Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

AZ OLVASOK Válaszol az illetékes: Miért kell mindenből újra vizsgázni? Az 1971. május 30-árf^ meg­jelent Miért kell mindenből újból vizsgázni?... című pa­nasszal kapcsolatban az aláb­biakat közöljük. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Tanintézetének szabályai (megjelent 1969 szeptemberében) rögzítik a 16. oldal 3. bekezdésében a következőt: „Amennyiben a jelölt a vizsgán valamely tárgyból nem felelt meg, ebből a tárgyból sikertelen vizsga napjától számított 15 nap el­telte után javítóvizsgát, a si­kertelen vizsgát követő 15 nap eltelte után — többször Is — újabb javítóvizsgát te­het. A vizsgát az összes tan­tárgyból meg kell ismételni, ha a jelölt 6 hónapon belül sikeres javítóvizsgát nem tesz.” Ezen figyelmeztetés, illetve szabály a tanfolyamra jelent­kező és a fél által kiálutott jelentkezési lapon feltűnő he­lyen szerepel. Ugyanakkor a pótvizsgadíj befizetéséről szó­ló' szelvény hátlapján meg van jelölve, hogy a szelvényt hová kell beküldeni. Csurja Mihály diósjenői la­kos az MHSZ-nél végezte el a motorkerékpár-tanfolyamot. Nevezett a sikeres elméleti vizsga után augusztus 28-án gyakorlati vezetésből sikerte­len vizsgát tett. Ezután a KPM-től kapott csekk alap­ján a KPM-nek befizetett 100 forintot a javítóvizsgára. A kiírt Időpontban azonban nem jelent meg, aminek következ­tében a KPM-vizsgabizottság újbóli 100 forint befizetésére kötelezte, az előzőén történt meg nem jelenés miatt, az újbóli vizsga kezelési költsé­geként. Amikor nevezett újból be­fizette (második esetben) a száz forintot október 19-én vizsgára a KPM vizígabizott- ság kiírta. Ezen a napon gya­korlatból újból sikertelen vizsgát tett. Tekintettel arra, hogy a si­kertelen vizsgája után az új­bóli pótvizsgára a befizetésről szóló szelvénnyel nem jelent­kezett a KPM-nél, így újbóli vizsgára nem is írták ki. A vizsgára való berendelésről, értesítésről és kötelező befi­zetésekről a KPM rendező szerve gondoskodik, amit ügyviteli szabályzat rögzít. Nevezett a tanfolyam el­végzése után már nem volt összeköttetésben, illetve kap­csolatban az MHSZ-iskolá\^al, a részéről sérelmesnek talált információt nem az iskolától kapta. A két szerv, a KPM és az MHSZ összetévesztése történt. Tóth Pál, MHSZ, Nógrád megyei gépjárműiskola vezetője Válasz egy kisbágyoni levélre A NÖGRÄD június 24-i szá- vinni a Buják-patak medre Később, a május elején mában megjelent Kisbágyon felett. A munkára tervet a megindult nagyobb esők ha- ivóvízellátásával kapcsolatos megrendelő nem bocsátott tására a patakon hatalmas víz­panaszos levélre a következő- rendelkezésünkre. A patakon tömeg zúdult a palotási víztá két tartjuk szükségesnek kö- átívelő vezeték a télen széttár roló felé A nagy tömegű víz zölni: gyott, s ezért a vezetéket ki- elsodorta az átívelő vizvezeté Szövetkezetünk a Palotás! cseréltük, és jobb minőségben két tartó szerkezetet. A veze- községi közös Tanács VB re- újra szigeteltük, jóllehet a téket egyébként egy földbe szere Kisbágyon községben műszaki átadás-átvétel alkal- ásott gödörben' elhelyezett be- vízvezetek-szereiési munkát mával ezzel kapcsolatban ki- tontuskóba épített 10 centi- vVégzett. A vezetéket át kellett fogás nem merült fel. ■ méter átmérőjű acélcső tartot­ta. A nagy erővel zúduló víz »r.. i •/ z i a betontuskó mellől elhordta közbenjárásunkra a földet, és a tartószerkezet ennek következtében dőlt el. Megkapta, amit egy. éve várt Ä* ™i radt. Június 11-én megírtuk a Egyik fogadónapunkon i T. szőri