Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

Munkások művelődése A pártkongresszus szellemében — Továbbtanulásra nem javasolva — Jó példa: az Ipoly-bútorgyár Elsősorban az üzemek ügye ^Társadalmunk szocialista lást. Tévesen értelmezett, s az utazó munkások igényei- fejlődésének egyik alapkérdé- hosszú távon mindenképpen nek, időbeosztásának figye- se a dolgozók általános mű- kudarcot szenvedő „célszerű- lembevételével állítsák össze veltségének emelése és szak- ség” ez, mint ahogy az sem munkatervüket képzettségének növelése” — okos dolog, hogy egy másik Ugyanekkor nem szabad fi­állapította meg az MSZMP X. nagy balassagyarmati üzem, gyeimen kívül hagyni az üze- kongresszusának határozata egyetlen dolgozóját sem java- mek, az üzemi kulturális szer- Balassagyarmaton. a megye solta a gimnázium esti tágé- vek tudatformáló szerepét. A rohamosan iparosodó második zaitára, holott egyetlen mérnö- segítség, melyet a gazdasági centrumában tbob mint 3300 kük, illetve egyetemi végzett- vezetők e téren nyújthatná- ipari dolgozó él, revékenyke- ségű dolgozójuk sincsen. nak, s néhol már nyújtanak dik. Érdemes megvizsgálni: A munkásosztály kulturális is, elsősorban nem anyagi jel­hogyan próbálják a kultúra színvonalát — ha csak meg- legű, inkább személyes pél- eszközeivel eszmei, politikai közelítően is — jelzi a kom- dákra, hatékonyabb intézke- arculatukat alakítani, elérni munikáclós eszközök szarná- désekre van szükség. Az azt, hogy a kialakulóban levő nak alakulása. A pontos lel- Ipoly-búiorgyárban például — munkásváros a művelődésügy mérések szerint a rádió -előli- már a pártkongresszuson el- területén is előre lépjen a haj- zetők száma százzal, a tv-elő- hangzottak szellemében — dani iskolavároshoz, művelő- lizetőké vobb mint ötszázzal minden lehetőséget kihasznál- dési központhoz képest? haladta meg az idei év első nak, hogy a dolgozókat ösz­A felnőtt dolgozók tanulási negyedében a három észtén- szekapcsolják a munkahellyel, kedvét és a továbbtanulás dővel ezelőtti adatokat, az kielégítsék kulturális szóra- helyzetét egy sor kedvező adat időszaki és a napi sajtótermé- kozási igényeiket. Az egyik igazolja — a számokon túl- kék példányszámúnak növeke- termelési értekezletet cseszt- menően azonban sok téves dése pedig elérte az ezeregy- vei múzeumlátogatással kötöt- nézettel kell megküzdeni az százat. A probléma csak ott ték össze, az ifjúsági politikai esti és levelező oktatáson van, hogy a város ipari mun- szeminárium záróünnepségét résztvevőknek, illetve az okta- káslétszámának túlnyomó pedig a Nyíriesben rendezték tások szervezőinek. többsége bejáró — rájuk né- meg, ahol könyvekkel jutal­A tavalyi tanévben a város mileg eltérő statisztikák vo- mázták meg a legjobbakat, egyik üzeméből 24-en jelent- natkoznak. Az is elsősegítette a dolgozók keztek továbbtanulásra. Közű- A bejárók többsége nem is aktivizálását, hogy az üzem lük 11-nek a jelentkezési lap- akarja lakóhelyét elhagyni, fejlődéséről a munkások ján ez állt: „A nevezett dől- életformájának vallja az in- helytállásáról filmet lcészitet- gozó részére a továbbtanulás- gázást. Ami a munkát iileti, tek, melyben sikerült rógzíte- sal járó kedvezményeket és a a teljesítményben, fegyelem- ni a sorozatgyártás folyama- tanulmányi szabadságot biz- ben, a brigátímozgalomban va- tát, s a vállalat húszéves tör- tosítani nem tudjuk”. Az üzem ló részvételben nincs is lé- ténetét. személyzetisének véleménye nyeges eltérés a bejárók és a Tény, hogy nem folyik min- szerint — és sajnos ez az helyben lakók között. Értekez- denütt ’ olyan alapos kulturá- üzemvezetés álláspontja is — leteken, üzemi rendezvénye- üs munka, mint az Ipoly-bú- a vállalatnál „célszerűen” irá- ken, előadásokon, szakmai to- torgyárban. Az üzemek egy nyitják a továbbtanulást. Ez vábbképzésen azonban az része meglevő lehetőségeit a célszerűség a jelen esetben előbbiek közül igen kevesen sem használja ki teljes mér- mindössze annyit jelent, hogy vesznek részt közülük, s a lékben; van olyan vállalat, az eilmúlt esztendőben nagy munkahely politikai-társadal- ahol egy év alatt mindössze számban iskoláztak be dolgo- mi szervezeteiben is kevesen háromszáz forintot jegyeztek zókat szakipari technikumba vállalnak tisztséget. be a „kulturális és művelődé­— akiknek jó része időközben A megoldás útjának a sza- si célokat szolgáló pénzeszkö- lemorzsolódott —, de ugyan- bad szombatok lehetőségeinek zök” rovatba, akkor a tervteljesítésre hivat- jobb kihasználása látszik, a Balassagyarmati városi kozva nem támogatták a gim- mégpedig olyanformán, Hogy Tanács tavaly szeptemberben náziumban való továbbtanu- a községi művelődési házak foglalkozott a közművelődés előtt álló legfontosabb fel­adatokkal, s a közeljövőben ismét tárgyalja a témát: a munkások eszmei, politikai ar­culatának alakulását, alakítá­sát. Az új városi művelődési központ 'létesítésének nagy je­lentőségéről is minden bi­zonnyal szót ejtenek majd a város tanácstagjai. Bármilyen komolyan munkálkodnak azonban a művelődésügy „hi­vatásos” dolgozói, a döntő lé­pések megtétele azonban el­sősorban az üzemek feladata. B. L. Wieslaw Bondzincki: Pontos idő Éppen öltözködtem — ran- — Ez a hibabejelentő. Ha devúra készültem Hantával másról van szó, forduljon — amikor megszólalt a tele- máshová! fon. Felemeltem a hallgatót, és kellemes női hangot hal­lottam: — Huszonkét óra negyven­öt perc, huszonkét óra négy­— A pontos időről van szó! Nem a pontos időt mondja! — Én nem vagyok órás. Ha gondolja, forduljon az venöt perc tíz másodperc, igazgatósághoz. huszonkét óra negyvenöt perc húsz másodperc... Letettem a hallgatót. Ez tévedés! A „pontos idő” kap­csolódott be az én vonalam­ba, — gondoltam, mégis biztos nincs — Ott már senki! — Akkor kísérelje meg holnap. Hogy lehet valaki eny­megzavart a dolog. Nyolc nyíre közömbös? Az ember e­Ha­ket félrevezeti a pontatlan „pontos idő”. Elkésnek a újra csengett a megbeszélésekről, a moziból, a színházból, a randevúról, családi tragédiák lehetnek! — Rendben van, utánané' perc tiz má- zek­Kis idő múltán visszacsen­órára van megbeszélve niával... És ekkor készülék. — Huszonkét óra negyven­kilenc perc, huszonkét óra negyvenkilenc sodperc.. • Az órámra néztem. Azon detett. fél nyolc múlt tiz perccel. — A „pontos idő" rendben Biztos akartam lenni, felhív- van. önnél nincs valami lám legjobb barátomat, Fred- rendben. Maradjon a készü- ziót. léknél, újból jelentkezni fo­— Mennyi a pontos idő? 9°k. — kérdeztem. És ekkor ismét női hangot — Mi bajod? — kérdezte hallottam, de egészen mást, vissza csodálkozva. — Majd holnap elmondom. Mennyi nálad a pontos idő? — Tizenhét perc múlva lesz nyolc... — Köszönöm! — és lecsap­tam a hallgatót. De alighogy ez történt, a készülék ismét megszólalt. — Huszonkét óra ötvenöt perc... mint az előbb. — Húsz óra huszonkettő perc... Igen, ez a „pontos idő”! És már húsz óra huszon­kettő perc! Atkozott balsze­rencse! Lekéstem a randevú­ról! Soha nem bocsátom meg magamnak! .. .Csak később tudtam meg, hogy a legjobb bará­ldegesen csaptam le a hall- tóm, Fredzio tett lóvá. így gatót, és feltárcsáztam a hi- aztán sikerült is szétválaszta­babe jelentőt. — Kérem szépen.... — Mondja a számát!... Megmondtam. — Megnézzük a vonalát... — De kérem. .. — Tegye le nyugodtan a hallgatót. — De egész másról van szó! ni bennünket, mert magá­nak akarta megszerezni Ha- niát...! Csak tudnám, hogy kinek a hangját hallottam akkor a telefonban! Olyan nagyon- nagyon ismerős volt! Fordította: Antalfy István NÓGRÁD - 1971. július 17„ szombat VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Székely Júlia, még 1964-ben, a Madách-centenárium évében írta „A két Madáchné” című kétrészes drámáját, amely akkor a Jelenkor című folyóiratban jelent meg. Mű­vét Mohácsi Jenő emlékének ajánlotta, egyenes utalásként arra, hogy a fasizmus áldozatául esett író, aki egyébként Madách fő művét német nyelvre is átültette, „Lidércke” cím­mel, szép regényben örökítette meg Fráter Erzsi szomorú sorsát. Ezt a művet dolgozta át Mészöly Tibor dramaturggal tévéjátékká és mutatta be a Televízió Hajdúfy Miklós ren­dezésében, s ahogy mondani szokták parádés szereposztás­ban. A darab a sztregovai kastély egy tágas szobájában ját­szódik 1864. október 5'én, tehát azon a napon, amikor a költő meghalt. Tulajdonképpeni mondanivalója: a nők fele­lőssége a zseni életében, hisz’ azt vizsgálja, milyen volt a Madách család és Fráter Erzsi viszonya, része volte-a csa­ládnak, elsősorban Majtényi Annának abban, hogy ez a házasság felbomlott, és Fráter Erzsi hihetetlen nyomorban, testileg és erkölcsileg teljesen összeomolva fejezte be életét, 1875-ben a nagyváradi kórházban. " Székey Júlia, ahol erre alkalma kínálkozik, a legneme­sebb nyersanyagot használja: Madách leveleit és a Tragé­dia szövegét. A darab első részében a halálos beteg költő, mellett vir­rasztók beszélgetéséből kirajzolódik előttünk Fráter Erzsi tragédiájának kezdete, házassága, állhatatlansága férje be­börtönzése idején, azok az alapvető ellentétek, amelyek a szigorú erkölcsű és túlzottan is puritán Majtényi Annával egyre inkább elmérgesednek, olyannyira, hogy végül is Ma­dách és Fráter Erzsi elválnak. Szontágh, a Madách család jó barátja fogalmazza meg ebben a részben legjobban az idő­sebb Madáchné felelősségét: „Nem az az igazi jó ember, aki cselekszi a jót, hanem, aki másokból kiváltani tudja azt”. Fráter Erzsihez, a „szánnivaló, vedlett szivárvány”-hoz Ma­dách ekkor minden szeretetnél gyötrőbb érzelemmel, a fe­lelősségérzet tudatával kapcsolódik. A második részben Veres Pálné találkozik a már erősen alkoholista Fráter Erzsivel. Megpróbálja jó útra téríteni, igyekszik megérteni a tervszerűtlenül bolyongó nőt, aki megvallja, hogy „csak egyetlen ember adhatja meg neki. ámít keres, a megbocsátást” Madách Imre. Veres Pálné igyekszik meggyőzni az özvegyet is arról, hogy fia megnyug­vását szolgálná, ha Erzsit láthatná, sorsát jobb irányba mozdíthatná. Az özvegy kitart régi álláspontja mellett: „In­kább boldogtalanul, mint becstelenségben lássam a fiamat”, s egyre halogatja a hívást. Pedig a költőnek is csak a meg­bocsátás adhat nyugalmat. „Mert ő sem tud addig megnyu­godni — mondja. — Tudom, érzem. Bolyong a világban, mint a üdére, és keresi, keresi nyugalmát, de meg nem leli soha, csak, ha bocsánatomat megkapja.” Madách Imrében az édesanyja iránt érzett szeretet „le­győzte még a szerelmét is”, az özvegyben azonban a „fia iránt érzett szeretet” nem tud fölébe kerekedni a bűnös afíz- szony Iránti gyűlöletnek. Madách Erzsi nevével az ajkán fuldoklik a halálba, Veres Pálné szavai szerint: „Ott sem lesz magányosabb, mint volt a két asszony mellett, akiket szeretett. „Az igazi tragédia abban van, hogy ez a hozzá legközelebb álló két asszony tulajdonképpen soha nem tud­ta ki is volt Madách Imre.” Az igazán kiváló szereplőgárda minden tagja dicséretet érdemeli r*i Ma, szombaton, 16.25-től Karám és box címmel érdekes dokumentumfilmet láthatunk a lóidomításról, 20.05-től Önök kérték címmel a Televízió kívánságműsorán szórakoz­hatunk, éjszakai előadásban pedig a Kancsal szerencse című lengyel filmszatíra ígér kellemes időtöltést. Csukly László A két kis ógrélszakadt aligha jutott volna be a kastély kapuján,^de a császár véletlenül ott sétált a parkban és meghallotta, hogyan osztozkodik velük a strázsa. Mivel éppen kegyes hangulatban volt, parancsot adott. Micsoda? Ti Kovács ez­redes gyermekei vagy­tok? És hogyan jutot­tatok ide? S­MIKSZÄTH KÁLMÁN regenye nyomán irta; CS. HORVÁTH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PAfc A császár lelkét ön­szemrehányás . szúrta meg, hogy eddig meg sem tudakolta, ma­radt-e családja annak a szegény embernek, aki helyette halt meg. Elhatározta, hogy gyermekeit pártfogásá­ba veszi. Kovács Gyuri a bécsújhelyi katona- iskolába került, Ilonka pedig Szilvássyné asz- szony bécsi léányneve- lő intézetének lakóia lett. Gyámul mulattatá- ját rendelte melléiük a császár. Miklósnak kedvére volt a feladat. Nagy buzgalommal gondoskodott az ár­vákról, hétről hétre meglátogatta őket, és ahogy telt az idő, egy­re jobban belopta ma­gát a szivükbe. Pozsonyban laktunk, felség; egy távoli roko­nunknál, ahová apánk adott; mivel már i anyánk meghalt. Apám- || uram minden hónapban pénzt adott értünk/ s néha eljött hozzánk. De most már jó ideje I se pénzt nem, küldött, 1 se nem jött, és velünk I rosszul bántak. Meg- I szöktünk hát, és eljöt- I tünk hozzád, hogy add \ vissza nekünk áz apán- V kát. A következő években Akii mind bennfente- sebb lett az udvarnál, úgy, hogy már a poli­tika menetére is befo­lyást kezdett gyakorol­ni. Nem jó szemmel nézte ezt a császár nagyhatalmú miniszie- re, Stadion gróf, s vég­re, egy napon ... 17 Kulturális mozaik A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRAK látogatásá­nak és népszerűségének megállapítására összesítő statisztika készült. Az ada­tok érdekessége az, hogy szakmákra bontva is közli az olvasók számát. A me­gyében működő 83 szakszer­vezeti könyvtárba beiratko­zott olvasók száma 11133. A kölcsönzött kötetek pedig csaknem a kétszázezret ha­ladják meg. Az összesítés szerint az olvasásban első helyen a bányászok állnak; szám szerint 365-en tagjai valamely üzemi könyvtár­nak. Utánuk az építők kö­vetkeznek. Az orvosok, illet­ve az egészségügyi dolgozók közül 997-en könyvtári ta­gok. Az utolsó helyen, a KPVDSZ dolgozói állnak 55 beiratkozott olvasóval. Bár a statisztika szerint az el­múlt évekhez viszonyítva fejlődés figyelhető meg, a szakemberek a jövőben a tartalmi munka szélesítése mellett az olvasók számá­nak további emelését tűz­ték célul valamennyi szak­ma területén. 1*1 A BEATZENE KEDVE­LŐINEK. Az általános beat- válság után zenekarainknak sikerült ismét lábra állni. Ezt bizonyítja a Salgótar­jánban nemrégiben lezaj­lott Illés-koncert is, ahol a rajongók ismét láthatták kedvenceiket. Akik a hónap folyamán Balatonra utaz­nak, találkozhatnak a Met­ró-együttessel és Zalatnay Saroltával. Az újjá szervezett OMEGA jelenleg a külföl­det járja. Július 2-től egy finnországi fesztiválon vesz­nek részt, ezt követi majd egy húsz napig tartó skan­dináv turné. Augusztus 1- től azonban már ők is a magyar közönségnek muzsi­kálnak majd a balatoni sza­badtéri színpadon és az or­szág nagyobb városaiban, (★) A MEGYE KEDVELT üdülőhelyei közül az utóbbi időben egyre gyakrabban hallat magáról Bánk és kör­nyéke. A kellemes környe­zet, a hűs vizű tó sok láto­gatót vonz. Ám a kis köz­ségről nemcsak természeti szépségei miatt beszélnek. Üj kulturális intézmény* a nemzetiségi múzeum létre­hozása miatt is egyre gyak­rabban a középpontba ke­rül. A múzeum profiljára, berendezési tárgyaira vonat­kozó tervek már elkészültek, tegnap, július 16-án pedig, szakemberek részvételével, sor került az épület műsza­ki átadására is. Reméljük, hogy ezek után már nem kell sokat várni arra, hogy az érdeklődők, a látogatók előtt is megnyíljanak a sok érdekességet tartalmazó in­tézmény kapui. i*j PEDAGÓGUS KÉPZŐMŰ­VÉSZEK KIÁLLÍTÁSA nyí­lik július 27-én a megyei művelődési központban. A kiállítók — szám szerint hú­szán — több mint két hetet töltöttek megyénkben, is­merkedtek a táj, a város szépségeivel. Szálláshelyük Baglyason a diákotthonban volt. A pedagógus képző­művészek egyébként vala­mennyien a budapesti Fák­lya-klub tagjai. A második turnus 23-án érkezik meg a városba és augusztus 10-én utazik vissza Budapestre. (★) BESZTERCEBÁNYA ÉS SALGÓTARJÁN között egy­re mélyül a baráti kapcso­lat mind a képzőművészet, mind pedig az irodalmi és egyéb kulturális események térén. A Besztercebányai és a Salgótarjáni városi Ta­nács megegyezése alapján augusztus elején gyermek cse­reüdültetést bonyolítanak le. A szlovák gyermekek — szám szerint harmincán — a salgóí KISZ-iskolában kap­nak majd helyet. A városból elutazó ugyancsak harminc gyerek kiválogatása, az is­kolában végzett társadalmi • és kulturális munka alapján történt. Az akcióra augusz­tus 5—11 között kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom