Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság

(Folytatás az 1. oldalról)

az építkezőket es követendő a síküveggyár példája: szakemberekkel segíti az építkezéseket.

Megállapította a megyei pártbizottság, hogy a vállalatok és az építőipari szövetkezetek felelősek a vállalati eszközök ésszérű felhasználásáért, a gyors megtérülésért, az észszerű fejlesztésért. A feladatok jelentős része a következő években is a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatra hárul. Ezért szükséges, hogy a vállalatnál dolgozó kommunista vezetők mindent megtegyenek a termelés fejlesztésére, keressék a kapacitásbővítés lehetőségeit. A minisztérium vizsgálatot kezd a vállalatnál, tehát nem a megyei pártbizottság feladata, hogy a kapacitásfeilesztés mértékét és módszereit megállapítsa. De azt kimondhatta, hogy az Állami Építőipari Vállalatnál legfejlettebb a technikai színvonal, nagyobb a dolgozók termelési tapasztalata, tehát megyénkben az Állami Építőipari Vállalatnál növelhető a termelés a leghatékonyabban.

A tanácsi építőipar erőfeszítéseket tett termelésének növelésére, de megfelelő termelési tapasztalatokat kell szerezniük; vegyék figyelembe a vállalat jelenlegi helyzetét és a lehetőségeket, ennek megfelelő szervezeti intézkedésekre van szükség. A megyei beruházási feladatok többségét az allami és a ta- nácsépítőipari vállalat végzi. Éppen ezért fontos a két vállalat munkájának jobb összehangolása, további intézkedéseket kell tenni az eredményes kapcs8latok kiszélesítésére.

Megyénk építőipari vállalatai a következő evekben 160 millió forintos allami, tanácsi támogatást kapnak, A megyei pártbizottság vizs gálta azt is, hogy a 160 millió forintos fejlesztés során mennyi termelésnövekedést terveznek a vállalatok, Azt kellett megállapítani, hogy a 160 milliós fejlesztéshez képest lassan és nem elég hatékonyan növekszik a termelés, A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat az 1971—75 közötti években 75 millió forintos beruházást valósít meg, mégis 5 év alatt csak 42 százalékos termelés- növekedést terveztek. Ez las. súbb ütemű, mint a harmadik 5 éves terv fejlődése volt. Egy forint fejlesztési támogatással csak 1,50^-2,06 forint termelésnövekedést érnek el. Az országos várható termelésnövelés ennek a kétszerese. A rendelkezésre álló összegből csak 25 millió forintot szánnak gépbeszerzésre, pedig gépesítéssel lehetne jelntösen fokozni a termelést. A tanácsi építőipari vállalat 45 millió forintos fejlesztéssel körülbelül 70 millió forintos termelésnövekedést tervez. Ez nagyon kedvezőtlen arány, éopen azért szükséges, hogy az elképzeléseket felülvizsgálják és a termelés növelésének lehetőségeit keressék. A megyei vezetés továbbra is számít a szövetkezeti építőipar fokozott tevékenységére, a TÖVÁLL-okra is eavre nagyobb feladatok hárulnak. A mezőgazdasági munkák elvégzése után egyéb építkezésekre is szerződést köthetnek: szükséges az építőipari erő átcsoportosítása- a szövetkezeti építőipar anyagi támogatása.

Tár luk fel a vállalati tartalékokat

Egyre több lakas épül, a regieket javítani, tatarozni kell. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a tata- tozásokra, korszerűsítésre alkalmas szervezetek, vál tálalok fejlődéséről gondos kod ni keli, annál is inkább, mert a korábbi években az

építési jellegű vállalatok fejlesztése háttérbe szorította az épületfenntartási tevékenység fejlesztését.

Megyénk építőipara az elmúlt években azért sem tudta megfelelően kihasználni kapacitását, mert nem volt megfelelő építőanyag, szállítási nehézségek akadályozták a munkát. Szükséges, hogy a helyi kő-, kavics- és homokbányákat az eddiginél jobban kihasználjuk. Keresni kell az együttműködés eredményesebb formáit. A megyei pártbizottság tanújelét adta annak, hogy az építőipari kapacitás növelése a megye fejlődése és a lakosság érdekében rendkívül fontos feladat. Különösen hangsúlyozták. hogy jelentős vállalati belső tartalékok vannak, amelyeket eddig nem aknáztak ki. A szóbeli előterjesztés utalt árra, hogy fejlődésünk nélkülözhetetlen teltétele a munkatermelékenység növelése.

A vállalati munka hatékonyabbá válásának fontos tényezője a vezetés színvonalának emelése, a vállalati vezetők felkészülésének fokozása. A vállalatok vezetői a kollektíva előtt viselik a felelősséget munkájukért, valamint a területi feladatok eredményes megvalósításáért. A pártbizottságoknak és párt- szervezeteknek a vállalati belső reform kifejlesztése érdekében kell dolgozniuk, szükséges, hogy a politikai munkát javítsak.

Az építőipari vállalatok és szervezetek politikai, gazdasági vezetői a dolgozók bevonásával és a kormányhatározatok előírásai szerint már kialakították közép távú elképzeléseiket. Szükséges azonban, hogy még a végső jóváhagyás előtt feltárják a fejlesztés követelményeit és feltételeit. A vállalati közép távú tervezés csak akkor érheti el célját, ha figyelembe veszi az adottságokat. A lehetőségek sokoldalú elemzésével minőségi változásokra van szükség. A gazdaságirányítási reform továbbfejlesztésével a feladatok többsége a vállalatokra hárul. Ebből következik, hogy nem lehet halogatni a vállalati mechanizmus korszerűsítését. Ma már nélkülözhetetlen az üzemi demokrácia érvényesítése és szélesítése, szükséges az önállóság fokozása, elodázhatatlan követelmény a hatáskörök és a felelősség leadása, Ez a folyamat az Építőipari Vállalatnál elkezdődött, azonban a legtöbb helyen nem kielégítő a munkahelyi vezetés, a jogkörökkel nem tudnak élni, s ezért akadozik a munka. Az is igaz, hogy a munkahelyek nem kapnak kellő segítséget. A vállalati központokban végrehajtott átszervezéseket nem követte az építésvezetőségek kellő megerősítése, nincs elegendő epitésvezető és munkavezető.

70-75 százalékot termelékenységből

A párt X kongresszusának határozata a negyedik ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljaként jelölte meg, hogy a munka hatékonysága a korábbinál gyorsabb ütemben növekedjék. Feladatul tűzték ki, hogy az építőiparban a termelés bővítése 70—75 százalékban a munka termelékenységének növeléséből származzék. Ezzel szemben megyénk építőipari vállalatai termelésnövekedésüket több mint iO százalékban létszámnöveléssel tervezik megoldani. De elegendő munkaerő már most sincs és még kevesebb lesz, ha az új ipari üzemek termelni kezdenek A megyei párt- bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy jó lesz komolyan venni és idejében megfontolni Fock elvtárs parlamenti beszédét a munkaerőhelyzetről. Akár tetszik, akár nem, tudomásul kell venni, hogy tartalékaink az üzemekben vannak. Nincs más megoldás: az üzemi belső tartalékokhoz kell nyúlni, ésszerűen gazdálkodjunk a munkaerővel és a gépekkel, nem lehet tovább halogatni a belső tartalékok íeltárását.

Megyénk legfontosabb politikai testületé tüzetesen megvizsgálta azt is, hogy a munkaidő-csökkentés hatására 8 százalékkal rövidebb lett a munkaidő, átlagosan további 20 százalék a veszteségidő. Ez már kereken 30 százalékot tesz ki. De ezt műszaki, szervezési intézkedésekkel eddig csak részben ellensúlyozták. Van, ahol naponként csak 5, 5 és fél órát dolgoznak. Szóvá tették a szabad szombatot, ehhez a dolgozóknak joguk van. De nem lehet egyetérteni azzal, hogy rendszeresen megrövidítik a pénteki és a hétfői munkanapokat is. Szükség van, hogy a munkaszervezés során politikai, erkölcsi hatást gyakoroljanak, de aligha lehet vitatni, hogy a kialakult munkarendet az illetékes felsőbb szervek vizsgálják felül. Legyen szabad szombat, de azt is lehetővé kell tenni, hogy a kötött munkaidőn túl iá munkát vállalhassanak a dolgozók saját munkahelyükön is. Természetesen ezt fizessék meg, erre meg lehet találni a megfelelő megoldást, de a lényeg az, hogy a betonozó brigádok, a zsaluzó ácsok akkor is dolgozzanak, amikor a munkarend szabad időt engedélyez.

Bírálták az Állami Építőipari Vállalat egyes dolgozóinak állásfoglalását, hogy a munkák vállalásánál, az árak kialakításánál mindenekelőtt a nyereséget kell figyelembe venni. Ezzel a túlzó nézettel nem értett egyet a pártbizottság, mert ahol ilyen ferde nézeteket vallanak, ott nem lehet a népgazdasági és vállalati érdeket egyeztetni.

Felülvizsgálják a terveket

A megyei pártbizottság javasolta a politikai és a gazdasági vezetőknek, hogy a tanácskozás szellemében vizsgálják felül elképzeléseiket, közép távú terveiket. A pártbizottságok és az alapszervezetek vegyék figyelembe az 1971. január 4-i titkársági határozatból adódó feladatokat és a közép távú tervekben a határozat politikai követelményeit érvényesítsék.

Útmutatást adott a megyei pártbizottság, hogy a gazdasági hatékonyság növekedését a műszaki fejlesztés mellett, a dolgozók szakképzettségének növelésével lehet elősegíteni. Nem lehetünk elégedettek, mert a munkásoknak csak 50 százaléka szakképzett, viszonylag kevés a mérnök és a technikus. Pedig a következő öt évben a növekvő mennyiségi és főleg minőségi feiadaV I

Az előre kiküldött írásos, és a Szoó Béla elvtárs által elmondott szóbeli előterjesztést élénk vita követte. Juhász Gyula a Salgótarjáni Síküveggyár igazgatója azt hangsúlyozta. hogy az Építőipari Vállalat kapacitásának fejlesztésében a síküveggyár is érdekelt, hiszen az építőipar tevékenysége dönti el: megvalósítják-e a negyedik 5 éves tervi célkitűzéseket, közötte az úgynevezett Zagyva III. üzembe helyezését. Kerülni kell a felesleges vitákat, s a jövőben egy-egy új beruházásra inkább versenytárgyalásokat kell kiírni, hogy ezzel .meggyorsítsák a tervezést, s ne legyenek kiszolgáltatva egy-egy tervezőintézetnek, vagy csoportnak. Szólt áz úgynevezett töredékkapacitás kihasználásáról Is, ami éppen a síküveggyári lakásépítkezéseknél nagyszerűen bevált. Sült Tibor, a nógrádi szénbányák műszaki igazgatója azt jelentette be, hogy az építőipari kapacitás növeléséhez a szénbánya is hozzájárul. Ebben az évben már túlteljesítik a 60 millió forintos kivitelezői összeget, s intézkednek a

tok, az egyre fokozódó műszaki követelmények miatt a mérnökök és technikusok létszámát közel kétszeresére kell emelni. A minisztériumnak címezték azt a régebbi jogos igényt, hogy Nógrád megyében kihelyezett építőipari technikumot létesítsenek.

Nógrád. megyében. 40—42 százalékos a gépek átlagos kihasizniáljása, aiz országos átlag 58—60 százalék.

Ezt már évek óita megállapítjuk, de kevés intézkedés történt a gépek jobb és gazdaságosabb hasznosítására. A munkahelyi rendetlenséget, a könnyelmű és felelőtlen anyagkezelést és a fegyelmezetlenségeket csak a vállalatnál és csak a munkahelyeken, lehet megszüntetni. Sürgős és sok feladata van. e téren a vállalati vezetésnek. A vezetés színvonalától, a gépek és munkaidő jobb ' kihasználásától nagy mértékben, függ az építőipari vállalatok teljesítménye. Intézkedésekre van szükség a közlekedési, a szállítóvállalatokkal való együttműködés terén is. Tűrhetetlen, hogy a munkásjáiratök órákat késsenek.

A megyei pártbizottság megállapította, hogiv mindenképpen biztosítani kell a megyei fejlesztési feladatok ütemes megvalósítását és a megyei pártértekezlet által kitűzött társadalompolitikai feladatok megoldását. A megye: pártbizottság nem hozott új határozatot, mert úgy ítélte meg. hogy az alapvető gazdasági. és politikai kérdésekben állást foglalt és a konkrét feladatok kidolgozását rábízzák aiz építőiparban dolgozó kommunista vezetőkre. A megyei pártbizottság a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekben az építőipari pártszervezeteknek,

gazdasági és politikai vezetőknek megfelelő segítséget ad. de ezzel egyidejűleg az idevonatkozó párthatározatok és kormányintézkedések végrehajtását a vállalatok és a munkahelyek vezetőitől számion kérik. A megyei pártbizottság felhívta a figyelmet, hogy a pártszervezetek és a kommunisták teremtsenek olyan, légkört, amely nem tűni a pazarlást, a tervfe- gyelem lazaságát sem a lógást, sem a tehetetlen, helyi vezetést. A nagyobb feladatok nagyobb felelősséget, ko- moiyáblb politikai munkát igényelnek, kapjon nagyobb szerepet a kommunisták tanácskozó testületé, a taggyűlés. Fontos követellmény, hogy az alapvető kérdésekben a pártszervezetek bátran, határozottan foglaljanak állást, nyilvánítsák véleményüket é6 a párttagok mutassanak példát. Legyen bátrabb a párt. szervezet a vállalat belső életének formálásában is. Ezek a követelmények egyben az igények teljesítésének legfontosabb előfeltételei.

T A

gyorsabb felfejlesztés érdekében. Gondként jelentkezik, hogy az építőipari kapacitásnál anyagkiutalási nehézségeik vannak, háttérbe szorulnak, ezért úgy döntöttek: a jövőben saját erőből sóder- és építőanyag-ipari kőbányát nyitnak, s ezzel másokat is kisegíthetnek. Berczelly Ferenc, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója azt hangsúlyozta, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni a vállalat kapacitását. Mint mondotta, a tervszámaik megalapozottak és hogy eleget tudjanak tenni az egyre növekvő feladatoknak, a gépparkot fejlesztették, erre legutóbb 6 millió forintot költöttek. Ezzel az éves termelési értéküket 66 millióról már 88,7 millió forintra növelték. Szólt a gépek kihasználásáról is. A nehézgépeknél elérték a maximális fokot, viszont alacsony a kihasználás a kisgépeknél. Felvetette az anyaghiány gondját, különösen Balassagyarmaton okoz gondot az építőblokk hiánya. Több javaslatot tett felszólalásában, elsősorban a blokkos építkezésre, ami jó, csak korszerűbb

eszközökkel kell használni. Volszki Géza, a salgótarjáni AGROFIL képviseletében arról beszélt, hogy lassú a fejlődés az építőiparban. Különösen a TÖVÁLL-oknál a fejlesztés akkor lehetséges, ha támogatást kapnak a kisebb vállalatok is. Márpedig ezek a kis cégek igen jó bázisul szolgálhatnak a negyedik ötéves terv végrehajtásában. Javasolta a pártbizottságnak, hogy különösen a lakások építésénél az egy lakótelep egy technológiai eljárás módszerét alkalmazzák. Ez meggyorsítaná a munka ütemét, hiszen azonos jellegű épületeknél a munkások szakosodását segítené elő, ami a magasabb termelékenységet is jelentené. Szólt a tervezési kapacitás hiányáról, s a náluk is meglevő anyaggondokról.

Kispál József, az ÉVM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az építőipar sokoldalú munkájáról beszélt. Az új ipari üzemek, a középületek megépítése nagy erőfeszítést követel az építőktől. Szólt a vállalati gondokról, amelyek nem mai keletűek. Alacsony a vezetés színvonala, szembetűnő a fegyelmezetlenség, nincs egy nyelven való beszélés, gyenge a műszaki - adminisztráció és számlázás, nagy a műszaki dolgozók fluktuációja. A meglevő dolgozóknak csak 14,7 százaléka tartozik a törzsgárdához. Anyaghiánnyal küzdenek, gyenge a minőségi munka. Most az a legfontosabb feladatuk, hogy az ipari beruházás mellett minden erővel biztosítsák a tervezett lakásmennyiség megépítését.

Maróthy Győző, a megyei tanács osztályvezetője a többi között azt hangsúlyozta, hogy a magasabb technológiai szervezettség a termelékenység növekedésében jelentkezik. A korszerű szerkezeteket elsősorban az ipari beruházásoknál kell alkalmazni, hogy folyamatosan biztosítható legyen a korszerű technológiai váltás.

Devcsics Miklós, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy előrehaladásunk feltétele a negyedik 5 éves terv feladatainak megvalósítása. Itt nemcsak népgazdasági, hanem megyei érdekről is szó van, ahol feltétlen szükséges betartani a beruházási egyensúlyt. Beszélt a lakásépítkezés fontosságáról, a hatékonyság növeléséről, a technológiai folyamat biztosításáról, s elemezte az Állami és Tanácsi Építőipari Vállalat eddigi munkáját. Szólt a pártszervezetek teendőiről is. Hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek elsődleges feladata a vállalati belső tartalékok feltárása. A pártszervezetek segítségével kell változtatni a meglevő káros szemléleteken: nem azt kell keresni, hogyan nem lehet valamit megvalósítani, hanem azt, hogy' az építkezések ütemét mi módon gyorsíthatnánk. Magyarázni kell a pártszervezeteknek az árak és bérek alakulását, amiben egységes álláspontra kell jutni. Magyarázni kell az érdekekhez való viszonyt, így a népgazdaság teherbíró képességét és a helyi érdekeket. Feltétlen növelni kell a pártellenőrzést —, de minden szinten. A pártellenőrzés legyen hatékonyabb és világosabb az Építőipari Vállalatnál: a párt- bizottságoknál csakúgy, mint az alapszervezeteknél.

Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója arra tett javaslatot, hogy mintegy 50—60 százalékban sorolni kell a beruházásokat, hiszen a termelővállalatok már beépítették terveikbe az új, vagy a rekonstruált üzemek kapacitásnövekedését is. A beruházás eltolódása itt termeléskiesésben mutatkozik. Azt javasolta, hogy a házgyáraktól messzebb levő városok a házgyári elemekhez kapjanak állami dotációt, hogy ezzel is meggyorsíthassák a lakóházak építését. Szamoshelyi Jenő, az OTP Nógrád megyei igazgatója ismertette a párt- bizottsággal, hogy a negyedik ötéves terv során mintegy ötezer lakást építenek a megyében ( magánerőből, illetve OTP- kölcsönnel. Eddig 2227 lakás építése van folyamatban. Szükséges azonban, hogy az épülő lakások jelenlegi készültségi fokát mielőbb növeljék, hogy az évre beütemezett lakások számát elérjék.

Felszólalt a megyei pártbizottság ülésén Jedlicska Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ügy ítélte meg, hogy az eddigi felszólalások alapján optimista álláspontot kell képviselni. A csaknem 10 milliárdos beruházásból 12 gyáregységet építenek, és soha ennyi lakást, mint ebben a tervciklusbari Ennek az előfeltétele adott, hiszen ilyen korán még soha nem láttuk egy-egy tervciklus feladatait. De mi szükséges ahhoz, hogy a feladatokat megvalósítsuk? Meg kell valósítani az úgynevezett kapacitáskoncentráltságot, helyére kell tenni a dolgozók bérezését, hogy ne legyen csábítás. A kapacitásnövelés megítélése szerint a leggyorsabban a bányától biztosítható, ahol most is folytatnak melléküzemági tevékenységet. Egy nagy volumenű építési részleg létrehozásával a konkurrenciát lehetne növelni. Nem éltünk eddig megfelelően a nyugdíjasok fokozottabb bevonásával. Ezeket az embereket akár a segédmunkában, akár a kubikostevékenységnél, vagy a mélyépítőknél foglalkoztatni lehetne. Az üzemeken belül létre kell hozni az úgynevezett töredékkapacitást, hogy a kisebb munkákat: vakolást, szerelést, saját maga végezze el a gyár. Szükséges, hogy Rétság és Balassagyarmat körzetéből a szakembereket Salgótarján irányába csoportosítsák át. Foglalkozott az ülésen felvetett olyan gondokkal is. mint a házgyári elemek alkalmazása. .Már most fel kellene készülni ahhoz, hogy a negyedik ötéves tervben minden feltétele adott legyen — közművesítés, terepelőkészítés, stb, stb. — a házgyári elemek gazdaságos felhasználásának. Ha teljesíteni akarjuk a negyedik ötéves tervet — hangsúlyozta —. akkor szinkronba kell hozni az építőipari kapacitást a meglevő pénzzel. A teljesítést pedig éves bontásban kell biztosítani. Ezután a lakásépítkezés fontosságáról beszélt, azt hangsúlyozva, hogy ma, a munkáslakások biztosítása a legfontosabb. Ezért fokozni kell a város átépítését, de minél több munkásnak. törzBgárdabeli tagnak adjanak lakást. Javasolta, hogy az üzemi ~ kezdeményezéseket, jobban használják ki. Szólt a pártellenőrzésről is, hangsú - lyozva, hogy ebben a tevékenységben a segíteni akarás a döntő. Ma már politikai, társadalmi ügy az építők munka ja, az építőipar helyzete.

Részt vett és felszólalt a pártbizottság ülésén dr. Kob- lencz József, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, aki a beruházási egyensúly, a kapacitás- növelés, az anyagellátás gondjaival foglalkozott. Csór József, a pásztói TÖVÁLL vezetője az anyagellátás és szakemberképzés fontosságáról szólt. Illés Miklós, a megyei tanács vb elnökhelyettese a konkrét intézkedési tervek mielőbbi elkészítését sürgette. Botka Miklós, az ÉVM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke a házgyári elemek salgótarjáni alkalmazását sürgette. Mint mondotta, újról, haladóról van szó és bizonyította az elemek alkalmazásának előnyét.

A vitában elhangzottakra Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára válaszolt.

A megyei pártbizottság ezután megvitatta és elfogadta a közép távú tervet a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására, valamint a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1971. második félévi munkatervét.

A megyei pártbizottság ülése Matúz József, a pártbizottság titkára zárszavával ért véget.

NÓGRÁD — 1971, június 29,, kedd