Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

'Slaiftd! é$ fiarányi Kerámikue házaspár kiállítása Balassagyarmaton Balassagyarmaton a Horváth Endre Galéri­ában megnyílt G. Staindl Katalin és Ga- rányi József kerémiku- sok kiállítása. Az ízlé­ses meghívón vallanak is magukról. G. Staindl Katalin: „Budapesten, 1928-ban születtem. 1947-ben lel­tem az Iparművészeti Főiskola növendéke. Mesterem Gádor István és Borsos Miklós vol­tak. Kétszer kaptam meg az Iparművészeti ösztöndíjat. 1963-ban Washingtonban a nem­zetközi kiállítás ezüst­érmét, 1966-ban a Mun- kácsy-díjat. és 1970-beti a 11. pécsi biennáté t. díját kaptam. Iskolák, óvodák, gyermekottho­nok lettek javarészt színhelyei munkáimnak. Majdnem kizárólag fi­gurális és tematikus problémák foglalkoztatnak." Garányi József: „Negyven­két éves vagyok. Az első húsz évet Pécsett éltem téglaége- tök, Zsolnay-gyári munkások, egyszerű emberek között. 1948-ban az Iparművészeti Főiskolán Gádor István, So­mogyi József és Borsos Mik­lós voltak mestereim. Mun­káim számtalan hazai és nem­zetközi kiállításon vettek részt. 1962-ben Prágában a Nemzetközi Kerámia Szövet­ség aranyérmét nyertem, 1965- ben Munkácsy-dijat, 1968-ban a pécsi kerámia-biennálé 1. diját kaptam." A rangos nemzetközi és ha­zai kiállítások után 18—18 al­kotásukkal mutatkoztak be a balassagyarmati közönség előtt. G. Staindl Katalin munkás­Garányi József munkája ságára a romén kol‘1 és a gó­tikus művészét szeretető és ismerete nyomja rá a bélye­get. Színei letompitottak. Szürkés, kékes, lilás árnyala­tokkal dolgozik. A tér érzé­keltetésére és a fény-árnyék kontrasztjának elmélyítésére érdekesen alkalmazza a nega­tív formákat. Ha egy-egy ke­rámiáját kiöntenék gipsszel, akkor a domborművekhez ha­sonló plasztikus alkotásokat kapnánk. Szívesen készít több alakos faliképet, A bemu­tatott alkotások közül talán a legszebb az „Apostolok". Mon­danivalója kifejezéséhez nagy előszeretettel formáz női ala­kokat. Felületeit izgalmasan oldja meg a klasszikus han­gulatot tükröző drapériák gyakori alkalmazásával. Nógrádi fotókluh sikere ' A FOTÖKLUBOK SZA­LONJÁT minden évben meg­rendezik Szegeden. A rende­zők, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Népművelési Intézet és a szegedi fotó­klub húsz—húsz képet kér­nek az ország valamennyi fotóklubjától. A zsűrizés az idei szalonra már megtörtént és a Szegedi városi Tanács födíját a megyei művelődési központban működő, Nógrád megyei fotóklub nyerte el,. Első eset, hogy vidéki klub érdemelte ki ezt a kitüntető elismerést. A kiállítás anya­ga szegedi szabadtéri játé­kok ideje alatt megtekinthe­tő a szegedi művelődési köz­pontban. Miden kor művésze sokat merít a görög mitológia ki­meríthetetlen témavilágából. Nem válhat unalmassá egy jó alkotó kezében a már öly sok oldalról megközelített té­ma. így vagyunk ezzel G. Staindl Katalin művészete esetében is. Örök emberi té­ma minden műfajban a „Mú­zsa”. Három nő, három mű­fajt szimbolizál. Mérleg, Rák, Oroszlán című falikerámiája kis mérete ellenére önálló ké­pi egységgel bír. A tárlat legterjedelmesebb darabja az „Árvíz”, A csónakban Ülök mintha az alvilágban hajó- káznának a Stl,r-en, Charon felügyelete alatt, s a« hullá­mok stilizált fodorhalmaza vészesen körülhatárolja á ma­roknyi embercsoportot. Moz­galmasságában és színeiben elfojtott tragédiát sejtet. Garányi József a kerámia más nyelvén beszél. Alkotásai többsége körbejárható, már- már a szobrászaihoz lehetne inkább sorolni. Attól Csupán technikájában és színeiben tér el. Nem megállapodott művész, Fiatalos lendülettel kísérletezik, keresi az új, ese­tenként meghökkentő formá­kat, Érdekes példa erre a „Fe­hér madarak" faliképé. Törött kerámiadarabok segítségével alakította ki a felületet. A sík felülettől ívbeh elhajló kerá­miaívek szuggerálják a néző­be a repülés, légiesség érzé­sét. „Ikonos fej” képi meg­oldásával a mozaik művészet­hez áll közelebb. Vajda Lajos formai tömörségét, hangulatát érzem ebben a képben, Több kisplasztikája, mint „Két női figura, Álldogálók 1., II. Nővé­rek, Várakozók I., II., Lovas kompozíció 1., 11.” mérete el­lenére monumentális. Nagy­ban történő kivitelezést kí­ván. Balassagyarmatra hozott legnagyobb faltkerámiája a „Hajnal”. Ugyanazt a robba­nó dinamizmust hordozza, mint kisebb alkotásai. A sti­lizált nap felületébe égetett apró, csillogó lemezek líraivá hangolják a konstruktiv fel­építésű teret. Mindkét művész munkássá­gát jól megismerheti a láto­gató a kronologikusan felépí­tett tárlat alapján. Gonda Zoltán DANIEL LANG­INCIDENS a 192-9* MAÓAUAIÖN ben... „Gyilkosságról van szó, nem pedig valami »speciális eset­ről*«.” „Szóval, nekem az a véle­ményem, uram, hogy ha va­laki gyilkosságot követett el, meg kell büntetni, de én sze­mélyesen is ismerem Meserve- öt, és én visszafogadnám az egységembe, igen.” Ami magukat a vádlottakat illeti, csak Rafe mutatott meg­bánást, amit legfeltűnőbben az fejezett ki, hogy elhatároz­ta: Clark ellen vall. Nem volt könnyű eljutnia eddig az elhatározásig, mert két nappal Clark tárgyalásának kezdete előtt amikor Rafe-et már el­ítélték, Clark odament Rafe- hez a Long Binh-i börtönben, ahol mindkettőjüket őrizték,' és a bajtársáasságra hivat, kozva azt mondta Rafe.nek, hogyha kedvezőtlen vallomást tesz ellenük „élete végéig gyötörni fogja a íelkiisme­ret”. Ez megzavarta Rafe-et, és egy Camp Rad cliff-i kato. likus lelkésztől kért tanácsot — s ezt a tanácsot meg is fogadta — , hogy miként old. la meg dilemmáját,, hogyan válasszon „erkölcsi kötelessé, ge” — így mondta a lelkész, nek — és „bajtársi lojalitása” között. Clairk ügyvédje meg. idézte a papot, akt ki jelen, tette: azt tanácsolta Rafe. nek, hogy ne védelmezze Clark érdekelt, mert „na. sát”. A többi vádlott magatartá­sa elleniben alapvető hitet­lenséget tükrözött, mintha nem értették volna, miért ítél­keznek fölöttük; úgy viselked­tek mintha egy teljességgel ki­számíthatatlan véletlen folytán hurcolták volna őket ítélkező testület elé. Vallomásaik azt mutatják, hogy már végiképp hozzáedződtek a háború ra­gályos, fogilialkozásazerű ke­gyetlenségéhez, s ezért alig tüdtiák felfogni, hogy már a bírósági tárgyalás is egy for­mája e megtorlásnak. Manu, el esetében (Manuel egyéb­ként háromhónapos apa volt akkor) ez az értetlenség any- nyira érezhető volt, hogy az ügyész végül megkérdezte: „Mit gondol, köze vam-e egyáltalán ehhez a nemi erő­szakhoz és gyilkossághoz ?”, amire Manuell tagadóan vá­laszolt. „ön tehát úgy érzi, hogy a kormány súlyos igazságta­lanságot követett el önnel szemben, amikor a vádlottak padjára ültette?” „Nem, uram, nekem sem. mi kifogásom a kormány el. len,” „De úgy érzi, hogy semmi köze az ügyhöz?” „Igen, uram, úgy érzem.” „Tehát nem kellene itt ül. nie a tárgyaláson?” „Nem, uram ” „Sőt. panaszt is tett, ami. ért leállították az előrelép, tatásét?” „Levelet írtam a szenáto­romnak. Tudattam vele, hogy jogtalanul indítottak el. lenünk eljárást.” A tárgyalás előtt Manuel bevallotta a bűnügyi nyomo­zóknak. hogy nemi erőszakot követett el, de amikor ez a téma a tárgyalóteremben ve­tődött föl, úgy ítélte meg, hogy egy helyeselhető vállal­kozásban vett részt, s ezt az­zal igazolta, hogy katonai pa­rancsnak engedelmeskedett. Eriksson Idevágó tépelődéseit megerősítve Manuel elmondta vallomásában, hogy részt vett egy különleges, tíznapos tá­4 NÓGRÁD — 1971, július 2., péntek 21. ^Tulajdonképpen nem, uram, legalábbis amíg le nem tölti a böntetését. Aztán per­sze, miután rehabilitálták, azt hiszem, az már más, uram.. „Tehát azt tartaná helyes­nek, ha valami enyhébb bün­tetést kapna?” „Általában nem, uram, de, hogy ebben a speciális eset­gyobb kötelezettségek fűzik feleségéhez, gyermekéhez, a fiatal nőhöz, akit megöltek, az igaBsághqz és társadalom, hoz.” A pap azt is elmondta: érintkezésbe fog lépni egy texasi franoiskáinus testvér­rel, hogy az közölje Rafe fe­leségével, hogy Rafe-t elítél­ték, s hogy „megkönnyítse az asszony első mggrázkódtatá­Kórusok, táncosok, zenekarok... Láztis előkészület a rárósi kulturális napra Már tavaly, az első rárósi kulturális nap értékelése után úgy határoztak a résztvevő négy község — Litke, Ipoly- tarnóc, Mihálygerge, Egyhá- zasgerge — vezetői, hogy min» den évbem megrendezik az öntevékeny kultúresoportok- nak ezt a találkozóját, an­nál is inkább, mert módot ad az Ipoly menti népi hagyomá­nyok felelevenítésére, a fiatal­ság által való továbbvitelére. Az idén július 4-én tartják meg a rárósi kulturális napot. A rendező bizottság — amelynek tagjai a litkei ÁFÉSZ elnöke és a községek vezetői — már az év elején megalakult, hogy az előkészí­tő munkákat, a csoportok szervezését és nem utolsó­sorban a pénzügyi alap meg­teremtését időben elvégezhes­sék. A lüket és a szécsényi ÁFÉSZ, valamint a tsz-ek, ta­nácsok részéről összesen 30 ÖÖO forint gyűlt össze a költségek fe­dezésére. A szécsényi KISZ- bizöttság — amely az idén védnökséget vállalt a ren­dezvény fölött — különdljat alapított, vándorserleggel ju­talmazza a legjobban szereplő KISZ-csoportot. Javaslatukra Ludányhalászi és Nógrádsza- kál Is részt vesz a kulturális napon. A programot Várszeghy Ist­ván, ludányhalászi igazgató­tanító készítette. A hat köz­ségből mintegy 600 szereplőre lehet számítani. Fellép az idén Is a tavaly nagy sikert ara­tott 70 tagú míhálygergei kó­rus, a karancskeszi nőbizott­ság kérésére a község női ci- terazenekara és vendégként egy csehszlovák kulturális csoport. A többi csoport nagy része néptáncot; a szünetek­ben a zenekarok népi muzsikát adnak elő. A szereplők között az óvodásoktól a legidősebbe­kig minden korosztály képvi­selve van. Az értékelés és a díjazás a múlt évitől eltérő­en, nem községenként, hanem műfajonként történik. A várható 4—5ÖÖ0 vendég ellátását a litkei ÁFÉSZ vál­lalta. Frissensültek, hurka, kolbász lesz bőven, és a 15 ÜÖO üveg sört, egyéb üdítő italo­kat Is már jó előre biztosítot­ta a szövetkezet. Gondoskod­nak a csoportok és a vendégek helyszínre szállításáról is, kü­lön autóbuszok hozzák-viszik a résztvevőket. Nagy várakozás, lázas elő­készületek előzik meg a rá­rósi kulturális nap eljövetelét. Az érintett községek nagy igyekezettel dolgoznak azon, hogy minél többet, minél job­bat „tehessenek az asztalra". Nemcsak a szereplők, a hat falu egész lakossága megmoz­dult, erről beszél ma min­denki, és ebben segít az is, aki eddig semmilyen társadalmi munkában nem vett részt. Az Ipoly menti kultúra megmen­téséről. a lassan feledésbe me­rülő népi értékek kibáflyászá- sáról van szó, amit most szívügyének érez kicsi és nagy, öreg és fiatal.., Semmi sem hiányzik tehát a kulturális nap sikeréhez. Csak egy, amit sajnos, sem anyagi eszközökkel, sem felkészüléssel megoldani nem lehet; a jó idő. > Kemény Erzsébet Kulturális Ss *©*A**0 BÁNYÁSZ KULTURÁLIS HÖNARQT rendez ezeplem. bérben a nagybátonyi Bá­nyász Művelődési Ház. A „Népek barátsága” jelszó jc- Igyében rendezésre kerülő műsor első nagyobb eseimé. nyei szeptember 4-re és 5.re esnek. Negyedikén fotókiállí­tás nyílik Kemerovóról, este pedig nyolc órai kezdetitől hangversenyt rendeznek, ame. lyen a breznói híd- és vas. szerkezeti gyár fúvós zenekara is fellép. Szeptember 2 és 10 között lesznek a, szovjet film- napok, szeptember 5-én pe. dig Moszkva-parti séták cí­men zenés irodalmi est lesz. * RUSÓI ISTVÁN, a népmü. vészét mestere remekbe sza­bott cseréptfigu ráka t, cserép. borozósban Vietnamban, ahol a közkatonák intenzív kikép­zést kaptak, hogy meg tudja­nak birkózni a legkülönbfé- lébb harci helyzetekkel, s ahol „gyakorlatilag azt verték a fejükbe, hogy engedelmes­kedjenek a parancsoknak.., Azt mondták, hogy ha szeren­csénk van, es olyan egység­hez kerülünk, amelyben van veterán, aki mondjuk hat hó­nappal van régebben Viet­namban nálunk, akkor tegyük mindig, amit ez mond, mert akkor tovább fogunk élni.” Amellett pedig, vallotta Ma­nuel, ha nem megy be a kunyhóba, könnyen a kiközö­sítés sorsára juthatott volna. Mikor az ügyész megkérdezte, mit gondol, Eriksson miért nem ment be a kunyhóba, Manuel így válaszolt: „Eriks­son más volt. Üj ember volt. Én egy hónappal vagy három héttel régebben kezdtem a szolgálatomat.” Mikor ezután Manuel arra utalt, hogy Eriksson bizonyá­ra „begyulladt”, az ügyész megkérdezte: „Akkor, hogy lehet, hogy szembeszóllt Me- serve-vel? ön bátrabbnak tartja magát Erikssonnál?” „Nem tartom bátrabbnak magamat. Ezt egy szóval se mondtam, uram.” „Miért akarta, hogy az osz­tag többi embere azt higgye, hogy ön szívesen erőszakol meg egy nőt?” „Jobb bemenni a kunyhóba, uram... jobb. ha nincs harag az osztagban, és, hogy is mondjam, ha nincs fennaka­dás. Könnyebb úgy az osztag dolga, nincsenek problémák.” „ön szerint tehát a katona­ság nem ad módot az ember­nek, hogy döntsön a szabá­lyok, parancsok és a tisztes­ség között?” (Folytatjuk) plaketteket készít, amelyek kőié Ivák Pál, salgótarjáni népi iparművész alkot szép vaskeretekéi. Mint kiderült, Rusói István, a Karcagom élő népművész is nógrádinak vallja magát, hiszen sokáig dolgozott a romhányi cserép, kályhagyiárbam és a formálás, égetés, színezés technikáját is Rf/mhányban sajéUlot.ia el. * ÉRDEKES KIÁLLÍTÁSOK. BAN GYÖNYÖRKÖDHET. NEK, akik Pásztói-« látogat, mák. „Pásztói tájak, pásztói emberek” címmel rendeztek képzőművészeti kiállítást a volt cisztercita kolostorban. Ugyanott tekinthető meg a •romkert feltárása és az eh. hez kapcsolódó kiállítás. Au. gusztus elsején nyílik a' Nyár képekben című fotókiállítás a pásztói művelődési központ klubjában. A kiállítást a pásztói fotóezakkör szervezi és. rendezi. m A MÜZEUMI HÖNAP KE­RETÉBEN előreláthatólag a balassagyarmati járás terme. 1 őszövetkezeteinek életéről is rendeznek kiállítást. A kiállí­táson bemutatják a járás'szö­vetkezeteinek terményeit és termékeit, a termésátlag és a munkaegység alakulását, az életszínvonal változásait, s mindenek felett a ísz-tafbff kulturális életét. A Palóc Múzeum a kiállítást a tsz.ék­kel és a területi szövetséggel karöltve hozza létre. I*i A BALASSAGYARMATI STRANDKA RJNEVÁLQN, -jú. lius 2B-én Röpülj páva-ftép- dalbemutatót is rendeznek, amelyen fellép Vörös Sári és iSZalai László, valamint a nagy csalom jai menyecskéké, rus, a csehszlovák népdal.ve­télkedő győztese. A fellépők között találjuk a salgótarjáni Sólyom Józsefet is, sez alka­lommal mutatkozik be először a balassagyarmati művelődé­si központ rajkózenekara. A niépdalműsort egyébként a többszörös nyertes Baranyi János népi zenekar kíséri. !*] HOLLÓKŐN ŰJ TURIS. TAHAZAT adtak ót rendel, tetésének, miután a Petőfi u. 22. szám alatti házait az Or­szágos Műemlékfelügyelőség speciális építőbrigádja rend. be hozta. Ezzel is enyhül a fé- rőthelygond. jobb lehetőség nyílik a turisták elhelyezésé, re. A hollókői palóc rezervá­tum műemlékei, múzeuma és a hollókőt váír ugyanis szá­mos hazai és külföldi láto­gatót vonz a nyári hónapok, ban. A Fórum ismét eredeti témakörével jelentkezett, a külpolitikai újságírók válaszoltak a tévénézők telefonon közölt kérdéseire. A külpolitika Állandóan újratermeli az idöazei-il érdekességeket, ezért a Fórum aligha marad téma nélkül, s az érdeklődés állandó marad. A legutóbbi adást azonban szomorú hangulat fűzte At, hiszen Dob- rovolazkij, Volkov és Pacajcv neve (.yukrun szerepelt a beküldött kérdéseken, s mint meggyőződhettünk, nemcsak a Szovjetunióban, és nálunk, hanem a nyugati fővárosokban Is mély megdöbbenést váltott ki a három úttörő űrhajós tragikus hősi halála. Fekete zász­lók, gyászindulok, nekrológok nélkül Is gyászol világszerte az em­beriség, hiszen mindhárman olyan tettet hajtottak végre, mint előt­tük még soha semkiaem. Ungarin méltó követői és tragikus sorsú utódai ók. Szomorú végük kényszerű alkalmat adott arra Is, hogy megismerkedjünk az űrkutatás újabb problémáival, biológiai, egészség­ügyi, természettudományi kérdésekre kaptunk választ és laikusok milliói gyarapították tudásukat. Külpolitikai tájékozódásunkat pe­dig nagyoban élűsegítette a közel-keleU, kínai, s más vonatkozású érdeklődésekre adott felvilágosítások sora. Szeretjük a Fórum kül­politikai adásait, s kívánjuk, hogy minél kevesebb, hasonló gyá­szos eseményről legyen módunkban tájékozódni. * A mai, pénteki müs-orból figyelmükbe ajánljuk a Telemagaalnt, ezt az érdekes, fiatalokat érintő műsort (17.55), a Miért építünk so­káig? kérdésre adandó választ (1S.40), a Telitalálat vetélkedőt (20.00) és a Pusztai Pál munkásságát bemutató Teiegiotcszket, amely az egy esztendeje elhunyt művészt, sok érdekes, főleg női figura meg­alkotóját hozza elénk. A híradó második kiadása előtt pedig aa Aktív pihenésről lesz szó (21.35). t. 0» *

Next

/
Oldalképek
Tartalom