Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Hobbyjuk a fotózás MOZIÍLET Alkotó emberek 4 szerelem és bosszú filmjei r Ä legtöbben azért vesznek fényképezőgépet, hogy meg- örkítsék családtagjaikat. Kat- tingatnak egymás után, amed­dig a film tant, s rohannak előhívatni a negatívot, másol­tatnak, szóval a fotózás egyik legszebb része: a kidolgozás, másra marad. A legtöbben így kezdik. Aztán másképpen folytatják. Szerelmesei lesz­nek ennek a cscdaérzékeny masinának. Beleszeretnek, s már arra törekednek, hogy a beállítás első lépésétől a kész képig maguk végezzenek el minden munkát. Fotó-abc így kezdték Salgótarjánban az öblösüveggyár! művelődési ház fotószakkörének tagjai is. Vezetőjüknek, Kinczel Gézá­nak is élményt jelentett az el­ső tekercs, amelyet saját ma­ga dolgozott ki. Később aztán annyira belemerült, hogy már ő tanította és tanítja a töb­bieket a fotózás művészetére. Művészet? Többen megkér­dőjelezik a fényképezést. De miért is lenne az? — támad az ellentábor. Otmár Károly üvegfúvó, a szakkör tagja egyszerűen így vélekedik er­ről: — Fotózgattam. Aztán meg­találtam benne az alkotás örömét. Számomra művészetté vált. Hiába, amit saját maga csinál, abban jobban gyönyör­ködik az ember. Az első lépések után követ­keztek a többiek. — Ma már más szemmel nézem a képet. Elsősorban az érdeked, hogy mennyire meg­komponált. Szerintem a fotó­zás ismereteinek ma már ép­Országos kamarazenei fesztivál Veszprémben 1965-ben határozta el a Vesz­prémi városi Tanács^ hogy kétévenként vendégül látja az ország kamarazenekarait, hogy azok számot adhassanak egy­másnak fejlődésükről, ered­ményeikről. Hiszen évről évre mind örvendetesebb jelenség hazánk zenei mozgalmában, hogy a kis zenekarok mezőnye is egyre szélesedik. Igazolja ezt az a tény is, hogy az 1965- ben Veszprémben bemutatko­zott hét „úttörő”-zenekar mel­lé zárkózva ebben az évben tizenöt együttes nyújtotta be részvételi igényét a július 10— 12-i nemes vetlékedésre. Az ország különböző vidé­keiről, városaiból érkezett ka­marazenekarok között me­gyénket a megyei művelődési központ szimfonikus zeneka­rából összeállított 26 tagú ka­maraegyüttes képviselte. Há­rom művet — Corelli: g-moll concerto grosso, Sfanitz: Con­certo klarinétra és hegedűre. Farkas: Márciusi szvit — mu­tattak be a fesztiválon. A fia­tal zenekar, valamint karna­gyaik Hóna Frigyes és Virág László lelkiismeretes, odaadó munkájának elismeréseként a zsűri ezüstdiplomával jutal­mazta e fesztiválon nyújtott teljesítményüket. A mezőny erősségét és a ze­nekar „zenge” korát is figye­lembe véve elmondhatjuk, hogy ez a bemutatkozás meg­felelő alapját jelentheti a jö­vőbeni érettebb, kiforrottabb produkcióknak. Ezeknek, az egyre inkább nemzetközi méreteket öltő veszprémi találkozóknak egyik fő célja az, hogy e ze­nei fórumot a magyar muzsi­ka ünnepévé tegyék. Ez a tö­rekvés a választékos műsor­számokban, az elsőként bemu­tatott új művekben is tükrö­ződött. Az idei IV. országos kama­razenekari fesztiválról el­mondhatjuk, hogy sok értékes szakmai tapasztalat mellett maradandó élményt nyújtott nemcsak a résztvevő zenészek, hanem a zeneszerető közönség számára is. Horváth Mária rvÍLEMÉHYÜNK AJÁNLATUNK A Martin Luther King örökébe lépő dr. Ralph Abema- thyval és Sidney Peck professzorral beszélgetett elmúlt csütörtökön néhány magyar egyetemista Budapesten, a Né­gernek lenni... című műsorban. A televíziós riportnak ezt a formáját ma még nem nagyon ismerjük, hangvétele, képi megoldása újszerűségével is hatott, Ipper Pál műsorvezető, a szokványostól eltérően közelítette meg a témát. Az idő szűkreszabottsága a műsornak „dolgozott”, esetenként izzó hangulatot teremtett. Ügy tűnik, Közép-Európában sem ide­gen ez a téma, bár itt nem élnek együtt feketék és fehérek. A diszkrimináció más formáiban azonban évszázadokig ná­lunk sem volt hiány. S a néhány fiatal kérdései arra is fi­gyelmeztetnek, hogy a válaszadás egyéb lehetőségem, for­máin is elgondolkozzunk. Óceánoknál nagyobb távolságok át­hidalásáról van szó, amelyek legyőzése csak előítéletek nél­kül lehetséges. Pár szót még szombatról, ezúttal a Suttogva és kiabálva ... műsorról. Kovács Kati önálló estje ismét meggyőzött pár dologról: Kovács Kati kitűnő énekes, sajátos hangú és han­gulatú előadó. Z. Gács György mobil-díszleteinek megjelené­se a képernyőn ugyancsak újszerű próbálkozás. Azonban nem feltétlenül váltak hasznára Kovács Kati show-jának. El­sősorban azért nem, mert túl hangsúlyos helyet kaptak, már-már az énekesnő kárára. Ismételten kísért a magyar show-k gyenge pontja, a túlbonyolítás, a trükkök halmozása. Kevesebb több lenne. Hát ez a „Kicsoda — micsoda?” tulajdonképpen micso­da? Eddig azt hittem, valamiféle ismeretterjesztő szerepe is van — ha a szerkesztő is úgy akarja. Lehet, hogy tévedtem. A kerti törpék és a művészet viszonyáról bizony vasárnap este érdemes lett volna egy kis vitát engedélyezni, mind- nyájunk okulására. Akár a műsoridő kárára. Na, de itt legalább nem érezzük azt a néző számára mind kínosabbá váló pénz utáni kapaszkodást, amely a Telitalálatban egyre inkább egyértelművé válik. Bizony, nem pontokról, itt szin­te már csak a pénzről van szó. És hol a játék? Hosszú az a Telitalálat, de majd csak véget ér. Csak ki ne találjanak egv újabb vetélkedőt, vagy ha kitalálják, játszani is engedjék a szép, komoly fiakat, mármint anézőket is. í*i Ma jelentkezik a Radar, s — a Telitalálat! A Nők fóru­ma egy évvel a párthatározat után vizsgálja a nők hely­zetét. (tóth) 4 NÓGRÁD - 1971. július 14., szerda pen úgy hozzá kell tartozniuk az általános műveltséghez, mint mondjuk az ábécé tudá­sának. S így vallanak a többiek is: Palencsár József üvegfestő, akinek egyéni kiállításában alig két héttel ezelőtt gyö­nyörködhettek munkatársai. Csábi János harmadéves gép­iparista, vagy a szakkör leg- fiatálabb tagja, a hetedikes általános iskolás Galovics Ti­bor. Hasznos időtöltés Egyikük sem kíván fotómű­vésszé válni. A kíváncsiság sodorta őket össze, hogy bő­vítsék látókörüket, s képeik­kel örömet szerezzenek tár­saiknak Mert az sem mind­egy — miközben arról beszél­getünk, hogy az űrhajózás századában élünk — milyen alkotások kerülnek fel a szo­bák falára. S ez a 15 szakkö­ri tag éppen azon fáradozik, hogy látásmódjukkal ne csak saját maguk elképzeléseit va­lósítsák meg, hanem mások esztétikai kultúrájához is hoz­zájáruljanak. Kinczel Géza mesélte, hogy tavaszonként 5—6 hetes tan­folyamokat szerveznek a kez­dők patronálására. S ha éven­te már ennyien sajátítják el az öblösüveggyár környékén a fotózás alapismereteit, akkor nyugodtan beszélhetünk lakó- területi ízlésformálásról. Aj előadásokon nemcsak arról beszélgetnek, hogyan kell jól megközelíteni a témát, hanem az alapismereteken kívül dia­sorozatokat vetítenek a kép- szerkesztés iskolájáról is. Jelenet a Petulia című színes amerikai filmből Szerelmes-kalandos filmek­re mindig szívesen „bejön” a közönség, s az is a mozinézők örömére szolgál, ha az igazság szószólója győz, a rosszat pe­dig eléri méltó büntetése. A héten a szerelem és a bosszú filmjeit tűzte műsorára a No­vember 7. Filmszínház. A bosszúállók újabb kaland­jait délutáni előadásban július 15—18 között láthatjuk, s ugyancsak délután fél 4-től vetítik A keselyű vére című filmet 19—21 között. A há­romnegyed 6-os előadáson 15 —18. között a Petulia, ezt kö­vetően 19—21. között pedig „Az állatnak meg kell halnia” című film szerepel a program­ban. A tarjáni közönség is jól is­meri már a kis bosszúállókat, Bugyonnij lovashadseregének kis hőseit. A négy vakmerő fiú újabb megpróbáltatásait feldolgozó történetben minden megvan, ami a fiatal nézők­nek tetszik: veszedelmes ka­landok, bátorság, vidámság és persze romantika. A latin-amerikai országok­nak nyújtott amerikai segély- program forradalmi kritikája A keselyű vére című bolíviai film. Rendezője drámai mó­don veti fel a születésszabályö- zás problémáját, amelyet rá­erőszakolnak az indián falu nyomorgó bennszülötteire, azok tudta és beleegyezése nélkül. Megrázó történetet dolgoz fel az egzotikus és rendkívül izgalmas film, In­dián dallamokból komponált zenéje külön örömet szerez. ötletes, szellemes vígjáté­kairól híres angol rendező Richard Lester, A csábítás trükkje és az Egy nehéz nap éjszakája című filmek jól is­mert alkotója. A héten mű­sorra kerülő új filmje első pillanatra szokásos szerelmi történetnek tűnik, pedig több annál: egy éles szemű idegen kíméletlen kritikája az elgé- piesedett amerikai komfortról. Válságba jutott házasságokat, elrontott szerelmeket dolgoz fel ez a ragyogó szatíra. A címszereplő Julie Christiet a Fahrenheit 451° című filmből már ismerjük, másik főszerep­lője, George C. Scott pedig idén kapta meg az Oscar-dí- jat. „Meg fogok ölni egy embert. Sem nevét, sem címét nem is­merem, azt sem tudom, mi­lyen a külseje. De megtalálom és megölöm...: így kezdődik „Az állatnak meg kell halnia” című film főszereplője, Char­les naplója. Charles kisfia gyilkosát keresi, és meg is ta­lálja. .. Egy bosszúállás na­pihírekbe öntött iszonyú tör­ténete Claude Chabrol új filmje, melynek már első ké­pei elvezetik a nézőt a felzak­lató megrendüléshez. Olyan film ez, amely a bűnügyi tör­ténetek kedvelői körében és a mélyebb művészi élményt igénylő közönségnél egyaránt hatást érhet el. Kitűnő színé­szi alakításokat láthatunk a főszerepet játszó rangos, ám nálunk még csaknem teljesen ismeretlen művészektől. Kulturális vo*<uv<"« Több mint tízéves működé­sük alatt mintegy száz em­ber: öblösüveggvári munkás, középiskolai és általános isko­lás fiatal ismerkedett meg a fotózás alapjaival. Bár számuk alkalmanknét változik, még a kétgyermekes családanyák is időt szakítanak arra, hogy sa­ját filmjeiket e szakkör kis közösségében hívják elő és dolgozzák ki. Ottjártamkor éppen Kijiczel Géza mutatta be az ausztriai utazásáról készült diáit. A ké­pek láttán meglepően szép utazásban vettem részt. S a látnivaló nemcsak rám gya­korolt maradandó hatást, ha­nem egy közösség további éle­tének alkotó elemévé is vált. (molnár) BÉLYEGGYŰJTŐ szakkör alakult nemrég a kisterenyei Művelődési Házban. A 23 tagot számláló csoport a nyá­ri hónapokban sem tart szü­netet. Tekintettel arra, hogy a tagok többnyire kezdő gyűjtők, rendszeresen talál­koznak, hogy elsajátítsák a béiyeggyűjtés helyes módsze­reit; a rendszerezést, bélyeg- áztatást, stb. A kollektíva, amely a nagyközség üzemei­nek, intézményeinek dolgozói­ból áll, példamutató szorga­lommal és lekesedéssel tevé­kenykedik. A „RÖPÜLJ PÁVA” járási bemutatójára készül a már szép eredményeket elért szi- ráki kamarakórus. A Szentes Ferencné énektanár által ve­zetett kórus tagjai — mint­egy tizenhatan vannak — va­lamennyien fiatalok. Műso­rukban főleg különböző nép­dalfeldolgozások szerepelnek, de repertoárjukban található más jellegű összeállítás is, melyekkel gyakran lépnek fel a sziráki Művelődési Ház rendezvényein. W AZ ÁFÉSZ PASZTÖI kör­zetében már hagyománya van — különösen a nyári hóna­pokban — a nóta- és népdal­estek, valamint a különböző táncdalestek rendezésének. Az ide járó énekesek: Dóri Jó­zsef, Madarász Katalin, Jákó Vera, Kiss Károly, a fiata­labbak közül Horváth Márta, Bihari Tóth Zsuzsa, nagy népszerűségnek örvendenek a pásztóiak körében. Legköze­lebb augusztusban találkoz­nak újra a Mátra- (Rabló) kerthelyiségben. [*1 A MŰLT MAGYAR tudósai címmel, új sorozat kiadását kezdte meg az Akadémiai Kiadó. A sorozat főszerkesz­tője Ortutay Gyula. A soro­zat érdekessége: nem köte­tenként jelenik meg, hanem egy-egy megjelenés alkalmá­val több kis tanulmányköte­tet közös tokban nyújt át a kiadó az olvasóknak. A kü- lön-külön kézbe vehető, tudo­mányos szintű, de mindvégig élvezettel olvasható kötetek hol önálló monográfiák, hol több esszéből álló füzérek; mindegyik bibliográfiával ki­egészítve. A sorozat első öt tanulmánykötetében a fizika, az orvostudomány, az orien­talisztika, a geológia és ag­rártudomány egy-egy világra­szóló magyar tudósának állít emléket. Nevezetesen: Eötvös Lórántnak, Korányi Sándor­nak, Körösi Csorna Sándor­nak, Szabó Józsefnek és Ba- lásházy Jánosnak. i Térzene a Zója-ligetben. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek sok sikert elért fúvós­zenekara térzenével örven­dezteti meg az üzem szocia­lista brigádjait. Bár a fúvós- zenekar javában készül a nagyszabású országos fúvósze­nekari találkozóra, a közeli napokban kivonul a Zója- ligetbe, ahol két órán keresz­tül szórakoztatja a hallgató­kat. MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye nyomán írta; CS. HORVATH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom