Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
Kulturális «;v*ozftiK: MINDEN MÁSODIK HÉTEN bált is rendeznek Taron, a művelődési házban, amelyen nagy számban jelennek meg a tari fiatalokon kívül a környékbeli községek fiataljai, köztük igen sokan pásztóiak. A szabad heteken ötórai teákat szerveznek, ezúttal azonban a tánc nem hajnali háromig, hanem csupán este tízig tart. Minden második héten van bál Pász- tón is, s ezt úgy egyeztették, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják egymás rendezvényeit, így a tari fiatalok részt vehetnek a pásztói művelődési központ bálján is. i*! MUNKAVÉDELMI VETÉLKEDŐT rendeztek szombaton Nagybátonyban, a Bányász művelődési házban. A dupla vagy semmi rendszerű játékra a színpadon. került sor egy érdekes esztrádműsor keretében, amelyenek szereplői nem kisebb nagyságok voltak, mint Csákányi László, Felföldi Anikó, Vay Ilus és Keleti László. Hogy kik nyertek? Azok, akik megszívlelték a műsorban szereplő munkavédelmi tanulságokat! r*i MEGNYÍLT BALASSAGYARMATON, a Horváth Endre Galériában a G. Staindl —Garányi kerámiai kiállítás, a Palóc nyár keretében. Már készül a Palóc Múzeum az új képzőművészeti kiállításra is, ugyanis kitűzték Lóránt János és Czinke Ferenc elhalasztott kiállításának új időpontját is. E szerint augusztus elsején nyit a kiállítás, az anyagot Besztercebányáról egyenesen Balassagyarmatra szállítják. [*] LEFÉNYKÉPEZIK. ÉS LEMÉRIK a különféle műemlékeket, amelyek a balassagyarmati Palóc Múzeum körzetében találhatók. A napokban mérték föl az alsópetényi Werbőczy-síremléket is, amelyet Gyurcsányi Ignácné 1791-ben kiszíttetett, s amely alatt kifosztva bár, de ott található a Somogyi és a Gyurcsányi családok kriptája. A gúla alakú emlékkő háromszögoldalainak hossza 220 centiméter, magassága pedig öt méter, s egyszerű égetett téglából készült. ★ RENDKÍVÜLI SIKERRE SZÁMIT a strandkarnevál, amelynek megrendezésére július 25-én kerül sor a balassagyarmati strandon. Az egész napos kulturális műsor keretében többek között divatbemutatót rendez a finomkötöttárugyár és az Iparcikk-kereskedelmi Vállalat. A Slágerhullámban fellép Aradszky, Angyal, Poór Péter, Késmárky, Szécsi, Fenyvesi Gabi és a Winkel- mayer-zenekar. Bemutatkozik az MMK- és Centrum- zenekar megyei slágerénekesekkel, valamint a csehszlovák jazzfesztivál két ének- győztese. r*i HÉTFŐN NYÍLT MEG és július 26-ig tart nyitva a Nógrád megyei fotóklub salgótarjáni galériájában Brun>- czel Tibor fotókiállítása. A kiállítás katalógusán Pataki József jellemző szavait olvashatjuk, így többek között: „Brunczel Tibor fotóira a gazdag tematika és az emberközpontúság jellemző. A líraibb, vagy az erőteljesebb fekete-fehér formálása a gondolatébresztés érdekében történik”. i*l FELSZABADULÁSI emlékmű ÁLL a nógrádsápi iskola udvarán, rajta felirat: „Községünk szabadult fel először járásunk területébőL Hála a felszabadító hősöknek! 1944—1969” Az ízléses emlékművet az ide vetődő idegenek is gyakran megcsodálják, s szinte kivétel nélkül fölvetik, hogy miért nem tüntették föl a felszabadulás pontos időpontját, hónapját, napját is, hiszen egy először felszabadult községben ez sem közömbös. Talán még mindig pótolni lehetne ezt a hiányosságot... Országos zenei n tábor Fertődön (Tudósítónk jelenti) Június 20-án másodízben is megnyitotta kapuit Fertődön az országos ifjúsági zenei tábor. A Győr-Sopron megyei Tanács és KISZ-bizottság ebben az évben is lehetővé tette, hogy az ország dalt, zenét kedvelő fiataljai ismét seregszemlét tartsanak a csodálatos környezetű Eszterházy-kastély- ban. A tizenhét nap változatos, sokszínű programja minden bizonnyal maradandó élményt nyújt az összegyűlt, csaknem 150 ifjú muzsikus és énekes számára. Megyénket, közelebbről a Nógrád Megyei Művelődési Központ szimfonikus zenekarát és kamarakórusát, valamint a Bolyai Gimnázium leánykarát — hat fiatal képviseli a fertődi táborban. Már az első napokban két jelentős hangversenyre került sor a kastély dísztermében. Haydn: Teremtés című oratóriumát a Bécsi Munkáskórus és a Postás Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában hallhatták a résztvevők. Kedden este került sor a zeneakadémiák és főiskolák legjobb hallgatóinak díszhangversenyére. A táborlakók három csoportra bontva — szimfonikus és kamarazenekar, valamint vegyes kórus — értékes szakmai munkát folytatnak. Emellett naponta szerepel programjukban a mozgalmi dalok tanulása, hiszen e tábornak egyik legfőbb feladata az, hogy megszerettesse, s e fiatalok útján is népszerűsítse a mozgalmi dalokat. E témáról tartott előadást körükben Balázs Árpád, Erkel-díjas zeneszerző is. Az elkövetkező napokban Beethoven: Fidélió című operáját tekintik meg a fiatalok a Fertőrákosi Barlangszínházban. Arról, hogy ne csak szellemileg, hanem fizikailag is erősödjenek egy kicsit országunk ifjú zenészei, a Fertődi Állami Gazdaság gondoskodik. Ügy vélem, hogy a táborozás után olyan gazdag élményekkel és értékes tapasztalatokkal térnek haza a résztvevő fiatalok, amit saját KISZ-szervezetük körében is gyümölcsöztetni tudnak. Horváth Mária DANIEL LANG: INCIDENS a192-e* MAGASLATON 19. Eriksson számára a tárgyalások egészen mást hoztak, mint amire számított. Nem szívesen gondolt rájuk, azt hitte, hogy tanúskodás közben majd kénytelen lesz újraélni a 192- es magaslaton lejátszódott gyászos epizódot. Semmi ilyesmi nem történt. Az ő szemében — mint azt már beszélgetésünk elején is említette — a bűntény jogi kiértékelése, a kibúvók, felderítések, köntörfalazások és beugrató kérdések díszszemléje volt. Akármilyen konkrét kérdések és részletekbe menő vallomások hangzottak el, az egész csak felszínesen kapcsolódott Mao meggyilkolásához. „Az ügyvédek játéknak tekintették az egészet” — mondta. „Ahogy elhallgattam őket, meg az osztag tagjainak vallomását, akár azt is hihettem volna, hogy Mao boldogan éldegél a falujában.” Már Rafe tárgyalásának kezdetekor, és az övé volt a legelső tárgyalás, rájött, hogy hiábavaló dolog lenne azt mérlegelni, vajon méltó lesz, vagy méltó lehet-e a bűnösök büntetése. Egyetlen dolog tartotta benne a lelket: az, hogy fővádlói szerepkörében azt az elhatározását valósítja meg, amelyet akkor hozott, amikor gránátvetőjét a barlagrendszerre irányította, vagyis, hogy a világ tudomást szerezzen Mao sorsáról. A kormány koronatanújának lenni nem volt épületes élmény, folytatta Eriksson. Az ügyész számításának megfelelően, a védőügyvédek valóban megpróbálkoztak azzal, hogy „furcsa” színben tüntessék fel Erikssont, és ez még nem is a legenyhébb feltételezésük volt. Utolsó tanúvallomása végeztéig megvádolták hazugsággal, gyávasággal, sőt még Mao meggyilkolásával is. Az egyik védőügyvéd azon erös- ködött, hogy az őrmester parancsára éppen Eriksson ölte meg a lányt, amikor elsütötte gránátvetőjét. Az állítást azonban nehéz volt bizonyítani, mert éppen Rafe tanúsította, hogy abban a bizonyos lázas pillanatban Eriksson nem is láthatta Maót. Amellett, s ezt nem vitathatta el a védelem, a gránátvető robbanótöltetét körülvevő hüvely nem ólomból, hanem rézből készül, s a kutatócsoportok szakértői Mao testének közvetlen közelében kizárólag M—16-os fegyverből származó lövedékek ólomszilánkjait találták. A bírósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint mind a négy tárgyaláson nagy buzgalommal próbálta bizonyítani a védelem, hogy Eriksson nem tartozik a legbátrabb katonák közé, bizonyára abból a meggondolásból kiindulva, hogy ha sikerülne gyávaságot rábizonyítani, az automatikusan felmentené klienseiket. „Fél ön Meserve őrmestertől?” — kérdezték egy alkalommal Erikssontól, amire ezt felelte: „Igen, uram, félek... De ha nincs nála fegyver, nem félek tőle.” Eriksson nemmel válaszolt, amikor az egyik védőügyvéd, arra az akcióra hivatkozva, amelyben Erikssoa osztagának fele megsebesült, ezt kérdezte: „Igaz, hogy hagyta, hadd sétáljon csapdába az osztaga, és azért nem figyelmeztette őket, mert elbújt a bozótban?” Az ügyvédet a tagadó válasz sem tántorította el további kérdéseitől. „Mit tett, amikor rajtaütöttek az osztagán? Elsütötte a fegyverét?” „A menetoszlop hátvédjében voltam, nem volt rá alkalmam.” „Talán félt?” „Nem, uram.” „Tehát nem félt?” „Nem féltem, uram.” „Tehát nem igaz, hogy any- nyira félt, hogy mozdulni sem tudott?” „Nem igaz, uram.” „Észrevette valaki, hogy félt?” „Nem, uram.” Egy másik védőügyvéd ismételten rátámadt Erikssonra, hogy azért „agyalta ki” vádjait Meserve és a többiek ellen, mert ki akart bújni a további, kockázatos gyalogsági bevetések alól. Mikor Eriksson igazolni tudta, hogy helikopteren akart gépfegyverkezelő lenni, ami egyáltalán nem nevezhető biztonságos foglalatosságnak, az ügyvéd csökönyösen arra emlékeztette, hogy „ön azt vallotta, hogy el akart kerülni a szakaszától.” Eriksson ezt el is ismerte. „El akartam kerülni a szakasztól. El akartam kerülni az egész századtól, mert nem szívesen maradtam volna egy olyan században, ahol ilyesmi történik. Tudom, hogy háború van, de csak egyszerűen meg4 NÓGRÁD — 1971. június 30., szerda Szilágyi Ildikó és Galambos Tamás tárlata A képzőművészete., barátai már lassan hozzászoknak, hogy, a balassagyarmati Horváth Endre Galéria mindig tartogat valami meglepetést. Igaz élményt nyújtott Szilágyi Ildikó és Galambos Tamás kiállítása. A pici helyiségben kiállított néhány darab műalkotás csupán ízelítőt adott a fiatal házaspár munkásságából. Szinte lehetetlen vállalkozás ítéletet mondani egy kamarakiállítás anyaga alapján. Galambos Tamás tizennégy olajfestményt hozott. Fő jellemzője az egyszerű fogalmazás, biztos rajztudás. Már- már a naiv festők tisztaságával közli olykor gúnyoros, csúfolódó véleményét a világról. Bibliai témái csupán keretül szolgálnak a mának szóló gondolatok kifejezéséhez. Formai megoldásaiban és színei harsogásában sok hasonlóságot érzek Csontváry képeivel. Hamis illúzióktól fosztanak meg mondái tárgyú alkotásai. „Eden?” című festménye már maga is kérdés. Létezik-e mindenkitől való elszigeteltség? Lehet-e közösség nélkül is élni? Az alkotásban egyértelműnek érzem a feleletet. „Átkelés a Vörös-tengeren” kompozíciója meggyőz minden festői erényéről. Szerkezeti felépítésében az egyiptomi művészet hatása dominál. A középkori orosz művészet ikonszerű szűkszavúságát és színvilágát az „Ikonőr" festményében ötvözi egyéni kompozícióvá. A tárlat legszebb darabja a „Bábszínház II". A szokatlan keretmegoldás, nyílt állásfoglalás az emberi tevékenység értelmetlensége ellen. A fes-í tő szánakozva nevet azon, hogy cselekedetünket felsőbb hatalmak irányítják. A groteszk gondolatot a karikatúra eszközeivel sikerül még szélsőségesebbé tenni. Szilágyi Ildikó az ötvös-' szakma avatott mestere. Sajnos, csupán néhány darabbal képviseltette munkásságát a tárlaton. Így is tapasztalhattuk elhivatottságát és szakmai felkészültségét. Domborított tálain népművészeti motívumokat alkalmaz magas, művészi fokon. Elválaszthatatlanul harmonikus egységbe olvad a természetes kavics és a nemes fém különböző munkáin. A látottak igazi élményt nyújtottak. Gratulálunk a művészeknek és a kiállítás rendezőinek! Gonda Zoltán ■ "’í. MOZIÉLET &ó plntek hete Á salgótarjáni November 7. Filmszínházban, mint bemutató moziban, a csütörtöktől kezdődő játékhéten válogatott, jó, érdekes, érdekfeszítő filmek szerepelnek mind a délutáni, mind az esti műsorban. Július 1-től 4-ig Csak a halott válaszolhat című, váratlan fordulatokban gazdag, lengyel, bűnügyi film szerepel műsoron, míg este a nagy érdeklődéssel várt Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című, színes, olasz, bűnügyi filmet vetítik. Az esti film, amint azt a Vie Nouve írja; „Nagy feszültségű, rendkívül aktuális film, amely minden bizony- nyal komoly vitákat vált majd ki.” Nemcsak vitákat váltott ki, hanem Olaszországban, témája miatt, a hivatalos támadásoknak is ki volt téve. Kiemelkedő filmgyilkolni egy ártatlan embert — ennek semmi köze a háborúhoz.” Miután azzal vádolták, hogy fondorlatosán ki akart bújni a gyalogsági szolgálat alól, azzal is megvádolták, hogy nem volt elég fondorlatos, mert nem engedte szabadon Maót, amikor egyedül maradt vele a kunyhóban. Ezt kérdezték tőle: „Miért nem talált ki valamit, valami olyasmit, hogy zajokat hallott, Vietkong-ka- tonák hangját hallotta, és amíg kiment, hogy körülnézzen, ő elmenekült?” „Nem találtam ki semmit, uram” — felelte Eriksson. „Egyszóval fontosabbnak tartotta a saját érdekeit a lány életénél” — hangzott a következetés. Olykor leleményes higgadtságot tanúsított Eriksson a tanúemelvényen. Mikor megkérdezték tőle, hogy szerinte tisztán katonai célból kutat- ta-e át Meserve a falucska kunyhóit, hogy „idegen arcokat” találjon, Eriksson ezt felelte; „Ezt nem mondanám, uram. Mindegyik arc idegen volt.” Mikor azt a kérdést kapta, hogy Mao huzamos jelenléte a 192-es magaslaton végül „nem veszélyeztette-e az osztag tagjainak életét”, így válaszolt: „Uram, a lánynak nem lett volna szabad már velünk jönni sem.” Már csak az maradt hátra, hogy humorérzékéből is ügyet csináljanak. A dolog akkor került terítékre, amikor a védelem egyik tanúja, a szakasz egyik őrmestere azt állította, hogy Erikssonnak nincs humorérzéke. „Nem nevetett, viccelődött annyit, mint a. többiek, sokkal csendesebb volt náluk” — vallotta az őrmester. (Folytatjuk) Jelenet a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című, színes, szinkronizált, olasz filmből alkotás, amely bátor és haladó mondanivalójával rendkívül értékes művészi megoldásaival Salgótarjánban is nagy sikerre számíthat. Tehetséges, színvonalas rendezői munka és egy nem mindennapi színészi alakítás (Gian Maria Volonte) avatják az utóbbi idők egyik legemlékezetesebb filmjévé. Az 1970-es cannes-i fesztiválon a zsűri kü- löndíját és a Fipresci-díját kapta. A Csak a halott válaszolhat című lengyel bűnügyi film egy bravúros nyomozás történetét kíséri nyomon. A rendőrség harcban áll az idegen, diverziós- és kémszervezeti hálózathoz tartozó, elszánt gonosztevőkkel. Pergő, izgalmas, fordulatokban bővelkedő cselekmény, igazán élő hús-vér figurák, ragyogó színészi teljesítmények jellemzik ezt a magyarra szinkronizált filmet. VEUEHE^UNJ(^^^S| =■ . AJÁNLATUNK ■ N apjaink társadalmi életének egyik legdivatosabb kiélési formája a klubélet. Keretében általában azonos, vagy rokon érdeklődési körű emberek találkoznak, cserélnek gondolatokat. A Televízióban most létrejött a Humoristák Klubja. E nagy nyilvánosságnak szánt, de szűkebb, speciális szakmai tömörülés bemutatkozója elé érthető várakozással tekintettünk, s reméltük, végre felélénkíti a vasárnapi tévéprogramok sivár egyhangúságát. A klub tagjai sorában egy sereg kitűnő név keltett bizakodást a tekintetben, hogy általuk szellemes, kellemes, könnyeden szórakoztató műsorpercekhez jutunk. Lehet, felfokozott várakozásunknak tudható be, de a Humoristák Klubjának bemutatkozója némi csalódást keltett; mintha alatta maradt volna a lehetőségeknek. A humoristák a bemutatkozó eseten inkább egymást szórakoztatták mint tévénézőiket. Kissé internhumort produkáltak, amit inkább egy szűkebb, beavatott réteg értékelhet. A kezdeményezésnek népszerűsödésére válna, ha kitörne önköréből, a szélesebb nyilvánosság számára kevéssé érzékelhető, a gyakran személyes vonatkozású egymással- élcelődés kereteiből, s a Humoristák Klubja a képernyőn látott illusztris személyeken túl — mint az „alapító” program is igényelte —, valóban tízmillió ember vidám vasárnap esti találkozójává válna. Ehhez kívánunk sikeres fáradozást az alapító- és a bizonyára még további törzstagoknak. *i Ma, szerdán, a Kár lenne értük című, Ausztrália természetvédelméről szóló kisfilm nyitja 17.30-kor a műsort, majd a Landler Jenő Járműjavító egy szocialista brigádjának életével, munkájával ismerkedhetünk meg. A Szóljatok, szép szavak című, nemrég zajlott vetélkedő egyik sikeres együttesével, a tatabányai bányászszínjátszókkal találkozunk 18.35-kor, 20 órakor a Fórum műsora jelentkezik aktuális külpolitikai témával, ezt 21.30-tól a Sanzonról, sanzonra című zenés műsor követi. (barna)
