Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

Kulturális mozaik Reménykedők Megyénkben, de különösen Salgótarjánban a mindennapi eiethez közel álló témát vá­türelmével, s csak egyetlen Előbb szívébe szökik az el dologban képviselnek közös só szikra, hogy csak lassan ügyet: a lakásszerzés óhaja- gyűljön lángra, de nem szal­lasztott Müller Tibor forgató- ban. Valamennyien remény- malángra, vagy rőzselángra. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK könyvéből készített fimjének Rényi Tamás filmrendező. Arról van szó, hogy az iroda­ház közelében szanálásra itél­kednek, hogy hamarosan mo- mert az ő érzései lassú tűzzel dern lakáshoz jutnak. Az em- égő hasábfák a kandallóban, bér szinte várja, hogy pereg- Szinte drukkolunk neki, hogy jen, lobogjon, bonyolódjon az megoszthassa magányát és a tel: egy omlatag, öreg, föld- esemény. Ámde ez a bonyoló- ravaszkodó Némeriben, aki szintes családi házat, amely dás közel sem hasonlít, ahhoz bizonyára fiatalabb is nála, Endrényiné (Tolnay Klári) tu- az eleven dinamikájú család- társra találjon, ladjona. Itt él Endrényiné, történethez, amelyeket oly jól Gondolkozik, érez lánya és Emmi mama, aki egyébként ismerünk már az olasz fii- unokája helyett is és már tánctanárnő, lányával és unó- mekből. Nemcsak lassú, ha- építgeti magában a családi kajával, abban a buzgó re- nem a jellemekben sem elég- tűzhely lehetőségét. Aztán ^ténykedésben, hogy rövidé- gé kidomborított és belsőleg meghökken, mert Némeri be- sen új. modern lakásba köl- ellentmondásos a film, s a vallja, hogy csak érdekházas- tözhetnek. mégpedig nem is vígjáték nem iróniával, ha- ságra törekszik. Emma mama egybe, hanem háromba, mert nem melankóliával keveredik, nem veszíti el fejét, csak ép- a „nagymama" úgy ügyeske- amihez a sötét színek alkal- pen átsuhan lelkén az árnyék, óik, hogy elhagyott lányát és mazása (mert színes, takará- ámde ezt az elvont, iáthatat- unokáját még a szanálás előtt sós technikával készült!), lan rezdülést kívülről is tisz- férjhez adja, mitöbb ő maga is Zsombolyai János operatőri tán látjuk, mert amit ad, az' kései szerelemre lobban Né- munkája is hozzájárul. mélyen őszinte, mélyen ern­nieri Kálmán (Kállai Ferenc) Milyen nagyszerű vígjáték heri, mint egy költeménynek aki viszont lehetett volna belőle pedig! Hogy a mozit mégsem hagyjuk el keserű szájízzel, azt elsősorban Tolnay Klári kitűnő alakításának köszön­gondnok iránt, csak számításból keresi a kap­csolatot a családdal. Ugyanígy legyeskednek mások is Em­mi mama és az elhagyott Git­ta körül, lesvén az alkalmat, hogy idejében beköltözhetne- jletÍ^VflíÍleiet0V^f^hökkenhS htaradó, hozzá megtérő, csaló­nak a italt hávha ® ann. életet, meghökkentő . XT«*,-,«,.! a szomorú fordulata. Tolnay Klári századszor is magával ragad bennünket és század­szor is eléri, hogy újólag is szívünkbe zárjuk, mint ő a végső fordulat előtt magára nek a halálra ítélt házba. Köz­ben hazatér Gitta könnyelmű, vagány férje is, Bató Jenő (Bárdi György), aki kitűnő ál­dott Nemen Kálmánt. Aztán megy. kaimat kap arra. hogy filmre ***♦,.ílt 8 szá:wdik" is „rájátssza” Gugyerókot. önmSbanlfélmény namö'a gyullad a karácsonyfa, üsz- önmagaban^is^lmeny^szamba lángokvarázsolják vö­fosbe az a.itofélfakat és az ban is tudott újat, magával ra- ablakdeszkákat. S a poént, gadót alkotni, a lehiggadt, de a™ismet nem a legíilmsze­A vígjátéki lehetőség adva életet szerető, idős nő felián- rdbb. írásos szövegben_ kapja van, a napok alatt új embe- golásában. ö mozgatja a csa- me^ a Jarn°or mozmezo. rekkel megtelt házikóban fe- Iád minden tagját, minden- Haragszunk a rossz fűmért, je tetejére áll a megszokott napjait, pedig a szerep érre kárpótolva látjuk magunkat rend, különféle jellemű, ér- kevés lehetőséget ad, mégis azonban Tolnay csodálatos déklődésű, osztályhelyzetű kiélezve látjuk általa a visz- alakításával. emberek viaskodnak egymás szájára fordult eseményeket. Lakos György Múzeumi élet Nógrádban — Az emlékmúzeumok mi­lyen szerepet kapnak Nógrád múzeumi életében? — Bánk, szlovák lakta nem­Nógrád múzeumi élete a ködik majd Szécsényben, a változások korát éli. Ügy hegyvidéki nagyüzemi gaz­tűnik, a múzeumok megyénk- dálkodást mutatja be napja- beti mindinkább kilépnek a inkig. Terv szerint, mintegy viszonylagos „elszigetelődés” tízmillió forintos költséggel zetiséai közséa Tlíandó'kiáüí korából. Salgótarjánban, az történik a felújítás, illetőleg a ^S.^TIáS kialitas- uj otevas terv vege fele mu- muzeum berendezése korhű sorsa ^ nem isme_ zeum nyitja meg kapuit Szé- módón. Ha a községi tanacs- retes Valószínűnek látszik, csenyben ugyancsak kibonta- nak sikerül megoldania a je- h ezek6t a községi tená_ kozoban van egy uj muzeum lenlegi lakok kikoltozteteset, csok veszik majd át, mi pe. terve. Nogradban - előzetes a munkaiatok jovo nyárrá e - dJ kmai felJügyeletet g^. elképzelések szerint - három készülnék, s hozza kezdhetünk ko*ohmk. Karancsbe^ny, muzeum! központ létesül majd a berenaezéshez. Csesztve, Horpács Salgótar­az elkövetkezendő evekben: iónhoz Hollókő Balaxsaavar­Salgófcarjánten Balassagyar- - Az új salgótarjáni múze- Jmatho’ kapcsol6djk majd maton és Szécsenyben. így umról hallhatnunk néhány Az előkészítő munkálatok m *iwí!L az„ . wótí folynak, s nyomukban kibon­,,profiltisztításra. ís. Dr. Afol- „ takozóban van a három köz­nar Palial, a Nograd megyei - Elképzelésünk swsnnt, pontú múzeUmi élet Nógrád­Múzeumi Szervezet igazgató- 1976-ban számolhatunk át- jával, az elképzelésekről, tér- adásával. Most tehát a rend­vekről beszélgetünk. szerező munka folyik nálunk. — Nógrádban legrégibb Arról van szó, hogy számba múltra tekint vissza a nép- ke^.. vennünk: mivel rendel- rajz, mint tudományág, már az kezünk? a könyvtár, az 1930-as években kibontakozott ack*t- és a dokumentumtár és a kutatás, a gyűjtés, a kiállí- a fotótár rendezése már meg- tások. A néprajzi gyűjtőkör, a történt. Most folyik fotótá- kutatás, stb. a balassagyar- tünk kiegészítése, s megkezd- mati Palóc Múzeum körül íük a tárgyi anyagunk szamba bontakozott ki. 1974-ben le* vételét. Ez az anyag több he­bontjuk a jelenlegi állandó ly*n van, így például a néprajzi kiállítást. Szeretnénk, bányamúzeumban, a Barádi ha az új, állandó kiállítás Üvegipari Múzeumban, ame- koneepciójában is korszerűbb, lyet viasza akarunk szerezni, az igényeknek megfelelőbb Karanesberényben, Etesen és lenne, Tervek szerint a kiál- másutt. Ezzel párhuzamosan litás a termelőszövetkezeti kell folytatnunk majd a gyűj- mozgalom kialakulásáig mu- tőmunkát is. Megkezdtük az tatna be, a változó életfor- új múzeum leendő állandó mát, a kisparaszti gazdálkodás kiállításainak előkészítését is. múltjának tárgyi emlékeit, és így például Salgótarján vá- így tovább. Szükséges ez azért ros történetét készítjük el, is, mert a társadalom igénye korszerű kiállítási techniká- ugyanosak megnőtt a közei- val. Ezt jövő évben nyitjuk múlt eseményei iránt. Az úgy- meg. a várossá nyilvánítás 50. nevezett tárgyi néprajzon túl évfordulója alkalmából. Ter- tohát szükséges, hogy a nép- vezzük a bánya- & ipartörté- rajzi tudományos tevékenység neti tárlatok komplett össze- is ennek szellemében alakul- állítását is. Foglalkozunk a jón, s így is kapcsolódjon az munkéséletmóddal, pályázato- országos programhoz. Ez a kát írtunk ki feldolgozására, tevékenység a Palóc Múzeum Az új múzeum profilját te- körül alakul majd ki. hát meghatározza majd a gaz­„ . . daságtörténet, munkáséletmód, . *-* munkásmozgalom. S természe­kastely atalakitasa. helgreállí- te a heiytörténet. Hiszen tasa folyik. Milyen szerepet Nógrádban úgy aiakult, a Jeep Szécseny a muzeumx szer- hel|torténötli ga honismereti vezet tevekenysegen belül? munk(l bázisa a múzeum. A — Szécsénybe kerülne a ré- múzeum mellett kap helyet gcszet, a feudális kor, 1867-ig, egyébként a kiállítási csar- a restaurátorműhely, a szűk- nők is. Ez két részre tagozó- séges raktárhelyiségekkel. S dik. Az állandó kiállítási itt lesz az elmúlt tíz évben részben bemutatjuk a Nógrád- vásárolt képzőművészeti ban élő, s az elszármazott kép­anyag helye is, raktáron, zömüvészek alkotásait. Ezen Benczúr-enteriőrt rendezünk túl, időszakos kiállításokat be, s idős Szabó István rendezünk, termékkiállitáso- Kossuth-dijas szobrászművész- kát, politikai dokumentációs teljes életműve is ideiglenesen kiállításokat is. A ma élő kép- ide kerül. Ezeken túl, az Or- zömüvészek időtállónak tűnő szagos Mezőgazdasági Múze- alkotásai pedig szintén a ga­um kihelyezett részlege mű- lériarészben foglalnak helyet. 4 NÓGRÁD — 1971. július 30., péntek ban. T. E. Jelenet a Salto mortale című filmből. Tegnap a Sevilla című sorozatot láttuk A Mai anekdoták című, két jellemző történet után, ki­tűnő riportműsor első részét láttuk. A Nagypéntektől május 1-ig (Milyenek az olaszok?) című sorozatot Róbert László és Edelényi János készítette, Róbert László dokumentumfilm­jei, amelyeket Vietnamban, Latin-Amerikában, s most Olasz­országban készített, arról vallanak, hogy alkotójuk a mai „latin országok” valódi ismerője. A dokumentumaim tulajdonképpen hálás dolog. Az eg­zotikum, ha tőlünk eléggé távoli országból, földrészről szár­mazik, szinte önmagában biztosítja a sikert. Legalábbis, így hihetnénk. Természetesen, nem így van: Róbert László kitű­nő riporter, aki hoz ugyan egzotikumot, külső látványt is, ugyanakkor mögötte, s az úgynevezett ellesett pillanatok, párbeszédek mögött igyekszik meglátni és megláttatni a mé­lyebb összefüggéseket, a társadalmi vonatkozásokat. Ha egy- egy színes, meglepő képsor tűnik fel a képernyőn, szinte biztosak lehetünk benne, hogy pár pillanat múlva Róbert László „kommentárja” tulajdonképpen csupán kiindulópont­ként használja azt, s eszmefuttatása sokkal többet árul el arról a tájról, országról, s a lakosságról, mint a puszta lát­vány, az objektiv kamera nyújthat. Róbert László kitűnően ismeri Olaszországot. A vallás, az egyház és a munkásmozgalom együttélését, küzdelmét, sajátosan olasz változatait mutatja be a nézőnek. S így tu­lajdonképpen megpróbál választ adni arra: milyenek az olaszok? Szerdán a szicíliai nagyhetet láttuk, érdeklődéssel várjuk a hatrésaes dokumentumfilm-sorozat további öt ré­szét *] Ma, pénteken, a Rézpillangó című tévéjátékot látjuk, William Golding színművét. Újra jelentkezik az Interfórum ’71. Fertődről, s a Nagypéntektől május 1-ig... főcímű do­kumentumfilm-sorozat. Aztán: Táncdalfesztivál, 1971. (tóth) MIKSZÁTH KALMAN regénye nyomán irta: cs. hokvath TIBOR, rajzolta: KORCSMAROS I'AL HONVÉDELMI HÓNAP NÓGRÁDBAN. A Magyar Honvédelmi Szövetség honvé­delmi hónapot rendez szep­temberben Nógrádban. A hó­nap programja elkészült, s azt a társszervek most tanulmá­nyozzák. A gazdag esemény­sorozat változatos programot ígér. Többi között, honvédel­mi tematikájú képzőművésze­ti pályázatot hirdettek, hon­védelmi jellegű filmvetítések zajlanak, megyei rádiósver­senyre kerül sor, és így to­vább. Tervek szerint, a hon­védelmi hónap programjaként nyitják meg Karancsberény- ben a Nógrádi Sándor emlék­szobát is. ;★! NÓGRÁDI NEMZETISÉGI NAPOK. Az eddigi hagyomá­nyoktól eltérően ebben az év­ben több napon át tartó ese­ménysorozat szolgálja majd Nógrádban a nemzetiségi ha­gyományok ápolását. A záró­eseményre Nógrád községben augusztus 20-án kerül sor. Ekkor rendezik meg egész na­pon át a nemzetiségi öntevé­keny művészeti csoportok, együttesek nagyszerűnek ígér­kező szemléjét. Ezt megelőző­en szlovák és német nyelvű filmvetítésekre kerül sor. Bán­kon megnyitják a helytörté­neti kiállítást, s új klub­könyvtárat is avatnak. I*) HONISMERETI SZAKKÖRI TITKÁROK HONISMERETI TÁBORA. A KISZ Központi Bizottsága Középiskolai és Szakmunkástanuló Osztálya a hagyományokat folytatva idén is megrendezi a honismereti szakköri titkárok ötödik or­szágos diák honismereti tábo­rát. A tábor Mosonmagyar- óvárott nyílik meg, augusztus 2-től 13-ig tart. Leblanch Zsoltné utazik Salgótarjánból a táborba, ahol szakmai ta­nácsadóként tevékenykedik az irodalmi hagyományokat gyűjtő szakcsoportnál. 1*1 NÉGY MEGYE EGYÜTT­MŰKÖDÉSE. A négy megye (Heves, Pest, Komárom és Nógrád) együttműködésének keretében az 1971. évi egri nyárt egyetemre Heves me­gye alapítványt hozott létre. Ebből a testvérmegyék egy- egy képviselőjét látják ven­dégül Egerben a nyári egye­temen augusztus 2—11 között. Ebben az időszakban Nógrád megye képviselője is részt vesz a nyárt egyetem mun­kájában. Műemlékvédelmi té­mák szerepelnek a napiren­den. *1 ÉRDEKES ZENEMŰVEK jelentek meg júliusban. Bá­nyai: Ritmusvilág című műve a táncdobolás haladó színvo­nalán nyújt segítséget, Bogár —Várhelyi: Harmonikais­kola című müve pedig a hi­vatalos tananyag második ré­szét képezi. Megjelent Jó- zsefné—Szmreesányi: Zenei elöképző-jének átdolgozott ki­adása is. Valamint Liszt (Mar- gittay): összes orgonaművei­nek második része. Közös munkával Pásztó szépítése A Pásztói nagyközségi Ta­nács nagyszabású faluszépité- si mozgalom megindítását ter­vezi. A cél: közős munkával szeb­bé, rendezettebbé, tisztábbá tenni Pásztót. Ezért a tavalyi nagy sikerű „Tegyük szebbé falvainkaf’-mozgalomhoz ha­sonlóan az idén is felhívják a nagyközség üzemeinek, válla­latainak, intézményeinek dol­gozóit, az iskolák tanulóit, hogy társadalmi munkában tevékenykedjenek Pásztó ut­cáin, terein, a házak előtt és az üzemek környékén. A ta­nács számít a pásztóiak lel­kesedésére és arra a szeretet­te, ami az itt lakókat a köz­séghez fűzi. Az idei mozgalom minden bizonnyal legalább olyan sike­res lesz mint a tavalyi, ami­kor Pásztó a megyei verseny­ben a harmadik helyet szerez­te meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom