Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-30 / 152. szám

Fonto§ feladat 1971-ben Harminchárom nagyberuházást kell befejezni Az országgyűlés legutóbbi ülésén a kormány beszámoló­ja nagy figyelmet fordított a beruházásokra. Az építőipari kapacitás gyorsabb ütemű fejlesztését hétfőn kibővített pártbizottsági ülésen tárgyal­ta az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága. Az ország- gyűlés és a megyei pártbizott­ság egyöntetűen megállapítot­ta, hogy fokozott erőfeszítése­ket kell tenni a beruházási egyensúly mielőbbi megte­remtésére. Nagyobb szervezettségre, az erők koncentrálására van szükség ahhoz, hogy a folya­matban levő beruházásokat a lehető leggyorsabban befejez­zék. Az idén 89 milliárd fo­rintot fordítanak az ország- A lábatlan! vékonypapírgyárban két papírgyártó gép ban beruházásokra, ebből 17 már folyamatosan termel. Ezzel egyidőben megkezd­milliárdot a legnagyobbakra, ték a negyedik gép szerelését is. Az új beruházás je­a kiemelt beruházásokra. Er- lentősen enyhíti az országos papírhiányt re az évre eredetileg 19 nagy állami beruházás befejezését tervezték, mivel azonban 14 halad és sikerült teljesíteni a olyan új létesítmény is befe- Gazdasági Bizottság határoza­jezésre vár, amelynek már ta- tát. Ugyanis a Gazdasági Bi­valy el kellett volna készül- zottság 1968-ban hozott hatá­nie, 1971-ben összesen 33 nagy rozatot a nagy létesítmény radás behozása, ez a külön­állami beruházást kell befe- építésének meggyorsítására, böző vállalatok munkájának jezni. A tapasztalatok arra Az irányítók és szerelők most jó összehangolásával megvaló­utalnak, hogy az év második sikeres erőfeszítéseket tesz- sítható. felében gyorsítani kell a nek annak érdekében, hogy munkát, hogy a tervezett új egy-két hónappal korábban fejezzék be a szerelést. szással birkóznak, amit főleg az ács- és vasbetonszerelő­hiány okoz. A hátralevő idők­ben a szerelőkre vár a lema­létesítmények az év végére el készüljenek. Fokozott mérték­ben vonatkozik ez a megálla­pítás megyénkre, mert az ipa­ri struktúra átalakítása, az Egy év múlva termel a BCM, a korszerű cementmű. A beruházók, tervezők és ki­új üzemek határidős átadása vitelezők szocialista szerzö- nagy feladatokat ró a megyei désben vállalták, hogy az or­Ötszörösére növekedett a Borsodi Vegyikombinát PVC- gyárának kapacitása. Vegy­iparunk fejlesztési program­jának egyik legjelentősebb beruházása a Borsodi Vegyi­kombinát PVC-gyárának bő­vítése befejeződött. Az ország vezetőkre, a beruházásokon az szágos cementhiány enyhítésé- műanyagellátásának megja- építkezéseken dolgozó mérnö- re meggyorsítják az építke- vitására a meglevő, évi hat­kökre, technikusokra és mun- z®s ütemét. Az ígéret szerint ezer tonna kapacitású üzem az építőipar helyzetéről. Most zas. kivitelezésének meggyor- granulátumot, 20 ezer tonna az ország legfontosabb beru- _ i J ’ húzásairól adunk jelentést. kásokra. Lapunk keddi szá- 1913. helyett 1972-ben kezdő­mában részletesen beszámol- őik a termelés. A több mint tunk megyénk beruházásairól, 2,5 milliárd forintos beruhá­• — - - ----- --- '-ivitelezésénc1- -----------­s ítása rendkívüli erőpróbára állítja a seregnyi közremű­ködőt. A hazai gyárépítkezés A program szerint épül a történetében példa nélküli fel- lábatlani vékonypapírgyár, adatokat kell megoldani. A Ebben a hónapban kezdték BCM több, mint tízezer ton- meg a 3. sz. papírgyártó gép- nányi hazai, és hat külföldi soron a próbaüzemelést, s országból importált berende- most már az utolsó, a 4-es zései, gépei zömében megér- számú gépsor összeszerelésén keztek, s mind töhb kerül dolgoznak a magyar és finn végleges helyére. A szép szakemberek. A kivitelező eredmények mellett a nagy- vállalatok és gyáregységek beruházási munkának akad- különösen büszkék arra, hogy nak árnyoldalai is. Néhány a gyárépítés program szerint létesítménynél határidőcsú­termelését ötszörösére növel­ték és így most már évente 30 ezer tonna PVC-port és Baromfitenyésztők Ecsegen Az ecsegi termelőszövetke­zetből meghatározott időkö­zönként vágócsirkékkel meg­rakott teherautók gördülnek ki. Irány Budafok, a Barom­fifeldolgozó Vállalat telephe­lye. Az feldolgozó ipar veze­tői úgy nyilatkoztak, az ecse- giekkel azért érdemes egyez­séget kötni baromfira, mert biztosan számíthatnak arra, hogy a megjelölt határidőre a feldolgozóba érkeznek a szárnyasok. Másért is szeretik az ecsegi baromfit Budafokon. Szépek, egészségesek, látszik, hozzá­értő emberek nevelik fel. Most viszonylag csend van a telepen. Nemrégen útbaindí­tották a félévi szerződésben vállalt kötelezettségük utolsó szállítmányát. Huszonöt—har­mincezer baromfit nevelnek fel egy esztendőben. A tele­pen most még hatezer ba­romfi van, ami a törzsállo­mányt jelenti. A termelőszövetkezet állat­tenyésztője Turányi István. Nagy szakértelemmel támo­gatja a baromfinevelőben hét éve dolgozó Ster Jenőnét és munkatársát Banos Máriát. Mindketten szakmunkások. A baromfinevelésben nagy jár­tasságuk van. Az állatte­nyésztő támogatására azért van szükségük, hogy a ba­romfinevelést még magasabb szintre emeljék. Sokat jelent, hogy sikerült a baromfitelepet olyan egész­séges környezetben kialakíta­ni, mint az övék. Távol a lakott településtől, a Cserhát lejtőjén, mindig frissen, fe­hérre mázolva ragyog a te­lep. Ster Jenőné a tapasztalt baromfinevelő határozottan állítja, hogy a baromfineve­lésnek a legfőbb titka a tisztaság, a jó levegő, a nap­fény. Széles, lombos fáktól hűs a baromfinevelő udvara. Itt növekednek az értékesí­tésre váró jószágok. A baromfinevelők munkája nyomán egy esztendőben több mint félmillió forint­tal gyarapodik a közös gaz­daság vagyona. —fi— tömény marónátront, 6 ezer tonna csepfolyós klórt, és 1500 tonna disusgázt állítanak elő. A több mint 2,5 milliárd forintos költséggel megvalósí­tott bővítés az érdekelt ha­zai- és külföldi vállalatok hat esztendő alatt oldották meg úgy, hogy a régi gyár köz­ben folyamatosan termelt. Békéscsabán épül hazánk első könnyű szerkezetes hűtő­háza. A három lépcsőben megvalósuló beruházás első szakaszában elkészült az or­szág első könnyű szerkezetek­ből kialakított ezer vagonos hűtőháza. Az építők határ­időre adták át, és ez annál inkább elismerést érdemel, mivel hazánkban eddig isme­retlen volt a könnyű szerkeze­tes építkezés. A cél érdeké­ben a hűtőház dolgozói is ki­vették részüket a nagy haj­rából. Szombaton és vasárnap együtt dolgoztak az építőkkel, sok éjszakájukat is feláldoz­ták a munka meggyorsításá­ért. F. L. BALESETEK AMIKOR az üzemben munka közbeni bal­eset következtében meghalt egy ember, a ki­vizsgálásnál a balesetért felelős gondatlan művezető csak úgy „mellékesen” megjegyez­te, hogy az elhunyt cigány volt Nyilvánva­lóan ezzel akarta csökkenteni a tragédia sú­lyát és saját bűnét, gondolván, hogy ez a munkás származása miatt csupán másodosz­tályú, sőt azon aluli emberi értéket képviselt. Amikor az egyik könnyűipari üzemben a gép szétroncsolta egy fiatal munkásnő kezét, a baleset okát vizsgáló embereknek a szintén gondatlan igazgató csak úgy „mellékesen” megjegyezte, hogy az illető erkölcstelenül él, gyakran cseréli férfiismerőseit. Tehát nem olyan nagy kár érte. Ezek az otromba érvek volnának tehát azok az utolsó szalmaszálak, melyekbe kapaszkodva egyes felelőtlen veze­tők szeretnének a hullámokból a szárazra ke­rülni, a felelősség alól kibújni. Megrendítő dolog a baleset, még inkább a halál. Az üzem felbolydul, az emberek letargiába, nem egyszer pánikba esnek. Sajnálják társukat, akivel az előtt még együtt nevettek, beszél­tek, dolgoztak. Nem állítjuk, hogy a balesetért felelős ve­zetők mindegyike a példában említett elíté­lendő módszerekkel védekezik. Még kevésbé, hogy minden balesetért a termelés vezetői közvetlenül felelősek. Általában a balesetek okai összetettek. De a vezetők, különösen a termelés közvetlen irányítói, az üzemben mindenért feleinek, az emberek testi épsé­géért és életéért is. Viszont sokszor az adott esetben e felelősséget elkenik, s a felelősség­re vonás nagyon „humánus”, vagy esetleg el is marad. Az utóbbi években sokat javult ipa­ri és mezőgazdasági üzemeinkben a munkás- védelem, csökkent a balesetek száma. De az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. Előbbre jutnunk e területen viszont csak az eddigieknél hatásosabb társadalmi összefo­gással lehet. Nem is olyan régen lezuhant az állványról egy tizenhét éves építőipari tanuló, aki éppen vizsgamunkáján dolgozott A fiú élete leg­szebb percében meghalt. Vezetői szerették, sajnálták. Koszorúra gyűjtöttek, a temetésen mindannyian megjelentek. Sokan könnyeztek. De ez már késő bánat. Elejét kell venni a bajnak. Nem érzelgős álhumanitásra van szükségedé arra, hogy a vezetők a terv telje­sítésénél számoljanak az emberek teherbíró képességével és testi épségével is. A balesetek megelőzésére tehát a vezetők mindenekelőtt akkor tesznek a legtöbbet, ha üzemükben a termelési rendet, a technoló­giát és a munka szervezettségét a lehetősége­ken belül a legtökéletesebbre fejlesztik. A vizsgálatok során gyakran hallottuk a terme­lés parancsnokaitól: a dolgozók nem tartják be a munkavédelmi előírásokat Sajnos, ez is igaz. A dolgozók figyelmetlensége és felelőt­lensége is sokszor okoz balesetet. Az egyik állami mezőgazdasági üzemben, játék köz­ben, egy dolgozó elbotlott és nyitott bicská­jába esett. Sebébe belehalt. Talán ez kirívó példa, de a fegyelmezetlenség és a munka közbeni ittasság (különösen a mezőgazdasági üzemekben) sok halálos baleset előidézője. De ez nem változtat azon a sajnálatos té­nyen, hogy a munkavédelmi oktatás gyakran formális, elmulasztják a viaszakérdezést. Te­hát nem győződnek meg arról, mit és meny­nyit értett meg a munkás az előadásból így történhet, hogy a gépek kezelésének előírt szabályait azért nem tartják be, mert nem is ismerik a lapuló veszélyeket. (A balesetek nagy százaléka a gépek rendeltetésszerű mű­ködtetése közben történik.) A balesetek kivizsgálása külön párbaj a vezetők, valamint a sérült es az őt védő tár­sadalmi szervek között. Most ennek általános hatására, következményeire szeretnénk fel­hívni a figyelmet. Miután gyakran nem az igazi okot (és felelőst) állapítják meg, nem is tesznek semmit a valódi ok megszüntetésére. Emiatt sok a visszatérő, azonos baleset. Per­sze, az abból is származik, hogy a társadalmi aktívákat gyakran lehetetlen helyzetbe hoz­zák az üzem vezetői. Gáncsot vetnek nekik, nem mindig engedik meg, hogy részt vegye- ” nek a kivizsgálásban. Ha pedig megengedik, az erre fordított időt levonják a keresetükből. És ha nagy „harcos” a társadalmi munkavé­delmi felügyelő, akkor amolyan csendes bosz- szú áldozata lesz. Elfelejtik előléptetni, ki­hagyják a jutalmazások és prémiumok osz­tásából. Akad persze, iő példa is. Az egyik igazgató fegyelmi elé állította azt a műve­zetőt, aki a munkavédelmi felügyelő intézke­déseit keresztül akarta húzni. A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK javításával foglalkozó tervekben sok biztatót olvasunk Mindez azonban egymagában kevés. A bal­esetek számát csak akkor tudjuk a minimum­ra szorítani, ha a termelésben résztvevő min­den ember rangjának és beosztásának meg­felelő hozzáértéssel végzi feladatát És ehhez is hozzáad még egy kis pluszt: figyel, törő­dik, vigyáz magára és társaira. (suba) Ülésezett a megyei tanács (Folytatás az 1. (Mairól.) gazdaságok. A ceredi, a mát- , ,, , . ... „ , ramindszenti és a diósjenői lesztesere. A legjelentősebb közös gazdaságok kezdemé- ósszeget, mintegy 800 millió jjyezésére, három iparszerűen forintot épületberuházásokra, termelő bárányhizlaló telep ki- 400 milliót gepekre es csak- alakítása is szelepei a Hegye­nem 200 millió forintot talaj- dik ötéves tervben. javításra, talajvédelmi mun­kákra fordítanak. Ezzel meg­teremtik az alapját a mező- gazdasági termelés, az élel­miszeripar erőteljesebb fej­lesztésének, az ellátás gyor­sabb javításának. . . . . , A megye adottságainak, y?®OIí; ^ lótenyésztés, a ser­hagyományainak megfelelően , b™f A szarvasmarha-állomány a tervidőszak végéig 4—6, a tehénállomány pedig 10—12 százalékkal növekszik. Emel­kedik a tejtermelés és az évi hústermelés eléri a 7—800 is mezőgazdasági üzemek jöve­delemelosztására, munkadí­jazására. Hasznos javaslatok Az előterjesztést követő vi­tában dr. Tóth István, a Sal­gótarjáni városi Tanács elnö­ke, Ispán Károly, a Pásztói járási Hivatal vezetője, Makói Oszkár, az erdő- és fagazda­ság igazgatója, Gecse László, a meggyorsul az állattenyésztés súlyának megfelelő helyet ka- salgótarjáni tsz-szöveteég «oft n +ov»TrWrtM A hnc_ rvo O-omric' Q m o Ocmrv 1/zmAO orz fejlesztése, az iparszerű ter- P™ a ,, . , , , , melésre alkalmas, szakosított ^termelés fokozásával _ állatenyésztő telepek kialakí- " tervben. A hús­pár­huzamosan növekszik a fel­tása. A tervidőszakban 15 dolgozókapacitás Folytatódik vételt, tehenészeti és két sertéshiz- f balassagyarmati vágóhíd re- Gyula, laló telep kialakításával szá- konstrukciója, Salgótarjánban mólnak a mezőgazdasági üze- 68 Paszton husfeldolgozo uze- térségében — a mek. Pásztó sertéshizlaldákhoz — társulásos alapon, marha­hizlaló -telepet létesítenek a met létesítenek. A Tejipari v, “niá “ Vállalat üzemeinek fejleszté­se mellett Érsekvadkerten, képviselője, Papp Vencel, az endrefalvi tsz elnöke és Tő- zsér Gyula tett hasznos észre- javaslatot. Jedlicska az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titká­ra, többek között tanácsolta, hogy a következő hónapokban a szakemberek elemezzék a megye mostoha adottságait, a Romhányban, Nógrádsápon és közgazdasági szabályozók ha­Most viszonylag csend van a baromfitelepen Drégelypalánkon tejfeldolgo­zó és tejpalackozó üzem épül. Ugyanakkor Kisterenye, Mát- ramindszent térségében 15—20 ezer liter napi kapacitású tej- lefejtő és -csomagoló létesül, a tását, a termelési költségek alakulását, az értékesítési le­hetőségeket, a gyümölcstele­pítés és a zöldségtermesztés további lehetőségeit. S 1972- ben, az országos távlati fej­mezőgazdasági üzemek közös lesztési elképzelések ismere- vállalkozásában. A társulások tében, ha szükséges, módosít­a gazdasági lehetőségeit a mezőgazdasági együttműködések sák a megye hosszú távú fej- tovább szélesítik lesztési irányelveit. Szilágyi üzemek a Sándor, a MÉM főosztályve­termókértékesítésben, valamint zetője, a racionális földhasz­a segéd- és melléküzemi tevé­kenységben is. A távlati fejlesztési prog­ram, amely az első ilyen Nógrád megyében, meghatá­nálat meggyorsítására, a sajá­tos nógrádi adottságok foko­zott figyelembevételére, a több csatornás értékesítési rendszer lehetőségeire hívta rozza a növénytermesztés fel a tanácsülés figyelmét, szerkezetváltozását, s min- Dr. Szittner András megyei denekelőtt a takarmányter- tervosztályvezető és Várhelyi mesztéssel, a gyümölcstelepí- Ernő pénzügyi osztályvezető téssel, a zöldségtermesztéssel előterjesztésében a harmadik ötéves terv végrehajtását és a kölségvetési gazdálkodás ta- vitatta meg a a tanácsülés. Napirendre került még a II. számol. Felmérte azokat a le­hetőségeket is, amelyek a mezőgazdasági üzemek előtt pasztalatait állnak a műszaki-anyagi bá- továbbiakban zis fejlesztésében. Számolt a munkaerőhelyzet vái’ható ala- féléves munkaterv, valamint a kulásával. Azzal, hogy a kö­zeli években mintegy 2—2,5 ezer termelőszövetkezeti tag nyugdíjazása várható. A megyei, a járási es a városi Népi Ellenőrzési Bizottságok tagjainak megválasztása, dr. László Istvánnak, a megyei program részletes útmutatást NEB elnökének előterjesztésé- ad a szakmunkásképzésre, a ben. NÓGRÁD — 1971. június 30., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom