Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-10 / 161. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NOQRÁD XXVII. ÉVF., 161. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. JULIUS 10., SZOMBAT Kádár János és Fock Jenő fogadta Mahmoud Riadót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára pénteken fogadta dr. Mahmoud Riadót, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete, továbbá Moustafa Ahmed Moukhtar, az EAK budapesti nagykövete. A baráti beszélgetés során érintették a két ország kapcsolatait, valamint az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel- keleti térségben kialakult helyzetre. Dr. Mahmoud Riadót fogadta hivatalában Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. A látogatásnál jelen volt Péter János, dr. Randé Jenő és Moustafa Ahmed Moukh- tar.1 A szívélyes légkörben lezajlott találkozón áttekintették a két ország között meglevő kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit, az időszerű nemzetközi kérdések kapcsán pedig behatóan foglalkoztak a közel-keleti térségben kialakult helyzettel. (MTI) Ludvík Svoboda látogatása áss Agárdi Állami Gassdaságban Hőpalackgyártás Nagykanizsán. Az Üvegipari Művek Nagykanizsai Gyárában fokozatosan veszik át a hőpalack és hőtár gyártását a Budapesti Ampullagyártól. Naponta 2000 darab palackbetétet gyártanak, amelyhez most már új üzem is épült. Képünkön: a literes hőpalackbeléteket ezüstözés után légteíenítik Koppány György felvétele Ludvík Svoboda hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja és felesége, valamint kísérete, pénteken, az Agárdi Állami Gazdaság felsőcikolai sertésüzemébe látogatott el. A csehszlovák vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. A csehszlovák vendégeket az üzem bejáratánál dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Maröti János, a megyei tanács elnökhelyettese és Váncsa Jenő, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte. Az igazgató beszámolt a mintegy 20 000 holdas állami gazdaság tevékenységéről, tagozódásáról. Nem kis büszkeséggel szólt arról, hogy a meglátogatott üzem, a gazdaság egyik sertéstelepe, ahol immár teljesen iparszerűen folyik a termelés. Évente 11 000 sertést tenyésztenek. A modern tenyésztési épületek iránt egyébként Csehszlovákiában is élénk az érdeklődés: az agárdi gazdaság és csehszlovák partnerei közötti együttműködés eredményeként két év alatt, több mint 80 ilyen épületet állítottak fel a baráti országban, s ez év elején öt évre szóló megállapodást is kötöttek, amelynek alapján, egyes technológiai berendezéseket, illetve szerkezeteket Csheszlovákiában, másokat Magyarországon állítanak elő. Jelenleg több telep építése folyik Szlovákiában, illetve Morvaországban. Az üzemben alkalmazott sertéstenyésztési rendszerről Tanácskozott az elnökség A tsz-vezetők felelőssége és feladatai Á szövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb kérdéséről tárgyalt tegnap Mátraszőllő- sön, a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetségének Elnöksége. Megvitatták a termelőszövetkezeti vezetők politikai, anyagi, erkölcsi helyzetét és a továbbfejlődésükkel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozáson részt vett Szoó Béla, az MSZMP Nógrád megyei. Bizottságának titkára is. A termelőszövetkezeti vezetők politikai, anyagi és erkölcsi helyzetének megvitatása azért aktuális, mert a gazdálkodás gyors ütemű fejlődése napjainkban, de jövőben még- inkább magasabb követelményeket támaszt a tsz vezetésével szemben. A jó gazdasági vezetés, a jól szervezett munka, a mezőgazdasági termelés fontos tényezője. Eeredménye- sen így lehet jól gazdálkodni. A tanácskozáson Cseh Adolf, a tsz-ek területi szövetségének titkára elmondta, hogy a tsz- mozgalom eltelt 20 évében a tsz-vezetők elévülhetetlen érdemeket szereztek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a vezetés, a parasztság új életformájának kialakításában. Munkájukkal, személyes példamutatásukkal hozzájárultak a párt agrárpolitikájának va- lóraváltásához, amely a termelőszövetkezetek gyarapodását jelentette. Az elnökség megállapította azt is, hogy a tsz-elnökök mellett, nagy szerepet töltöttek be az elért eredmények elérése érdekében az agrárszakemberek, a főkönyvelők, brigádvezetők. A fejlődésben azonban nincs megállás. Tovább keli haladni, ennek érdekében tanulni, egyre magasabb szintre emelni a gazdálkodást. Több segítséget kell nyújtani a gyenge tsz-ekben a szakemberellátásban. Javítani kell a tsz-eken belül a légkört, hogy a tsz-ben dolgozóknak kedvük legyen alkotni. Ehhez a tagok és vezetők szoros együttműködése szükséges. Javítani kell a szociális, kulturális ellátást, amely elsősorban a fiatal agrárszakemberek igényelnek. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az elnökség elé terjesztett határozatot kibővítik a felszólalásban elmondott célszerű javaslatokkal. Ezekben szerepel, hogy a tsz-veze- tőket megvédik az alaptalan vádaskodásoktól. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy a felületességből, szándékosságból elkövetett hibákat a tagság tudomására hozzák, és kérik a döntésüket. A jelentős elnökségi ülés hosszan tartó, hasznos vitával ért véget. Ezt követően, az elnökség megbeszélte a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának helyzetét is. Besenyei János, az Állami Erdőgazdaság erdőrendezési igazgatója tájékoztatta a jelenlevő tsz-vezetőket a feladatokról. A Mátraszőllősön megtartott Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetségének elnökségi ülése a tsz-moz- galomban jelentős állomás lesz, mert határozatai, amelyet megküldenek a tsz-eknek, sok segítséget nyújt a további munkákhoz. B. Gy. Kedvezőek a kollektív szerződések tapasztalatai Ülésezett a 91EDOSZ megyei bizottsága A közelmúltban aláírták az öt évre szóló kollektív szer- rozták meg. Ekkor Ismételten ződéseket Nógrád megye 17 állami mezőgazdasági üzemé- megvizsgálják, milyen lehetőben is. A MEDOSZ XXIII. kongresszusán hozott határoza- ség kínálkozik a munkaidő toknak megfelelően a munkaidő szabályozása, a bérfejlesz- további csökkentésére. Vala- tés. a törzsgárdatagok, a nők' és nyugdíjasok fokozottabb mennyi gazdaságban szabá- megbecsülése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek lyozták a bérfejlesztést, a be- javitása egyformán helyet kaptak a szerződésekben. A ta- sorolás feltételeit. A terve- pasztalatokat tegnap, Salgótarjánban tartott ülésén vitatta zett bérintézkedések szoros meg a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága. összhangban vannak a párt életszínvonal- politikájával. raaljai Állami Gazdaságban Különösen az alacsony kere- például 1972. első felében he- setű dolgozóknál terveznek je- lyezik üzembe a korszerű ser- lentősebb bérnövekedést a téstelepet. A kollektív szerző- mezőgazdasági üzemekben. Az désben már foglalkoznak a erdő- és fafeldolgozó gazdaszükséges létszámmal, a bé- Ságnál például elhatározták, rekkel, a dolgozók szakmáját- hogy az 1200 forinton aluli kereseteket a • béremeléssel gyakorlatilag megszüntetik. filmet mutattak be a vendégeknek, akik ezután megtekintették a telep létesítményeit, a sertésállományt és a központilag működtetett etetőberendezéseket is. Ludvík Svoboda közvetlen szavakkal mondott köszönetét azért, hogy alkalma volt megismerkedni a gazdaság tevékenységével. Örömét fejezte ki a gazdaság eredményeivel és a csehszlovák partnerekkel kialakított együttműködéssel kapcsolatban, őszinte elismeréssel szólt az üzem korszerű munkájáról. Emlékeztetett arra, hogy 1950 körül milyen körülmények között kezdődött meg a falvak szocialista átalakítása Csehszlovákiában és a többi szocialista országban. Mint mondta: az, hogy ilyen korszerű, magas színvonalon dolgozó üzemek működnek, már a szocializmus építésének befejezéséhez, a kommunizmushoz vezető utat is jelzi. (MTI) Ludvík Svoboda és felesége, valamint kísérete pénteken délután megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttes műsorát. (MTI) Murányi László, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa, valamint dr. Farkas Miklós, a MEZŐGÉP Pásztói Gyáregységének jogtanácsosa a napirend előterjesztői, egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a vállalatok és dolgozók kötelezettségeit kölcsönösen szabályozó kollektív szerződések, megfelelnek a törvényes rendelkezéseknek- A tervezet készítői messzemenően figyelembe vették az adott gazdasági egységek közép távú fejlesztési elképzeléseit. A Mátképzésével és a szükséges munkavédelmi előírásokkal i". A kollektív szerződések tapasztalatai szerint valameny- nyi gazdaságban rendezik a munkaidőt. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban például a munkaidőre vonatkozó előírásokat csak egy évre hatáIntézkednek a kollektív szerződések arról is, hogy a dolgozók szociális, kulturális igényeit szolgáló pénzösszeg a következő években tovább emelkedjék. Meghatározták továbbá a szerződésekben a .dolgozók kislakásépítési akcióinak támogatását is. Az állami gazdaságoknál évente 20—22 lakást építenek, lakásonként 40 ezer forintos vállalati támogatással, összességében a mezőgazdasági üzemek többségében kedvezőek a kollektív szerződések elkészítésének tapasztalatai. A tervezésből, a szerződés megalkotásából egyformán kivették részüket az üzemi szakszervezeti bizottságok, széles körben megvitatták azt a dolgozókkal is. Így minden remény megvan arra, hogy a megalapozott intézkedések következetes végrehajtása elősegíti a mező- gazdasági termelés, a mező- gazdasági munkások életszínvonalának növelését. A tanácskozáson Bencsik István az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára, Sípos János, a Rétsági Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás igazgatója, Hajdú István, a Mátraaljai Állami Gazdaság vezetője, Szebení IStvánné, a MEDOSZ országos központjának küldötte, Kelemen Béla, az Állami Gazdaságok Központjának munkatársa mondta el hasznos tanácsait. A MEDOSZ megyei bizottsága úgy döntött, hogy 1972. első felében megtárgyalja a negyedik ötéves terv időszakára készült kollektiv szerződések végrehajtásának addigi tapasztalatait. A MEDOSZ megyei ■ bizottságának tegnapi, ülésén sor került még a MEDOSZ XXIII. és a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusa határozatainak és a módosított alapszabály ismertetésére, valamint a megyei bizottság II. féléves munkatervének megvitatására. Bányafelmérők országos találkozója Nagybátony Dózsa-telep is napirendre került . Kétnapos konferencia kezdődött Salgótarjánban pénteken délelőtt az Országos Magyar Bányászati-Kohászati Egyesület nógrádi csoportja szervezésében. A szén-, érc-, ásvány-, valamint az olaj- és földgázbányászat bányamérői találkoztak. A vendéglátók nevében Sült Tibor, a nógrádi szénbányák igazgatóhelyettese köszöntötte a több mint száz vendéget, majd Bazsalya Gyula bányamérnök, a vállalat földtani és földmérési irodájának vezetője tartott előadást Geodéziai és bányamérési munkák a nógrádi szénbányáknál címmel. Az előadó történelmi áttekintést adott a nógrádi bányamérő szolgálatról és többek között elmondotta, hogy vannak olyan térképmásolatok is, ' amelyek több mint százévesek, tehát muzeális értékűek. Hosszan beszélt arról, hogy a bányamérési szolgálat keretein belül már igen régóta foglalkoznak a bányakártalanítással is. Sokszor azonban olyan akadályokba ütköznek, amelyek nagyon megnehezítik a munkájukat. Igen jelentős eredményt értek el abban, hogy a kisterenyei vasúti védőpillér lefejtését úgy oldották meg, hogy a vasútvonal forgalma teljesen zökkenő- mentes volt. Több millió forintos megtakarítást jelentett ez a népgazdaságnak. Eredményesen oldották meg a Szentkút-lakótelep előztes védelmét is. Véleménye szerint vannak bányakárok, azonban sokszor találkozni lehet álbányakárokkal is. Az utóbbihoz tartozik például a Nagybátony Dózsa-telepi vélt bányakár, amelyről egyébként ezen a tanácskozáson egy külön előadás is elhangzott. Bazsalya Gyula a későbbiekben részletesen beszámolt arról a törekvésről, amit egyrészt a nógrádi bányászkodás visszafejlesztése, másrészt a szabad szellemi kapacitás gazdaságosabb kihasználása érdekében tettek. A kialakított földtani és földmérési irodájuk idestova már három éve végez idegenek számára is geodéziai, felmérési munkákat. Ez elsősorban a szénhidrogénbányászat területére, a villamosenergia-iparra, valamint a megyei tervező vállalatok, illetve mezőgazdasági üzemek területére kiterjedő tevékenység. Dr. Somosvári Zsolt, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa tartott ezután előadást Nagybátony Dózsa-telepi lakóépületek ká- rosodási problémái címmel. Az egyetemen ugyanis — bírósági ügyről lévén szó — igen részletes felméréseket, vizsgálatokat végzett ezen a területen, és végül is az előadásában elhangzottak szerint, az épületek megrongálódását nem lehet bányakárként kezelni. Az itt végzett talaj- mechanikai vizsgálatok következtében a víz hatására duzzadó, illetve zsugorodó agyag okozta a károsodásokat mindazon épületeknél, amelyekhez nem készítettek megfelelő alapot. Ehhez az előadáshoz kapcsolódva a vita során többen is kifejtették véleményüket. A téma a szakemberek körében eléggé ismert, hiszen már eddig csaknem valamennyi erre illetékes műszaki szerv adott szakvéleményt. Ilyen problémák, ahogy itt elhangzott, nemcsak Nógrádban vannak, hanem az ország más területein is. Valószínű, rövidesen véglegesen pontot tesznek a nagybátonyi Dózsa-telep évek óta húzódó problémájára. Dr. Kieb Béla a budapesti Műszaki Egyetem . adjunktusa ezután azokról a munkálatokról számolt be, amelyeket Eger város mérnök-geológiai térképezése érdekében végeznek. Többek között elmondotta, azt is, hogy eddig már mintegy 70 kilométer, korábban csak részben ismert pincerendszert térképeztek fel, de a munkát még tovább kell folytatni, hogy befejezhessék. Itt, mint kivitelező, ugyancsak dolgoznak a nógrádi szénbányák szakemberei, akiknek munkájáról nagy elismeréssel szólt az előadó. Délután kirándulásom vettek részt a vendégek, felkeresték a somoskői bazaltöm- lést. Ma Egérbe látogatnak, ahoi a pincefeltárási munkálatokat a helyszínen tanulmányozzák.
