Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
Ausztriai Jegyzetek I. Mindkét félnek hasznos BARÁTAIM, ismerőseim naponta teszik tel a kérdést: mit láttál, tapasztaltál Ausztriában járt küldöttségünk fogadtatása során? Magyarán: mi van a tarisznyádban, a jegyzetfüzetedben, a szemé" lyes élményeid között olyan, ami kimaradt az eseményeket kommentáló tudósításokból? A nyugati országhatárt átlépve, az első, ami szembetűnő a vonatablakból, hogy a mezőgazdasági kultúrák itt is jó termést ígérnek. Látszik, hogy a talajművelés, a talajerő-utánpótlás, valamint a kemizálás — a vegyi anyagok használata — a mai követelményeknek megfelelő. Sehol egy letakarítatlan rét, gazos tábla és kátyús, rossz földút. A falvak lakóházai, portái viszont kopottak, régiesek. A legtöbb osztrák paraszt arra hivatkozik, hogy ez a ,,patina” kell a turistáknak. Lehet, hogy a turistáknak ez tetszik, de a régi, elavult épületekben lakó embereknek valószínűleg nem. Az igazság viszont az, hogy a kisparaszt kénvtelen jövedelmének jelentős részét gépek és más gazdálkodási eszközök vásárlásba fektetni, hogy meg tudjon állni a piacon. Új ház építésére így nem nagyon jut. A mezőgazdasági vonatkozásokról még csak annyit, hogy a felvásárlási és fogyasztási árak között sok esetben két-három százalékos az árrés, ami ellen úgy próbálnak védekezni az osztrák parasztok, hogy áruértékesítési szövetkezetekbe tömörülnek. Egy ilyen Bécs környéki gyümölcs- és zöldségszövetkezet látványos árverésén küldöttségünk is részt vett. AKAIIT osztrák politikus, aki azt állította, hogy a két szomszédos ország legmagasabb szintű találkozása elsősorban a magyarok érdeke. Pedig nem valószínű, hogy ő maga is ne tudná: Ausztria, mint kis ország, gazdasági téren mennyire kiszolgáltatott a nagy kapitalista országok diktálta világpiaci törvényeknek. Szerencsére azonban a tárgyalásokon — amelyeket mindkét részről őszinte nyíltság jellemzett — egész más volt a vélemény. A Linzi Acél- és Vasműben tett látogatás során a gyár vezér- igazgatójának szájából hangzott el, hogy „a hatalmas és erős európai acélművekkel az osztrák nehézipar csak akkor tud versenyben lenni, ha a többi között a Magyar Nép- köztársaság nehézipari üzemeivel bővíti 'a már meglevő kooperációs kapcsolatokat. Természetesen özek — és várhatóan a további — gazdasági kapcsolatok nekünk, magyaroknak is legalább olyan hasznosak, mint osztrák szomszédainknak. A békés egymás mellett élés elve lehetővé teszi, hogy két különböző társadalmi berendezésű állam is kölcsönösen kihasználja a gazdaságfejlesztéssel és árucserével kapcsolatos lehetőségeket. Az ember, ha külföldre kerül, akarva-akaratlan az árak, az életszínvonal iránt is érdeklődik. Aztán elkezd ösz- szehasonlítani, szorozni, osztani. Én most nem sorolom fel az alapvető közszükségleti cikkek árát. Elég túrista járt már kint Ausztriában ahhoz, hogy Magyarországon mindenki tudja: a miénknél magasabb kereseteket hogyan szabályozza a mi kereseteinkhez hasonló vásárlási értékre például az élelmiszer- cikkek magasabb ára és a szolgáltatások terhe. AZ IGAZSÁG kedvéért azt is el kell persze mondani, hogy egy sor iparcikk — főleg textilnemű — lényegesen olcsóbb, mint nálunk. Ez egyrészt a fejlettebb osztrák iparral, másrészt a nyugati piacokról beáramló dömping- cikkekkel magyarázható. Dávid József (Következik: Múlt és jelen) Verseny az erdőn Januárban volt egy éve, hogy összevonták a váci, és a balassagyarmati erdőgazdaságot. A vezetők és az erdők szorgalmas munkásai egyformán gondokkal, bajokkal hadakoztak az első hónapokban. Csupán fél esztendő műit el az évből, amikor máris nyolcmillió forint volt a veszteség. Az Ipolyvidéki Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaság vezetői azt mondják, a munkaversenynek, a szocialista brigádok, az erdészetek vetélkedőjének jelentős szerepe van abban, hogy végül is nyereséggel zárták a múlt esztendőt. A vállalat szakszervezeti bizottsága igen fontos feladatának tartotta, hogy szervezze, irányítsa és ellenőrizze a munkaversenyt, amelyet a termelési eredmények tartós növeléséért kezdtek. Tavaly 58 brigád csaknem 350 tagja versenyzett a Szocialista címért az erdőn. Élénk és eredményes verseny volt az erdészetek között, s a gazdaság dolgozói közül sokan tettek egyéni vállalást is. A műszaki konferenciák épp oly rendszeresek voltak,. mint a termelési tanácskozások, amelyeken a végzett munkát értékelték és meghatározták a soron következő tennivalókat. Egymást érték a dolgozók munkáját egyszerűsítő technológiai újítások, és a gazdaság vezetői több, mint 210 000 forintot fizettek ki jutalmul a munkaverseny legjobbjainak. Mert a termelési tervek túlteljesítése nemcsak az erdő- és fafeldolgozó gazdaság nyolc- milliós veszteségét fordította nyereségre az esztendő végén. Hasznos volt a szocialista munkaversen.y az erdőn dolgozó embereknek is. A csemetések gondosabb telepítése, ápolása, a szaporább fakitermelés és -szállítás, a belföldi és exporttervek túlteljesítése növelte az erdőgazdaság dolgozóinak keresetét is, A nyereségrészesedés tervezettnél magasabb volt, a tízéves munkásoknál elérte a havi bér összegét. A növekvő szociális és kulturális igények kielégítésére négyszázezer forintot fordítottak tavaly. Az idén már lényegesen jobb körülmények között dolgoznak, mint korábban, és a tava lyinál biztatóbbak az eredmények is. Az erdőgazdaság, a pártszervezet vezetősége, a szakszervezeti bizottság mindezek ellenére sem mondott le arról az erőtartalékról, ame lyet a szocialista munkaverseny rejt magában. A múlt évihez hasonlóan, az idén is megszervezték az erdészetek, a brigádok az erdei munkások versenyét. A Szocialista cím elnyeréséért 65 brigád, több mint 400 tagja vetélkedik. Ezenkívül 200 brigád, csaknem 300 tagja csatlakozott a versenyhez, és többen tettek egyéni versenyvállalást is. A cél természetesen változatlan: az erdőgazdaság eredményeinek, nyereségének növelése, a szorgalmasan dolgozó emberek boldogulása. A gazdaság vezetői természetesen az idén is jelentős összeget fordítanak a versenyző erdészetek, brigádok jutalmazására. Mert a tavalyi és a korábbi évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a jól szervezett munkaverseny, a munkakörülmények javítása, a vetélkedő dolgozók ösztönzése nem fölösleges fáradozás. Az erdők szorgalmas munkásainak sikeres mozgósítása nyilvánvalóan tovább növelni majd az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel dolgozó Gazdaság eredményeit olyannyira, hogy az elegendőnek bizonyul az Élüzem cím elnyeréséhez is. Vjiieze Istvánná rNövelnünk köti gazdálkodásunk hatékonyságát" A nógrádi szénbányák terűéiről nyilatkozik Sült Tibor műszaki igazgatóhelyettes Felkerestük Sült Tibort, a Nógrádi Szénbányák Vállalat műszaki igazgatóhelyettesét, hogy érdeklődjünk közép távú vállalati terveikről. Hogyan fogtak hozzá ehhez a nagy munkához, és eddig milyen kérdéseket sikerült tisztázniuk az elkövetkezendő öt esztendőre? dásót javítjuk, hanem végső soron lehetőséget teremtünk arra is, hogy a fuvaroztatók megtakarításokat érjenek el. A MÁV-szállításokat nem kívánjuk igénybe venni a bá— A közép távú előtervet— megfontolásokból szüntették nyákhoz közel eső területeken, kezdte — a vállalatnál már az meg több akna termelését. Saját gépkocsijainkon szállít- előző években kialakítottuk. Köztudott az is, hogy újabb juk majd a szenet a íogyasz- Az úgynevezett optimalizálási szervezeti változtatásra is ké- toknak. tervre például több változatot szülnek. Melyek lesznek ezek, — Nagybátonyi gépüzemünk, dolgoztunk ki. Velünk szem- és mit várnak az intézkedé- amelynek továbbra is legfon- ben támasztott követelmény sektöl? tosabb feladata maradt a továbbra is, hogy évről évre — Valóban megszüntettük szénbányászát javítási-szolgái - csökkentsük a dotációigényt a korábban teljes egészében tatási igényeinek kielégítése, és 1972 végére már ártámoga- erőművi szenet termelő mi- szabad kapacitását a korábbi tás nélkül dolgozzon a válla- zserfai bányászkodást. Erre a elképzeléseknek megfelelően lat. Gazdálkodásunkra viszont korábban tervezettnél előbb idegeneknek végzett munká- több minden kedvezőtlenül került sor. azért, mert itt igen val értékesíti. Ez évi mintegy hat. Ilyen például a különbö- magas volt az önköltség a 85 millió forint bevételt jelent ző szociális kötöttség, a nyug- vállalat gazdálkodását kedve- a vállalatnak — bár az igé- díjas illetményszén, a sport- zőtlenül befolyásolta a költ- nyéknek mégfelelően több is és kulturális terhek relatív ségszint. A számítások bebizo- lehet. növekedése. Az árformák nyitották, hogy jobban já- — Az építési üzemhez kap- összhangjának hiányával is runk a megszüntetésükkel csőit faipari részlegeket foko- számolnunk kell. Fő termé- még akkor is, ha a nyári idő- zatosan igyekszünk majd sa- künk, a szén ára maximali- szakban több darabos szenet ját építőiparunk szolgálatába zált, ugyanakkor a termelés- törve, energetikai szénként állítani. Ez az építési üzem az hez felhasznált alapanyagok értékesítünk. idei 93 millió forintról öt év szabadárasak. Emiatt évről — A jelenlegi háromlépcsős alatt 172 milliós évi árbevétel évre várható a kedvezőtlen irányításról a jövőben átté- elérésére fejlődik fel. Ha a hatás. rünk a kétlépcsősre. Ez azt megyei építési igényeket és a — A vállalat mennyiségi jelenti, hogy lesz a vállalati fejlesztéshez szükséges forrátervét több egyeztetés után öt központ és a termelőüzemek, sokat jobban össze lehet han- évre már megállapították. Az Ezzel nemcsak az a célunk, golni, véleményünk szerint ötéves terv végére már csak hogy az alkalmazotti munkáé annak sincs akadálya, hogy három aknából termelünk átszervezzük, hatékonyabbá ez irányú tevékenységünket Nógrádban szenet. Ezt figye- tegyük, hanem az is, hogy a évi mintegy 250—300 milliós lembe véve számításba vettük vállalati belső kapcsolatok termelési értékre fejlesszük, a vállalat anyaggazdálkodásé- egyszerűsödjenek, megteremt- — A. már említetteken kívül nál a fajlagos árnövekedést hessük a hatékonyabb gazdái- dolgozik még és fejlődik a is. Évi másfél százalék nőve- kodás minden feltételét. Sze- vállalat tervezőirodája, vala- kedést feltételezve a tavalyi- retnénk így biztosítani a ter- mint a földtani és földmérési hoz viszonyitva öt év alatt ez melés és az értékesítés jobb irodája is. A korábban terve- a tényező mintegy 44 millió összhangját. Természetes, ez az zett évi 25 millió forintos be- forintltal rontja vállalatunk átszervezés jelentős megtaka- vételt előreláthatólag már jö- eredményét. A bányászok idén rítással is jár majd. vőre elérhetik. életbe lépett pótszabadság- — A vállalatnál a szénter- — Még egy kérdést tettünk rendszere öt évre vetítve több, melés kiegészítőjeként igen fel Sült elvtársnak: hogyan mint tízmillió forintos rontó jelentős melléktevékenységgel értékeli a vállalat jelenlegi tényező. A bérszínvonal nőve- foglalkoznak. Erről is sok szó gazdasági stabilitását és mikedése közterhekkel együtt ez esett már az elmúlt időszak- lyen nagyságrendű beruházá- időszak alatt több, mint 7L,5 ban. Az új ötéves tervben sokat terveztek, ezeknek millió forintos kihatású lesz, milyen elképzeléseik vannak a mennyire sikerült tisztázni az ami ugyancsak eredményrontó különböző melléküzemek fej- anyagi forrás oldalát, tényező. Köztudott, hogy je- lesztésérc, szinten tartására? — Vállalatunk a gazdasági lentős kiegészítő termeléssel is — A melléküzemeknél már biztonságot tekintve az orfoglalkozunk, amire eddig az idén tisztázódott a vállala-. szág szénbányavállalatai könem fizettünk termelési adót, ti, illetve üzemi szervezési zott a már korábban említett de most már igen. Ennek ki- forma. A nagybátonyi gép- gondok ellenére is valahol a hatása mintegy 71 milliós üzem ezenkívül ma már a közép szinten van. Ezt terme- nagyságrendű lesz. Olyan té- faipari, fűrészüzemi tévé- saetesen a jövőben fokozato- nyezők ezek, amelyekkel szá- kenységet is magéba foglaló san javítani kell. Ami a beru- molnunk kell az ötéves terv- építési üzem végez termelő te- házási igényünket illeti, az az ben, hiszen mintegy 200 mii- vékenységet. Az idén létre- elkövetkezendő öt évben csak- liós önköltség-növekedést éri a hoztuk már a fuvarozási iro- nem 256 millió forint. Ebből vállalatot. Mindezek ellenére dát, ezzel az volt a cél, hogy a forrásoldalon eddig már 1973-ban már mégis saját vál- a vállalat igen jelentős gépko- 209,5 millió forint biztosított lalati eredménytöbblettel sze- csiparkjót a jövőben hatéko- — fejezte be nyilatkozatát retnénk az évet zárni. Ezután nyabban hasznosítsuk. Ezzel Sült Tibor műszaki igazgató- már érdekeltségi juttatásra nemcsak a vállalat gazdálko- helyettes. B. J. nem lesz szükségünk. Természetes valamennyi aknaüzemünknél jelentős termelékenység-növekedést terveztünk és a gazdálkodás hatékonyságának fokozására is intézkedéseket tettünk. — Az idén már több átcsoportosítás történt a vállalatnál, Bizonyára gazdasági ÚJ GYÁR ÉPÜLT 1, Korszerű betonelemekből építette fel a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Rétság legújabb ipari létesítményét, a szivattyúgyárat. A kivitelezők az utolsó simításokat végzik az üzemcsarnokon, amelyen néhány napon belül befejeződik a kivitelező munka. Jó ütemben halad a kiegészítő létesítmények — kazánház, fürdő és öltöző, irodák, porta — építése is. Előreláthatóan egy hónap múlva ezek is készen állnak a beköltözésre. A beruházás építési költsége, eléri a tízmillió forintot. A közművesítés — utak, járdák, csatornahálózat építése — már befejeződött. Az új gyárat a harmadik negyedévben üzembe helyezik Dr. Várkonyi Péter: Magyar—amerikai kapcsolatok 1945 1948 A Magyarország című hetilapban a műből közölt részletek nagy érdeklődést keltettek, s sikert arattak. Az érdeklődés és a siker magyarázata kettős. Egyrészt közelmúlt történelmünk olyan területét és témakörét dolgozta fel a szerző, amelyet eddig csak töredékeiben ismert a szélesebb közvélemény, másrészt a feldolgozás módja tömör, mégsem száraz, világos és olvasmányos. Most, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet vehetjük kézbe, még inkább megerősíthetjük a hetilapban közölt részletek alapján kialakult véleményünket. A szó jó értelmében vett történeti munkát nyújt át a szerző az olvasónak: tudományos igénynyel készültet, amelyet azonban a szakmán kívül érdeklődő is élvezettel tanulmányozhat. A nyolc fejezetre, valamint bevezetésre és összefoglalásra tagolt mű a felszabadulás utáni három esztendő magyar --amerikai kapcsolatainak teljes képét adja. Ezen túlmenően azonban foglalkozik azokkal a bel- és külpolitikai eseményekkel is, amelyek e viszonyra erőteljes hatást gyakoroltak. Rendkívül érdekes nyomon követni, hogyan bontakozott ki egyre világosabban az amerikai kormányzat látszatelőzékenységet és tényleges beavatkozást jelentő, majd később már csak beavatkozási kísérleteket célzó politikája. Kisebb (mint például az amerikai követ es Révai; József levélváltása) az az amerikai gépek engedély- nélküli berepülése ügyében, és nagyobb jelentőségű kérdések (mint a nyugatra hurcolt javak visszaadása) logikus csoportosításával éri el a szerző, hogy az olvasó fokról fokra megismeri az események alkotta folyamatokat, s azok összefüggéseit. Ennek köszönhető, hogy bár a mű nem túl terjedelmes — alig több két és fél száz oldalnál — a témáról általa adott kép teljesnek tekinthető. A bővebb tájékoztatást, illetve a további részletek fellelését elősegítő lábjegyzetekkel, valamint a forrásmunkák jegyzékével kiegészített kötetet nemcsak a történelmi kérdések iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem a széles olvasóközönség is, mert közelmúlt történelmünk egy fontos részletét ismerhetik meg segítségével. (m) NOGRAD - 1971, julius 15., csütörtök
