereskedelmi joggal felruházott termelő vállalat mutatkozott be: a CHEMOL- IMPEX, a CHEMOKOMPLEX, a MEDIMPEX, a Magyar Op­tikai Művek, és a LAMP ART. A magyar kiállításról a láto­gatók általában nagy elisme­réssel szóltak. Megismerked­hettek ugyanis a háztartási vegyi cikkek, kozmetikumok, fotócikkek mellett a legújabb magyar gyógyszerspecialitá­sokkal, mérőműszerekkel, és néhány vegyipari géppel is. Nagy figyelmet keltettek a CHEMOLIMPEX által kínált, új, kozmetikai cikkek. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy a magyar kozmetikai szerek kivitele Csehszlovákiá­ba, évente mintegy 10—20 százalékkal növekszik. Lenikei Ilona, a magyar nem­zeti kiállítás igazgatónője így nyilatkozott e vegyipari „kira­katról”: „Harmadszor veszünk részt az évről évre jelentősebb, a vegyipar nemzetközi keres­kedelmi és tájékoztató köz­pontjává növő vásáron. Meg­jelenésünk fontosságát fokoz­za az is, hogy szomszéd or­szágban, egyik legnagyobb ke­reskedelmi partnerünk előtt mutatjuk be gyorsan fejlődő iparunk termékeit.” E szavak megalapozottak, mert hisz’ egyre mélyebb kooperációs kapcsolatok bontakoznak ki a gyógyszer-, a gumigyártásban, —, a legközelebbi években pe­dig még szorosabbá fűződik az együttműködés a kőolaj fel­dolgozása terén is. E kérdésekkel kapcsolatban — terjedelméből és jelentősé­géből kifolyólag meg kell em­lítenünk a csehszlovák—szov­jet vegyipari együttműködést Mint ismeretes, a Barátság- kőolajvezetéken már eddig is jelentős mennyiségű kőolajat kaptunk — az ötéves terv irányelvei szerint azonban kőolaj-behozatalunk lényege­sen növekszik. Nem kisebb je­lentőségű a szovjet földgáz- behozatal sem, amely a jelen­legi 1,3 milliárd köbméterről 8 milliárd köbméterre növek­szik 1980-ig. Nem szükséges különösebben bizonygatni, mi­lyen rendkívüli fontosságú alapanyagról van szó. A vegy­ipari vásár természetesen mindezt szemléltette. Az eddig elmondottakhoz be­fejezésül még hozzáfűzhetjük: az Incheba minden szempont­ból sikeres volt. S adottak a feltételek arra is, hogy már a közeljövőben Közép-Európa egyik legkiemelkedőbb szakp- sított árumintavásárává vál­jék. Erre kedvező a rendező város földrajzi fekvése, és vegyipari bázisa. Nem véletlen tehát a szövetségi kormány azon döntése sem, hogy a brnéi nemzetközi gépipari vá­sár mellett az Inchebát a leg­fontosabb nemzetközi rendez­vénnyé fejleszti. E döntés ér­telmében a Duna jobb olda­lán — az idei vásárterülettel szemben — új vásárváros épül, amely küszöb lesz a jö­vő bejáratához. Kerekes István A szervezet életritmusának szabályozása Dr. Salánki János, a Tihanyi Biológiai Intézet igazgatójának nyilatkozata Az utóbbi években számos nemzetközi konferencián, köztük az Egyesült Államok­ban, a Szovjetunióban, Ang­liában számolt be az élő szer­vezetek ritmusának szabályo- zásával kapcsolatos kutatásai­ról dr. Salánki János, az Akadémia Tihanyi Biológiai Intézetének igazgatója. Rész­letes tanulmányt közölt te­vékenységéről a Hollandiában megjelenő nemzetközi tudo­mányos folyóirat, legutóbb pedig a Magyar Tudományos Akadémián nyilvános vita keretében megvédte „Az en­dogén ritmusok szabályozása” című disszertációját, amellyel a Biológiai tudományok dok­tora címre pályázott. Tevé­kenysége rendkívüli érdeklő­dést váltott ki a hazai és külföldi tudósok körében. A ritmus elválaszthatatlan az élettől Dr. Salánki János elmon­dotta, hogy az összes élő szer­vezetnek sajátos ritmikus te­vékenysége van, amelynek különbözőek a megnyilvánu­lási formái. A legszembetű­nőbbek között említette az al­vást, az ébredést, az aktivi­tást és a nyugalmat, a szív­működés, vagy a légzés rit­musát. Olyan általános bioló­giai törvényszerűség a rit­mus, amely minden élő szer­vezet működésére jellemző Vannak periodikusan vissza­térő jelenségek, amelyek kül­ső hatásra jönnek létre, ilyen például a fotoszintézis. A ritmus szabályozása azonban inkább az élő szervezet belső tulajdonsága. A külső ténye­zők lényegesen nem változ­tatják, csupán módosítani ké­pesek ezeket. Munkamegosztás az alvó szervezetben Dr. Salánki János azt ku­tatta, hogy a ritmusok mö­gött milyen biológiai folya­mat játszódik. Elemzéseit kü­lönböző szervezettségi szinten végezte, puhatestűeken, ame­lyek mint a bonyolult szerve­zetek egyszerűsített modelljei szerepeltek munkájában. Vizs­gálta az egész állat tevékeny­ségére kiható ritmusokat, az egyes szervek, valamint a sej­tek ritmikus tevékenységét. Vizsgálatai során számos meglepő jelenség „szemtanú­ja” volt. Érdekességként em­lítve az alvó szervezetben a a szervek sajátos munkameg­osztását. Lelassul a légzés, szívműködés, ugyanakkor bi­zonyos agyműködés aktivizá­lódik, gyorsul a vegetatív te­vékenység, a vérkeringésbe pedig olyan sejtek is kerül­nek, amelyek az ébrenlét ál­lapotában alig találhatók. Ez a munkamegosztás is csodá­latosan összehangolt ritmus. Gyárak az idegsejtekben Tapasztalatait összegezve megállapította, hogy ezt a belső mechanizmust az ideg­sejtek által termelt szerotonin szabályozza, amely ha na­gyobb mennyiségben áramlik ki a sejtből — aktivizál, ser­kent, ha mennyisége csökken —, nyugalmi állapot jön létre. Ezen megállapítását szinteti­kusan előállított szerotoninnal ellenőrizte, amely a különbö­ző szervekbe, sejtekbe juttat­va bizonyította aktivizáló ha­tását. Mindezen megállapítá­sok azért nagyjelentőségűek, mert a szerotonin megtalál­ható az emberi szervezetben is, ahol a puhatestűekhez ha­sonló funkciót tölt be. Diszpécser: a ribonukleinsav A szerotonin termelést — TUD ,sssss.'sffs.vrssfrf/-ssrrssssrfrjfsr/-ssssssr/-rrsrfff'ssssssxssssjm-m>«rsssssssssssss*fssssssssssssssssssssssssssssssssss/sss//s* A modern tudomány és technika lexikona Az elektronikus számítógé­pek működését a program vezérli. Ez a program nem más, mint a feladatot meg­oldó ún. algoritmusnak, szi­gorúan meghatározott műve­letek egymásutánjának olyan alakja, amelyet a számítógép „megért”. A programozás te­hát hasonlít a fordításhoz: az algoritmusok nyelvéről a gép nyelvére. A szigorúan vett progra­mozást tehát meg kell előz­nie a feladatot megoldó al­goritmus kiválasztásának. Ezt többnyire olyan matematikus végzi, aki ismeri a matema­tikai szaknyelv finomságait, de ismernie kell azt a terü­letet is, amelyen a megoldan­dó probléma felmerült. A programozó mindig tö­rekszik arra, hogy a felada­tot visszavezesse már ismert és megoldott feladatokra. Ez a legtöbbször úgy történik, hogy kisebb részfeladatokra bontják a kiindulót. Ez a tö­rekvés aztán kialakított né­hány általános programozási „fogást”. Ilyen például a cik­lusos programozás, amely azon alapszik, hogy a számí­tógép könnyen ismételni tud megoldott műveletsorokat. Sokszor ugyanis fokozatosan közelítve (iterálva, approxi- máivá) oldja meg a számítá­si feladatot: minden ciklus után megvizsgálja az ered­ményt, mennyi az eltérés egy rögzített értéktől? Az ered­ménynek megfelelően azután módosítanak a kiinduló ada­tokon mindaddig, amíg az eltérés nullává válik. Kialakultak különböző prog­ramrészek (szubrutinok) is, amelyeket a gép memoriká- jába tárolnak és egyetlen uta­sítással be lehet hívni őket. Vagyis nincs szükség arra. hogy minden esetben leírják a szorzás vagy gyökvonás stb. algoritmusát lépésről lépésre; elegendő, ha a szorzás, vagy a gyökvonás szubrutinjának nevét írják le, mert hisz’ a gép ennek alapján már „tud” szorozni is. A programozás mindig va­lamilyen programnyelven tör_ ténik. Bizonyos értelemben ezek valamennyien univerzá­lisak (Algol, Cobol stb.) de tulajdonképpen csak egy-egy problémacsoport (pl. közgaz­dasági megoldására készültek, ugyanakkor az ilyen úgyne­vezett magas szintű összeállí­tó programnyelven írt utasí­tásokat a gép még nem tud­ja végrehajtani. Először le kell fordítania (egy beépített fordítóprogrammal) saját gé­pi nyelvére a programot. Vi­szont mégis érdemes ilyen géptől független programozá­si nyelveket használni, mert így nincs a probléma megoldá­sa egy meghatározott számí­tógéphez kötve (már sok he­lyen vannak is program- könyvtárak, ahonnét kölcsön lehet venni egy-egy probléma megoldó programot), másrészt alkalmasak rá, hogy a szá­mítógéptől függetlenül is, mint nyelvet használják őket, természetesen szakkérdések vizsgálatára. INNEN —ONNAN ULTRASTERIL OPERÁCIÓS KAMRA Izületi protézisek beilleszté­séhez Európában először a svájci St. Gallen orthopédtei klinikáján alkalmaztak ultra- steril operációs kamrát (új­szerű szellőztetéssel ellát ott üvegfalú kamra a műtőben). A beteg feje, az altatást végző orvos és a segédsze­mélyzet az üvegházacskán kí­vül van. Benne csak az ope­ráló orvosok és a műtősnő tar­tózkodnak. Skafanderszerű öl­tözékük védősisakja biztosítja légzésüket anélkül, hogy a kamra levegője szennyeződne. A kamrába a műtőkben szo­kásos modem szűrt levegőt fe­lülről fújatják be és a műtő­asztal magasságában, oldalt elszívatják. Ezzel megakadá­lyozzák, hogy a levegő a pad­lózathoz verődve, porrészecs­kékkel keveredve, újból fel­szánjon. A szűrt levegőben levő fertőző csírák általában nem okoznak bajt, mert a porrészecskékre vagy páracseppekre szórvá­nyosan tapadó baktériumok­kal a szervezet könnyen meg­mint azt dr. Salánki János kísérleteiben bebizonyította — a ribonukleinsav szabá­lyozza. Ez a sok funkciójú anyag a természet csodája. A sejtmagban termelődik, s mintegy beprogramozva irá­nyítja a fehérjeépítést és mint most a legújabb tihanyi kuta­tások bebizonyították, az egész szervezet ritmusáért is felelős. „Utasításokat” ad sze­rotonin termelésre a sejtek­nek, onnan az információk tovább gyűrűznek a szervek­be és ezen keresztül az egész szervezet állapotát meg­határozzák. Lehet-e gyógyszer a szerotonin? Rohanó életünkben egyre több embert kínoz a megbom­lott ritmus, az álmatlanság, vagy a magas vérnyomás és ebből eredő számtalan beteg­ség. Lehet-e ezeket gyógyíta­ni a megtalált és szintetiku­san előállított szerotoninnal? — kérdeztük befejezésül a bi­ológiai intézet igazgatóját. — Ezt az anyagot a szerve­zetbe adagolni felesleges, hi­szen a sejteknek megvan az a képességük, amellyel előál­líthatják. Különböző kémiai anyagokkal, gyógyszerekkel ennek termelését serkenteni, vagy csökkenteni kell, s így helyreállítható az esetleg megbomlott ritmus egyensú­lyi állapota, B, £. birkózik. Mű ízületek beillesz­tésekor azonban, amikor na­gyobb idegentest kerül a szer­vezetbe, ezeknek a mikroin- fekcióknak végzetes következ­ményei lehetnének. ÓRIÁS KALMÁROK Kanada nemrég az Űj- Foundiand-i St. John’sban egy új tengerkutatási laboratóriu­mot létesített, amely máris sok adatot gyűjtött a matróz­történetekben oäy sokat sze­replő „óriáspolipokról”, ame­lyek megtámadják a hajótö­rötteket, sőt a második vi­lágháború során még kisebb hajókat is. Kiderült azonban, hogy ezek az óriás tintahalak nem nyolc­karú polipok, mint eddig hit­ték, hanem tízkarú kalmárok. Ezek viszont arról nevezete­sek, hogy a világon mért sze­mek közül az övék a legna­gyobb: átmérőjük 40 centi­méter. Hogy mekkora állat tartozhat ekkora szemhez, ar­ról még ma nincsenek pontos ismeretek: az eddig észlelt leghosszabb példány 22 méte­res, súlya becslések szerint 40 tonna. De lehetséges, hogy vannak még ennél is nagyobb óriás tintahalak: erről tanús­kodnak az ámbrás ceteken ta­lált hatalmas szívott sebek. A kanadai oceonográfusok megállapították, hogy óriás • kalmárokról csak minden 30 évben hallani, aztán húsz évig egy sem kerül elő, aminek okát is megfejtették: a Lab- rador-áramlat is harmincéves periódusonként éri Űj-Found- land északi partját. Most olyan készülék előállí­tásával próbálkoznak, ame­lyekkel élve ludnak majd kal­márokat elfogni, hogy végre megoldhassák rejtélyüket: ezeknek vannak ugyanis az összes élőlények közül a leg­nagyobb idegrostjaik. Folyamatos ételmelegítő Hozzá kell szoknunk a gon- be a tizenhét, hengeralakú dolathoz, hogy jövendő éle- ételdobozt befogadó dob egy- tünkben egyre nagyobb szere- szeri körülfordulása, mialatt pet fognak játszani a gyors- a lesüllyedő dobozok tartal- fagyasztással tartósított ételek mát nagyfrekvenciás áram és a dobozos konzervek. Ezek járja át és melegíti fel. Ha felolvasztása, illetve melegítő- folyamatosan táplálják a gé- se ma még eléggé körűimé- pet ételt tartalmazó dobozok- nyes, hosszadalmas művelet.. kai, minden tíz másodpercben Különösen vonatkozik ez az egy-egy felmelegített adagot éttermekre és büfékre, főként szolgáltat ki. Így a gyorsbüfék- csúcsforgalom idején. ben szinte várakozás nélkül A képen látható gyorsme- jut frissen melegített ételhez legítő gép — egy ausztráliai cég a vendég. A gépnek egy táro- gyártmánya — két perc alatt he- ló része is van, ahol az egv- vít fel egy-egy adag ételt a fa- szer már felmelegített étel- gyasztott állapotból kb. 40-50 C- adag 15—20 percig az elért fokra. Ennyi időt vesz igény- hőfokon tartható. NÓGRÁD — 1971. augusztus i., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom