Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

Gyilkos testvérháború Jordániában A Palesztinái forradalom fegyveres erőinek főparancs­noksága közleményben jelen­tette be, hogy a Jordániái ki­rályi hadsereg csütörtökön reggel — a gerillák és a ka­tonaság közötti harcok har­madik napján — újabb táma­dást indított az Ammantól északra, Dzseras körzetében fekvő gerillatámaszpontok el­len, A szerda óta harcoló második páncélos hadosztály mellett csütörtökön akcióba lépett a jordániai első had­osztály is, a hajnali órákban pedig a légierő hat gépe re­pült a gerillatáborok fölé, a közlemény szerint egy légitá­madás előjátékaként. A kairói Al-Ahram a jor­dániai eseményekkel foglal­kozó cikkében megállapítja: a fejlemények olyan szakaszuk-* ba érkeztek, amelyet az arab nemzet nem tűrhet el. A har­cok az arab egységet, az Iz­raellel való szembeszállást gyengíti, így az ellenség po­zícióit erősíthetik. Ennek el­kerülése céljából az Egyesült Arab Köztársaság kész arra, hogy erkölcsi, pénzügyi, poli­tikai síkon egyaránt közbe­lépjen — írja a lap. (MTI) A bolgár államtanács szerepe A Bolgár Népköztársaság Államtanácsa Todor Zsivkov elnök vezetésével megtartotta eiső ülését. A csütörtöki szó­fiai lapok jelentései szerint az ülés kezdetén Zsivkov felvázolta az államtanács he­lyét és szerepét a bolgár tár­sadalom irányításának rend­szerében. Az államtanács első ülésén hat tanácsot alakítottak. Ezek „Társadalmi viszonyok irá­nyításának tanácsa”, amely Todor Zsivkov elnökletével a társadalomirányítás egész rendszerének tökéletesítésével összefüggő problémák tanul­mányozását és kidolgozásét szervezi. A továbbiak: „A természeti környezet védelmé­nek és újratermelésének ta­nácsa”. Az „Anyagi tartalé­kok újratermelésének taná­csa”, az „Emberi tartalékok újratermelésének tanácsa”, a „külkapcsolatok tanácsa” és a „társadalom szellemi érté­keinek fejlesztésével foglalko­zó tanács”. (MTI) Málta az angol kabinet elölt Heath, brit miniszterelnök csütörtökön kabinetülést hí­vott össze a legutóbbi máltai fejleményekkel kapcsolatban. A konzervatív kormányfő egyúttal személves üzenetet intézett Dom Mintoff máltai miniszterelnökhöz. A londoni kormányhoz közelálló forrá­sok úgy tudják, hogy még a nap folyamén Heath, vagy Douglas-Home nyilatkozat­ban foglal állást az alsóház­ban a brit—máltai vitával kapcsolatban. Megfigyelők szerint Heath miniszterelnök személyes közreműködésével óhajtja el­simítani a szerdai események nyomán kavart hullámokat. Mint ismeretes, a vallettai kormány szerda este alapta­lannak minősítette a londoni külügyminisztérium nyilatko­zatában foglalt okokat, ame­lyek Anglia szerint végül is Carrington hadügyminiszter máltai útjának váratlan el­napolását idézték elő. (MTI) Állami kézben a chilei bányaipar Salvador Allende chilei el­nök csütörtökön államosította az ország bányaiparát, amely­ben az amerikai befektetések értéké meghaladja a 700 mil­lió dollárt. Az államosítási aktus volta­képpen annak a törvénynek az aláírása volt, amely Chilé­nek „állandó és elidegeníthe­tetlen” jogokat ad az ország bányakincseinek ellenőrzésére. A csütörtökön aláírt törvény tervezete hat hónappal ezelőtt került a kongresszus elé. A honatyák kisebb — de nem jelentéktelen — módosításokat hajtottak rajta végre. Egyebek között — némiképp az ameri­kai érdeket figyelembe véve — beiktatták azt a cikkelyt, amelynek értelmében az ame­rikai cégeket 30 éven belül kártalanítani, s a kamatlábat emelni kell. A törvény aláírása után im­máron az egész chilei bánya­ipar a kormány ellenőrzése alá került. (MTI) Amikor Kissinger, Nixon el­nök különmegbízottja néhány nappal ezelőtt Indiában járt, az újságírók feljegyezték: a hivatalos fotográfusok előtt, az elnök bizalmasa széles mo­sollyal nézett a lencsébe — Gandhi asszony, India mi­niszterelnöke azonban szomo­rú, szinte komor arccal a tá­volba tekintett. Az indiai kormány vezető­jének hangulata fejezte ki hűségesen a valódi helyzetet. A nagy, kelet-pakisztáni poli­tikai robbanás óta, a helyzet szüntelenül romlik, és óriási a veszélye annak, hogy végül is ellenőrizhetetlen konfliktus félé sodródik! Kelet-Pakisztánban a kor­mány fegyveres csapatai ösz- ■szezüzták az ellenállás első hullámát, és úgy látszik, szi­lárdan kezükben tartják a városi központokat. Mióta azonban a monszunesők rá- zúdúltak a tartományra — egyre több jelentés számol be arról, hogy megélénkült a partizántevékenység, fegyveres csoportok vágják el a kor­mánycsapatok összeköttetése­it. Indiát különösen az nyug­talanítja, hogy a partizánhá­ború kibontakozásával, illetve íásodik hullámának megerő­södésével párhuzamosan a pa­kisztáni kormány akciói tör­vényszerűen fokozták az India és Pakisztán közötti feszültsé­get is. Pakisztáni Ennek a feszültségnek egyik összetevője a menekültproblé­ma alakulása. Eddig — indiai források szerint — több mint hatmillió ember áramlott Ke- let-Pakisztánból a szomszédos indiai tartományokba. Az em­beri szenvedésen, a kolera- járvány szörnyű pusztításain túlmenően, az utóbbi hetek­ben ez a menekültözön külön­leges politikai veszélyeket is tartogat. Közvetlenül a pa­kisztáni központi hadsereg terrorhadjáratának megkezdé­se után, a menekültproblé­mának még nem volt vallási jellege. Az első másfél—két­millió menekült között egya­ránt voltak hinduk és moha­medánok. Most azonban egy­re világosabban kiderül, hogy a Kelet-Pakisztánban működő katonai elnyomógépezet az elnyomás súlyát a hindu la­kosságra koncentrálja! 1947- ben, amikor a korábban egy­séges Bengál tartományt az angolok kettéosztották, a Pa­kisztánnak jutó területen ma­radt, mintegy tízmillió hindu. Az utóbbi hetekben ebből a tízmillióból négymillió özön­lött át indiai területre! Ez pedig egy potenciális „val­lásháború” veszélyét rejti ma­gában a két ország között. Nem titok ugyanis, hogy In­dira Gandhi kormányának szélsőjobboldali hindu ellenzé­ke is minden eszközt kihasz­2 NÓGRAD - 1971. július 16., péntek További háborús bűnök A Dél-Vietnamban az ame­rikaiak által elkövetett há­borús bűntetteket vizsgáló bi­zottság közleményt. jelentetett meg és ebben megállapítja, hogy az amerikai—saigoni csapatok ez év első hat hó­napjában a „tisztogató" ak­ciók folyamán több száz alka­lommal követtek el háborús büntetteket'a vietnami nép el­len. A közlemény szerint 1870. december 1-től 1971 április vé­géig Camau és Rath Dia kör­zetében 241.1 ember esett áldo­zatul a megtorló akcióknak. Quang Nam, Bind Dinh és Fhu Yen tartományokban a dél-koreai zsoldosok 630 pa­rasztot gyilkoltak meg április 23-tól május 13-ig. Rámutat a közlemény, hogy az amerikai—saigoni csapatok a Mekong deltájában koncent­rációs táborokba hajtják a la­kosságot. Darlac tartomány­ban és környékén több száz falut romboltak le, s lakosai­kat vagy felkoncolták. vagy koncentrációs táborokba kény­szerítették. A megtorló hadműveleteket az amerikai légierő és tüzér­ség fedezi. Különösen erőtel­jes a légitámadás Quang Tri és a demilítarizálí övezet déli körzetében. Ezen a területen június 14-e és 21-e között, mindössze egy hét leforgása alatt, 2700 tonna bombát dob­tak le az amerikai B—52-esek. A bizottság közleményében végül felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az amerikaiak Dél- Vietnamban mérgező vegyi anyagokat vetnek be a békés lakosság ellen. (MTI) Talán utoljára jöttek? Washingtonban már híresztelik, hogy a párizsi í ieínami tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetőjét, David Bruce-t (bal oldalt) és helyet­tesét, Philip C. Habibot (mellette) leváltják. Lehet, hogy a csütörtöki 121. számú ülés számukra az utolsó volt szakadék nál a szenvedélyek feiszitásá­ra, és óriási nyomást gyakorol a kormányra. Kelet-Pakisztán és India határán a feszültség szüntele­nül növekszik. Az utóbbi hat hétben, indiai források sze­rint, ötször három napig zú­dítottak aknatüzet pakisztáni csapatok indiai területre — méghozzá Calcutta városától alig nyolcvan kilométernyire. Ugyanakkor Pakisztán is vá­dat elmeit: azt állította, hogy indiai csapatok több ízben át­léptek pakisztáni területre. A feszültség harmadik for­rását a Kelet-Pakisztánnal szomszédos indiai állam, Nyu- gat-Bengál belső helyzetében kell keresni. Ez az ország leg­problematikusabb tartománya, miután rendkívül erős az Indiai Kommunista Pártból kiszakadt ultrabaloldali „Mar­xista—leninista Kommunista Párt”, és az attól is balra ál­ló, nyíltan Peking felé for­duló, úgynevezett Naxalita mozgalom befolyása. Ezek a mozgalmak az államban ural­kodó, az indiai tömegek átla­gos helyzeténél is súlyosabb nyomorúság, s a nyomor okoz­ta jogos elkeseredés szenvedé­lyeiből táplálkoznak. A „nyo­mor hadseregét” felduzzasztó menekült-milliók beáramlása még fokozza, egy belső háború kirobbanásának lehetőségét. India tehát voltaképpen ag­gódva szemléli a kelet-pakisz­táni partizánmozgalom kibon- kozását, miután az átdobhatja a csóvát a határon, és egy ál­talános „bengáli háborúhoz” vezethet. India érdeke olyan politikai megoldás lenne, amely a pakisztáni állam ke­retein belül létrehozná az erőteljes önkormányzattal ren­delkező Kelet-Pakisztánt. Ilyen megoldás lehetősége azonban meglehetősen korlá­tozott. Jahja Khán kormánya a nyílt fegyveres terrort vá­lasztotta, és a jelek szerint már túljutott azon a ponton, ahonnan még vissza lehet for­dulni. Az indiai politika Kí­na mellett az Egyesült Álla­mokat messzemenően felelős­nek tartja a politikai rende­zés elmaradásáért. Üj -Delhi­ben joggal vetik fel, hogy a pakisztáni rezsim mind gaz­daságilag, mind a fegyverszál­lításokat tekintve továbbra is elsősorban az Egyesült Álla­moktól függ! Gandhi minisz­terelnök-asszony nyíltan meg­mondotta Kissingernek: Wa­shington feladata az lett vol­na, hogy a Pakisztánnak nyúj­tott politikai és gazdasági se­gély felfüggesztésével Jahja Khán rezsimjét a politikai megoldás irányába szorítsa! Az amerikaiak ezt nem tették meg — mégpedig azért nem, hogy Pakisztán továbbra is tagja maradjon az amerikaiak által vezetett katonai blokk- rendszerenk. Más szóval: Wa­shington a maga stratégiai ér­dekeinek mindent alárendelt —, s ezzel vállalta a bűnré­szességet egy szinte belátha­tatlan következményekkel já­ró indiai—pakisztáni összecsa­pás esetleges kirobbanásában. —i—c SÜLT ás <* „nukleáris zsetonok, Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: A szenátus külügyi bizott­ságában szerdán lezajlott vi­ta tanúság a szerint az ame­rikai törvényhozók körében mind erősebb kételyek fogad­ják a Nixon-kormánynak azt az érvelését, hogy az USA- nak új nukleáris fegyverrend­szerek kiépítésével kell „alku­dozási zsetonokat” letennie a szovjet—amerikai SALT-tár- gyalások asztalára. Nemcsak a demokrata párti ellenzék két elnökjelölt pá­lyázója, Edmund. Muskie és Hubert Humphrey szenátorok részesítették megsemmisítő bírálatban ezt az „önmagára visszaütő” amerikai hivatalos álláspontot, hanem a repub­likánus kormánypárt olyan ismert képviselői, mint John Sherman Cooper, Jacob Ja­víts, és Clifford P. Case sze­nátor is erősen megkérdője­lezte a Nixon-kormány által hagoztatott elméletet a „nuk­leáris zsetonokkal” folytatott alkudozásról. A külügyi bizottságban szak­értőként meghallgatott Mar­shall D. Shulman professzor, a columbiai egyetem „orosz intézetének” tanára a kor­mány fegyverkezési politiká­jával szembeforduló álláspon­tok lényegét* a következőkép­pen összegezte: immár tel* jesen világos, hogy az USA újabb fegyverkezési lépései­nek igazolására felhozott „al­kudozási zsetonelmélet” min­dig is pontosan a szándékolt hatás ellenkezőjét idézte elő. A szovjet vezetés belpoliti­kai és nemzetközi okokból egyaránt kénytelen minden­egyes (amerikai) lépésre meg­felelő ellenintézkedéssel vála­szom, mert nem engedheti meg, hogy belekényszeritsék egy számára kedvezőtlen fel­tételeket tartalmazó megálla­podásba. A vita során Humphrey szenátor bejelentette: a sze­nátus elé kívánja terjeszteni azt a javaslatát, amely szor­galmazná, hogy a Nixon-kor­mány indítványozza a Szov­jetuniónak a nukleáris fegy- verendszerek „kölcsönös be­fagyasztását” mint a SALT- megbeszéléseken elérendő megállapodások kiindulópont­ját. Humphrey nyomatékosan figyelmeztette a kormányt, hogy a Szovjetunióval szem­ben kilátástalan kemény al­kudozási pozícióba helyezked­ni, mert erre minden eset­ben „kemény válasz érkezik” és ily módon folytatódik „a* egymással lépést tartó fegy­verkezés végelláthatatlan ör­dögi köre”. (MTI) Tanácskozik a tripoli charta A tripoli chartához tartozó országok vezetői csütörtökön az egyiptomi—líbiai határ kö­zelében levő Marsa Matruh- ban folytatták tanácskozásai­kat az időszerű politikai kér­désekről. Széles körben elterjedtek azok a föltételezések, hogy a találkozót a marokkói puccs­kísérlet, valamint a chartához tartozó tagország, Líbia és a Rifkabil Királyság mélypontra zuhant viszonya tette sür­gőssé. Az Al-Ahram ezzel szemben azt jelentette, hogy a találkozót már két héttel korábban kitűzték, s a ma­rokkói ügy legföljebb pótlóla­gosan került napirendre. Délelőtt a négy vezető egy­órás teljes ülést tartott, majd négyszemközti tárgyalások következtek. Mindezt mege­lőzően a szíriai Ajubi 90 percen át tárgyalt Szadattal. Ugyancsak az Al-Ahram ér­tesülése, hogy a négyes talál­kozó még a csütörtöki nap folyamán befejeződik. Nincs hír arról, lesz-e kommüniké, vagy sem. (MTI) Nógrád megyét három üzem képviseli (Folytatás az 1. oldalról.) koztató után az újságírók megtekintették a vásár terü­letét, ahol még javában dol­goznak a kirakatrendezők és munkások. Nógrád megyét önállóan a Nógrád megyei Textilipari Vállalat képviseli gyermek-és női ruhákkal, valamint kü­lönböző típusú gépkocsihű- tő-takarókkal, sátrakkal és különböző traktoroknak a ponyváival. A LAMPART ZIM kiállítási részét szinte teljesen lefoglalja a salgótar­jáni gyáregység valamennyi, jelenleg is gyártás alatt levő gáztűzhelye, köztük az NSZK részére gyártott Bockeer gyújtólángbiztos gyártmánya. Az egyik kiállítőterembe» az Üvegipari Művek gyárai­nak termékei találhatók szép elrendezésben, köztük a Sal­gótarjáni Öblösüveggyár szí­nes gyertyatartói, különleges padlóvázái, magyaros motívu- mú ivókészletei és a vadásza­ti világkiállításra készült kü­lönböző vadászjeleneteket áb­rázoló üvegvázák. A vásár, mint szokás, a megnyitás előtt néhány órá­val készül el véglegesen, és ma délelőtt 10 órakor — mir re megnyílik — minden a helyére kerül. (Az ünnepi játékokról ké­szült riportunk a 4, oldalon.) Koppány György Vasipari szakmát választó fiatalok, FIGYiLE Nyolc osztályt végzett fiúkat szerződtetünk ösztöndíjjal ipari tanulónak. Autószerelő, géplakatos, szerkezeti lakatos, álta­lános lakatos, hegesztő, hálózati villanyszerelő, autóvillamossági műszerész, esztergályos, építő­gépszerelő szakmákban. Budapesten: a géplakatos, gépszerelő, esztergályos szak­máknál az otthon biztosítva van. Jelentkezés: személyesen vagy írásban. Budapesten: Közúti Gépellátó Vállalat, Személyzeti Osz­tály, Bp., XX., Haraszti út 277. Telephelyünkön: Balassagyarmat, Szabadság u. 2. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom