Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

A Quick indiszkréciója A Quick című képes maga­zin legfrissebb száma kivona­tokat közöl a Nyugat-Berlinről nagyköveti szinten folyó tár­gyalásokon márciusban szovjet részről előterjesztett doku­mentumból, valamint a há­rom nyugati hatalom február­ban előterjesztett dokumentu­mából. A két dokumentum, amelyet mind ez ideig szigorú­an titokban tartottak, a tár­gyaló feleknek a nyugat-ber­lini probléma rendezésével kapcsolatos álláspontját rög­zíti. A Quick a szovjet és a nyugati javaslattervezet kivo­natos közlése után uszító hangnemben megjegyzi, „aki a szovjet tervezethez jóváhagyá­sát adja, az eladja Berlint.. A Quick indiszkréciója nagy port kavart bonni kormánykö­rökben. Rüdiger von Wechmar kormányszóvivő erélyesen el­ítélte a titkos dokumentumok közzé tételét, s nyomatékosan leszögezte, hogy a bennük fog­lalt rendezési tervek a Nyu­gat-Berlinről folyó négyhatal­mi tárgyalások jelenlegi állá­sát tekintve már „túlhaladot­tak”. Hozzáfűzte, hogy a Szovjet­unió és a három nyugati ha­talom között, a nyugat-berlini rendezést illetően „még egész sereg igen fontos és igen prob­lematikus kérdésben nincs egyetértés’'. Megfogalmazása szerint a Quiok figyelmét sem kerülhette el, hogy a lap szer­dai számában közzétett szovjet javaslattervezethez mindeddig sem a három nyugati hatalom, sem a bonni kormány nem já­rult hozzá. „Mivel a Quick tudja ezt — hangsúlyozta be­fejezésül von Wechmar —, a dokumentumok közzé tétele nem információs célokat szol­gál, hanem rágalmazás! kísér­let.” A Quick indiszkréciójával egyidejűleg a négy nagyhata­lom szakértői folytatják meg­beszéléseiket a pénteki 26. nagyköveti találkozó előkészí­tésére. A szakértők kedden és szerdán is találkoztak. Meg­beszéléseikről nem közöltek részleteket. (MTI) Ellentétek árnyékában Arab csúcs ­kérdőjelekkel A Jordániái kormány és a palesztin gerillák viszonyát szabályozó kairói egyezmény aláíróinak küszöbönálló csúcs- értekezletéről először két egyiptomi lap, az Al-Akh’oar és az Al-Ahram tudósított, majd szerdán — az esedékes megnyitás előtt egy nappal — a csúcs várható színhelyén, Tripoliban terjedtek el mind­máig meg nem erősített hírek az értekezlet megtartásáról. Bizonyosságot egyelőre nem lehet szerezni, de valószínű­nek látszik, hogy magas szin­tű érintkezések folynak. A lí­biai fővárosban szerdán dél­után kiürítették a nagy szál­lodákat A kairói Al-Ahram szerdai száma szerint a legtöbb érde­kelt államfő pozitív választ adott a csúcsértekezletet kez­deményező Kadhafinak; a UPI hírügynökség kairói je­lentése szerint viszont a ta­nácskozás esélyei csökkentek, mégpedig pozitív válaszok hí­ján. Bejrúti politikai források szerint a csúcs elkerülhetetlen ugyan, de e pillanatban, ami­kor az arabközi kapcsolatokat mélyenszántó ellentétek ár­nyékolják be, az értekezlet összehívása valószínűtlen. A találgatásokhoz kapcso­lódik az INA iraki hírügy­nökség szerdai hire, amely közli, hogy Szelim Ali Rabia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) el­nöke Adenből, Iriani, a Jeme­ni Arab Köztársaság államfő­je pedig Szanaa-ból indult útnak Tripoli felé azonos cél­lal: azért, hogy részt vegye­nek a csütörtökön megnyíló csúcsértekezleten. (MTI) Kedvezmények a gazdaságosan exportáló vállalatoknak (Folytatás az 1. oldalról) január elsején bevezetett új arról szólt, hogyan kívánjuk adóvisszatérítési rendszer ez fejleszteni kapcsolatainkat a hatékonysága szerint jobban év második felében már vár- tőkés országokkal, differenciálódjanak, s ez meg- hatóan érezteti exportnövelő nyilvánuljon — különösen az hatását. Lényeges feltétel még — Exportunk fejlesztését és exportnál — a jövedelmek a piackutatás fokozása, továb- biztonságát segíti elő, hogy differenciálásában is. A nem bá a belföldi termelés és fel- korszerű kereskedelmi, gaz­szocialista piacokra állami használás olyan ütemű nőve- dasági megállapodások meg- visszatérítés nélkül exportáló kedése, hogy elegendő árualap kötésével & _velünk szemben vállalatok külön adóvisszaté- álljon a külkereskedelem ren- ’ J ’’ rítési juttatásban részesülnek, detkezésére, — ellenkező eset- Felül vizsgál tűk a vámokat, és ben ugyanis az exportérde- az importforgalmi adót asze- kéltség önmagában nem biz­rint differenciáltuk, ahogyan tositja a kellő kivitelt. Alta- „ ____________________ a z*; ,a.,^e^ P*ac ellátása és Iában olyan feltételeket kell galmi kapcsolatok mellett a iparfejlesztési célkitűzéseink teremtenünk, amelyek tartó- gazdasági együttműködés kor- megkívanjak. Az iparági la- san biztosítják az export nö- SZerűbb formáit alakítsuk ki. mogatasi rendszer kedvez a vekedósét, s ez azt is igény- ilyenek elsősorban az ipari- gazdasagosan exportáló val- H. hogy a beruházási tévé- műszaki kooperációk. Kibon- 1 álatoknak, ösztönzi őket a kény séget a népgazdaság tarozásukat elősegítjük olyan kivitel növelésére, a gazdaság- szempontjából legcélszerűbb megállapodásokkal is, ame- taianul exportálókat pedig na- irányba befolyásoljuk. A be- iyekben a szerződő országok a gyobb erőfeszítésekre keszte- ruházasi piac feszültségeinek kooperációs szállításokra köl­ti' megszüntetésére irányuló in- csönösen kedvezményeket a t-rs» a irArdAarm tézkedések sajnos érintenek nyújtanák. a ^érdesre válaszolva, néhány, a külkereskedelem milyen intézkedéseket kivan számára fontos beruházást is. A továbbiakban részletesen tenni a minisztérium az ex- iw,,*, ismertette a miniszter, hogyan külkereskedelem még meglevő diszkriminációs elemek megszüntetésére tö­rekszünk. — Másik feladatunk, hogy a hagyományos árucsere-for­senek véget a vészes cselek­ményeknek. őszintén reméli, hogy Szudán vezetői felisme­rik az imperializmus érdekelt­ségét és bűnös beavatkozását, amellyel ellentéteket szítva a forradalom és a nemzeti fel- szabadulás erői között, az im­perializmus elleni front meg­osztására törekszik. A szudá- ni vezetőknek látniok kell, hogy az út, amelyre országu­kat taszítják, veszélyezteti forradalmuk további sorsát, a reakció elleni küzdelmet. A magyar nép bizik benne, hogy Szudánban beszüntetik a kommunisták, más hazafiak, az antiimperialista harcosok üldözését és az ország vissza­tér az imperializmus elleni közös harc útjára. * Hírügynökségek szerda haj­nalban jelentették a megdöb­bentő hírt: kivégezték Abdel Khalid Mahgubot, a Szudáni Kommunista Párt főtitkárát. Mahgub halálával tizennégyre emelkedett a múlt heti elien- puccs után kivégzett szudáni haladó személyiségek és poli­tikusok száma. Mint ismeretes, a szudáni hatóságok azzal a váddal ál­lítottak statáriális bíróság elé egész Afrika legnagyobb kom­munista pártjának vezetőjét, hogy állítólag vezető szerepet játszott a kormányellenes ösz- szeesküvésben, és felújította a korábban betiltott Szudáni Kommunista Párt tevékenysé­gét. Mahgub tagadta az el­lene felhozott vádpontokat. Mahgub már az eljárás kezdetén hangoztatta a felet­te ítélkező bíróság illetékte- lenségét, rámutatva, hogy tag­jai valamennyien kommunis­.. ..... , . , Ezért olyan javaslatot kívá­port« növeléséért, b. miniszter ni ink tenni amplv cpcft mec- segíti ä külkereskedelem <1 a következőket válaszolta: az. szuntetni á távlati külgazda- Alföldi áruválaszték bővífcé- exporttamogatam rendszert ^gj egyensúly szempontjából 1969-ben és 1970-ben nem kívánjuk módosítani, kiemelkedő ielentősésií heni- csaknem 47 százalékkal növe- mert a vállalatok exportérde- hS^ tinaSS^ akadá- fedett a közszükségleti cikkek kéltségé mind a szocialista, jvait. importja, és a lakosság ellá­mind a tőkés országokba tfá- fására mégközelítőan 7,3 mil­nyuló kivitelnél megfelelő. A A miniszter a továbbiakban. Üárd forint értékű árut ho­_______________________________________________ zott be a külkereskedelem. Az i mportcikkek részaránya a teljes bélikereskedelmi árufor­galomban elérte a 16 száza­lékot. Ebben az évben mint­egy 10—15 százalékkal növel­jük a lakosság ellátását szol­gáló cikkek behozatalát. Az áruk 75 százalékánál külön­böző könnyítéseket alkalma­zunk. A behozatalt csak a bel­földi piac szabályozó ereje, il­letve a belkereskedelem igé­nyei határozzák meg. A fenn­maradó 25 százaléknak devi­zális lehetőségeink szabnak határt és azok növekedésével tudunk tovább haladni. Elítéljük a terrort r (Folytatás az 1. oldalról) taellenes és szélsőségesen na- tesülése szerint az egész el- I Ä magyar nép határozottan ci°nalista nézeteikről ismer- járás alig másfél órát tartott. füíiÁii a szudáni kommunis- tek- Mahgub tiltakozását a Az omburmani rádió kedd es- tlk és más habiak mTghur- bíróság elutasította. te jelentette, hogy a rögtön­colását és kivégzését. Az im- Minden egyes esetben, ami- ítélő bíróság Mahgubot kedd perializmus elleni közös harc kor a főtitkár válaszolni pró- este kötél általi halálra ítélte es az emberiesség nevében bált a neki feltett kérdések- és a döntést Nimeri elnök követeli, haladéktalanul vés- re> a bíróság elnöke fél'oesza- jóváhagyta. kította őt és egyszavas vá­laszt követelt „igen”-t vagy „nem”-ét. Nyugati hírügynökségek ér­Az ítéletet nem sokkal a kihirdetést követően, közvet­lenül éjfél után végrehajtot­ták. (MTI) A Nixon— Mao kézszorítás előtt (3.J , A „Kínai üzlet” ezer igen szavazatot kap Kissinger 1971. júliusi, titok- mara évi kongresszusára ki- De már érlelődtek a határo- zatos pekingi útja előtt nem- küldött újságírók. Elhangzott zottabb döntések. Igaz, félel- csak a Fehér Házban és a pe- ugyanis az elnökségnek egy metes erőkkel kellett megküz- kingi „Tiltott városban”, azaz tömör javaslata, amely felszó- denie azoknak, akik a Kína- a vezető kínai politikusok lítóttá a kormányt: tanulmá- politikában fordulatot óhajtot- rezidenciájában, mega genfi— nyozza. milyen lépéseket le- tak. Az amerikai politikában varsói, közel, száznegyven ta- hetne tenni abból a célból, 1949, a Kínai Népköztársaság lálkozón foglalkoztak komoly, hogy megnyíljanak a kapcso- megalakulása óta a legtevé- alapos előkészítés után az latok csatornái az USA és a kenyebb — és legtöbb ered- 1972. májusa előttre időzített Kínai Népköztársaság között, ményt elérő — kijárócsoport, látogatással, az USA elnökének A javaslat elhangzott, és a je- úgynevezett „lobby” volt, a len volt mintegy ezer üzletem- „Tajvan-lobby”, a csangkajse- ber egyhangúlag megszavazta kista bábkormányt támogató az indítványt. üzletemberek és politikusok Még egy év sem telt el, és szövetsége, a szenátus külügyi bizottsága, má r ci us a ban1 "na p?reifdre tűzte a külügyminisztérium megkér- m^rciusaoan napirendre tűzte a a kínai—amerikai politikai vi­pekingi utazásával... Még 1966-ban — persze több éves gondos és titkos tár­gyalás után — megalakult az „amerikai—kínai kapcsolatok­kal foglalkozó országos bizott­ság”; tagjai között ismert po­litikai személyiségek és nagy­hatalmú üzletemberek voltak. A bizottság a legnagyobb ti­tokban dolgozott, adatokat gyűjtött, szakembereket hall­(Még 1949-ben történt, hogy külügyminisztérium megkér­dezte a vezető üzletembereket, szony kérdését. Hol voltunk "If JSlSl* J* már az óvatos „kapcsolatok . . a bf1?' A ^ csatornaműk rnegnjitasa ki- cketeller volt a fö hangadó. Azt mondta: minden eszközt fejezéstől. A szenátusi bi­r™77 Ta •. zottság vitájában 11 szenátor ?7 JíivT A Tv , gatott meg, és első nyilvános „Ala,f fel> =» fel kel1 használni Peking el­megemlíLésére is csak ban került sor. 1966­szólalt fel, beszédeikben a washingtoni kínai politika tel­jes felülvizsgálatáról, a keres- Igaz. 1965 áprilisában — kedelmi kapcsolatok normali- néhány héttel a Vietnami De- zálásáról, sőt a mokratikus Köztársaság elleni elismerésről, nagykövetségek amerikai kalóztámadások meg- cseréjéről, Kína ENSZ-tagsá- indulása után! — különleges gának kérdéséről is szó esett, esemény tanúi lehettek az Bár csak három szenátor véd- Amerikai Kereskedelmi Ka- te a régi, a mereven Peking­ien és maga mellé állított lé­nyegében minden monopolis­ta csoportot; megszervezték az diplomáciai ..egymilliós bizottságot”, hogy az, egymillió alaírast gyűjtsön egy Kína-ellenes kiáltványra. A „Tajvan-lobby” politiku­sait a már említett Kennan- cikk rázta fel. Kennan vilá­NÖGRAD — 1971. július 29., csütörtök ellenes irányvonal minden gos felhívása, hogy a szov- részletét, a vita még nem ho- jet—kínai ellentétet amerikai zott konkrét eredményt. célra kell felhasználni, egyre LAPOKBAN 01 VAU UK Amin Nimerit sarkallják „Beigazolódott az a félel­münk, hogy a szudáni jobb­oldali erők a maguk javára használják fel az országban tetőző politikai válságot és újabb hajszát indítanak a kommunisták ellen” — írja szerdai számában a Trybuna Ludu, a LEMP vezető lapja. Ezt támasztják alá az egy­re erősödő terrorról, a zsú­folt börtönökről, nyilvános kivégzésekről és tömeges meg­torlásokról érkező knartúmi jelentések. A Szudánban ki­bontakozó jobboldali terror természetesen nem szolgálja sem az ország népének érde­keit, sem az arab egység és a térségben folyó imperialis­taellenes harc ügyét — hang­súlyozza a lap. A helyzet haszonélvezői azok a reakciós, imperialista erők, amelyek Nimeri elnö­köt az „antikommunizmusi bajnokaként” ünnepük és az indonéz példa követésére sar­kallják. A lengyel közvélemény s világ haladó erőivel együtt követeli, hogy azonnal vesse­nek véget a szudáni haza­fiakkal való véres leszámo­lásnak. Ezt követeli a jog, a a emberiesség, a demokrácia és a társadalmi haladás '■ — szö­gezi le végül a Trybuna Lu- du cikke. Hasznos párbeszéd Jurij Zsukov, a Szővjet Békebizottság elnökhelyettese a Pravda szerdai számában „hasznos párbeszédnek” ne­vezi a szovjet és amerikai közéleti személyiségek Kijev- ben megtartott találkozóját, az úgynevezett VI. Dart- mouth-találkozót. A két fél — írja Jurij Zsu­kov — állást foglalt az ame­rikai—szovjet kapcsolatok normalizálása mellett. Számos kérdésben konkrét kidolgozást érdemlő indítványokat fogad­tak el. Ami a szovjet részvevőket illeti, őket az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott és a szovjet nép által támogatott külpolitikai program vezérel­te, amely előirányozza a bé­kéért és a nemzetközi együtt­működésért vívott küzdelem továbbfejlesztését — mutat rá a Szovjet Békeblzottság elnökhelyettese, majd meg­jegyzi, hogy a Dartmouth-ta­• .... UJ>—w— lálkozó során megvitatták ko­runk legégetőbb problémáit, az indokínai, a közel-keleti, és az európai helyzetet. Sem a szovjet, sem az ame­rikai személyiségek nem táp­láltak olyan illúziókat, hogy a Dartmouth-találkozó szín­vonalán megegyezésre juthat­nak az adott helyzet értékelé­sében és azoknak az utaknak - a megjelölésében, amelyek a problémák megoldásához ve­zethetnek. A „bolygónk forró pontjaira” vonatkozó nyílt vi­ták során különböző állás- . pontok alakultak ki, mind­egyik fél védelmezte saját nézeteit. Az amerikai és szovjet de-t legátusok azonban végered­ményben arra a megalapítás­ra jutottak, hogy a lehető legsürgősebben véget kell vet-' ni a háborúnak ott, ahol az ; van, és erősíteni kell mindé- ’ nütt a békét — mutat rá vé­gezetül Jurij Zsukov. (MTI) Bruce megy, Porter jön «'.* .. . > . ■, "■a Nixon amerikai elnök szer­dán hivatalosan kinevezte Wil­liam J. Portért, az Egyesült Államok jelenlegi szöuli nagy­követét a párizsi Vietnam-ér- tekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetőjévé. Washingtonban azt is be­jelentették, hogy Dávid Bfuce, jelenlegi küldötteégvezető, augusztus 1-én válik meg tiszt­ségétől. Porter hivatalba lépé­sének időpontját nem közöl­ték. csak annyit jeleztek, hogy „néhány héttel később” veszi át a küldöttség munkájának irányítását. Az átmeneti idő­szakban Philip Habib, az ame­rikai delegáció második embe­re látja el a küldöttségvezetői . teendőket. Ziegler, a Fehér Ház sző- , vivője kérdésekre válaszolva kijelentette, az amerikai kül­döttségvezető „néhány tyetés távolléte nem jelenti azt. hogy az Egyesült Államok csökken­teni akarja az értekezlet je­lentőségét, vagy késleltetni kí­vánná haladását”. (MTI) több támogatóra talált. Sőt, a támogatásnak egy dollárban is kifejezhető formája is megje­lent. 1967 nyarán a Rockefel- ler-alapítvány (pedig Rocke­fellerek a „Tajvan-lobby” ala­pítói voltak!) a Ford-alapít- vánnyal együtt, egy 370 000 dolláros csekket küldött a már említett, amerikai—kínai kapcsolatokkal foglalkozó or­szágos bizottság munkájának támogatására... Megindult az álcázás műve­lete is. Egy szovjet újságíró, Georgij Ratyiani, Washington­ban járva, igyekezett beszél­getései során tájékozódni az amerikai—kínai kapcsolatok kérdéséről, különös tekintettel a varsói nagyköveti tárgyalá­sokról szóló, rejtelmes utalá­sokkal teli, feltűnően optimis­ta célozgatásokra. Amikor lia- zatért, a Pravdában beszá­molt az amerikai politikusok­kal folytatott beszélgetéseiről. „Valamennyien szinte ugyan­azokkal a szavakkal ismétel­gették: ne gondolja, hogy ml valamilyen formában is fel akarjuk használni saját ér­dekükben az önök ellentétét Kínával. Ezt a formulát unos- úntalan, de állandóan ismétel­gették” — irta Ratyiani. Persze aki csak valameny- nyire is ismerős a propagan­daanalízis tudományában, az jól tudja, hogy az efféle, gya­kori ismételgetés sohasem vé­letlen; a megismételt tagadás mögött rejtett szándék lapul. S, vajon a politikai megfigye­lő eífelejtheti-e az amerikai politika oly sok fordulatában ij: tevékeny szereplőként részes George F. Kennan azóta oly sokszor hangoztatott (de lega- , lább ugyanannyiszor elhallga­tott!) szavait arról, hogy „os­tobaság lenne ... figyelmen kí­vül hagyni a szovjet—kínai konfliktust, és ki nem hasz­nálni a benne rejlő kedvező lehetőségeket”. Itt meg kell állnunk egy pil­lanatra. A szocialista politika minden lehetséges alkalom- • mai, teljes őszinteséggel, és éppen a lenini tanításokhoz való hűség jegyében fejti ki, hogy küzd a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulásáért. . Ebből a szempontból csak üdvözölhető a kínai—amerikai viszony normalizálása, sőt,. adott eset­ben még az a nem mindenna­pi látvány is, hogv Richard M. Nixon, Mao Ce-tung oldalán jelenik meg izgatott film-, 1 fotó- és tv-riporterek lencséi előtt. Ám azt aligha felejthet­jük el, hogy Pekingben a SALT-tárgyalásoktól kezdve az atomsorompó-egyezményig, minden szovjet—amerikai megbeszélés alkalmával át- kozódva emlegettek valamifé­le, sohasem létezett „nagyha­talmi cinkosságot” — és most ezek a tegnapi átkozódók kül­denek udvarias meghívást a Fehér Ház jelenlegi urának. Gárdos Miklós (Folytatjuk) |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom