Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Népművelők továbbképzése A nyár továbbképzési programja Nógrád megye népművelői számára is számos lehetőséget tartogat. A népművelők továbbképzésére június, július és augusztus hónapokban kerül sor Salgótarjánban és Balassagyarmaton. A függetlenített népművelők továbbképzése Salgótarjánban, június 28-tól július 3-ig tart. Ugyancsak ebben az időszakban tartják Balassagyarmaton i tiszteletdíjas mürelödésiház- iqazgatók és klubkönyvtárvezetők továbbképzését, s a kórusvezetők egyhetes tanfolyamát is. Június 28-tól július 7- ig tart Balassagyarmaton a szinjáiszócsoportok és az irodalmi színpadok vezetőinek továbbképzése. Augusztusban pedig szintén Balassagyarmaton rendezik a néptánccsoport- vezetők (haladók) és a fotószakkör vezetők tanfolyamát. A nyári továbbképzési program tematikája változatos, alkalmazkodik a legidőszerűbb közművelődési problémákhoz. A függetlenített népművelők például megismerkedhetnek intézményhálózatunk helyzetével, az új tanácsi rendszerben, a fejlesztés irányával, lehetőségeivel. Szó lesz az intézményhálózat káderhelyzet- téről, a fejlesztési tervek megvalósítási lehetőségeiről az új tanácsirányítási rendszerben. Ugyancsak e vonatkozásban esik majd szó a közművelődési intézmények gazdálkodásáról, az anyagi feltételekről, az új intézményekben a könyvelési és adminisztrációs rendről. Érdekesnek ígérkeznek a tömegkommunikáció elvi és módszertani kérdéseiről elhangzó előadások is: a tömegkommunikáció alapfogalmáról, szerepéről, a társadalomban, rendszeréről, eszközeiről, a tévé szerepéről és felhasználásáról a közművelődési gyakorlatban, a művelődési intézmények tömegkommunikációs lehetőségeiről, a vitavezetés módszereiről a kiscsoportokban, és így tovább. Előadások hangoznak el a társadalmi rétegek művelődési helyzetéről, kulturális igényeiről, a fizikai dolgozók igényeiről, a művelődési intézmények feladatairól a fizikai dolgozók kulturális fejlődésének elősegítésében, a parasztság műveltségi helyzetéről, az igények alakulásáról, a bevált módszerekről a parasztság kulturális igényeinek kielégítésében. Az értelmiség, az ifjúság és a nők kulturális helyzetét ugyancsak előadások hozzák közelebb a hallgatósághoz. A megyei József Attila Művelődési Központ módszertani munkájáról, terveiről, lehetőségeiről szintén előadás hangzik el. Az előadásokat viták követik, s természetesen, gyakorlati foglalkozásokra is sor kerül majd. A továbbképzések programja egyébként igyekszik alkalmazkodni a Nógrádban élő es tevékenykedő népművelők igényeihez, segítséget, támogatást, útmutatást nyújtani további munkájukhoz. Az egységes szemlélet kialakítására, a helyes és a gyakorlatban bevált módszerek alkalmazására megyénkben is szükség van. Jelenleg készül közművelődési intézményhálózatunk ■fejlesztési terve. Családi nevelési hagyományok gyűjtése címmel pályázatot hirdetett a Magyar Pedagógiai Társaság. A pályázók tapasztalataikból írjál; le, vagy gyűjtsék össze azokat a jelenségeket, tényezőket, körülményeket, szokásokat és módszereket, melyek a gyerek nevelését otthon, a családban meghatározták a múltban, vagy jellemzik a jelenben. A hagyományok és kialakult szokások lehetnek haladók, példamutatók és lehetnek maradiak, melyek gátolják a fejlődést. Mindkettő leírása kívánatos. Nagyon fontos a szülők, a nem pedagógusok meglátása, véleménye. A nevelői munkakörökben dolgozó szakemberek munkáit külön bírálják el. A pályázat meghirdetői Nógrádban az utóbbi években emelkedett a függetlenített népművelők száma. Amíg 1963-ban 61, 1967-ben 81, addig 1971-ben 102 függetlenített népművelő tevékenykedik megyénkben. A járási és a községi közművelődési intézményekben is (könyvtárakban, művelődési házakban) emelkedett ez a szám. 1963-ban 31, 1967-ban 39, napjainkban 55 függetlenített népművelő dől gozik ezekben az intézményekben. Nógrádban 142 közművelődési intézményt tartunk nyilván, négy művelődési központtal, 51 művelődési házzal, 31 klubkönyvtárral, és 52 úgynevezett be nem sorolt intézménnyel rendelkeztünk 1970-ben. Az elkövetkezendő időszakban a feltételek megteremtésével a további besorolási lehetőségeket kell keresnünk, s még több függetlenített népművelőt szükséges letelepítenünk, összhangban a tanácsi körzetesítési programmal, a lakosság igényével. nem csupán a hagyományokat rögzítő dolgozatokat várnak, hanem olyan munkákat is, melyek a jelenben kialakult szokásokat, életünk alakulásával kapcsolatos változásokat mondják el kivetítve a családi nevelésre. A legjobb pályamunkák részére mindkét kategóriában egy-egy I. díjat (3000,— Ft), egy-egy II. díjat (2000,— Ft) és kátékét III. díjat (1000,— Ft) tűztek ki. A pályázat jeligés, 1971. november 1-ig kell a Magyar Pedagógiai Társaság címére (Dp., VI, Gorkij- fasor 10.) feladni. A jeligés borítékra írják rá a szerző foglalkozását, a külső borítékra pedig „Családi nevelési hagyományok gyűjtése” megjelölést. A pályázatokat, 1971 decemberében bíráljáksl. T. E. Pályázat pedagógusoknak DANIEL LANG' INCIDENS a192'« MAGASAMON 5. Manuel esküvel hitelesített vallomásának szövegében ez áld: „Clark azért tömte be a Hány száját, hogy ne kiálthasson, Még mindig sötét volt, és egyetlen civil sem tartóztatott fél bennünket”. Az anyát faképnél hagyva, újra menetelni kezdett az osztag. Maót lökésekkel nő. igatva, hogy tarts# a lépést. Alig maradt látótávolságon kívül a falu, amikor Manuel, talán azért, hogy túl tegyen Clarkon, kioldotta Mao kezeit, leosúszitatta hátizsákját a válláról, és a lányra rakta. Az öt férfi, és Mao kimért léptekkel rótta az utat, Me- serve akarta így, mert már ragyogva felkelt a nap, élesen rajzolta ki a tájon a különös társaság körvonalait. „Szép vidéken haladtunk” — mondta Eriksson. „A hegyvidék egyik fennsíkján jártunk, körülöttünk a zöldes párában mindenütt alacsony hegyvonulatok. Alattunk egy völgyben kanyargós patak, két oldalán rizsföldek, és onnan aprónak látszó gátak. A zöld szín legkülönbözőbb árnyalatai közt mentünk előre, de átvágtunk kopár részeken is, itt-ott napalm barnította meg a talajt. A táj igen változatos volt. Egy darabig nyílt terület, aztán meg sűrű tüskebozótok tépték a ruhánkat, alig láttuk benne egymást, pedig nem voltunk messzebb egymástól, mint maga meg én, ahogy itt ülünk.” Nyolc óra lehetett, mikor Meserve félórás reggeli szünetet engedélyezett. Mao szájából kivették a sálat, de enni nem adtak neki; mikor Meserve észrevette, hogy a lánynak piroslik az arca, meg hogy köhög, egy aszpirint adott neki. Egész reggel csak egyetlen harci cselekményre került sor; de az is hiábavalónak bizonyult. Ahogy Raíe lebámult a völgybe, úgy látta, mintha egy vietnami állna a folyóban, helybeli viseletű szalmakalappal a fején. Azt gondolván, hogy egy vietkong- katonát lát, ráeresztett néhány sorozatot M—16-osából. Kiderült, hogy a célpont voltaképpen egy hentergő vízibivaly fara. Az állut kiemelkedett a sekély patakból, és ormótlan rémülettel elügetett a szemük elől. Raíe megszegte a szükségtelen lövöldözést tiltó parancsot, megerősítve Eriksson megfigyelését, hogy nyílt terepen keveset számítanak a tervek, és a legjobb osztag is csak elméletben alkotott katonai egységet. „Mindnyájan azt tettük, amit éppen kellett.” Meserve nem szólt Rafe-re, a többiekre sem szólt, ahogy az idő előrehaladtával hasonló hanyagságot követtek el. Mikor kihallgatásán felelősségre vonták, amiért nem vette figyelembe parancsnoka utasítását, ezt mondta: „Uram, legtöbbször mindnyájan egyetértünk a parancsnokunkkal. Van, amikor nem, és van, amikor az ember el sem árulja, hogy nem ért egyet, megtartja a véleményét magának.” Tíz óra harminckor, már nem messze a 192-es magaslat tetejétől Meserve megtalálta, amit keresett — az aznapi szálláshelyüket. Elhagyott viskó volt, keresztben és függőlegesen két és fél méteres, két szellőzőnyílással az északi és déli oldalán; ablaka kelet, ajtaja nyugat felé nézett, és néhány méterre patak folyt, ahonnan bármikor vízhez juthatott az osztag. A viskóban egy asztal állt, alacsony padka volt a falába építve, az egyik sötét sarokban gyékényszőnyeg szétzilált maradványai hevertek, és a vályogpadlót elborították a vashulladékok, a kődarabok, üres konzervdobozok. Az építmény siralmas állapotban volt, vályogfalaiban jókora rések tátongtak. Valamennyire mégis épségben maradt, és Meserve egy-kettőre fegyverraktárrá alakította át, a vályogpadlóra halmozták tölténytáraikat és élelmiszerkészletüket. A viskót ráadásul arra is fel lehetett használni, hogy benne rejtegessék Maót. Az őrmester utasította Eriks- sont és Rafe-et, hogy takarítsák ki a viskót, majd Maót a gondjaikra bízva, Clark és Manuel társaságában elindult, hogy tüzetesen körülnézzen. Odabenn, emlékezik Eriksson, a Rafe hátizsákjától megszabadított lány egy kis ideig figyelte őket, ahogyan kihordják a hulladékot, majd kérés nélkül felajánlotta, hogy segít nekik. „Nem is sejtette, mire segített előkészíteni a helyszínt.” Meserve és a többiek egy óra múlva, dél felé érkeztek vissza, és jóízűen falatozni kezdtek a szabadban, a viskó bejáratához közel. Evés után, elterpeszkedve a földön, a felfrissült Meserve társaira^ pillantott, és cinkos mosollyal a romos építményre bökött. „Ideje, hogy egy kicsit szórakozzunk" — mondta. Clark szemmel láthatólag magán kívül volt az örömtől, mondja Eriksson, Manuel és Rafe már kevésbé lelkesedett, ö maga, gondolja, meglehetősen savanyú képet vághatott. „Rosszul éreztem magam. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy részt vegyek abban, aminek következnie kellett.” Meserve valószínűleg megérezte ezt, mert mielőtt bármi történt volna. 4 NÓGRAD - 1971. június 12., szombat Kulturális SZÍNES MŰSORRAL, bú. csúzmalk júniiU6 20-án, vasár. nap délután a kisteremyei, népkerti óvoda -gyermekei. A tanévzáró ünnepségen, amelyen húsz kislány és kisfiú vesz búcsút kedves óvó néniktől, dajkáktól, szakácsnőktől, bemutatják az évek során tanult verseket, mandókákat, dalos játékokat. A kistere, myei Művelődési Ház nagytermében tartandó műsorra meghívást kaptak a szülők és a hozzátartozók. pedig már több, mint nyolcezer-ötszáz könyv áll az érdeklődők rendelkezésére. ELKÉSZÜLT AMERIKÁBAN a B-rodway új színháza, az 34 emeletes felhőkarcolóban elhelyezkedő „Uris Theatre”, amelytől a szakemberek az 1970 utáni évek színházépítészetének forradalmasítását várják. Az új színház ugyanis az USA első totálisan automatizált színháza. én kerül sor, ennek eredményeit december második felében ismertetik. Az írásbeli válogató legjobb 16 iskolájának három-három tagú csapata vesz részt az 1972 már. ciusában kezdődő páros verseny adássorozatában. ÜTTÖRÖÉVEK. 1946—1971. Új füzettel gazdagodott megyénk úttörő-kiadványisoroza. ta. A Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 25. MINDEN ÖTVENFORIN. TOS vásárlás után ajándékkönyvsorsjegyet kaptak az ünnepi könyvhét könyvbarátai, amelynek sorsoláséra június 27-én kerül sor Buda. pesten, a könyvklubban. A nvereményitárgyak között szerepel egy nyolcvanezer forintos Moszkvics személygépkocsi, egy tízezer forintos utazási és egy ugyanolyan értékű vásárlási utalvány is. Az összes nyeremény értéke meghaladja a 666 ezer forintot. ELHALASZTOTTAK Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas festő, művész kiállításának megnyitását Balassagyarmaton, a a Palóc Múzeumban. Mint arról korábban hírt adtunk, a kiállítás megnyitására a Palóc nyár '71 müsorsorozat keretében, csütörtökön került volna sor. Elhalasztására, mint értesültünk, az szolgáltatott okot, hogy a kiállítás képanyagának egy része még nem érkezett vissza Besztercebányáról. CSÖKKENT VALAME. LYEST a könyvtárlátogaitók száma a kisterenyei községi könyvtáriban, a múlt évi 805 könyvibaráttal szemben az idén, eddig csak hatszázam kölcsönöztek könyvet. Háromszáztíz felnőtt és 290 gyermekolvasót tartanak nyilván. Jelentősen gyarapodott viszont az idén a könyvállomány: tavaly év végén még nem érte el a könyvek száma a ' nyolcezret, most Nagy népszerűségnek örvend a salgótarjáni színház- és operabarátok körében Tréfás György, a debreceni Csokonai Színház tagja. Legközelebb június 15-én és 18-án láthatjuk, illetve hallhatjuk ót, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ színházterm.ében, ahol Verdi Aida című operájában Ramphis főpap szerepét énekli Fotó: Koppány György kérdőre vonta beosztottját, ő is bemegy-e majd a kunyhóba, ha rákerül a sor. Eriksson a fejét rázta. A feldühödött őrmester fenyegetéssorozattál folytatta. Ha Eriksson nem lenne hajlandó úgy tenni, mint a többiek, figyelmezteti, hogy könnyen nélküle térhetnek vissza, és majd azt jelentik, hogy „tévedésből is a háború áldozata lett”. Clark buzgón visszhangozta a fenyegetést, a két Diaz pedig értetlenül bámulta az osztag „nehéz emberét”. Eriksson újból a fejét rázta. „Addigra már elegem lett az örökös ütlegelésekből és az esőgalléros fojto- gatásokból, amelyeket végig kellett néznem." A második visszautasításra Meserve Eriksson férfiasságáról vágott ki egy epés tirádát, „buzinak", „beszar! alaknak" nevezte beosztottját. Eriksson elmondta nekem, hogy a sértegetések nem hatottak rá, de a bírósági jegyzőkönyvből kiderül, hogy Rafe-re annál inkább, aki is azt vallotta, hogy ő nem tudta volna elviselni azokat a jelzőket, amelyeket az őrmester Eriksson fejéhez vágott; Rafe kijelentette, hogy a kigúnyolástól való félelmében csatlakozott azokhoz, akik bementek a kunyhóba, amelynek kitakarításában közreműködött. Manuel vallomása is hasonlóan hangzott. „Attól féltem, uram, hogy kinevetnek” — mondta az ügyésznek. Mikor megkérdezték tőle, miért, így válaszolt: „Tegyük fel, hogy maga vesz részt az akcióban. A társai kigúnyolják. Nem telik bele sok idő, és kivetik maguk közül.” Ez a a fiú ettől is begyulladt, meg attól is begyulladt. Mindenki ki fogja nevetni. A következő akcióban már nem lehet teljes értékű katona, mert a társai nem segítik semmiben. Magára marad. Négy tagból fog állni az osztag, meg magányos ötödikből.” egy (Folytatjuk) Egy szakember szerint a szín. házak még ma is a vitorlás, hajók korában élnek, s az Uris az űrkorszak első igazi színháza. A színház teljesen átalakítható színpada egyébként főleg a nagyszabású Brodway-musicalekhez szolgál majd. ORSZÁGOS ZENEI MŰ. VELTSÉGI VERSENY. A 'Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ központi bizottsága, a Munkaügyi Minisztérium, valmlnt a Magyar Rádió az l®71/72-es tanévben zenei műveltségi versenyt hirdet az ország valamennyi nappali tagozatú középfokú iskolája számára. A verseny tót fordulóból áll. Az írásbeli válogatóra 1971. november 15. évfordulói a alkalmából jelent meg az Űttörőévek 1946—1971 című gazdagon illusztrált füzet, amely színesen mutatja be megyénk mozgalmi életét, ízelítőül soroljuk fel a feje- zetcímeket: Zászlóbontás, Ki. virágzik az úttörőmozgalom, Az őrsök közbelépnek. Hála. zászló-mozgalom. A jubileum éve, Toborzó a zászló alá, A forradalom nyomolvasói, A 15 vállalás, Expedíció a jövőbe. Úttörők a hazáiért, A Vörös Zászló hőseinek útján, A forradalom lángjai. Szabad hazában Lenin útján, Sportoló úttörők. Úttörő- pari amentek, Túl az ország határain ®tb. Az úttörőcsapatok az új tanév elején kapják kézhez a füzetet. A kiadvány szövegét Űjlaky Istvánná írta, a grafikákat Raddcs István készítette. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK A Cigány Zsuzsó című portréfilm a Borsod megyei Monokon készült Bácsi Zsuzsanna 44 éves cigányasszonyróL Mint az alcím is mondta — minden romantika nélkül. Ugyanakkor nagy társadalmi felelősségérzettel. A film eszközei — vagy éppen eszköztelensége — a mondandó szolgálatában állottak, hűen, kendőzés nélkül vallottak cigány Zsuzsóról. Már-már kimért, hűvös pontossággal, tárgyilagossággal. Hogy a film, a portré mégsem volt „hűvös”, sőt az indulat forrósága hevítette, azért dicséret illeti a szerkesztőriporter Brády Zoltánt. Aki nemcsak egy portré megrajzolására vállalkozott. Elsősorban nem arra! Hanem a hétköznapi előítéletek roppant veszedelmes továbbélése, újratermelődése ellen kívánt szót emelni. Ezek az előítéletek elsősorban azért is olyan veszedelmesek, mert „hétköznapiak”, azaz minden nap találkozunk velük, esetenként hozzájuk Idomultunk, megszoktuk őket, ismerősek számunkra, s így szinte sugallják, hogy „veszélytelenek”. Ezek ellen a legnehezebb védekezni, holott a „fel nőtt testvér”, a „hétköznapi fasizmus” mindenkori talaját is képezhetik adott történelmi, társadalmi szituációban. Embertelenek Is, mert hiszen tagadják a minden embernek egyaránt járó méltóságot. Az ember helyett — a film esetében — például cigányt mondanak. Sajnálatos, persze, hogy a tévé ugyanezen a napon szins te el is vette, amit adott. A Minden kilométerkőnél... filmsorozatnak A cigánylány című része a leggiccsesebb clgány- lány-elképzelések közé tartozik, s ha „jóindulatúan” is, ugyancsak a már századok Óta rögződött, romantikus szemlélet jegyében fogant. Például kiderült, hogy a cigány lány „ösztönösen” megérzi a veszélyt stb. Kár, hogy a Televízió műsorszerkesztői viszont egyáltalán nem érezték a műsorok összeállításánál ezt a veszélyt. * A szombati műsor gazdag lesz. Az Irodalmi képeskönyv A bíró és a hóhér-t mutatja be, írta Friedrich Dürrenmatt. Az Olombetűs vallomások-ban Eaktal Ervin újságíró vall magáról. A fő műsor Molnár Ferenc Harmónia című háromfel voná sósának közvetítése lesz a József Attila Színházból. (te)
