Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
Lj sxikvíxüxem Salgótarjánban A Nógrád megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat beruházásával elkészült Salgótarjánban az új szikvíz- és üdítőital-készítő üzem. A kétmillió forintos költséggel épült létesítményt számos újdonsággal is felszerelték. Többek között olyan berendezéssel, amely a vizet lágyítja és klórtalanítja. (Első képünk.) Az eddigi rossz munkakörülmények között dolgozók helyzete megváltozott, szociális létesítményekkel is bővült az üzem. A vállalat beszerezte azt az üvegmosó gépet, amely óránként 2000 darab üveget mos. Naponta két műszakban, most már 9—10 ezer üveg üdítő ital is készül. Innen látják el Salgótarjánt és a Karancs völgyét. (Második képünk.) (Koppány György képriportja) Szécsény a legjobb Értékelték az ÁFÉSZ-ek versenyét A MÉSZÖV és a KPVDSZ Veterán autók országos találkozója Csongrádon Nemcsak külföldön hanem hazánkban is divatba jöttek a matuzsálemi körű autók. A csongrádi napok keretében augusztus 14—15-én rendezik meg a veterán autók I. országos találkozóját. Nevezéseket június 30-ig fogadnak el. Nóg- rádban is található néhány több évtizeddel ezelőtt készült gépkocsi, remélhetőleg induló is akad a megyéből. Augusztus 14-én felvonuláson mutatkoznak be a veterán autók. Másnap ügyességi versenyen vesznek részt. A rendezőség díjtalan elszállásolást biztosít. írásban lehet jelentkezni az alábbi címen : Magyar Autóklub csoportja, Csongrád, Dózsa György tér 14. elnöksége értékelte a fogyasztási szövetkezetek 1971. évi munkaversenyét, amely fel- szabadulásunk negyedszázados, Lenin születésének 100. évfordulója, valamint a X. pártkongresszus jegyében folyt. A szécsényi egyesült ÁFÉSZ volt a legeredményesebben versenyző fogyasztási szövetkezet. Tavalyi jó munkájáért elnyerte a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége dicsérő oklevelét. A kongresz- szusi versenyben a MÉSZÖV és a KPVDSZ elnöksége dicsérő oklevélben és ötezer forintos jutalomban részesítette. Mint a megye legjobb szövetkezete, immár harmadszor nyerte el a MÉSZÖV és a KPVDSZ vándorzászlaját és ezzel még külön ötezer forint jutalmat. A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei elnöksége dicsérő oklevelét kapták még a szocialista munkaversenyben elért eredményükért a balassagyarmati, az érsekvadkerti es a salgótarjáni fogyasztási szövetkezetek, továbbá az ecsegi takarék-, és a salgótarjáni Napsugár-lakásszövetkezet. A jubileumi és a kongresszusi verseny legjobbjai is oklevélben és pénzjutalomban részesültek. Ki lehetett az első őr? Ki találta fel magát a fogalmat, ki állította az első őrt? Na, most elsétálgatok még a sarokig, ott hátat fordítok a lámpának és felnézek a holdra, és addig megfejtem ezt a találós kérdést. Én most őr vagyok. Nyugalom van, csendes éjszaka — kissé hűvös —, béke, a feladatom nem túl nehéz. Hány őr állt már itt előttem? És hány őr állt már szerte a világon, különböző posztokon. Még húsz lépés a sarokig. Nem hiszem, hogy addig eszembe jut. Eszembe jut? Ez nem juthat eszembe, mert én ezt nem tudom, nem számoltam meg, nem is számolhattam, tehát én azt csak kitalálhatom, illetve kikövetkeztetem. Nahát, gyerünk. Mi az őr? Most hagyjuk a szolgálati szabályzatot, mert ezzel nem sokra megyünk. Miért ne? Az őr mindig őr volt, az, ami ma. Igenis, nézzük csak a mai őrt. Engem. Lényegében ugyanilyen volt az első őr is, csak nem ilyen fegyverrel a vállán őrködött. Az nem vitás. Lidinek hogy rebben szét az ajka. Ilyen könnyed, ilyen varázslatos mozgó nincs még egy a természetben. Lidi ajka. Nekem a szempillám is durvábban mozog, mint neki az ajka. Ha egyszer a körülmények olyanok lennének . .. Kellene egy szép. nagy. fűtött lakás. Letérdelnék Lidi elé és megcsókolnám a két térdét. Két ennivaló térdét. Aztán bedugnám a fejem a szoknyája Csurka István: A Z alá, és a fejemre borítanám a szoknyáját. Az arcomat a combjára szorítanám, oda, ahol a harisnyának vége van. Ennek nincs értelme. Én most őr vagyok. Éjszaka van, a géppisztoly csöve egészen átmelegedett a tenyerem alatt, és Lidi nem engedné meg ezt úgysem. Legfeljebb, ha elvenném feleségül. Mit mondjak, azért ez egy kis túlzás. Kálnoki honvéd, maga egy fantaszta. Mire akar maga megnősülni? — Jelentem, szeretem. Igaz, megnősülni. — Szóval nem is szereti a menyasszonyát? — Jelentem szeretem. Igaz, még nem a menyasszonyom. Csak úgy járok vele. Ha kapok kimenőt. Ha nem kapok kimenőt, nem járok vele. Legfeljebb gondolatban. No, gyere, karolj belém Lidi. Hű, a mindenségit. Ezt kellene rendszeresíteni a magyar néphadseregben. Minden őr, éjszakai őrségben azzal a hölggyel járhat, állhat, akit szeret. A menyasszonyával. E j, ha ezt a vezérkar magáévá tenné. Mert a lányokon nem múlna, a lányok jönnének. Kart karba fűzve, a fejét OR idehajtaná a vállamra, és minden fordulóban egy puszi. Én helytállnék így is, nem vitás. És a nők éberek. Több szem többet lát. Hadititokba nem lennének beavatva, a körletbe természetesen nem lennének beeresztve, csupán a külső őrök mellé lennének rendszeresítve. Ez igen. No, hülyeség. Egyszerűen tudnám normális gondolatokkal végigállni a hét órát. Lukács azt mondja, hogy ő, amikor elkezdi a szolgálatot, elkezd egy problémán gondolkodni. és azt boncolgatja szisztematikusan egész idő alatt. A múltkor például eltervezte, hogy milyen családi házat fog építeni magának, mennyiért, mikor, mindent a legapróbb részletekig. — És azt, hogy a feleségeddel mit fogsz csinálni benne, azt nem? — Nincs feleségem. — De majd lesz. — Természetesen. — És arra nem gondoltál? — Az nem gondolati téma, az ábránd. — Téged nem érdekelnek a nők? — De igen. Csak egy nőt nem lehet megtervezni. Tslfola és társadalom Szemléletbeli korlátok A megyei pártbizottság irányításával befejeződött oktatásügyünk megyei felülvizsgálatának első szakasza A vizsgálat során kiderült, hogy pedagógusaink többsége az ismeret szintjén tudja, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése fontos politikai kérdés. Tevékenységükben azonban nem mindig érződik ennek a jelentősége. Csak a nagyobb iskolákban érvényesül a nevelőtestületek tudatos, tervszerű munkája. Kevés az olyan kis iskola, ahol konkrét terveket tudnak felmutatni. Ezeknél az iskoláknál hiányzik az egyénekre és a foglalkozási formákra lebontott feladatterv. Megkülönböztetett foglalkozás A pedagógiai gyakorlat egyik legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a segítés elsősorban a gyenge tanulókra koncentrálódik és nem a ténylegesen fizikai dolgozók gyermekeire. Más esetben kétségbe vonják ezeknek a tanulóknak a nevelhetőségét, nem veszik iigyeiem.be, hogy a tanuló milyen családi, vagy társadalmi ártalmaknak volt, vagy van kitéve. A jelentés megállapítja: annak ellenére, hogy pedagógusaink igen jelentős lépéseket tesznek a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítására, mégis csak az iskolák 30—40 százalékánál és ezen belül a nevelők 25—35 százalékánál találkozhatunk helyesen megtervezett, differenciált foglalkozással Ebben a kérdésben azonban nemcsak a pszichológiai és pedagógiai képzettség a döntő. hanem közrejátszanak a mostoha iskolai körü’mények is. Annak ellenére, hogy pedagógusaink tudnak a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséről, megyénk pedagógus- társadalma és középiskolás tanulóifjúsága nem teljes egészében érzi ennek politikai és pedagógiai konzekvenciáit. Több pedagógus például vitatja a probléma felvetésének jogosságát, mégpedig a hamisan értelmezett „egyenlőségre" való hivatkozással. Ennek hatásaként még elég sokan kezelik kampányfeladatként a kétkezi dolgozók gyermekeinek segítését. A jelentés beszámol arról, hogy nem csupán objektív, a társadalmi különbségekben gyökerező nehézségekkel kell megküzdeniük a művelődés- ügy irányítóinak, hanem különböző, a mindennapi pedaí — Ez igaz. — Majd ha meglesz a ház, lesz bele feleség is... Azért a Lukács egy nagy marha. Én meg ábrándozom, az igaz. Nem tudok koncentrálni. Mennyivel szebb lett volna, ha szépen végiggondolom, hogy milyen és hányféle fegyverzetű őr volt eddig a történelemben. A római őr.: Mire gondolt a római őr a hirtelen hűvösödő, csillagos mediterrán éjszakában? Katonáskodni is a rómaiak tanították meg a világot. A fegyverforgatáshoz többé-ke- vésbé minden nép értett, de ez úgyszólván lényegtelen. A hadsereg erejét a szervezettség adja, és a szervezés római találmány. No, jó, hát bölcseletből eny- nyi elég. — Alszol, Lidikém? Ülnék az ágya szélén és simogatnám. Azt sem tudom, milyen ágyon alszik. Fis miben? Há- lóíngben, vagy pizsamában? Hálóing! Pizsama! A melle! A dereka! A hasa! Állj! Képzelet állj! Gyázz! Az istenit neki. No, holnap a sportfoglalkozáson meghajtom magam. Mégiscsak dlsznóság, hogy folyton ezen jár az eszem. Na, jön a felvezető. Hallom. Most váltják Rappait. Éjszaka már többet nem kerül rám sor. gógiai tevékenységet fékező, leszerelő és elbátortalanító nézetekkel is. Túl általánosak A közvéleményben és a társadalmi szerveknél ugyanis ellentétes nézetek és felfogások élnek azzal kapcsolatban, hogy az iskola milyen szerepet képes betölteni a társadalmi különbségek nivellálá- sában, a társadalmi mobilitás folyamatának szabályozásában. Az iskola munkáját kívülről szemlélők abba az illúzióba ringatják magukat, mintha kizárólag közoktatáspolitikai elhatározáson és a pedagógusok erőfeszítésén múlna az, hogy az iskola milyen színvonalon és milyen gyorsan valósítja meg a társadalmi különbségek csökkentését Az ilyen nézeteket hirdetők nem veszik figyelembe, hegy a különbségek kialakulásának és fennmaradásának olyan általános társadalmi okai vannak, amelyek kizárólag az iskola eszközeivel nem szüntethetők meg. Társadalmi szerveink megfelelő intézkedési terveket dolgoztak ki a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére. Ezek az intézkedési tervek azonban — a legtöbb esetben — az általánosság szintjén maradtak, csupán megjelölték a kérdést, de alig jutottak túl a téma megfelelő tudatosításán, a terveket nem minden esetben követte konkrét gyakorlati tevékenység. Társadalmi szervezeteink inkább a könnyebb megoldásra törekedtek a legtöbben csak az intézkedési terveket készítették el, más részük biztosított ugyan bizonyos anyagi feltételeket, de — ennek ellenére — utána nem fordítanak kellő figyelmet a kérdésre, megelégednek a tanfolyamok elindításával. Ennek következtében, — a segítő szándék ellenére — igen sok helyen csak általános, igen gyakran felszínes intézkedések születtek. Feltűnő volt, megyénkben több helyen, a szólamszerű kinyilatkoztatások mellett, a társadalmi szervek képviselőinek az a megállapítása, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítése kimondottan pedagógusfeladat, nekik kell kezdeményezni, s a társadalmi szervek az adott pillanatban majd „besegítenek”. Politikai kérdés A kóros nézetek hátráltatják a politikailag fontos feladat megoldását, illetve kibontakozását, mert a szülők meggyőzésében elsősorban a társadalmi szerveknek van óriási jelentőségük. Az iskola feladata ugyanis mindenekelőtt a gyermekek nevelésére koncentrálódik. Ez közel sem cáfolja azt. hogy élő kapcsolatnak kell kialakulnia a pedagógusok és szülők között. A szülőkre azonban főképp közvetlen környezetük, munkahelyük kollektívája hat A továbbtanulás eldöntésében éppen ezért sokszor másodlagosnak tűnik a gyermek elhatározása, ugyanúgy szerepet játszik benne a szülő munkahelyi környezete, a szülő képzettsége, álláspontja és társadalmilag betöltött helye. A vázolt problémák azt bizonyítják, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulási, továbbtanulási kérdéseivel összefüggő problémák elleni harc fontos politikai kérdés. A szemléletbeli hibák kiküszöbölése, illetve csökkenése ugyanis jelentős segítséget nyújt ahhoz, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei megfelelő helyet kapjanak társadalmi életünkben. Molnár Zsolt Fráter Erzsi faluit CSECSÉN a házak szinte eltűnnek a zöld lombok között. Hatalmas fák és színes virágok az utcán és a kertekben. Az iskolához hosszú fasor visz. Azt mondják az itt élők, hogy a fiatal Madách Imre valamikor erre járt esténként Fráter Erzsihez. Az árnyas utat mindenesetre még ma is Fráter Erzsi-fa- sornak nevezik... Az egykori Fráter-kastélyból iskola lett. Formája, oszlopai, bejárata egykori rendeltetését juttatják a szemlélődő eszébe. Előtte szépen kialakított park, sok-sok rózsával. Takács József, az iskola igazgatója, aki már több mint tíz esztendeje él a községben, mutatja: — Ezt a parkot mi alakítottuk ki, hoztuk rendbe. Néhány évvel ezelőtt itt még semmi sem volt. Az is igaz, hogy sajnos, csak elölről nézve szép az épület. Oldalt mállik a fal, repedezik a vakolat. Sok tízezer forint kellene a javításához... Annál szebb a falu óvodája. Szép, modern, nagy ablakos. Előtte kétszínűre festett kerítés és ami nagyon fontos, hatalmas kert. — Még ne nézzen körül — szerénykedik Erzsiké óvó néni — a sok fa nagyon szép a kertünkben, de az udvarunk még nem olyan mint szeretnénk. Mindenütt az építkezés nyomai. De nyáron társadalmi munkában megcsináljuk, hogy a gyerekek valóban jól érezzék magukat. Sok kerti játékra van szükség, homokozóra, hintára. Majd néhány hét múlva kell megnézni a csécsei óvodát... Oláh Erzsébet, zagyvaszántói lány. Alig egy esztendeje került a virágos, lombos Csécsére óvónőnek. Most államvizsgázik, Kecskeméten tanul az óvónőképzőben. Érdekes úton jutott el Erzsiké az óvónői hivatáshoz. — Fél évig dolgoztam a Hatvani Cukorgyárban — meséli, amíg az óvodában nézegetjük a játékokat, a soksok színes mesekönyvet. — Egyszer elmentem Tarra, ahol az egyik volt osztálytársam az iskolában tanított. Nagyon tetszett a hivatása, mindig is szerettem a gyerekeket. Amikor megkérdezték, volna-e kedvem képesítés nélküli óvónőnek lenni, gondolkodás nélkül igent mondtam. Nem is bántam meg. Oláh Erzsébet azóta megszokta Csécsét, hozzánőtt a gyerekekhez, az óvodához. A „gyerekei” is nagyon szeretik az óvó nénit, a keze nyoma meglátszik szinte mindenütt. Az egyik falon babszemekből kirakott hal. Igaz, a száját a gyerekek már kiszedték. Ügy látszik, nagyon tetszett nekik. A csécsei óvoda abban a ritka helyzetben van, hogy több hellyel rendelkezik, mint amit a gyerekek száma megkíván. Magyarul: van egy üres terem, amit nem hasznainak ki. Legalábbis, egyelőre. Mert rövidesen ide szeretnék telepíteni az iskolai napközit. Szükségük lenne rá az iskolásoknak, az óvoda pedig jobban ki lenne használva. — Mostanában pedig sok az új gyerekünk — szól közbe az óvó néni. — Megkezdődött az idény a Hatvani Konzervgyárban, sok anyuka helyezkedett el Jobbágyiban is. Ok most hozzák a kicsiket. — Mit csinál Erzsika óvó; néni szabad idejében? .Nem unatkozom. A barátnőm az iskolában tanít Rendszeresen járunk mind a ketten az ifjúsági klubba. Persze, nem is érnék rá unatkozni, mert a tanulás sok időmet elveszi. Hét végén Zagyvaszántóra is ellátogatok a szüléimhez. — ÁLLAMVIZSGA után mi lesz a nyári program? Éppon ma tudtam meg hogy sikerült szakszervezeti’ beutalót szerezni. Hogy hova? Nem is tudom pontosan. Lényég az, hogy utazom, pihenek, egy kicsit „világot” látok. .. Csaíai Erzsébet Lidi alszik. Vajon tudja, hogy szeretem? NOGRÁD — 1971. június 5., szombat s
