Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

Munkavédelmi minősítő vizsgálat pótolnivaló az fárban A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának munkavé­delmi osztálya legutóbb, a Salgótarjáni Öblösüveggyárban végzett minősítő munkavédel­mi vizsgálatot. Az ellenőrzés kiterjedt a munkavédelemmel kapcsolatos adminisztrációkra, az intézkedési tervekre, azok végrehajtására, általában a munkavédelmi tevékenység megszervezésére, irányítására, a felvilágosító munkám, és minden olyan részletkérdésre, ami kapcsolatos a vállalat munkavédelmi tevékenységé­vel.- Az ellenőrzés során, az ad­minisztrációban is több olyan észrevételt tettek, amelyeknek hasznosítása feltétlenül szük­séges. Hiányolták, hogy az egyes műhelyekben nem ve­zetnek baleseti naplót. Annak ellenére elmulasztják ezt, hogy a vállalat igazgatója és fő­mérnöke korábban utasítást adott erre. így nehéz a köz­ponti nyilvántartást a műhe­lyek nyilvántartásával összeha­sonlítani. Találkoztak más hi­bával is, mely szerint olyan sérüléseket is foglalkozási megbetegedéskent kezelnek, ami nem tartozik oda. Lassú a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek ki­vizsgálása, és a szükséges in­tézkedések megtétele is. A balesetek okának kivizsgálása általában hiányos, formális, bár az utóbbi időben már van némi javulás. Ha eredménye­sebben akarnak foglalkozni a balesetek megelőzésével, ak­kor ezen a területen, még igen sokat kell tenni. Az ellenőrök javasolták, hogy a jövőben az üzemi balesetek kivizsgálásé­ba minden esetben vonják be a szakszervezeti bizottság, va­lamint a műheiybizottság tár­sadalmi munkavédelmi fel­ügyelőit, és időszakonként ér­tékeljék a balesetek alakulá­sát. így a leggyakoribb ve­szélyforrásokat feltárhatják, és megszüntethetik. A vállalatnál korábban el­készült a munkavédelmi in­tézkedési terv. Ez részletesen foglalkozik a veszélyforrások megszüntetésével, á technoló­giai biztonsági feladatok meg­oldásával, a munkavédelmi jellegű beruházásokkal, fel­újításokkal. Sajnos, a végre­hajtás már nem ilyen egyér­telmű. A határidőikkel elma­radtak, igen sok még tehát a pótolnivaló. A vállalatnál a gyártmány- és gyártásfejlesztésben csak­úgy, mint a munka és egész­ségvédelem területén, általá­ban fejlődés tapasztalható, azonban itt is sok még a ja­vítanivaló. A termelést köz­vetlenül irányító vezetők a munkakörül menyek tervszerű javítására az egészséges és biztonságos munkavégzés kor­szerű követelményeire, a tech ■ nológiai és munkaiszervezési változtatásokra kevés konkrét intézkedést tesznek. A mun­kavédelmi szabályok megtar­tásáért oedíg elsősorban a ter­melés közvetlen iránvftói a felelősek. A vállalat i«azgató-v ja. a biztonsági megbízottat szinte valamennyi jóssal fel­ruházta, amit a munkavéde­lem területén érvényesíteni le­het. Többek között hozzájáru­lása nélkül nem állíthatnak be új gépet, berendezést, nem valósulhat meg új technológia, leállíthatja a veszélyes gé­peket, intézkedhet, illetve ja­vaslatot tehet egyes mulasz­tást elkövető vezetők felelős­ségre vonására, prémiumának csökkentésére is. A vállalati rekonstrukció, átszervezés folytán személyi cserék voltak és a munkahelyi átcsoportosítások hatása még jelenleg is érezhető. Elsősor­ban az új üzemrészeknél, munkahelyeknél akad problé­ma, ahol a megváltozott kö­rülményeknek megfelelően nem egészítették ki a vállalati ügyrendet. Ezt érdemes lesz* minél előbb pótolni. Asz ellenőrzés során igen: nagy alapossággal elemezték a balesetelhárítással kapcsolatos felvilágosító, oktató-nevelő munkát is. Több hiányosságot állapítottak meg. Megengedhe­tetlen például, hogy az egyéb­ként előírt, havonta ismétlődő gyakorlati oktatásokat nem mindenütt tartják meg. Van, ahol hosszú időn keresztül megfeledkeznek erről. Hi­ányzik az ellenőrzés is, hi­szen eddig mindössze két mű­vezetőt vontak mulasztásért fegyelmi leg is felelősségre, egyet pedig prémiumelvonás­ban részesítettek. Az ellenőr­zés szerint ennél sokkal több esetben lett volna szükség fe- vonásra. Vállaljanak részt a lakásépítésből (Folytatás az 1. oldalról) jebfo három év múlva lesz mód Salgótarjánban. azonban más mód is. A taná­csi értékesítésű lakások eseté- A Szakszervezetek Megye# ben 20 százalékos megváltás- Tanácsának elnökségi tagjai sál juttathatja lakáshoz dől- megállapították, hogy a vál- gozóit a vállalat. Ezzel a lehe- lalatok eddig korántsem hasz- i őséggel nem élnek még kel- nálták ki a rendelkezésükre lóképpen. A .jégtörő” szerepét álló lakásépítési lehetősége- a Budapesti Rádiótechnikai két. Javaslatot tettek az einök- Gyár salgótarjáni egysége 'tol- ség tagjai arra, hogy a jövő- lalta, a napokban 20 lakásra ben a vállalatok a tervtúltel- kötött ilyen egyezséget. jesítésből adódó többletlehe­Néhány vállalattal — a ZIM tőségből nagyobb összegekkel salgótarjáni gyárával, a Tér- vegyenek részt a lakásépítés- vező Vállalattal és a Textil- ben. Javasolták továbbá, hogy ipari Vállalattal — félkész- ne csak a részesedési alapból, akcióra kötött megegyezést a hanem a fejlesztési alapból is városi tanács. A megegyezés járuljanak hozzá a lakásépf- szerint az építkezés befejező léshez. munkái az illető vállalatra Az elnökségi tagok tegnapi hárulnak. ' . ülésükön tárgyalták továbbá a Ezeken kívül a vállalatok es szakszervezeti politikai okta- a tanács együttműködésének f1871/72. évi intézkedési számos formája kínálkozik tervét, a Budakeszi Oktatási még. Jó lenne, ha a kezde- Központ elmúlt évi munká- —x-----2 -----------*• lehető­m ényező szerepet ját, megvitatták az idei má­sége legjobb ismerőiéként a socjik félévi, a jövő évi és a vállalatok játszanak. Kisebb közép távú munkaprogramot, vállalatoknak sem kell elzár- kózniok a lakásépítés elől, hiszen kisebb lehetőségeiket a tanácséval bővítve máris jobb feltételek jönnek létre. Megindult a lakásépítő szö­vetkezetek szervezése is Sal­gótarjánban. Két szövetkezet máris megalakult. Lakásépítő szövetkezetek alakulásával számolva öt év alatt mintegy 300 plusz lakás építése válik lehetővé. A városi tanács egyébként a város valamennyi vállalatá­val, intézményével közép távú tervet „cserél”, s így, egymás elképzeléseinek alapos ismeretében látnak hozzá az együttműködési formák felku­tatásához. A vállalati támogatásról egyetlen lakásépítő város, Salgótarján sem mondhat le. A dolgozók lakáshelyzeté­nek javítása elvégre nem­csak a tanács, hanem a foglalkoztató vállalat ügye is. Emellett a vállalati támogatás jelentős lehetőséget tár fel, mind pénzügyi, mind kivitele­zői oldalról. A többlet lehetőségek egyike a házgyári építkezés. A ház­gyári technológia „fogadására” a városi tanács már. jelenleg is lépéseket tesz, házgyári építkezésre azonban legfel­Igeffi hantos az mean biz­tonság szempontjából a havi szemlék megtartása, Hiányos­ság viszont, hogy az egyes szemléken elrendelt intézke­dések végrehajtására mér ke­vés esetben térték vissza. Ép­pen az ellenőrzés hiánya miatt egyes gyáregységek vezetői több esetben meg nem tartot­ták a havi szemléket. A jövő­ben ezen a gyakorlaton változ­tatni kell. Az ellenőrzésről készült je­lentés többek között kitért a munkavédelmiőr-mozgatom helyzetére is. Megállapítja, hogy akis létszámú munkavé­delmi őrhálózat esetenként ugyan tevékenykedik, észrevé­teleit azonban csak szóban közli az illetékesekkel. A ki­adott munkavédelmi őrnapló- kaf nem vezetik, és így ter­mészetesen a hibák felszámo­lása is elmarad. Az SZMT munkavédelmi felügyelői az észrevételeket a vállalat illetékeseivel megtár­gyalták és a hibák kijavításá­ra megszabták a határidőket, és kijelölték a felelősöket is. Az üveggyáriakon a sor, hogy a szükséges intézkedéseket megtegyék és ezúttal valóban ellenőrizzék is a végrehajtást. A megyei pártbizottság ülése után intézkedtek Lehet 200 lakással több Lakás . .. Lakás ... Csupa nagy betűvel és felkiáltójellel írhatnánk. A megyei pártérte­kezlet határozatának tett ele­get. június 28-án, a megyei pártbizottság, amikor ismétel­ten napirendre tűzte, és kibő­vített ülésen megvitatta a me­gye építőipari kapacitáséinak helyzetét és fejlesztésének le­hetőségeit. A megyei pártbi­zottság több hiányosságra, ér­tetlenségre és ellentmondásra, az adottságok és a lehetőségek jobb kihasználására, a teljesí­tés fokozására, a tartalékok feltárására és a fegyelem megszilárdítására hívta fel a figyelmet. Egyesek vitatták, hogy a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat a IV. ötéves tervében szereplő 2414 lakást hogyan, milyen technológiával tudja megépíteni. Milyen dön­tések és intézkedések történ­tek a megyei pártbizottság ülé­se óta? Kérdésünkre Kispál József, a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója el­mondta, hogy a megyei párt- bizottság megállapításait ma mér nem lehet és nem szabad vitatni. Nem lehet alku tár­gya. hogy a megye lakosságé­nak az eddiginél több lakásra van szüksége, és nem lehet halogatni a megye jövőjét meghatározó ipari beruházáso­kat. Az építőipar vezetőinek és dolgozóinak legfőbb feladata, hogy a tervekben szereplő és a szerződéssel vállalt munká­kat határidőre, jól és gazda­ságosan elvégezzék. Az elmúlt három hét alatt keresték a lehetőségellet, hogy az építő­ipari kapacitást növeljék, az eredeti terven felül is lakás­építést vállaljanak. Július közepén, a vitát le­zárták, az illetékes szervek megegyeztek, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat Salgótarjánban, a Brezi- na-alsón 600—700 lakást ház­gyári elemekkel épít. A ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban az Állami Építőipari Vál­lalat az eredeti elképzelések­kel szemben 200 lakással töb­bet ad át. Az Állami Építőipari Válla­lat Salgótarjánban, az Arany János utcában 011 keretvázas lakást hagyományos technoló­giával épít, PEVA-alagútzsa- luzási megoldással készül a 264 garzontokás, a , Brezina- felsőn salakblokkból 86 lakást készre, további 170 lakást más vállalatoknak szerelésre át­adnak. És terven felül 1975-ig 200 lakást építenek. Ha nem is lesz elegendő lakás, ha 1975- ig nem is jut mindenkinek, de a korábban tervezettnél min­denképpen több épül. Éppen azért a vállalatok már most megfontolhatják és előjegyez­tethetik, hogy hány lakást vá­sárolnak és saját dolgozóikat első bérlőként kijelölhetik. Természetesen a házgyári építkezésre idejében és jól fel kell készülni, a pártbizottsági ülés erre felhívta a figyelmet, erről is szó esett az építőipari vállalat igazgatójával való beszélgetés során. A brezinai épületek falaival és födéméi­vel a házgyári technológia miatt nem lesz sok baj, de az alapozás terveit sürgősen el kell készíttetni, a részleteket a tervezőkkel idejében megkell tárgyalni. Az. építőipari vál­lalat megrendeli a házgyári elemeket, és intézkedések szük­ségesek Brezinán, a közműve­sítésre, a gázszerelésre. Kispál József igazgató el­mondta, hogy Salgótarjánban, az Arany János utca 17. szá­mú 80 lakást határidő előtt, még az első félévben átadták. Jó ütemben halad és gyor­sítani akarják az Arany Já­nos utcai következő két épület, ütemét. Nagybátonyban, a FŰTÖBER-nél még az idén 58 millió forint értéket akar­nak teljesíteni. Itt az alapo­zás már elkészült, a pilléreket, a fürdőt és a kazánházat épí­tik. A Balassagyarmati Ká­bel Művek építkezése kielégítő­en hatod. Egy-két vidéki épít­kezést befejeztek, illetve ha­marosan átadnak, áz ott fel­szabaduló emberekkel a nagy- báitonyi FÜTÖBER. és a nász­tói lakásépítkezéseket erősítik, gyorsítják. A megyei pártbizottság jú­nius 28-i ülése után megfelelő intézkedések történtek. Ezek után, 1975-ig terven felül 200 lakással többet lehet építeni. A megvalósítás most már fő­leg a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalaton múlik. — fazekas — Nők a nőkért A Központi Bizottság 11W0 februári határozata a fq- gyasztási szövetkezetekben is megjelölte a legfontosabb tennivalókat a nők politikai, gazdasági és szociális helyze­tének javítására. Az qzt kö­vető kormányhatározat, vala­mint az Országos Földműves- szövetkezeti Tanács ajánlása már a szövetkezeti nőbizott- ságok szervezeti felépítését és működési elveit körvonalaz­ta. Ezek alapján készítette el javaslatait ,a MÉSZÖV, ame­lyeket eljuttatott az ÁFÉSZ- ek igazgatóságához. A szö­vetkezetek — figyelembe vévé a határozatokat és javaslato­kat — az elmúlt évben meg­alakították a nőbizottságokat, amelyeket a tavaszi küldött- gyűléseken hagytak jóvá. Véglegesen megalakult tehát a megye tizennyolc szövetke­zeti nőbizottsága. A csaknem kétszáz asszony, leány, a párt­szervezetek és a gazdasági vezetők segítségével kialakí­tott munkaterv szerint dolgo­zik. Mátraverebélyben A bizottságok legtöbbje inár a múlt évben munkához látott. Ezek ma’ már egyéves A Nógrád megyei Tanács és a Nyomdaipari Vállalat szakszervezeti bizottsága ebben az évben is megszervezte a szófiai társszervvel a csereüdültetést. Ennek keretében 1971-ben 40 tanácsi és vállalati dolgozó tölthette szabadságát a Napos-parton, és ugyanennyi szó­fiai dolgozó pihent a budapesti, illetve szentendrei üdülőkben. A program szerint a bol­gár vendégek ellátogattak Salgótarjánba is, ahol szakmai megbeszéléseket folytattak és a város nevezetességeivel ismerkedtek tapasztalaira tekinthetnek vissza. Ez idő alatt a mátra- verebélyi nőtoizottság meg­vizsgálta a szövetkezetnél dolgozó nők bérezési besoro­lását, munkakörülményeit, szociális ellátottságát, kultu­rális igényeit. Ahol lehetett, javítottak a nőik munkakö­rülményein. A nőbizottság szervezte meg azt az egész­ségügyi előadássorozatot is, amely főként a kismamák érdeklődésére tarthatott szá­mot. Segítettek a kisgyerme­kek óvodai elhelyezésében, névadók szervezésében, az idősebbeknek a nyugdíjügyek intézésében, hivatalos kérel­mek megírásában. Egy több- gyermekes anyát pedig — aki munkáját is kiválóan végzi — jutalmazásra java­soltak az igazgatóságnak. Kisterenyén Eredményes, munkát végzett a kisterenyei nőbizottság is. A bérek rendezésével nem volt tennivalójuk, mert a szövetkezetnél érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A szakképzettség pedig százszázalékos, ezért tanfolyamokat sem szerveztek most. Elérték viszont, hogy az üzletek nyitvatartása a nődolgozókhoz alkalmazkodik, hogy az igazgatóság és a fel­ügyelő bizottság negyven szá­zaléka nő, és hogy az irodai dolgozók minden második szombatja szabad. Igyekeznek megoldást találni a kiskeres­kedelemben dolgozók szabad­napjára is, mert ezt most még csak a vendéglátóegysé­geknél tudták bevezetni. Az egyszemélyes vegyesboltoknál ez a hosszadalmas átadó- és átvevőleltár miatt még ne­hézségekbe ütközik. Megköny- ny.íti a második műszakot a patyolatszolgáltatás beveze­tése. Az adminisztratív dol­gozók számára hűtőszekrényt vásároltak. A legtöbbjük ugyanis vidékről bejáró nő, és így a húsféléket Kisterenyén megvásárolhatják. Nadúifaluban A nőbizottságok javaslatára történt a nádüjfalui szövetke­zetnél is a szabad szombat bevezetése és született az az igazgatósági határozat, hogy az egyedülálló nők és anyák évente egyszer 300. illetve 500 forint segélyben részesüljenek, Szirákon nőket foglalkoztató kivarróüzemet létesítettek, és kollektív szerződésbe foglal­ták, hogy a kétgyermekes anyák három, a , háromgyer­mekes anyák négy nap pót­szabadságot kapnak. Az ösz* szefogás szép példáját adták az óvodánál is. A községben, bérkeret hiányában kevés volt az óvónő és a dada. A nőbizottság kezdeményezésére az ÁFÉSZ, a tsz & az állami gazdaság közösen vállalta fi­zetésük folyósítását. Bercelen, M agyar na ndorban Bercelen az áruelőrendelest szervezték meg a bevásárlás megkönnyítése érdekében, Balassagyarmaton irodalmi unkátokat tartanak, és társa­dalmi munkában rendbetették a nyírjesi üdülőt, ahol hét végén pihenhetnek. Magyar- nándorban * létrehozták a nők klubját különböző szakkörök­kel, a salgótarjáni szövetke­zetnél a háztáji termeléssel baromfi- és nyúltenyésztéssel foglalkozó előadásokat szer­veznek. Szécsényben kérdő­íveket küldtek ki a tagság­nak, a szolgáltatási igények felmérésére. Mindezeken fe­lül részt vesznek a nőbizott­ságok a tagszervezésben, a részjegy-kiegészítés munkájá­ban, a célrészjegy szervezésé­ben. Elsőként kezdtek hozza a Magyar Nők Országos Ta­nácsa felhívására a vietnami gyermektakarók készítéséhez és példájuk nyomán a szocia­lista brigádok nőtagjai is be­kapcsolódtak az akcióba. Ha olykor kicsineK látszó eredményeket értek is el a nőbizottságok, munkáj uk a nődolgozók számára jelentős könnyítéseket eredményezett S a rövid idő nem is mutat­hatta meg teljességében, hogy az új, kezdeti lépéseknél tartó szervezetek mire képe­sek. A lelkesedés azonban, amivel dolgoznak, biztosítéka annak, hogy a jövőben még többet tesznek majd, és még nagyobb eredményeket érnek el a nők helyzetének javítá­sában a szövetkezetek nőbi­zottságai. Kemény Erzsébet I NOGRAD — 1971. július 23., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom