Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

Íze tűi demokrácia II. Ki tanítsa a dolgozókat? MIVEL olyan társadalom- politikai követelményről van sző, amelynek kialakítója, el­indítója a pórt és az őt tá­mogató különböző tömegszer­vezetek. az üzemi demokrá­ciából adódó jogok és köte­lezettségek alkalmazását min­denütt a pártalapszervezetek- nek és szakszervezett bizott­ságoknak kell helyes mederbe terelni. Mert téves értelme­zést nemcsak egyes vezetők­nél, hanem a dolgozóknál, sőt azok egyik vagy másik cso­portjánál is fellelhetünk. Gondjaink azonban mégsem az utóbbiaknál, hanem az előbbieknél nagyobbak. Mert az üzemi demokrácia állapo­ta, hőfoka, tartalma, az üzem életében betöltött politikai, társadalmi szerepe a külön­böző vezetői kvalitásoktól, igényektől, intelligenciától, valamint a párt- és szakszer­vezetek politikai irányító, el­lenőrző, szervező munkájától függ elsősorban. A Salgótarjáni Kohászati üzemek felső vezetésében jó, egyes gyáregységekben már több kívánnivalót hagy maga után az üzemi demokrácia. Kedvező kép fogadja a láto­gatót az öblösüveggyárban, a síküveggyárban és megyénk néhány más üzemében. Eltérő fejlődési fokot mutat az egyes tanácsi vállalatok ez irányú te­vékenysége. E tarka képben mégis \ mi a döntő láncszem, a központi gondolat, amely­nek megragadásával, illetve megvalósításával előbbre le­het lépni. A legfontosabb a dolgozók rendszeres, alapos tájékozta­tása. Amikor a vezetők mun­kájukról számot adnak, a dol­gozók arra kíváncsiak, hogy a korábban bejelentett intéz­kedések milyen eredményt okoztak, milyen elképzelések valósultak meg, milyenek fu­tottak zátonyra, kinek a hi­bájából. Az ilyen felfogásban készített beszámolókból érző­dik a tulajdonosokat megille­tő tisztelet, megbecsülés, őszinteség, a kényes dolgok kendőzetlen, ugyanakkor tár­gyilagos feltárása. Sajnos, a különböző kollek­tívák ok-okozati összefüggés­ben való tájékoztatása a me­gyei párt- és szakszervezeti vezetők számtalan intelme el­lenére sem kielégítő. Kísért a regmúlt sematikus,, szokvá­nyos, sok szómmal tarkított, a dolgozók egy részét elked­vetlenítő beszámoló, amiből kimaradnak fontos, sokakat érdeklő kérdések, ugyanakkor megválaszolatlanul maradnak olyan témák, és egészségtelen jelenségek, ameljiek továbbra is a közvéleményben gyűrűz­nek. Például milyen ered­ményt hoztak a külföldi uta­zások á kollektívának. Az utóbbi időben egyre többen szóvá teszik a reprezentációk sokasodó számát, azt, hogy egy külföldi üzletkötőt,' aki eladni jön hozzánk, hétor­szágra szóló vendéglátásban részesítenek. Számot kell adni még sok egyéb más „kényes” kérdésről: a bérfejlesztéssel kapcsolatos elvekről és gya­korlatról, a pénz- és készlet­gazdálkodási fegyelemről, a vállalat hitelképességéről, sza­vahihetőségéről. EZEK merőben új dolgok a régebbi időkhöz képest. Mindezeket úgy kell a dolgo­zók elé tárni, hogy világosan lássák saját helyüket, szere­püket, és feladatukat, veze­tőik tevékenységét a vállalat jelenlegi életében és a jövő fejlődésében. Hogy mielőbb így legyen, a dolgozók képvi­seletét ellátó párt- és szak- szervezeti vezetőknek kell rá­szorítania a különböző posá-' tokon dolgozó vezetőket az új igényeket kielégítő beszá­molókra, informálásra A dolgozók részéről történő számonkérésnél előadódhat­nak félreértések, tájékozat­lanságból adódó felvetések, egyik másik jelenség helyte­len megítélése, kisebb vagy nagyobb kritikai észrevételek. Ez utóbbiakat talán sehol sem fogadják jó szívvel. A sajtó és a felsőbb szervek kritikai észrevételeit is sok helyütt igyekeznek „megmagyarázni”, esetenként elferdíteni. Pedig, ahol a kritikát szükséges rossznak tekintik, ott eleve kizárják a fejlődés lehetősé­gét; Nem kell ahhoz újság­írónak lenni, hogy bebizonyít­suk milyen kifinomult mód­szerekkel teszik lehetetlenné a számon kérni, bírálni, igaz­ságát keresni merészelő dol­gozókat. Ki meri állítani, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő megyénk üzemeiben. Hogy hosszabb, vagy rövidebb ideig a jogosan kritizáló munkás vagy alkalmazott kerül nehéz helyzetbe; jár orvosi kezelés­re, mert a fekete kéz min­denhová elér. Tehát, a pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok, amikor a gyár jogos tulajdo­nosait az üzemi demokrácia által adott jogok gyakorlásá­ra ösztökélik, akkor meg Is kell védeniök azokat, akik a vezetéssel kapcsolatban észre­vételt tettek, nem tűrik el a sértegetéseket, a piszkálódást stb. Csak ebben az esetben lesz hitele, tekintélye az előbb említett testületeknek, csak ilyen módon szűnik meg a háta mögötti beszélgetés, a pletyka, az intrika, esetenként a rágalmazás. Ilyen esetben fordulnak bizalommal a dol­gozók a párthoz és szakszer­vezethez.. Ma még gyakran hallunk ilyen és ehhez hasonló véle­ményeket, amikor az üzemi demokrácia problémáinál a párt- és a szakszervezet sze­repét kutatjuk; nem lépnek fel, mert befogták a száju­kat különböző összegű jutal­makkal, elnézik, hogy szak­mai munkájukat elhanyagol­ják. ' HA EZ IGAZ, akikor ez a kéz kezet mos elvtelen gya­korlat idegen a párt politiká­jától. Sőt, a X. pártkohgresz- szuson elfogadott szervezeti szabályzat előírja, hogy a bí­rálat elfojtó!, üldözői vagy megfélemlítő) ellen hivatal­ból kell az eljárást elindítani. Nem árt ilyen esetben ezek­re gondolni. Máskor meg azt halljuk, hogy hiába akarjuk a dolgozók érdekeit képviselni, hiába jelzünk konkrét tények­kel, a dolgozók jogos kifogá­sai nem találnak kellő meg­hallgatásra az Illetékeseknél. Miért lehetséges ez? (Folytatjuk) V. K. Kártérítés autósoknak A biztosító segitett Nincs olyan hét, hogy ne ad­nának hírt megdöbbentő, szo­morú követelményű gápjár- műbalesetről A tetemes anya­gi károk mellett nem egyszer súlyos személyi sérülések is bekövetkeznek. Számtalan fó­rum inti óvatosságra a gép- járművezetőket, figyelmezteti őket az elővigyázatosságra. Az Állami Biztosító statisz­tikáját is figyelmeztetőül szán­juk — jó az óvatosság, de nem elég, az óvatosság mellé szükséges a CASCO-biztositás rítésként Az említett esetek­ben a baleset szabálytalan előzés miatt következett be. Cs. Sándornak Kisterenyén 16 998, G. Vilmosnak Salgó­tarjánban 20 254, és P. Lász­ló litkei lakosnak 22 232 fo­rint kártérítési összeget fizet­tek ki CASCO-biztositás alap­ján. Ez utóbbi esetekben a szabálytalan kanyarodás okoz­ta a tetemes anyagi károkat. Sajnos, számtalan esetben a bajban nem tud segítséget nyújtani az Állami Biztosító a CASCÓ- biztosítással nem rendelkező károsultaknak. A tapasztalat, a józan meggondolás azt dik­tálja, hogy akinek autója van, annak legyen CASCO-biztosí- tása is. A CASCO-biztositás anyagi biztonságot nyújt, s az anyagi biztonság tudata fokozza a nyugalmat, és hozzájárul a balesetmentes közlekedéshez. Zöldáruellátás — gondokkal Száz, százötvenezer ember mindeftapi zöldség- és gyü- mölosellátása nem kis feladat. Különösen akkor nem, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a zöldárunak egy jelentős ré­szét más megyékből — Sze­ged, Békéscsaba, Miskolc kör­nyékéről — szerzik be a fel­vásárlók. A feladatot a MÉK salgótarjáni telepének dolgo­zói ' végzik, kisebb-nagyobb zökkenőkkel. Az árak gyakran magasak, s ez a fogyasztók­nak nem közömbös. A Nógrád megyei Mezőgaz­dasági Termékértékesítő Szö­vetkezeti Közös Vállalkozás salgótarjáni telepének vezetői; Stevlik István és Vincze Jó­zsef, határozottan állítják: az árak alakulásában nagy szere­pet játszik az, hogy a megyei mezőgazdasági üzemek még mindig nem termelik meg a szükséges zöldséget, gyümöl­csöt. Az idén mégis sikerült a megyei piacokon — kisebb ingadozástól eltekintve — az árakat megfelelő szinten tar­tani. Május elejétől már a megyei tsz-ektől vásárclják az újburgonyát, zöldborsót, epret, cseresznyét és a közelmúltban megérkezett az első meggy­szállítmány is Mátramind­szentrfl. A megyében beszer­zett áruféleségek árainak ala­kulását befolyásolja, hogy a szállítás nem 200—300 kilo­méterről történik. Egyébként a telepen teljes az üzem. A hetvenvagonos hűtőben friss marad az áru, ami nagyon tetszetős, szép is. Nagy szerepe van a hűtőház­nak abban, hogy az áru szép maradjon. A szállítási rend­szer pontosan működik, jól szervezett. Az árut az ország, vagy a megye valamelyik ré­szén reggel leszedik, már este a hűtőben van, és kora reg­gel a piacon. Megérkezett az őszibarack. Nagyon érzékeny, ez a zamatos, fonom ízű gyü­mölcs. Csongrád és Borsod megyéből szállítják. Jelentős a távolság, mégis frissen, egészségesen kerül piacra a többsége, de egy bizonyos mennyiség kissé törődött. Er­re nagyobb figyelmet kell a jövőben fordítani. Nem csupán a gyümölcsel­látás kötelessége a MÉK-nek. Naponta 60—80 mázsa újbur­gonyát vásárolnak a fogyasz­tók, akiknek piaca Salgótar­ján, Pásztó, a salgótarjáni, szécsényi járások. A községek többségében a MÉK saját boltjaiban értékesíti a zöldfé­lét, gyümölcsöt, de az ő fel­adatuk a piaci boltok ellátása és az állami kereskedelem igényeinek kielégítése is. Ez utóbbival sok a vitájuk, mert a kisebb mennyiség megren­delése miatt a MÉK-nek nem kifizető a szállítás. Végső so­ron a közös vállalkozás és az állami kereskedelem megegye­zik; vita ide, vita oda, leg­fontosabb a lakosság jó ellá­tása. Ez pedig nem kis mennyi­ségű zöldáru. Borsóból példá­ul naponta 40—50 mázsát fo­gyasztottak, illetve fogyaszta­nak. Fejes káposztából naponta 50—60 mázsát, kelkáposztából 8—10 mázsát, karalábét 10 mázsát, és nagy mennyiségű vegyes zöldséget. Egyre na­gyobb a zöldpaprika fogyasz­tása. Az elmúlt héten napon­ta 10—15 ezer kelt el. Emel­kedik a paradicsom fogyasz­tása is, 25—30 mázsa fogy belőle naponta. Ennek a nagy • mennyiségű zöldárunak a be­szerzése gond. Hiszen a ter­melőkkel kötött szerződés el­lenére az időjárás a meghatá­rozó. De az áru nem hiányoz­hat a piacról. Hogyan kerül oda? Erről gondoskodnak a Mezőgazdasági Termékértéke­sítő Szövetkezeti Közös Vállal­kozás szorgalmas dolgozói. — B — Felár a hízott marha után Jól zárult a félévi értékesítés Az első félévben a me­gyéből 2300 hízott marhát exportált az Allatforgalmi Vállalat a tsz-ekből és ház­táji gazdaságokból. Az álla­tok többségét olasz kereske­dők vitték el. Vásárlóink között azonban szerepelnek németek és hollandok is. Ezek a kereskedők az ola­szoktól eltérően, nehéz bi­kákat és jól hízott nőivarú selejtezett állatokat keres­tek. Az igények többségét kielégítettük. A járások ér­tékelése a következő: balas­sagyarmati járás 851, a sal­gótarjáni járás 458, a szé­csényi járás 402, a pásztói járás 350, a rétsági járás pedig 236 hízott marhát ér­tékesített a félévben. A második félévben is kedvező feltételeket bizto­sít az Állatforgalmi Vállalat az üzemeknek és háztáji gazdaságoknak. Július 1-tőí minden 550 kilogramm fe­letti hímivarú „A” minőségű marha után, darabonként 300+1000 forint felárat fizet A gépszemlék után A mezőgazdasági termények betakarítása, az aratás, csépié* ma már nem a hagyományos módon történik az üzemekben. A nehéz, fáradságos fizikai munka nagy ré­szét korszerű gépek végzik. A gépek hasznos segítői az embernek, ha azokat kellően karbantartják és időben el­végzik a szükséges javításokat. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek és a műszaki vezetők feladata, hogy a munkában résztvevő gépeket előkészítsék a gépszemlére. Csak műszaki és tűzrendésze- ti szempontból kifogástalan állapotban levő gépeket ál­líthatnak munkába a mezőgazdasági üzemekben. A gépszemlék eredményét szemle jegyzőkönyvben kell rög­zíteni. i Az idei szemlék már befejeződtek és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fontos feladatot a mezőgazdasági üzemek vezetői többségben lelkiismeretesen végrehajtot­ták. Annak ellenére, hogy egyes géptípusok javítását nagymértekben akadályozták az alkatrészgondok. Akad­tak azért olyan vezetők is, akik elhanyagolták a gépek előkészítését a szemlére. Előfordult például, hogy olyan erőgépeket is szemlére küldtek, amelyeknél hibás volt az üzemanyagot szállító csőrendszer, vagy az elektromos be­rendezésnél az önindító, a dinamó, vagy a feszültség- szabályozó működésénél volt rendellenesség. Akadtak olyan gépek Is, ahol kifogásolható volt az elektromos vezetékek szigetelése, máskor a fékrendszerek hatása nem érte el a kívánt szintet. Voltak erőgépek, amelyek nem állták a terhelési próbát. A szemlék során az is előfordult, hogy a gépekhez nem biztosították az előirt tűzoltó-felszereléseket. A hibás gépek javítása, a mulasztások pótlása sür­gős intézkedést igényelnek a mezőgazdasági üzemekben, hiszen egyetlen gazdaságnak sem közömbös, hogy hány gép dolgozik zavartalanul a gabonabetakarításnál. Koc­kázatos vállalkozás lenne, ha a mezőgazdasági üzemek vezetői olyan gépeket is munkába állítanának, amelyek a gépszemléken nem állták a próbát, s javításuk később sem történt meg. Ami pedig a jövőt illeti mindenképpen hasznos vol­na, ha a gazdaságok vezetői nagyobb gondot fordítaná­nak az erőgépek tipizálására. Azonos típusok esetében ugyanis gazdaságosabb, egyszerűbb a gépek javítása. Ja­vítani lehetne Ily módon a gépi munka hatékonyságát és könnyebb volna a gépek üzemeltetése is. Gordos Béla tűzoltó őrnagy is. 1970-oen magántulajdonban levő személygépkocsikban ke­letkezett károkra 412 ezer fo­rintot fizettek ki az Állami Biztosító fiókjai CASCCJ-biz- tositás alapján. 1971. első felé­ben a kifizetett kártérítési összeg már elérte az 526 ezer forintot. Elég e két számot egybevet­ni és látható, hogy megyénk­ben is megnövekedett a gép­járműbalesetek száma. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy a gépjármű­balesetek nagy része szabály­talan előzés, szabálytalan ka­nyarodás és gyorshajtás miatt következett be. Cs. Istvánnak Drégelypa- lánkon 14 421 forintot, dr. B. Károlynak Salgótarjánban 11011 forintot. M. Árpádnak Balassagyarmaton 28 383 fo­rintot, P. Sándornak Salgótar­jánban 14 228 forintot fizetett ki az Állami Biztosító kárté­MEZEI DEKORÁCIÓ Fotó; Koppány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom