Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-13 / 163. szám
Ti* »n^syuiilHö fejlesztésre a* mett Ha zár, kulcsa is van Megkezdődött az alkatrész- ée kulesgyártás Naponta indulnak útnak a hazai kereskedelembe a kapupántokkal megrakott konténerek Másfél eve váltott „profilt” * Szécsényi Gépjavító Állomás. A gyárkapu fölé új tábla került: ELZETT FLIM Zár- és Lakatgyár Szécsényi Gyáregysége. A mezőgazdasági gépek javítása helyébe olyan termékek léptek, amelyek egyaránt keresettek a hazai és a külföldi piacon. Fennállásának második évét a gyár már kiegyensúlyozottabb termelési feltételekkel kezdte meg. Az átállás, a berendezkedés kezdeti időszaka tavaly lezárult, a régi üzemrészek az új követelményeknek megfelelően átalakultak, a dolgozók összetétele és száma módosult, kiegészült a munkára jelentkezők olyan rétegével, a nőkkel, akik a környéken korábban nehezen tudtak edhelyezkedni. Ma már — az alkalmazottakat is beszámítva — négyszáznál több ember számára nyújt megélhetési lehetőséget a gyár. A további termelés- növelés és létszámbővítés azonban már csak a tervezett beruházás megvalósításától várható. Az év első felében különböző típusú lakatok és pántok készültek az üzemben. A Budapestről kapott, kész alkatrészekből másfél millió forintos költséggel mintegy hat—nyolcmillió forint értékű lakatot állítottak össze havonta a szerelde dolgozói. A lakatok nagyobb része külföldön talált gazdára. A pántgyártó részleg is „kifutotta magát”, elérte a havi kétmillió forintos termelési szintet. Naponta indulnak útnak teherautón, majd vagonokban a kapupántokkal megrakott konténerek a hazai kereskedelemnek. Lakatok és pántok méllett az idén a szekrényzárakat is készítenek, de a termelés ebből a termékből még nem számottevő. Májusban helyezték üzembe azt a hat présgépet, amelyen néhány alkatrész utómegmunkálása történik. Egy hónappal később, a múlt hónap második felében újabb részleg állt naponta száz—százhúszezer kulcs készül. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy nemsokára többségben szécsényi kulcsra fognak járni záraink és lakatjaink. Harmincmillió forint a gyár ez évi termelési programja. Az első félévet sikerült időarányos termelési eredménnyel zárni. A harmadik negyedévben hat—hétmillió forintos termelés várható. De sokkal kifejezőbb ennél a számnál, hogy ebbe napi harmincöt—negyvenezer pánt, ötven—hetvenezer lakat és háromezer szekrényzár „fér bele”. ' A negyedik ötéves tervben nagyot lép előre a gyár. A tervezett — s immár nagyjából véglegesnek tekinthető — ötvennégymillió forintos beruházás első szakasza már megkezdődött. A szécsényi TÖVÁLL kivitelezésében elkészült egy hatszázötven négyzetméter alapterületű raktár. Készül a hétszázötven személyes fürdő és öltöző alapozása. Ezt a létesítményt szintén még ebben az évben szeretnék átadni rendeltetésének. Az idei fejlesztés költsége eléri a tizennégymillió forintot. Ebből az összegből oldódik meg a gyártelep ivóvíz- ellátása és a szennyvízelvezetés is. A továbbiakban — 1973 végéig — felépül még egy ezer—ezerkétszáz négyzetméteres alapterületű üzemcsarnok, egy újabb hatszázötven négyzetméteres raktár, és az irodaépület. A beruháMcgkezdödött az alkatrészmá rtás az üzemben. Az présgép mellett í.aczkó Ilona dolgozik egyik munkába. Akkor teljes a zás befejezése után hét— gyártmányskála, ha a zárnak kulcsa is van. Huszonnégy gépet — maró- és fúrógépeket — állítottak fel az új forintot, kulcsgyártó részlegben, ahol nyolcszáz dolgozóval a gyár ermelésé elérheti az évi százharminc—száznegyvenmillió K. S. Hétszázmillió forint megyénk lakosságának takarékbetét* állománya A felszabadulás óta évről évre ugrásszerűen emelkednek megyénk lakosságának pénzmegtakarításai. Ma már aligha akad ember, aki ne ismerné saját tapasztalataiból azt a bölcs szabályt, hogy a takarékos ember jobban él. Sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb az olyan ember élete, aki nemcsak a mának él, nem ötletszerűen gazdálkodik, hanem gondol a holnapra is, gondol családja jövőjére. Az alábbiakban néhány olyan számadatot sorakoztatunk fel, amelyek egyértelműen szemléltetik, hogy megyénk dolgozói megértették, magukévá tették a takarékosság jelentőségét; 1965. december 31-én megyénk takarékbetét-állománya 285 millió forint volt, a betétkönyvek száma meghaladta az ötvenezret, az egy lakosra jutó átlagos megtakarítás összege pedig 1182 forint volt. Öt év alatt, a III. ötéves terv végére, a betétállomány elérte a 657 millió forintot, a betétkönyvek száma pedig 77 ezerre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a családoknak mintegy 96 százaléka rendelkezik takarékbetétkönyvvel. Ezzel párhuzamosan az egy főre eső átlagos megtakarítás összege 2716 forintra emelkedett. öt év alatt tehát a megye takarékbetét-állománya kamatozó-, nyeremény-, gépkocsi- nyeremény-betétkönyvben, továbbá ifjúsági takarékbetétben, KST-ben, csekkszámlán, átutalási betétszámlán együttesen több, mint kétszeresére emelkedett, a betétkönyvek száma pedig 43 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az egy főre eső átlagos megtakarítás ösz- szege 1534 forinttal növekedett. Az elmúlt két és fél évtized folyamán alapvetően megváltozott a takarékosság célja, tartalma is. Amíg ugyanis a felszabadulást követően csak keveseknek nyíA tisztségviselő tisztessége ELVEK alkotta, világos követelmények sorakoznak elénk, ha kiejtjük a szót, tisztség- viselő. A tisztség sokféle — mert tisztség alatt a közgondolkodás mindenféle kisebb és nagyobb posztot ért —, s sokféle a követelmény is. Politikai megbízhatóság, szakképzettség, rátermettség, emberi tulajdonságok bonyolult hatása játszik közre abban, hogy a tisztséghez elnyeri-e valaki azt, amit nem teremthet meg sem parancs, sem agitáció, megszerzi-e, megtartja-e a tisztességet? A tisztség széles körű, a társadalom minden részét átfogó kategória, ám, mi a tisztesség? Csupán erkölcsi kötelmek summázata lenne? Becsületes igyekezet, feddhetetlen emberi magatartás? Miért különbözik a tisztségviselő tisztessége más emberekétől, miért várnak például a korábbinál többet tisztességben az állampolgártól, ha tanácstaggá választották? Szándékosan emeltük ki a példatárból a tanácstagi tisztséget, mert az új választójogi törvény alapján lezajlott választások, illetve a tanácsok működésében végbemenő változások a korábbiaknál is magasabbra helyezték a mércét. A választó többet vár és követel a testületektől, s azok minden tagjától, de az apparátus dolgozóitól is. A megyei tanács megnövekedett szerepe a területfejlesztésben, a járási hivatalok sajátos feladatköre, a közös tanácsú községek, a nagyközségek kialakítása, az önálló tanácsi gazdálkodás mind-mind új teendők sokaságát hozta magával, s új embereket is közéleti posztra emelt. Az anyagiak feletti döntés, az erkölcsi normák tiszteletben tartása, tényleges eredmények és helyes szándékok, mulasztások és melléfogások, emberi erények és gyengék együtt, egymástól alig elválaszthatóan keverednek valamennyi tanácsi ember tisztességében. Mert tisztséget vállalni annyi, mint többet váltunkra venni az átlagosnál. Munkában, terhekben, idegességben, felelősségben, de persze a munka teremtette örömökben is. A terhet az teszi elviselésre érdemessé, hogy tisztesség járhat vele. Tisztesség: elismerésben, társadalmi megbecsülésben, a társak bizalmában, az ismerősök szeretetében, közismertségben, a tisztesség ezerféle megjelenési formájában. Természetes a szép emberi törekvés, hogy sokan vállalják a tisztséget, mert, áhítják a tisztességet is, mert, • egyéniségük fontos jellemzőjévé lett a közösségért való tennivágyás. A tisztesség azonban nem olyasfajta járandóság, amilyet mindenki megkap, aki tisztséget visel. A tisztesség kölcsönösség szülötte: adni kell érte, hogy elnyerhető legyen. Joggal háborog az állampolgár, amikor vaskalapossággal, bürokratizmussal találja szemben magát. Okkal berzenkedik a rideg modor, a-lélektelen ügyintézés láttán. Mégis, bár érthetően, nem erre reagál a legérzékenyebben, hanem arra, ha egy-egy tisztségviselő tisztessége vált kétségessé, vagy oszlott semmivé. Kevés olyan tisztségviselő akadt, aki a törvénnyel szembekerülve tette semmivé tisztességét, ám már többen vannak azok, akik úgy vélik, a tisztség á fontos, a tisztesség másodrangú csupán. Az ilyenek hajlanak azután az egyénieskedésre, a testület meghallgatása nélkül hozott döntésekre, mások véleményének lebecsülésére, a panaszok, észrevételek félretolására. s nem ritkán a magánélet szabadosságára is. Tisztségüket nem szolgálatnak, de mások fölé emelkedésük forrásának tartják, s tisztességüket előjogként értelmezik. NINCS örökre megkapott, elnyert, megbízatás, nincs olyan tisztség, amely függetlenül a tisztességtől, biztos, azaz állandó lenne. A párt X. kongresszusa — „a vezetőkkel szembeni követelményt növelni kell a vezetés minden szintjén” — határozatba foglalta azt a társadalmi akaratot, amelyet a mindennapi életben egyre sűrűbben tapasztalni valameny- nyi területen, de különösen az államhatalom és az államhatalom munkáját tekintve. Érvényt szerezni a társadalmi akaratnak, maradéktalan megvalósításának csakis akkor lehet, ha sehol és senki esetében nem válik el egymástól tisztség és tisztesség mérlegelése, ha mindenütt és mindenkitől megkövetelik, hogy a tisztség mellé szerezze meg, vívja ki, és tartsa meg a tisztességet. M. O' Egyenlő jogokkal Hat a^szuMiy a B)i»%a@lihaii 320 milliárd ktibméi&r földgáz A Szovjetunió fűtőanyagának túlnyomó részét a földgáz és az olaj szolgáltatja. A felhasználók között első helyen áll a kohászat, a vegyipar és az energetika. 1966-ban a szovjet népgazdaságban 128 milliárd, 1970- ben 200 milliárd köbméter földgázt használtak fel. A háztartásokban egyre gyakrabban találkozunk gázfűtéssel — évente 3 millió új fogyasztót kapcsolnak be a hálózatba —, egyharmaduk vidéken van. A 9. ötéves tervidőszak alatt, a gázipart rendkívüli ’vors mértékben fejlesztik. )75-re a Szovjetunióban 10 milliárd köbméter gáz ' termelését irányozták elő. A nagy ipari körzetek közelében egyre több föld alatti tárolót létesítenek, hogy télen, a csúcsfogyasztás idején is elegendő tartalékkal rendelkezzenek. Az elkövetkező öt évben a gázvezetékek hossza 30 000 kilométerrel növekszik. lőtt lehetőségük a tervszerű taka.: íos kodásra —, annak is főként a létbiztosítás, a mielőbbi talpraállás volt a célja, — addig napjainkban bútorra, autóra, társasházra, háztartási kisgépekre, tv-re, külföldi Utazásra takarékoskodnak az emberek. A takarékbetétek növekedésének üteme legszembetűnőbb az iparvidékeken és a két városban. Az egy főre jutó átlagos megtakarítás legmagasabb a salgótarjáni (3233 forint és a balassagyarmati (2840 forint) járásokban. Legalacsonyabb a rétsági (1946 forint) és a pásztói (2200 forint) járásokban. Megyénk betétállománya az év első felében is tovább növekedett. Fél év alatt csaknem 55 millió forint az emelkedés összege, ezzel a takarékbetét-állomány elérte a 710 millió forintot. Vácott az Elhurcoltak terén dolgozik a tizenhat emberből álló brigád. Építők. Munkahelyük az a tízemeletes bérház, amely szinte észrevétlenül nőtt ki a földből. ök maguk ügy mondják, mindig szem előtt Mert nagyon kell a lakás, az emberek számon tartják mennyit emelkedtek a falak hétről hétre. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Palko- vics-brigádja minden elismerést megérdemel. Nemcsak azért, mert munkájával kiérdemelte a Szocialista címet, és az aranykoszorús jelvényt, hanem azért is, mert ebben a közösségben nincs baj a munkafegyelemmel, a tervtel jesítéssel F.z pedig nagyon sokat jelent. Tizenhat ember együtt a nap nyolc órájában. Tizenhat életsors, ugyanannyi jellem. Közöttük hat nő. Az építés még férfi számára sem könnyű munka. Ott kell állni akkor is a falnál, ha fúj a szél, esik az eső. vagy éppen harminc fokos a kánikula. Az asszonyok, lányok pedig kivétel nélkül segédmunkások. Ami annyit jelent, hogy nehéz lenne ösz- szeszámolni, mennyit emelnek, cipekednek, jönnek- mennek naponta. Emellett a brigád tagjai „bejárók’ A balassagyarmati járás sok községéből utaznak naponta Vácra, este oedig vissza. A brigádvezető, Palkovics István például Horpácsról. Kevés beszédű ember, nehéz szóra bírni. — Annyian elmondták, amikor az életükről kellett beszélniük, hogy már gyermekkorukban kezdtek dolgozni. Az én történetem is amolyan „szokvány” történet. Tizenhárom éves koromban álltam először a fal mellé. Mégis azt. mondom. ez a legszebb szakma, ami létezik. Jól összekovácsolódott. szorgalmas' brigád a Palko- vics-brigád. A kőművesek mellett egyforma megbecsülést kapnak a brigád asszonyai is. Nemcsak a munkában, hanem azon kívül is Szavuk van, számítanak rájuk. Mi tesz egy brigádot jó közösséggé7 Nehéz meghatározni. A közös munka mellett a közös tanulás és szórakozás is— A Palkovics-brigad minden tagja részt vesz ősztől a szakszervezeti oktatáson. Három átképzős kőműves munkáját pedig segítjük Hathónapos tanfolyam után szakrnunkásoklevelet kapnak... A brigád három tagja a közelmúltban ellátogatott Kárpátukrajnába egy társas- utazással. Uzsgorodon természetesen szovjet építőkkel is találkoztak. — Érdekes dolog lenne egy kis tapasztalatcsere — mondja Palkovics István. — Ami engem illet, mindig szerettem új dolgokkal ismerkedni. Szívesen dolgoznék Uzsgorodon valamelyik építkezésen két-liárom hetet. Biztos vagyok benne, hogy sokat tanulnék. Az asszonyok elmesélik, ha munka után kis szabad idejük marad, kézbe fogják a horgolótűt. Készülnek a , vietnami gyerekeknek szánt takarók. Ha már „nemzetközi” kérdéseknél tartunk, közbeszól a brigádvezető: — Arról beszélgettünk a napokban, hogy kérni fogjuk: a brigádunk szeretné felvenni Dobrovolszkij űrha- iós nevét- Aranykoszorús brigád vagyunk. nem hoznánk szégyent erre a névre. •. Cs. E. NOGRÁD - 1971. július 13., kedd 3
