Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I AZ MSZ M P NÓGRÁD M E GY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 167. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. JÚLIUS 17., SZOMBAT FEL ÉV UTÁN Készül a számvetés üzeme­inkben az ötéves terv első félévéről. A legtöbb helyen elkönyvelhetik a sikert, azért akadnak olyan vállalatok is, ahol az elmaradás, a sikerte- lenség okait kell fényszóró alá tenni, már csak az oku­lás miatt is. A FÜTÖBER nagybátonyi üzemében bebizonyították, hogy jó munkaszervezéssel akkor is lehet sikert elérni, ha a kelleténél kisebb a lét­szám, és átmenetileg anyag­hiánnyal küzdenek. Kétségte­len, itt jól alapoztak a má­sodik félévre. A nógrádi szén­bányáknál viszont a több mint 50 ezer tonnás elmara­dás okoz most gondot. A vezetőket az foglalkoztatja, hogyan lehetne jobb szerve­zéssel, a fegyelem megszilár­dításával és elsősorban a munkából különböző címeken távollevők számának csök­kentésével pótolni ezt az adósságot. Sok helyen úgynevezett objektív akadályokra pa­naszkodnak. Az eredetileg meghatározott termelési ter­vet nem kötötték le időben megrendelésekkel. A Zománc­ipari Műveknél, de a Vegyi­gépszerelő Vállalatnál is vol­tak ilyen gondok. Másutt vi­szont az okozott gondot, hogy a gyártmányokhoz szük­séges anyag csak késve érke­zett. Sokszor csak apró, jelen­téktelennek tűnő alkatrészek hiányoznak, de az egész gyár munkáját akadályozzák, nem lehet határidőre szállítani a kész terméket oda, ahol arra egetó szükség lenne. Az el­múlt félévi tapasztalatok ar­ra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkezendő időben szinte mindenütt javítani kell az anyagellátást és általában az anyaggazdálkodást. Még ma is alig akad üzem, ahol ne panaszkodnának lét­számhiányra. Igaz, egyre több helyen belátják, hogy ma már nem lehet várni a mun­kaerő csoportos jelentkezését. A létszámfejlesztés ma sok­kal nehezebb, mint bármikor volt. ptt gondolkodnak he­lyesen; ahol azt vallják, hogy sokkal célravezetőbb, ha a Vnár meglevő munkaerővel az eddiginél ésszerűbben, takarékosabban gazdálkod­nak. Ugyan ki állíthatná fe­lelősséggel, hogy ma már nincs az üzemekben üresjár rat, kapun belüli munkanél­küliség? Olyan probléma ez, ami a munkást is bosszantja, hiszen ha nem tud folyama­tosan dolgozni, termelni, ak­kor a boríték is vékonyabb. Ha valahol, akkor ebben a kérdésben még igen sok rej­tett tartalékról lehet beszélni. A rossz anyagellátás, rossz munkaszervezés, a gyakori átcsoportosítás, a kiesést kö­vető rohammunka, túlórázta­tás mind olyan dolog, ami zavarja a termelés ütemét. Az elmúlt félév során úgy, ahogy, kialakultak a "tervek. Talán túlságosan is nagy energiát fektettek ebbe a munkába és közben háttérbe szorultak a napi feladatok. Az idő sürget. A lazítással sokat lehet veszíteni, és most már itt az ideje, hogy ott is, ahol eddig még nem sike­rült megtenni, fektessenek nagyobb energiát a minden­napos feladatokra, fordítsa­nak nagyobb figyelmet a ter­vek ütemes teljesítésére. Ahogy a házépítésnél fontos az alapozás, legalább annyira fontos, hogy az idén az öt­éves tervet jól alapozzuk. Ennek érdekében még igen sok a tennivaló, és most, amikor már félévet magunk mögött tudunk, érdemes el­időzni a kialakult számok­nál, de túl is tekinteni azo­kon, B. J. Kiegyensúlyozottabb az élelmiszer-ellátás Olcsóbb a gyümölcs — Több tej, vaj, péksütemény fogy Az alapvető élelmiszerekből az év első hat hónapjában 4—6 százalékkal több került az üzletekbe, mint 1970 első felében, az ellátás nyugodt és kiegyensúlyozott, volt — tájé­koztatták a MÉM-ben Jászo- nyi Ferencet, az MTI munka­társát. A minden eddiginél bősé­gesebb kínálatot részben az állattenyésztés fellen­dítésére hozott kormány­határozatok tették lehető­vé. Teljesebbé tette a választékot az is, hogf a gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok több gondot fordítottak a piackutatásra, a fogyasztói igények pontosabb megisme­résére. Jelentősen megjavult az évek óta akadozott, gyakran hiányos hús-, és húskészít- mény-ellátús. Mindent egybe­vetve júniusig 4,ti százalékkal több húshoz jutott a lakosság, mint 1970 első leiében. Külö­nösen a sertéshúskinálat nőtt, mégpedig lű százalékkal Sza­lámiból 5,5 százalékkal, gyulai és száraz kolbászból 20 száza­lékkal több került a fogyasz­tókhoz. Viszont csökkent az étkezési szaienna-. és a zsír- fogyasztás, amiből arra le­het következtetni, hogy a vá­sárlóik egyre inkább a bioló- gailag értékesebb élelmiszere­ket keresik. A javuló seités- húsellátás miatt baromfiból a tervezettnél kevesebbre volt igény, az ipar lényegesen több árut tudott volna az üz­letekbe küldeni. Tojásból is minden igényt kielégítettek, és tejből és tejtermékből sem volt hiány. Előrelépést jelen­tett, hogy a tejellátás vidéken is egyenletesebbé vált, ami jó­részt annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek bekapcsolódtak a tejértékesitásbe. Június végéig több tej, 3 százalékkal több vaj fogyott, mint tavaly az első félévben. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy egyes termékeket, pél­dául vajat külföldről is be­hoztak, miután a fogyasztás növekedésével egyelőre még nem tart iépést a felvásárlás. A kenyérellátás mennyiségileg kielégítő volt a minőséget azonban még eléggé gyakran kifogásolták a vásárlók, ami közrejátszott abban, hogy a tavalyinál 4 3 százalékkal több péksütemény fogyott. Gyü­mölcs- és főzelékkonzervek- ből 20 százalékkal több került az üzletekbe, borból 7—S szá­zalékkal többet adlak el Nem volt panasz más fon­tos élelmiszercikkek, pél­dául a liszt, a cukor, a rizs stb. kínálatra sem. Üjabban sok szó esik a gyümölcs-. zöJdségfelvásár- lásról és -ellátásról. Ezzel Kap­csolatban a MÉM illetékesei rámutattak: a közelmúltban korszerűsítették a zöldség­gyümölcs forgalmazás egész rendszerét. A minisztérium felülvizsgálja a termelők anyagi érdekeltségét és a ter­melés gépesítésének, korsze­rűsítésének lehetőségeit. Mind­erre azért van szükség, mert a gazdaságok ma már sokszor nem szívesen vállalkoznak a lakosság ellátása szempontjá­ból igen lényeges növények termesztésére. Példa erre. hogy a szövetkezeti kereske­delem 1971 -re 550 000 tonnányi zöldség felvásárlását irányoz­ta elő, ebből 10 000 tonnára azonban nem sikerült szerző­déses partnert találni. A ter­melők általában a vöröshagy­ma, az uborka és a zöldbab termesztésétől tartózkodnak, de eléggé nehezen vállalkoz­nak a paradicsom szerződéses szállítására is. Mindez rá­nyomja bélyegét az idei első félévi ellátásra. A szezon idén három hét­tel korábban indult, mint tavaly, s így már áprilistól kezdve az 1970. évinél jobb piaci ellátást biztosítottak a termelők. Má­jusban a korai zöldségfélékből és gyümölcsökből bőséges volt a kínálat, és az árak alacso­nyabbak voltak az elmúlt évi­nél. A termelői felhozatal így májusban újburgonyából ki­lencszerese, zöldségből csak­nem kétszerese, gyümölcsből pedig háromszorosa volt a ta­valyinak. Ennek megfelelően a piaci árak is mérséklődtek, például a gyümölcsöké 45 szá­zalékkal. (MTI) Fehér Lajos látogatása Cedenbalnál Tovább bővül a magyar mongol együttműködés A Mongol Népköztársaság­ban tartózkodó magyar párt­ós kormányküldöttséget láto­gatásának napján fogadta J. Cedenbal a MNFP KB első titkára a minisztertanács el­nöke. A baráti és elvtársi hangulatú beszélgetésen, jelen volt Sz. Luvszan, az MNFP PB tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, Molomzsamc, a MNFP PB tagja, a kb titkára, D. Gom- bozsav, a minisztertanács el­nökhelyettese, D. Szodnom, az állami tervbizottság elnöké­nek első helyettese, állam­miniszter, P. Sagdarszuren, a MNFP KB osztályvezetője és Jondon külügyminiszter-he­lyettes. A magyar delegáció vezető­je, Fehér Lajos délelőtt meg­tekintette az ulánbátori hús­kombinátot, ahol találkozott a szerelési és üzemeltetési munkálatokban közreműkö­dő magyar szakemberekkel is. Látogatására elkísérte B. Du- gerszuren, a mongol minisz­tertanács elnökhelyettese, s több más gazdasági vezető. Délután Fehér Lajos és Sz. Luvszán aláírta a Magyar —Mongol Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizottság V. ülésszakának jegyzőköny­vét. Az ülésszakon a két fél megvizsgálta a magyar hitel­és szakember-segítséggel ké­szülő objektumok — a szon- glnoi biokombinát és a dar- nani húskombinát — épíléT sének helyzetét, megvitatta a vízgazdálkodás és Mongólia ásványi kincseinek feltárása terén végzett együttműködés kérdéseit, valamint vélemény- cserét folytatott a külkeres­kedelmi forgalom növelésének lehetőségeiről. A jegyzőkönyv aláírását követő fogadáson mindkét tagozati elnök megelégedéssel állapította meg pohárköszön­tőjében, hogy egyre eredmé­nyesebben fejlődik a magyar és a mongol nép barátsága, gazdasági együttműködése. A fogadáson részt vettek: D. Molomzsamc, a MNFP BP tagja, a kb titkára, T. Ragcsa és D. Gombozsav miniszter­elnök-helyettesek, P. Sagdar­szuren, a kb osztályvezetője. L. Rincsin külügyminiszter, M. Das földművelésügyi mi­niszter. (MTI) Négyhatalmi tanácskozások Pénteken, 24. találkozójára ült össze Nyugat-Berlinben a négy nagyhatalom kép­viselője, hogy folytassák a nyugat-berlini kérdésről 1970 márciusában megkezdett ta­nácskozásaikat. A találkozón Pjotr Abraszimov, a Szovjet­unió berlini nagykövete, Ken­neth Rush az Egyesült Álla­mok, Roger Jackling, Nagy- Britannia és Jean Sauvagnar- gues, Franciaország bonni nagykövete vesz részt. (MTI) Csehszlovák vezetők országjáráson A CSRP XIV. kongresszu­sával megkezdődött új szakasz fő feladataival foglalkozott Ubereci beszédében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, aki a csehszlovák párt- és ál­lami vezetők utóbbi időben rendszeressé vált országjáró körútjainak keretében, két­napos látogatást tett az észak-csehországi megyében, s Vasil Bilak, valamint Karel Hoffmann pártelnökségi ta­gok kíséretében a helyi ter­melőegységek problémáival, a CSKP szervezeteinek munká­jával ismerkedett. (MTI) Megnyílt a XXVI. szegedi vásár Pénteken délelőtt Szegeden, a Marx téren megnyílt, sorrend­ben a 26. ipari vásár. A vásárt dr. Biczó György, a Szegedi megyei jogú városi Tanács elnöke nyitotta meg. Jelen volt Nyers Rezső,, az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, Csongrád megye és Szeged város számos párt- és állami vezetője. A kiállítás területe 15 000 négyzetméter alapterületű, ahol 115 hazai és 50 jugoszláv vállalat mutatja be termékeit. Képünkön, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat bemutatott ruhái A kiállításon szerepelnek a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepén'készült perzsaszőnyegek, az Üvegipari Művek Salgótarjáni öblösüveggyára iák kiemelkedően szép termékei, A vásár igazgatóságának az a célja, hogy a továbbiakban fogyasztási és közszükségleti vásárrá szakosítsák a szegedi vásárt. Szeged abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szomszédos jugoszláviai Szabadka várossal, és a romániai Temesvárral testvérvárosi viszonyban van. így a közeli jö­vőben a szegedi vásárt nagyobb hangsúllyal lehet nemzet­közivé tenni. Ez mindenesetre jól szolgálná a hazai árucsere­választékot, (s egyaránt jó lenne a kereskedelemnek és a vásárlóknak is. Képünkön a Zománcipari Művek Salgótar­jáni Gyáregységében készült Komfort típusú gáztűzhelyet he-, lyeztek el a jugoszláviai bácskatopolyai „UMETNOST” Bú­toripari Vállalat minden igényt kielégítő konyhájába. Koppány György felvételei Több mint negyven féle alkatrész gyártanak a MEZOGEP gyáregység A mezőgazdasági üzemek Az alkatrészek értéke meg- A megrendelt alkati A mezőgazdasági üzemek alkatrészgondjainak enyhítésé­re vállalkozott az egri ME­ZŐGÉP Vállalat is. A MEZŐ­GÉP Tröszt több mint 40 fé­le alkatrész gyártásával bízta meg a vállalatot, még az év elején. A MEZŐGÉP Nógrád megyei gyáregységei Kiste- renyén és Pásztón is jelen­tős feladatot kaptak az al­katrészprogram megvalósításá­ból. Az egri vállalat mintegy 27 millió forint értékű, külön­böző gépalkatrésszel segíti a mezőgazdasági üzemeket eb­ben az esztendőben. Az alkat­részek túlnyomó többségét — mintegy 20 millió forint ér­tékben — a kisterenyei és a pásztói gyáregységekben állít­ják elő. A különböző kombájnal­katrészek, szalmarázó láda, törekrostaház, pelyvarostaház gyártását Kisterenyén végzik. Az alkatrészek értéke meg­haladja a 15 millió forintot. A munkát úgy szervezték meg Kisterenyén, hogy az aratás idejére megfelelő mennyiségű kombájnalkatrészt szállítsanak a mezőgazdasági üzemeknek. A gyáregység kollektívája ele­get tett a megbízatásnak. Idő­közben, mintegy másfél hó­nappal ezelőtt, komplett kom- bájn-felhordó ház gyártására is megrendelést kapott a gyár. A munka nem kis gondot je­lentett a műszaki vezetőknek és a dolgozóknak. A vállalko­zás végül is sikerrel járt, az al­katrészek elkészültek, elszállí­tották a mezőgazdasági üze­mekhez. A Mezőgazdasági Gép- és Alkatrészkereskedelmi Válla­lat eljuttatta az 1972-es al­katrész-megrendeléseket is a vállalathoz. Ennek birtokában kezdték meg a készülődést a jövő évi igények kielégítésére. A megrendelt alkatrészmeny- nyiség értéke 32 millió forint, amelyből 26 millió forint érté­kű munkát a kisterenyei gyáregységben végeznek ei. A következő évben mintegy 14 féle alkatrész gyártásával szá­molnak a vállalat kisterenyei gyáregységénél. Az előzetes tárgyalások alapján, a pásztói gyáregység mintegy 8 millió forint értékben gyárt alkat­részeket a mezőgazdasági üze­meknek. A MEZŐGÉP Vállalat ter­melési tervének mintegy 10 százalékát adja az alkatrész- gyártás, amelyet a mezőgazda- sági üzemeknek szállítanak. A belföldi alkatrészellátás mel­lett a Nógrád megyei gyáregy­ségek Csehszlovákiába is dol­goznak. A munka nagy gon­dosságot igénvel, de a fárado­zás megéri, hiszen az exoort í pontosén növeli a nógrádi gyáregységek bevételét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom