Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

A mii 11 Hepencsénybeo is kötelez ' A BENTLAKÓ tősgyökeres ség... A szemléleten kellene gazdasági, téeszproblémát herencsényi párttagok, de pár- változtani — fűzi még hozzá beszélünk meg. tonkívüliek is állítják, hogy kisebb szünet után. Majd így Szalai István: — A pártta- szerte a balassagyarmati já- fogalmaz: gok egy részé nem bír lépest rásban aligha volt erősebb — Nem látom a szervezés tartani a fejlődéssel. Sok pártszervezet, mint ebben a értelmét. Talán lenne a falu- olyan dolgot nem értenek községben. A felszabadulást ban egy-két ember, aki be- már meg, ami pedig törvény­követő években a Magyar lépne a pártba, de van olyan szerű. Pedig az alapszervezet Kommunista Párt helyi szerve- is, aki nem is felelne meg a tagjai zömmel régi, kipróbált zete több mint kétszáz tagot Szervezeti Szabályzatban leír- párttagok, nagy tapasztalattal számlált. Aztán mindig keve- taknak. így hát, vagyunk ma- rendelkeznek, sebben lettek. Az idősebbek gunknak. Ezek után azt a kérdést te­eltávoztak, sokan kivándorol- Ennél a beszélgetésnél ott szi fel önmagának is az em- tak a faluból. De a szocializ- volt Veres János, a tanácski- bér: közömbösek lettek a he- mus eredményeit fenyegető rendeltség vezetője, az alap- rencsényi párttagok? Ez nem ellenforradalom után is félszáz szervezet egyik vezetőségi igaz. Az azonban már igen, felett járt a párttagok száma! tagja is. hogy ott, ahol nem biztosított Azóta csak csökken a párt- Hosszú ideig foglalkoztattak a pártélet, ahol az előírt ve^ tagság Herencsényben. az itt elhangzottak. Elhatároz- zetőségi- és taggyűlést ugyan — Községünk nem nagy, tam, hogy az alapszervezet megtartják, de azon túl nem alig ezer két száz lelket szám- több tagjával szót váltok miért tesznek sokat, lehet, hogy kö­lálunk, így az alapszerveze- topog egy helyben a herericsé- zömbössé válnak az emberek, tünk sem lehet nagyobb a je- nyi alapszervezet, miért nem A pártszervezetnek nincs lenleginél. Most huszonkét tudják erősíteni soraikat fia- munkaterve. Nincs elképzelés tagja van a pártszervezetnek, talokkal, a párttagságra éret- a tagépitő munkára, hogy kik- amit öttagú vezetőség irá- tekkel. kel foglalkozzanak, kiket bíz­nyít — mondja Szalai János. Kalmár István: (1951-től zanak meg közösségi munká­a községi alapszervezet titká- tag) — Elmennek a fiatalok val, hogy később méltóak le- ra. a faluból. Fiatalokat alig ta- gyenek a párttagságra. így Ezt talán el is lehetne fo- lálni a téeszben, akik vannak aligha lehet előbbre lépni, gadni, de azt semmiképpen is a szereidében dolgoznak. Ahol nincs elfogadható szer­sem, hogy ennél az alapszer- Sokan lemorzsolódtak, mert vezeti élet a pártban, ott nem vezetnél négy év óta egyet- sokallják a tagdijat. Az is lehet csodálkozni azon. hogy len tagot sem vettek fel a párt- igaz, amit a titkár elvtárs ko- csak névlegesen működik ba, sőt négyet töröltek soraik rábban említett. Sokan nem KISZ-szervezet, s a többi tár­közül. Kiléptek részben azért, tudják rendezni hovatartozá- sadalmi és tömegszervezet is, mert nem fizettek tagdíjat, sukat. Azon sem lehet csodálkozni, nem vettek részt a párt ren- MAGYAR Sándorné: (1947- hogy a termelőszövetkezetben dezvényein, részben mert se- tői tag) — A nők Balassa- sem találhat az ember Szocia- hogyan sem tudták még ma- gyarmatra járnak dolgozni, lista címért küzdő brigádot, gukban sem rendezni a párt- Akik meg itthon vannak? ami pedig igen hasznos az hoz, illetve a valláshoz való Többet kellene velük foglal- emberek formálására is. Az viszonyukat, elsősorban a csa- kozni. A legutóbbi faggyúié- egy helyben járó pártszervezet Iádon belül. sen felvetettük a hittanbeíra- munkája rányomja bélyegét a Furcsa képet kap az ember tást, meg a tagdíjfizetést, munkára, teret biztosít más, akkor is, ha az alapszervezet Sajnos, nálunk sokan nem ér- szinte káros szemlélet érvé- tagjainak összetételét vizsgál- tik meg, hogy a párton belül nyesülésének, térhódításának, ja, ahol nagyon is jelentkezik a vallás nem magánügy. A Pedig Herencsényben lenne az elöregedés jele. Harminc fiatalok? A KISZ-élet is csak mit tenni a pártszervezetnek, éven aluli párttagot például formális, ugyanúgy, mint más Sok mindent kellene tisztázni nem lehet találni. A 22 tag társadalmi, vagy tömegszer- az emberi fejekben, közül csak kilenc fizikai dől- vezeté. Nem is tudjuk, hon- Ami kialakult Herencsény- gozó, többi vezető ember, ér- nét kezdjük tagépítő munkán- ben, azért nem egyedül az ott telmiségi, vagy egyéb kategó- kát. Nékem is több esetben élő párttagok a felelősek.1 Na- riájú. A két nőtag közül az mondták már az asszonyok: gyobb segítségre lenne szüksé egyik már nyugdíjas asszony, mennyivel van neked több gük a járási pártapparátus ré­— Furcsa, de talán úgy hogy tagja vagy a pártnak? széről, hiszen a 22 párttag van, hogy közömbösek lettek Van ráérő időd, hogy a ren- legtöbbje tenni akar a párt- a herencsényi emberek — dezvényekre járj, — meg sok élet fellendítéséért. Vezetőségi vallja Szalai János párttitkár, más ehhez hasonlót. Valahon- üléseken, taggyűléseken, egyé — Azt mondják, dolgozhatnak nét azonban el kell indul- ni beszélgetéseken várnák < ők úgy is, ha nem tagjai a ni... járás még nagyobb, hathatós pártnak. Ügy fogalmaznak, Majoros János (1947-től tag) segítségét. Tenni kell, s mi­hogy miért kössék le magú------Szép dolog, csak nehéz nél előbb, annál jobb, hiszen k át a párttagsággal járó kö- párttagnak lenni, így beszél- a herencsényi kommunisták is telezettségekkel. Még vala- nek az emberek. Mostanában tudják, hogy a múlt kötelez mit: korábban megfelelő he- nem kapunk megfelelő párt- A KÖZSÉGI pártszerveze- lyére tettük a párttagságot, munkát sem, nem adnak meg- tekben a falu legjobbjait fá­sok mindenbe volt beleszóld- bízatásokat. A döntéseknél lálja meg az ember. Élcsapat' sunk, most nem szükséges sem veszik figyelembe a párt- nak kell lennie Herencsény. párttagság ahhoz, hogy valaki tagok véleményét. Igaz, itt ben is. Egy kis segítséggel, valamilyen vezetői poszton van a funkció jegyzék, csak- hasznos tanácsokkal pedig ez dolgozzék. A párttagok el- hát... az élcsapat is képes a falu Várnák, hogy egy kicsit elő- Szandai Vince: — A tag- vezetésére, a helyi politika nyösebb helyzetbe kerüljenek, gyűlésen sem szólnak hozzá alakítására ebben a faluban. Talán innét az érdektelen- az emberek, csak akkor, ha is. Somogyvári László Romhányi ötösfogat Jóban, rosszban együtt tartott az öt barátnő. Majdnem úgy, mint a mesében. Azért csak majdnem, mert nem ódivatú, mesebeli figurák ők, hanem ízig-vérig mai lányok. S mert jó barátságukat mindenki ismerte, emlegette, nem is nevezték őket másként mint a romhányi ötösfogát- nak. Egy évvel ezelőtt elváltak útjaik. Na, nem mintha össze­vesztek volna, ilyesmiről szó m volt. Hanem kezükbe Teknős Ica: „Az ínyenc-klub kapták a felnőtté érésüket igazoló okiratot, s ettől fog­va más-más pályára készül­tek mind az öten. Teknős Ilona világéletében szerette az irodalmat, most is lelkes olvasója az Űj írásnak. Mégis matekból és kémiából felvételizett, mert végül a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola mellett döntött, Mácsik Klára az Iparművé­szeti Főiskolára. gondolt nagy vágyakozással, most magyar— angol szakos Egerben. Nagyon jól érzi magát, nem bánta meg. összerázott minket” velünk, többiekkel, hogy más­fajta környezetben nőttek fel, mint mi. Olyan szellemi fö­lénnyel indultak, amit mi ne­hezen tudunk behozni. — Jobban is tanulnak? — kérdez közbe Ica. — Azt nem! — szól rá nem kis büszkeséggel Klári. —* Csakhogy őt a maguk jelesei­ért, négyeseiért fele annyit sem dolgoznak, mint én. S ha a szellemi fölény az övék is, az erkölcsi a mi oldalunkon áll, éppen azért, mert sokkal jobban megküzdünk minde­nért. Kicsit elgondolkozik, aztán vidáman, fürgén rá vág ja: — Na bumm, majd keresek magamnak olyan barátnőt, aki nem érezteti velem a gyerek­szobáját! Teknős Ica elcsodálkozva hallgatja barátnője beszámo­lóját: — Nálunk ilyen nincs.1 Együtt jár az egész csoport az Egyetemi Színpadra, az előadói estekre, jól megértjük egymást. Kéthetente ínyenc- Mácsik Klári: „Miénk az er- klub van nálunk, táncolunk, kölcsi fölény” különleges ételeket főzünk, legutóbb indiai menüt készí­tettünk magunknak. A külö­, , , . . , . , ,, nös-bolondos klub jól „össze­annak, hogy kis gimnáziumból rázott» mintoet. jöttem. Sot, a híres-neves, meg "magát, a kecskeméti óvó- na6£ , iskolákban végzettek Balázs Lujzát nem talál- nőképzőben járta ki az első sokkal többet rontottak, mint tűk otthon, Romhányban. De £vet_ en. olvastuk levelét, amelyet rét­Balázs Lujza Pécsről írja haza leveleit, az Orvostudo­mányi Egyetem elsőéves halh gatója volt az idén. Gebier Vali imádja az ap­róságokat. Nem is tagadta Paulovits Klárának nem si­került az első felvételi. Most még egyszer „nekifut”, Eger­ben, a próbálkozik, ezúttal már a levelező tagozatot pályázza meg. ^ , ,, . sági osztályfőnöknőjének,- Én sem panaszkodható*: Kaári sándornénak írt Pa_ naszkodik benne, hogy „beka­pott” a vizsgán néhány köze­. . „ „ . . szép dolog. De nagyon „razö­kiegyensulyozottsagot voltak az év végi vizs_- Az volt a mi nagy gák> jövőre biztosan fakijavit_ Mind az öten kitartóan küz­GYURKÓ GÉZA: Ha péntekjükkor Firenze Szombat; Velence (4.) r Velence olyan::: olyan, amilyen. Amilyennek a bae- dekerek százezerszer leírták. Közhely hallani róla, még na­gyobb közhely olvasni, de lát benne, és hogy a benne la- ősi város kevés lakója mond kók élnek is. hatja el ezt magáról. Ma 120 többé itt lakni. Hogy mit hoz Idegenvezetőnk, aki büszkén ezren laknak a városban, né- n^k a következő évek? _Ha vallja, hogy Casanova házá- hány esztendeje 180 ezren, héke lesz, ha tovább fejlődik ban lakik, de csak a ház kö- Hová lett hatvanezer ember? az idegenforgalom, akkor so- zös benne, és Casanovában, Elmenekült! Mert szép Velen- kan, még többen jönnek el teszi hozzá gyérülő ősz haja ce, mert Velence gyönyörű, alatt színészkedő pironkodás- mert Velence magában egye- sal, nos szóval, idegenvezetőnk siti a kápráztató bizánci gaz­— fűzi hozzá Teknős Ica. Megfontolt, csaknem azt ír­pedagógiaT**főiskolán tam: megállapodott kislány, ^bTzony“nemTott beszede is nagy-nagy nyugal- ’ mat, tükröz. szerencsénk, hogy a gimiben . 14 fős osztályba jártunk, ott 3 * denek céljukért. Pedig nincs aztán külön-külön foglaíkoz- Valiról is csak két barátnő­könnyű dolguk. Szüleik fizi- tak mindegyikünkkel. Szak- je mondja el, hogy náluk a kai dolgozók, kétkezi munká- táborba küldtek minket, ta- családban már hagyomány a sok, gyermekeiket inkább nulmányi versenyeken vet- tanulás. Mindhárom testvér csak anyagi útravalóval tud- tünk részt, korrepetáltak. tanul. Nővére vörösdiplomás ják ellátni. A rétsági gimná- . szülésznő. Vali is igyekszik, zium azonban gondoskodott . maÍ nehogy szégyent hozzon a róla, hogy tanítványai ne vall- S™dor „Gebler-triumvirátusra”. janak szégyent sem a felvéte- ho^ Ica ”Eg£ XX . száza­im, sem később. dl magyar xro Sarkadi Imre nyelvének és stílusának vizs- — Nahát, ami a szégyen- gálata 6—8 novellája alapján” kezést illeti, hát erről aztán című dolgozatával az ország J.a szó sem lehet — tiltakozik legjobb hatvan diákja közé élénken Mácsik Klára. Ami- került. Balázs Lujza biológia lyen élénk ez a megjegyzése, dolgozatával jutott be az or- már ritkán találkoznak. Tek­ugyanolyan lelkes minden szágos tanulmányi verseny nős Icát és Mácsik Klárát is megnyilvánulása. Kérdéseit is második fordulójába. Gebier csak véletlenül találtuk ott- szinte meglepetésszerűen sze- Vali pedig országos 33. lett hon nemsokára ők is utaz- gezi neki a „kiszemelt” part- földrajzban. nak. Szétszélednek a romhá­nerek. — Én például soha, egy , nyi „fogat” tagjai. Ki építő­percig sem éreztem hátrányát .. Nekem még külön jól táborba megy, ki nyári gya­jött, hogy „elit csoportba ke- korlaton vesz részt, rültem a főiskolán — meséli Klári. — A mi csoportunkban s bár külön utakon járnak senki sem „uvézett”, majd- már, az öt lány barátsága a nem 4 egész lett a csoport- régi maradt. A szeretet is, átlag. Persze, vannak azért amivel a jó öreg alma mater - ennek az „elitségnek” hátrá- ről szólnak. Arról az iskolá- nyai is. Gyárigazgató-, meg főmérnökcsemeték a csoport­társaim, Angliában tanulták az angolságukat, s éreztetik Most már csak Paulovits Kláriért drukkolnak, sikerül­jön neki is bejutni a főiskolá­Az ötösfogat tagjai most ember emberi mivoltát i ennek hódolni, ezt megbámul­ni nemcsak illik, de aki olasz földre lép, annak szinte köte­lező is. De itt lakni... Sokan nem akarnak itt lak­ni. A legutóbbi években hat­vanezren nem akartak már ni megkapó és lenyűgöző, megmu ta tván mindent, ami dagsagot a gótika fenséges _ _ . " . •/ O • Irrt+ftlnnrv nn-W ____Ji______ _: J___. __________ 1___'_____1 __ r L ondonban hej, van számos utca ... Velencében is! Mert a közhiedelemtől eltérően a velencei ember nem andalog a gondolában a „Sole mio”-t énekelve, vagy ha andalog és énekel, mint szombat este ide egy napra, egy hétre, tu- ristaútra, nászúira, szájtáti bámulásra. Nos, akkor ott ma­rad a halárus és a trattória tulajdonosa, itt marad a va- porettó vezetője és a gondo­lás, a fagylaltárus és itt ma­kötelező, zeg-zugos utcákon, és rideg nyugalmával, a mó- apró hidakon, arasznyi szé- rók pepecselő színérzékét, a les kanálisok mentén és át- kora barokk szemet, agyat cipel bennünket keresztül-ka- pezsdítő felszabadultságával.' radnak a kis butikok tulajdo- sul a városon. Mert Velencét nézni gyönyö- nosai és a Rialtón... És itt — Kérem, a velenceiek gya- rű, de lakni benne... maradnak azok is persze, akik log járnak. Nagyon sokat gya- A baedekerek illedelmesen azokból élnek, akik az idegen­négy gondolának egy énekes !.ogoí.I?ak ~ torPan meg egy elhallgatják, hogy a nászru- fo^aJ.°m.b.01 élnek: és négy gondolás akkor w ........._ ____ kisebb „campuson”, mert a hás Velence szoknyája alatt... Mert, lám, a béke is létre­e zt bérbe teszi. Munkában. És 3°,é§ tudif> miért, de mező- hm... Hogy, szóval, a magával hozhat láncreakciót! nem is szépen. Hát lehet szív- nek nevezlk a legkisebb teret, ragadó szépségű csatornák De akkor sem lesznek 120 bői pénzért énekelni? mert a tér név csak egynek, a szennyet is ragadnak maguk- ezren. Piazza san Marconák van fenn- kai, lévén egyben a város Egy háborús pánik? Hideg- Komoly aggodalommal fi- tartva. A „mezőn” egy árva szennycsatornái is. Hogy háborús feszültség? Mord és gyeltem, mikor fordul be ha- fűszál se, csak ötszáz, vagy ezekben a csatornákban csak merev elzárkózás országok és nyatt-homlok a felső cét ki- tán’ ezeréves kockakövek és szerelmükben csalódott halak az országok turistaforgalmai eresztvén, önmagát a vízbe körben házak a XV. századból, találhatók, akik ide jönnek a elöl- Ez Velence gyors halálát eresztvén, a Canale Grandébe házak a XIII. századból, amott mérgezett víztől gyors és fáj- jelenthetné, e bárból szabadult bérénekes, egy egészen fiatal ház a XVIII. dalommentes halált keresve. Sötét a kép és illetlen is? De ne gúnyolódjunk rajta, század elejéről... — Szép, És azonnal találva is! Arról Lehet. De megszerettem, Velence, az ősi Velence hal- ugye? Az a nagyszerű ebben meg egyenesen szentségsértés megcsodáltam ezt az ékszer- doklik. Szép és Hosszú haldok- a városban, hogy egyetlen té- egy önmagára valamit is adó dobozt, nem szagolni, de néz- lás elé néz —, s nem, most ren is megtalálható a teljes útikalauznak szólni, hogy ni jöttem, nem élve itt éve- nem a süllyedő Velencére ezredév... amint közeledik a nyári négy- ket> csak szájat tátani napo­gondolok. Bízom a tudomány- — Ezek múzeumok? — kér- ven fok, úgy lesz egyre kibír- híd­ban, tudom, hogy a világ tu- di valaki mellettem. hatatlanabb Velence levegője Í*I dó® _ társadalma összefogva — Múzeumok? — horkan —aszag miatt, mint ahogy á Ha vasárnap: akkor ez Bu- megtalálja a megoldást: a cö- fel velencei vendéglátónk, nyári hőség előtt Velence pá- dapest., Ferihegy. Egy órával löpökre épült, a szigetekre Ezek kérem, bérházak. Laka- rás levegője eszi-eszegeti, ezelőtt Velencében vakítóan egykori barbárjai elől mene- sok. ^ Én is ilyenben lakom, freskóit, festményeit még az tűzött a forró nap. Itt esik kült város múltját megmentik Én jól és kényelmeseen lakom épületek ősi köveit is. az eső és hűvös van. Senki a jövő számára. Egy város — teszi hozzá jogos büszke- Csodálatos város Velence, se bánja. Itthon vágyunk. &i. V 87 elet: a henne la- seggel. ............... Az ember diadalát példázza. Megkezdheti az emlékek k ók élete, az hogy laknak Mert a haldokló Velence, az Kitartását. Szépérzékét, Az emésztését. (VÉGE) ról, amelytől olyan gazdag út- ravalót kaptak. Szendi Márta — Bácsi, tessék adni ötven fillért — szól rám félénken egy jól öltözött, „dagi” kis­lány a Pécskő Üzletház tera­szán. — Nekem sincsen — mon­dom önkéntelen. Mert élvből nem adok pénzt kéregető gyerekeknek. Másrészt, nem jut okosabb az eszeimbe. Csak néhány lépési után döbbenek rá, ezek után mit is gondolhat a gyerek? Hogy micsoda hazugok a felnőttek. Nincs ötven, fillére, amikor a vak is látja rajta, hogy lega­lább ölt—hat forint csörgede­zik a zsebében? Szép kis fel­nőttek ezek! De, hát kezdjek dl neki magyarázkodni? Hogy a ké. regetés csúnya dolog? Hogy kérjen az apukájától, vagy az anyukájától? Hogy nekem is van. akinek adjak? Amikor visszanézek, a kis­lány éppen a soros járókelőt környékezi. Ettől kicsit meg­nyugszom. Ügy látszik, még­se érte olyan nagy megráz, kóditaitás... Csak különlegesség van Mértéktartó ember vagyok. Mindenből az egyszerűt ked­velem. A kirívó dolgokat el­kerülöm. Nem hordok vállig érő hajat. Nem öltök rojtos nadrágot. Nem rendelek piszt­rángot a Hotel Initeroonitinen- tálban. Hátha nem tudnám kifizetni. Ha valami ínyenc dologra támad gusztusom, többnyire beérem egy tölcsér fagylalttal. Csak az zavar egy kicsit, hogy a cukrászdák e nya­lánkságból csupa különleges­séget kínálnak. Ki ne látta volna meg a hívogató .táblács­kát? „Mai fagylaltkülönle­gességeink: vanília, dió, cit­rom...’* 1 , De mitől különleges? S ez még nem minden; Az emlber kíváncsi természetű. Vajon, milyen lehet egy adag nem .különleges” fagylalt? Talán, bizony ugyanaz, ki­sebb tölcsérben? —is NÓGRÁD - 1971, július 11., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom