Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-11 / 162. szám
« rA balassagyarmati Szabó KtSz a régi, elavult üzemeiből rövidesen átköltözik az AGRO- KER volt telephelyére, amelyet négy és fél millió forintos költséggel felújítottak. A gépi felszerelésekre hatszázezer forintot költött a szövetkezet. Többek között automata villanyvasalógépet vásároltak, ezenkívül egy magyar találmányit vasalóberendezést, valamint tizenkét darab gyorsvarrógépet. A felújított épületben korszerű munkatermek várják a dolgozókat, ahol megfelelő szociális létesítményeket is építettek. A kivitelező munkákat a balassagyarmati Építő Ktsz végezte. Az új épületbe két hét múlva szeretnék megkezdeni a termelést, százhúsz főt foglalkoztatnak majd. Koppány György felvétele A Kuznyeck i-medence 250« évfordulójára kertváros megszületett... ' ELÚSZNAK a repülőgép tettel és röviden ZAPSZIB- hogy az ausztriai turnén; egy szárnyai alatt a meddőhányók, nek titulálnak. előadáson forrón ünnepelték ezek az ember alkotta halmok, Tizenhárom éve. hogy ide az a szibériai amatőr balettmű- melyek sok, sok kilométernyi- Antonovszki placcra, tizenöt vészeket, azt azonban seho- re elhúzódnak Leninszk-Kuz- kilométernyire Novokuznyeck- gyan sem hitték el, hogy Ta- nyeck, Belovo, Kiszeljovszk tói, megérkezett az önkéntes raszov — egyszerű munkáskörút. Aztán a hegyek közül, ifjúsági építők első csoportja, ember... „ön profi művész” a Tom folyó völgyében elő- élén Obojnyicsenko építésve- — mondták neki. Vaszilij en- bukkan Novokuznyeck. zetővel. Tizenhárom éve fo- gedélyt kért, hogy átvehesse Három évszázadon át szuny- lyik ez a példátlanul hősi egy toronydara kezelését, s nyadt Kuznyeck A Nagy Ok- Komszomol-építkezés. Az or- akkor ismét felcsattant a taps. az szág minden részéből idese tóberi vihar előestéjén egyik szibériai újság így írt reglett ezernyi fjatal tizenhá- róla: „Kuznyeck a Tomszki rom éves kollektív erőfeszíté- tartomány legelmaradottabb se. És a pusztaságon egy új városkája. Elrongyolódott há- gyárnegyed utcasorai szület- zacskák, beszakadozott, csupa- tek lyuk zsindelyes tetők jelké- Az új építmények közt van pezik »■gazdagságát’“”. három nagyolvasztó, egy köA Nagy Október, majd az zülük a legnagyobb az országelső ötéves tervek felforgat- ban, itt helyezték üzembe ták a város életét. A város Szibéria első konverterét az újjászületett. A Tom bal part- acélöntéshez; hatalmas hen jára ezernyi — tegnap még gerművek dübörögnek itt... paraszt — építőmunkás érke- S, hogy, hogy nem, az épí- zett Lábbelijük bocskor, vagy tés rohamtempója nyomán rongyos csizma. Gépeik: lapát, fiatal kohászok is hatalmas csákány. De hitték, hogy az iramot diktáltak kezdet kezde álomból, az ő álmukból való- tétől. Az előirányzottnál hátság lesz: megépül a gigantikus szor-nyolcszor rövidebb idő acélmű, egy csodálatos város, alatt elérték a berendezések És a város megszületett. La- tervezett teljesítőképességét, kossága a szovjet hatalom Novokuznyeck előtt nagy jö- éveiben megszázhússzorozó- vő áll. Határai mind jobban dott! Valószínűleg Önök, ked- terjeszkednek. Már most több vés barátaim is hallottak már mint félmillió ember él falai a négyszeres Munka Vörös közt. És ennél is másfélszerte Zászlaja-rendes Kuznyecki többen lesznek. Teljesen át Acélkombinátról. Ez a gyár- alakul a városközpont is, ahol óriás a kiemelkedő metallur- magas épületek, bevásárló köz- gus, Bárgyin akadémikus irá- pont, szállodák, filmszínházak nyitása alatt épült, és • kelt lesznek. életre. A kombinát húsz Szó- Ebben a városban persze cialista Munka Hősét nevelt nemcsak termelési rekordokat ki. Hetvenhárom Lenin-díjasa képesek elérni. Tudnak itt az és Állami-díjasa van. és körül- emberek szépen, kultúráltan belül ezerkétszáz Kiváló Ko- pihenni is. Híre van, hogy hásza. város lakói mennyire vonzódJelenleg is a termelésben "ak az öntevékeny művészetdolgozik tíz „házi” kandidá- “eZ- ^arrn|nc klubban és műtus, és mintegy száz mérnök velődési házban több mint ti írja kandidátusi disszertáció- zenötezer amatőr művész te- ját. Keresni kell az olyan fő- vékenykedik. Van itt népi iskolát, ahol ennyi tudós és drámai színház, miniatűrszín- tudósjelölt van. ház. öntevékeny szimfonikus .. ’-Így most már bizonyára zenekar- De a legelképesztőbb — J az, hogy a varosban egyetlen hogy ebben a gyárban annyi Ez alkalommal munkásművészetéért. .. 3. Kotljarov, a TRUD kemerovói tudósítója Pétév után A7 illán sem lesz egyszerű a zárszámat\i) lucu dás azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek veszteséggel zárták a múlt esztendőt. Törleszteni valója több szövetkezetnek is akad, de közülük 16 sehogyan sem tudott megbirkózni a kedvezőtlen adottságokból fakadó újabb és újabb gondokkal. A hiányzó százezreket milliókká duzzasztotta a szeszélyes idő, némely gazdaságban az erélytelen, gyenge vezetés, a szervezetlen munka. Összességében a nógrádi szövetkezetek jó 53 és fél milliós veszteséggel és alaphiánnyal zárták a tavalyi évet. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kora tavasszal értékelte a veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetét. Nagy gonddal és körültekintéssel járt el. A gazdálkodás zűrzavarából nemcsak az okokat hozták felszínre, amelyek a kritikus helyzetet előidézték. Példás hadrendben felsorakoztatott, hasznos tanácsokat „küldtek” a szövetkezeteknek. Olyanokat, amelyek segítségével kiláboIhatnak a legnyomasztóbb gondok tengeréből, s egy idő múltán zavartalanul folytathatják tovább a közös munkát, a gazdálkodást. Az első lépés jól sikerült. Hozzáértő szakemberekből alakultak a szanálási bizottságok, és késedelem nélkül munkához láttak. Felmérték a veszteség nagyságát, kibogozták hol vétették el a lépést a vezetők, és hol a tagok. Tanácsokat adtak, hogyan rendezhetik a leggyorsabban a termelőszövetkezetek, meglehetősen szétzilált termelését, pénzgazdálkodását. Mire elérkezett a tervtárgyaló közgyűlések ideje, a bizottságok többsége elkészült a munkával. A szövetkezeti vezetőkkel, a közgyűléseken a tagokkal ismertették észrevételeiket, s közreadták javaslataikat is a közös munka javítására. Nem kétséges, a legfontosabb intézkedés az volt, hogy valamennyi tsz-ben megteremtsék az idei gazdálkodás pénzügyi alapjait. A‘járási, a megyei szervek a döntésnél messzemenően figyelembe vették a szanálási bizottságok ajánlásait. A veszteség jelentős részét, csaknem 33 millió forintot, szanálási hitellel rendezték. Meghaladta a 14 millió forintot az állami támogatás összege is. Nem egészen 6 millióban jelölték meg azt a pénzt, amelyet még az idén pótolniok kell a szövetkezeteknek. Ügy, hogy az adottságokhoz igazítják a gazdálkodás szerkezetét, szervezettebbé és hatékonyabbá teszik a munkát, s a teljesítmény után számolják a tagok és alkalmazottak jövedelmét. Tíz termelőszövetkezetben egyik-másik, vagy esetleg több vezető, szakember leváltását tanácsolta a szanálási bizottság, s ez találkozott a tagság egyetértésével. Egyetlen gazdaságban sem úgy láttak 'munkához, hogy teljes „őrségváltást” követeljenek. Erre nem is volt szükség, hiszen a termelőszövetkezeti vezetők többsége jól ellátta, s ellátja ma is feladatát. Csak azokban a gazdaságokban ajánlották a cserét, ahol a kedvezőtlen adottságok, a szeszélyes időjárás okozta bajok szinte eltörpültek a vezetők felelőtlensége, gondatlansága, hanyagsága mellett. így került sor a vezetőség üjjáválasztásá- ra Karancskesziben és Pásztón, így lett új elnöke a szandai, a nőtincs! termelőszövetkezetnek. Pásztón, de Szandán és Nőtincsen is, esztendők óta kozmetikázták, \ szépítették a gazdálkodás mérlegét. Meggondolatlanul, felelőtlenül döntöttek a termelőszövetkezetet, a tagokat érzékenyen érintő kérdésekben. Milliókat költöttek például állatszállások építésére Pásztón, amelyekbe elfelejtettek jószágokat kötni. Több mint másfél millió forinttal túllépték a lehetséges munkadíjszintet, de az alkalmazottak kielégítetlen igénye mégis bírósági ügyet kavart. Az intézkedéseket, a termelőszövetkezetek döntő többségében támogatták a tagok. Megnyugodtak a felzaklatott kedélyek, megindult és megfelelő ütemben halad a munka azóta is. A féléves tapasztalatokból méltán vonhatjuk le a következtetést: a múlt évet veszteséggel zárt termelőszövetkezetek többsége talpra állt. Ha itt-ott botladoznak is lépéseik, mégiscsak elindultak a kibontakozás útján. Az kétségtelen, hogy sokat segít az időjárás, amely jóval engedékenyebbnek látszik a tavalyinál Azonban a leglényegesebb mégás csak az a változás, amely a szanálási bizottságok ajánlására, a szövetkezetek belső életében történt. Megerősödött a vezetés, megfontoltabbak a döntések, szervezettebb és fegyelmezettebb a munka. Átgondolt pénz- gazdálkodást folytatnak, zavartalanul megkapják a tagok, az alkalmazottak havi részesedésüket. Értelmetlen volna azonban eltagadni, hogy néhány szövetkezet enyhülni nem akaró gondja, az elmúlt fél esztendő után is, zavarja az egyébként szépen alakuló összképet. S mindez azért van így, mert amikor lehetőség kínálkozott a veszteség végleges rendezésére, a vezetők nem mutattak túlságosan nagy buzgalmat arra, hogy a szanálási bizottságok vizsgálódásuk során eljussanak a bajok gyökeréig. Valószínű, hogy rosszul értelmezett önérzet késztette őket arra; a hallgatás porát szórják rájuk. S íme, elég volt egy erősebb fuvallat, hogy ezek a gondok újra láthatóvá váljanak. Nagylócon szinte valamennyi munkával elkéstek, s így a termés várhatóan kevesebb lesz a tervezettnél Ez bizony nem csökkenti a tavalyi veszteséget. Karancsságon sem sikerült eddig túllépni a tavalyi pénzgondokon. S félő, hogy ezt az esztendő végéig sem tudják megtenni, hatékonyabb segítség nélküL nehéz esztendő után azonban a gazdaságokban sem ígér könnyű hónapokat a hátralevő fél esztendő, ahol fegyelmezetten, szervezetten dolgoznak. Még inkább igyekezni kell tehát ott, ahol mindmáig nem sikerült rendet tenni. A szövetkezeti vezetők és a tagok maximális erőfeszítésére, a megyei tanács, a járási hivatalok gyors, és hatékony segítségére van szükség. Mert minden nap késedelem után. újult erővel támadnak a gondok. S, ha nem vigyáznak, könnyen előfordulhat, hogy megzavarhatják a mostani zárszámadást is.’ / . i Víncze Istvánná A tavalyi Önök is sejtik, honnan van az, _____„ui______ __x_i_________í hivatásos balett-tancosokat f oglalkoztató színház szovjet és világrekordot állítottak fel a termelésben, a nyersvasöntésben, acélöntésben, és hengerlésben. Mr] sincs, van viszont két népi balettszínháza, amelyekben a balett-táncosok „civilben” építő munkások és kohászok. A VÁROS egyik köztiszteletben álló polgára Vera Fjo- NÄLUNK, országszerte, és a dorovna Pavlovna, a balett külföldön is jól ismerik a ihletett és lelkes népszerűsí- Szovjetunió egyik legnagyobb tője, az első népi színház lét- alumíniumgyárát, a Munka rehozója. Ezért tüntették ki az Vörös Zászlaja-renddel ki- OSZSZK Érdemes Művésze tüntetett Novokuznyecki Alu- címmel, a „Tisztelet jele” ér- mínium Kombinátot. És az demrenddel. Tanítványai, a már csak természetes, hogy csoport szólistái — Valentina sokan hallottak hazánk har- Baradulina tanítónő, ‘ az madik acélművi bázisának OSZSZK Érdemes Kultúr- zászlóvivőiéről, a nyugat-szi- munkása, és Vaszilij Tarászov bériai gyárról, melyet szere- toronydaru-kezelő. Történt, Az esztergályos teljesítménybérben dolgozik. Ha üzemhiba támad, áll a gép, és áll az ember. Amíg a karbantartó kijavítja a gépet. S minden tétlenül töltött perc a fizetési borítékot vékonyítja. Érthető az esztergályos aggodalma. Vajon hozzá tud-e látni késlekedés nélkül a Vitatkoznak a karbantartók máját, meg á raaporteeartSt, ha biztosat akarsz tudni ök ott voltak.;; Csak gyáron belül Abban mégis valamennyien egyetértenek, hogy a mostani béremelés nem egyenlíti ki a karbantartó a javításhoz? vennénk’ hoftf vaiakieiúsz- portvezető. — Pedig azóta so- szakmunkások közötti indoké .. _ " C7Pn S3 tűi locltmonmrnl 9 TJo Iran eiSiX+l-nilr a. . « .. „ __ . U gyeskezu ember jön-e, aki különbséget. szón a teljesítménnyel? Ha kan rájöttek, hogy az üzem latlan kereseti hamar földerít? a''hibát, “fc gében ki is szalad valaki „lelke” a zavartalan terme- Mi akkor a megoldás? A kiigyekszik minél gyorsabban száj^1} egy-egy ilyen meg- lés első számú feltetele: a jó lépés? Még azt is felvetik, jegyzés, azért még cserben karbantartó. miért kaphat több fizetést nem hagyja a másikát. elvégezni a munkát? De, ha ennyire fontos a karbantartók munkája, vajon eléggé megbecsüllk-e ban? — Vannak szakszervezeti az újonnan felvett dolgozó? Es a keresetek? Azt hi- gyűlések, termelési tanácsko- Áthidaló megoldásként nem őket a gyár- szem, országszerte kevesen zások és brigádértekezletek, lehetne a nekik szánt forinvannak, akik teljesen elége- Fölvetették-e már valahol tokat a meglevő dolgozók Csorba Lajos, a pásztói dettek lennének a fizetésük- ezeket az észrevételeiket? között elosztani? Szerszám- és Készülékgyár ke^> vaSy netán soknak tar- — Nálunk változatlanul egyik esztergályosa mondja: tanák. Nagyok az igények, s ~ Hogyne. Nem is egyszer csak azzal lehet játszani”, — Úgy tudom, hogy a éppen azért, mert a lehető- _ vaSJa ra rögtön valaki. hogy az átlagosnál alacso- karbantartók nem túlságosan s®gek és a vágyak egyre kö- Igeretet már kaptunk, hogy nyabb bérrel veszünk fel va- elégedettek. Hallottam már zelebb kerülnek egymáshoz, emelik az órabérünkét. Elő- lakit — mondja Bózsár Ká- olyan kijelentést, amikor azt Pénz, pénz, s még több pénz ®zor áprilisban, aztan május- roiy főkönyvelő. — Ami ma- mondta valamelyikük: azért a kellene. Jártomban-keltem- ban. Most mar harmadszorra rad, azt tudjuk elosztani. De pénzért nekik nem érdemes ben sokszor félek feltenni ezt tényleg úgy latszik, nogy lesz ez olyan, mint egy harapó- hajtani... a kérdést, mert nyomban treble valami... De kis pénz fogó. Innen is szorít, meg onmegélénkülnek a szemek, ?z> a karbantartóknak nan ^ Ha kell a munkaerő, szólásra nyílnak a szájak, és Me§ elosztani is nehéz. meg ls keU fizetni, máskép- fölizzanak a szenvedélyek. Ha a bőség szarujából le- pen nem jgn hozzánk dolgoz- Olyan ez, mintha darázsié- hetne kiemelni a forintokat, ni. A karbantartók észrevéte- szekbe nyúlna az ember. talán egycsapásra rendeződne lel többségükben jogosak. De a Dásztói karbantartók P1!ndea- P®. , »fönn” sem Nem rajtunk múlott, hogy----------------------- „ ,re a pa , 1 karbantartók- könnyű eldönteni, ki meny- június véeéie húzódott a bérkérdést. Valóban nem éri meg aa nemcsak erről van szó. nyit kapjon abból, amennyi rendezés amivel Danaszaikat j ól és gyorsan dolgozni? El- ef^‘k karbantartó nemré- van. Ki érdemel többet, ki valamelyest orvosolni tudiuk ptthetptt--^ vninmpivíkíík s.mi gcn adta be a felmondását, kevesebbet? De akad aki * - ,, ..... I Néhány házzal arrébb pár fo- még azt is vltatja; hogy ^ nnttal többet kap. A szak- többnyire valóban az érdem dolgozónak, de Nem vennék a szívükre Néhány perccel később a karbantartóknak teszem fel a ejthetett-e valamelyikük ilyen megjegyzést? A műhelysarokban tizenöt—húsz karbantartó — vil- munkások ebben a részlegben a legfőbb mérce, lanyszerelő és lakatos — ve- ■)ova^ kevesebbet keresnek. rődik össze az alkalmi beszélgetésre. — Nem hiszem, hogy a karbantartó szándékosan elhúzná a javítást — mondja Herczeg Imre lakatos. — Hiszen ismeri az esztergályos is a gépet, nem lehet azt mondani neki, hogy fél nap kell a javításra, amikor mint más termelő munkakör- ~ Kinézek az ablakon, ha Az a véleményünk, hogy a kilépés legfeljebb egy-egy sem a gyárnak, sem a dolgozók többségének nem megoldás. Ha ben dolgozó társaik. Mi ennek az oka? Bőségszaru, kis hibával arra megy valaki és tetszik problémák akadnak, a gyáa képe, akkor annak emelnek. Veres Lajos TMK-vezető indulatosan visszavág: — Hát ezt meg honnan vetted? Talán ott voltál? Minek — Talán a régebben kia- beszélsz olyanról amit nem tudja, lakúit szemléletnek is része ismersz? Kérdezd meg a egy óra alatt is meg tudjuk van ebben, amely a karban- műhely szakszervezeti bizal- csinalm. Meg aztán, „kolegia- tartást csak „szükséges litás” is van a világon. Csak rossz”-nak tekinti — fejtege- 1-----------------------------------------——-----------------n em gondolja, a szívünkre ti Farkas Antal TMK cső- | NÖGRÄD - 1971. július 11., vasárnap ron belül kell megtalálni módját, hogy a bérfeszültséget fokozatosan feloldjuk. Bizonyára nem fog máróli holnapra menni. De ez az egyetlen — ha nem is a legkönnyebben — járható út, ami egyaránt megfelel a gyár és a dolgozók érdekeinek. Kiss Sándor é