sürgetését sem követte Palotási községi közös Ta- Imre kazári bányanyugdíjas eredmény. ( nácsnak, hogy ezt a hibát ga­azzal a kéréssel kereste fel Olvasónk panaszát levélben ranciális javítás keretében szerkesztőségünket, hogy közöltük a nógrádi szénbá- nem tudjuk helyreállítani, el­nyújtsunk segítséget részére nyák központjával, ahonnan lenben újabb megrendelésre járandósági szenének haza- az ajábbi szövegű’ értesítést a munkát elvégezzük Június szállításában. Elmondtá, hogy kaptuk: 29-én újabb hasonló tartalmú a még 1970-re esedékes 20 Megkeresésükre közöliiik levelet küldtünk a megrende- mázsa járandósági szenéről . ” Mnranmiít 10 községi tanácsnak, szóió utalványt a múlt.év ju- resünk 2o mázsa illetmény- Kérjük tájékoztatónk tudo­ínSS aazTaltran0kT a matracováki akna 11- másul vételét. letmenyszen kiadója 1971. _ju- Jobbágyi Építőipari nius 22-én kiadta. " Szövetkezet réssel, hogy szenét bányai fo­gattal lakására szállítsák. Be­fizette akkor az esedékes 145 forint fuvarköltséget is. Több­Nógrádi Szénbányák Munkástigyck Osztálya” Bacskó János elnök Falumúzeum Kisnánán. A mátraaljai Kisnána községben az Aba nemzetségben Kom- polthyak vára tövében falumúzeummá alakítottak egy uradalmi parasztházat. A bel­sejét a XVIII. századi parasztéletet illusztráló tárgyakkal, használati eszközzel ren­dezték be. Képünkön: lámpa a tisztaszobában qgi FELMONDÁSI IDŐ A NYUGDÍJ ELŐTT > i F. I. olvasónk ez év novemberében éri el az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Kérdése: felmondási idejét köteles-e a nyugdíjkorhatár eléréséig kivenni, vagy azután is letöltheti. A dolgozók nyugdíjazásáról szóló valamennyi jogsza­bály, a nyugdíjkorhatár elérését, egyéb feltételek mellett csak mint a dolgozó jogosultságát, és nem mint kötelezett­ségét említi. Ebből az következik, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után kizárólag a dolgozó elhatározásától iügg, hogy a nyugdíjazásának kezdetét melyik időponttól kéri. E szabá- lyok szerint joga van olvasónknak felmondási idejét úgy is ütemezni, hogy az a nyugdíjkorhatár elérésére leteljen, és másnaptól már kéri öregségi nyugdíjának megállapítását. Joga van azonban ahhoz is, hogy felmondási idejét az öreg­ségi nyugdíjkorhatár elérésének az idejétől számítja és an­nak leteltétől kéri nyugdíjának megállapítását. Ez esetben 'a munkaviszony megszűnésének időpontjaként a munka- könyvbe is ezt az időpontot kell beírni. Az egész kérdésnek a lényege abban keresendő, hogy egy időben kettős ellátott­ság nem állhat fenn. Amennyiben azonban a munkaviszony megszűnésének idejeként a felmondási idő kezdő időpontját írják be a munkakönyvbe, és a munkaadó a felmondási idő­re járó munkabért, annak letöltéséhez való ragaszkodás nél­kül, előre kifizeti, ezen munkabért utólag nem követelheti vissza. (Mt. V. 30. § (2) bek.) Az így kifizetett munkabér azonban a nyugdíj mellett kereshető összeget csökkenti. KELL-E A MELLÉKFOGLALKOZÁS LÉTESÍTÉSÉHEZ ENGEDÉLY? T. I. olvasónk több társával együtt vállalt munkát más vállalatnál szabad idejük terhére. Ez a foglalkoztatásuk egy hónap ideje alatt két vasárnap és két szombati nap, tehát négy napig tartott. Rendes munkaidőre alkalmazó vállala­tukkal szemben a szabadnapjaikon foglalkoztató vállalat azt tja, hogy. öt napon aluli foglalkoztatás esetén, másodál­lásban való foglalkoztatáshoz nem kell engedélyt kérni. Kérdésük: melyik vállalatnak van igaza? Az érvényben levő munkajogi szabályok elsősorban az egyes nagy szakértelmű dolgozók munkaerejének szélesebb körben történő felhasználása, az egyes nem teljes munka­időt Igénylő feladatok ellátása, és nem utolsó sorban a sza­bad munkaerő-kapacitásnak a társadalom érdekében törté­nő hasznosítása lehetővé teszik második, esetleg további munka, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok létesítését. A rendes munkaidejű első álláson kiviéi több munkaviszony, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jog- • viszony létesítése azonban komoly veszéllyel is járhat, rész­ben azáltal, hogy a dolgozót összeférhetetlen helyzetbe hoz­za. Ennek elkerülése érdekében mondja ki az Mt. 32. §-a, hogy tilos olyan második, vagy további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, amely a dol­gozó munkájával összeférhetetlen. Az Mt. V. 35. §-a részle­tesen is meghatározza az összeférhetetlenség szabályait. A rendes munkaidejű első álláson kívüli munkaviszo­nyok létesítése emellett mértéktelenül túlterhelheti a dol­gozót, és ezzel meghiúsíthatja azt a nemes célt, amit a mun­kaidő törvényes meghatározása, és a túlmunka, korlátozása szolgál, de előfordulhat az a helyzet is, hogy a dolgozó a további munkaviszonyban vállalt munkáját az első állása szerinti munkája rovására látja el. Ezek kiküszöbölése érde­kében mondja ki az Mt. V. 34. § (1) bek., hogy a dolgozó második vagy további munkaviszonyt csak a vállalat előze­tes írásbeli engedélyével létesíthet. Olvasónk esetében tehát függetlenül a második munkaviszony időtartamától, annak a vállalatnak van igaza, amely ennek létesítéséhez előzetes írásbeli engedély kikérését tartotta szükségesnek. A rendes munkaidejű első« álláson kívüli munkaviszo­nyok létesítésének további korlátái attól függően alakulnak, hogy azok másodállás, vagy mellékfoglalkozás létrehozására irányulnak. A fő állás mellett létesített olyan második mun­kaviszonyt nevezzük másodállásnak, amelynek a munkaide­je a főállású munkaviszony munkaidejével azonos időre esik. Ilyen másodállásé munkaviszonyt a fő állás mellett csak egyet lehet létesíteni, amelynek munkabére a főállás munka­bérének 50 százalékát nem haladhatja meg. Azt a második, vagy további munkaviszonyt, amelynek a munkaideje a fő állású munkaviszony munkaidejével nem esik egybe, hanem azt pihenőnapon, munkaközi szünetek­ben, vagy munkaidő után látják el, mellékfoglalkozásnak nevezzük, amely sem számában sem a kereshető munkabér összegében nincs korlátozva, de korlátozva van azáltal, hogy mellékfoglalkozás csak olyan időre létesíthető, hogy annak munkaideje a fő állású foglalkozás munkaidejével együtt sem haladhatja meg havonta a háromszáz órát. Nem kell a leányka levetett ruhája Ócskapiac Balassagyarmaton Az egyik oldalon a kora lálható a piacon, nem lenne Minden van Itt; egy árus hajnalban felvert sátrak és könnyű feladat, azt viszont befőttesüvegeket kínál. És állványok mögött Opelek, sokkal könnyebb felsorolni: nem is olcsón két-három fo- Mercedesek, Wartburg Com- mit nem kapni itt. Röviden: rintért darabját. Arra sza­bik, s egyéb kocsicsodák so- két-háromszáz forintnál ér- mit: a boltban nem veszik rakoznak. Trabant nagyságú tékesebb áru már csak elvét- be őket, így talán elkelnek, még elvétve sem akad közöt- ve akad ezen 'a helyen. De nem kelnek, tizenegykor tűk. A piac másik oldalán Többnyire öregasszonyok áll- bánatosan pakolja össze három sorban földre terített nak, üldögélnek vagy gug- őket. Látszik rajta, ha te- pokrócok, színes térítők; az goinak a földre terített, a hetné, legszívesebben itt elárusítóhelyek mögött itt családtagokról levetett s az helyben összetörné valameny-' is majdnem mindenütt ko- egyéb módon összegyűjtött nyit. esik. De jóval kisebbek ama- ruhaneműk mögött, mellett., A leánykaruhának még zokénál, s két kerekük lé- A meghatározható áru a ci- mindig nem akadt gazdája, vén nem gépi, hanem kézi pő itt — akinek a század pedig már feleáron kínálja erejű — kordákon, taligá- első fele cipődivatjáról, va.gy a gazdája. — Tíz csak nem kon hordták ki ide az árut akár az elmúlt száz észtén- sok érte, — szólít meg vala- ma kora reggel — a híres dei lábbelijeiről támad kedve kit. — Ingyen van, egy kiló hétfői, balassagyarmati öcs- tanulmányt írni, az ide jöj- cseresznyét sem kapok érte... kapiacra. - jön, gazdag anyagot talál' Múlik az idő, odébb az Annak pontos sorrendbe Balassagyarmaton. autócsodák egyike-másika ha­szedése, hogy mi minden ta- A három sorban mintegy tételé indul, de az ócskások száz ráérő asszony várja a m®S bizakodnak. Hiába, iga­vevőt, a jó szerencsét. Leg- ^ boltot csak az egyik sor alább ennyien sétálgatnak a véSén letáborozó pulóveres sorok között, nézegetik, gusz- csinál, aki két lepedőnyi vi- tálják az árut. — Hogy ez a torlavászonra elhasznált, de leánykaruha? — Ez itt? Húsz fényesre vasalt pulcsik gar- forint, príma áru,- na mit niadáját ömlesztetté. Állandó­nézi, mennyit ér magának — 011 asszonyok tömege áll és mondja egy mondatban ke- válogat itt, nem is ered- reskedői rutinjának három- fénytelenül. Egy fiatalasz- féle hanghordozásával az • sa°ny egyszerre négy puló- eiadó, de alighanem éra, vert is hazavisz a család hogy ebből már nem lesz if-ial?b tagjainak, az ötödiket bolt, mert rögtön hozzáteszi: nádasul kapja. Látszik rajta, ötért azért nem adom... ürül a vásárnak, hiszen alig Tűz a nap, az elárusítók megúszta az kopott napernyők alá bújnak, ® .. e*: ,M®g azt­onnan lesnek a sétálgatókra. , Z6. e s? ^ordasuk után mar „Csalhatatlan” szimattal szó- , .. mert. különben lítják meg azt, akiben vásár- em orülne annyira... lókedvet éreznek. Dél van, szedelőzködnek- Ezt a nadrágot nézze az ócskások. Ócskások? A meg, fiatalúr, valódi ameri- var!>s, kereskedelmi felügyelő­kai anyag — mondja egy tál- ?e kitamt: nem ócskapiac ez, pig feketébe öltözött öreg- , hivatalosán: „hasz­asszony egy esetlenül téblá- na“:cikkek piaca, így is kell boló fiatalembernek, aki er- *Tnh kulonbeh megsértődnek, re rémülten lép odébb. Nad- az eiarusitok. No, de akinek rágszíjat keres itt, mert — a nem inge' • • fene enné meg — az egész összeszedik cuccaikat, fel­városban nem lehet kapni... rakják őket a kézikocsira, és Az egyik helyen rézmozsár i^-ssan indulnak haza. Sokan kínálja magát, Magyarnán- ugy’ ann>'i áruval, amennyi- dórból. — Negyvenet már ki- ve^ Jöttek. Indul a leányka- náltak érte, magának oda ru“a 6aat^ája is, a ruhával adom... oda adom... ötvenért TeTgyütt. Tízért sem kellett. — is... Hiába — mondja —, nem a Rézmozsár hever egy má- h^l|V*^h’ neií óg.v sík pokrócon is, ez Csitárról pa® .-lók ^LíOBy való. Tulajdonosa úgy lát- nincs keletje azó^^hí- szik nem ismeri a módit, nak J urtta rund mert csillogó-villogóra su- n„’’ ..... .... vickolta. Nyolcvanat kér ér- ra m dL, -.® °" azeri UJ* te; így aztán még inkább Varázsa van eSpr,oba ' nem viszik. Nem tudja a sze- acnak . .J1 “ ocskaP'­rencsétlen, hogy rézmozsár hétfőn reggel úir^h.-. • J°fV° ma csak kopottan, elhasznál- rjniha fon^i-príií huf-z- £,°~ ■v. d!,,», - «, új « kutya- IÄ'ÄmE“" ’ nak sem kell, olyant a bolt- J ban is lehet kapni. Baranyai László NÓGRÁD - 1971. július 1„ csütörtök i

Next

/
Oldalképek
Tartalom