Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

Megtermelni a húst

UP

A szakemberek véleménye szériát, egy embernek évente legalább 65—70 kilogramm húst kell elfogyasztania. Ezzel szemben a megyében, az egy főre jutó fogyasztás 55— 56 kilogramm, beleszámítva a baromfit és halat is. Kevés a marhahús és sertéshúsból sincs elég.

Nekünk mindenekelőtt az állattenyésztést keli vizsgálnunk. Ugyanis az leime a jó, ha a mezőgazdasági üzemek teljes egészében ki tudnák elégíteni a szükségletet. Ne keresse senki sem az ellentmondást abban, amikor a negyedik ötéves tervben az egyik legfontosabb feladatunknak jelöltük meg: emelni a megyében a szarvasmarhák és sertések számát, másik oldalról pedig kevésnek találjuk a hús fogyasztását. A magasabb húsfogyasztás nagyobb számú állat kivágását követeli.

Ebben nincs ellentmondás. Ha több húst kell fogyasztani, akkor ennek megfelelően emelni kell az állatok számát. Ez sajnos nem olyan egyszerű. Az állattenyésztésben az árutermelés már 1960 első felében megtorpant. A szarvasmarha-tenyésztés egy helyben áll. A sertéstenyésztés a hatvanas évek első felében fellendült, de 1966-ban nagymértékben visszaesett. Ez a termelési ág azóta is igy hullámzik. Jellemző számok erre: a hatvanas évek közepén 90 tsz foglalkozott sertéstartással, az elmúlt évben már csak negyvenhat.

Szinte természetes következménye ennek, hogy a sertéshús és a, marhahús fogyasztása esztendőnként ingadozott A megye tőkehús- és húskészrtmény-forgalma a

III. ötéves terv első két évében 300 vagon, a következő években 350—390 vagon között alakult. Tavaly az üzletekben csak 8,5 százalékkal mértek ki több húst, mint 1965-ben. A gyenge húsellátást bizonyítja az is, hogy 1967-ben a húsforgalom húsz százalékkal alatta volt a két évvel előbbinek és még 1969ben is csak 2,5 százalékkal haladta azt meg.

Még jó, hogy a szarvas- marha- és a sertéshúshiányt baromfival pótolni tudjuk. A baromfi tenyésztés az elmúlt evekben sokat javult. Míg 1965-ben 54,6 vagonnal, az elmúlt esztendőben már 206 vagonnal vásároltak fel a feldolgozó üzemek. Ez jó, de nem jelenti azt, hogy pótolja a marha- és sertéshúst. Nem megoldás a fagyasztott hús beszerzése sem. Ezt a háziasszonyok nem szeretik és nem vásárolják. Kényszeríteni pedig senkit sem lehel, hogy olyan árut vásároljon, ami neki nem felel meg. Arról már nem Is beszélünk, hogy megfelelő hűtőkapacitás hiánya miatt, mire a fagyasztott hús az üzletekbe kerül, ta- szitóan gusztustalan.

Az elkövetkezendő öt esztendőben a húsellátás gondjainak nagy részét meg kell oldanunk. Számolnunk kell a városiasodási folyamat gyorsulásával. Ez az építkezés, a ruházkodás mellett az étkezést is befolyásolja, méghozzá pozitív irányban. A folyamat a falun is érezhető, s nem feledkezhetünk meg a húsból még ma is ellátatlan községek sokaságáról. Emelkedik az idegenforgalom is, amely jelentős mennyiségű húst és húsárut igényel.

Végeredményben a legfontosabb — éppen az emberek egészséges táplálkozása érdekében —, hogy az egy főre eső húsfogyasztás a IV. ötéves terv végére évenként 67—68 kilogrammra alakuljon, amit viszont tőkehúsban, húskészítményekben egyaránt

egyenletesen keö biztosítani. Bz a húsfelvásárlö, -feldolgozó és a kereskedelmi vállalattól is szervezettebb munkát követel. Korábban előfordult, hogy a termelőtől nem vették át a felvásárlóik az állatot. Nem azért, mert túltermelés lenne, hanem, mert az esztendőnek azonos időszakában akarja minden gazdaság eladni az állatot. Ez a húsipar fogyatékosságai miatt nem megy.

Aicok a szövetkezetből

Fúrómesterből traktoros

Kora reggel érkeztünk a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet Kalapati majorjába. A brigádok éppen a napi munkaelosztást, a napi feladatokat beszélték meg. Ott voltak a gépcsoport tagjai, köztük Rékasi Lajos traktoros is.

Néhány perces beszélgetésre hívtuk és sok mindent megtudtunk róla. Majdnem tíz éve, 1962-től dolgozik a termelőszövetkezetben, mint traktoros. Két évvel ezelőtt elvégzett egy gépszerelői tanfolyamot és ered-ményes szakmunkásvizsgát tett. Mégis inkább a növenytermesz- tcsben dolgozik, a szántásnál, vetésnél, betakarításnál egyformán jól hasznát veszik.

Elmondta, hogy van időszak, amikor napi 15—16 órát dolgoznak, főleg ősszel, a szántás-vetés idején. Ami a teljesítményét illeti, mosolyogva kezdte-:

— Hát...

Türelmesen vártuk a folytatást. Ám a tsz pó.rtulap- szervezetének titkára és a traktoros néhány munkatársa elunta a dolgot.

— Nem tudjuk, hall-e folytatást — mondták, mivel jól ismerik Rékasi Lajost. Magáról mondja a legkevesebbet. — Annyi azonban biztos, hogy a brigádban minden munkaidőszakban ő az első. A legjobb teljesítményt ö nyújtja, ha munka van éjjel-nappal dolgozik ...

Rékasi Lajos szűkszavúsága szerénységéi takarja. Később mégis elmondta, hogy 1962 előtt, tíz évig a miskolci Mélyfúró Vállalatnál dolgozott, mint fúrómester. Onnan jött vissza a mezőgazdaságba. Vissza kellett jönnie, így mondta. Ugyanis Hajdúnánáson született, tanyán nőtt fel, szülei a mezőgazdaságból éltek. Rékasi Lajos gyerekkora óta itt élt, szereti ezt a munkát.

Arra a kérdésre, hogy munkája mellett jut-e ideje másra, azt felelte: a közös gazdaság pártalapszervezeté- nek vezetőségi tagja, tömeg szervezeti összekötő.

— Tervei?

— Szeretnék továbbra is ugyanilyen, ha lehet, még jobb eredménnyel dolgozni a Vörös Októberben. Két gyermekem van. A lányom hatodik osztályos, a fiam ötödikes Becsületes, rendes embereket szeretnék belőlük nevelni ..

Osgyéni Lajosné

Alapvető dolog, hogy a tőkehús- és húskészítmények megyei igényeinek kielégítésére megtermeljük a szükséges mennyiséget. Ez nem zárja ki az országos igények kielégítésében való közreműködést sem, A megyei sertéshúsigény évente 36—38 ezer hízott sertés. Biztató, hogy az idén már belép a termelésbe a megyében újonnan létesített sertéshizlaldákból a litkei és az érsekvadkerti. Ezt követően várható a Pásztói Állami Gazdaság hizlaldájának üzembe lépése, majd a Magyarnándo- ri Állami Gazdaságé. De mindez még mindig kevés, ha a háztáji gazdaságok nem kapcsolódnak be a termelésbe. Itt is megindult egy egészséges folyamat. Példának említjük a pataki háztáji gazdaságok sertéshizlalását.

Legfőbb cél —, mert az emberek ellátásáról van szó —, a választék bővítése. Eire alkalmas a verseny kibontakoztatása, amelyet különböző szektoroknak hús- és húskészítmények előállítására való bekapcsolásával lehet elősegíteni. Járásonként létesítsenek az erre alkalmas mező- gazdasági üzemek húsfeldolgozókat, pecsenyesütőket, a tájjellegnek megfelelő ízléssel. Támogatni, biztatni kell a pásztói, nagyoroszi, mátrave- rebélyi tsz-eket, amelyek erre már vállalkoznak. A községekben húsboltokat kell nyitni. Eddig hat helységben, részben az idén, részben a következő évben nyitottak, illetve nyitnak húsboltot. Az elkövetkező öt évben 24 ABC- ártrház nyílik, amelyekben szintén értékesítenek húst és húsipari termékeket.

Azzal tehát nem lesz baj, hogy nincs hol értékesíteni a húst. A legfontosabb a szükséges mennyiség megtermelése. Ez viszont a termelőszöMegalakultak a megyei képviselőcsoportok — Munkában az országgyűlés állandó bizottságai

AZ ÜJ ORSZÁGGYŰLÉS tagjai a május 12-én tartott első ülése óta sem tétlenkedtek. Az országgyűlési képviselők nagy hivatástudattal és ambícióval látták hozzá, hogy választóik bizalmának eleget téve, minél eredményesebben lássák el a képviselői mandátummal járó közérdekű feladatokat.

Az ezekre történő felkészülés fontos állomása volt a megyei képviselőcsoportok megalakulása. Sok éves tapasztalat ugyanis, hogy a képviselői munka színvonalát javítja, s természetesen a szükséges koordinálást is szolgálja, ha egy-egy megye képviselői időnként megvitatják a hivatásukkal kapcsolatos problémákat, feladatokat, s esetenként a végzett munkát. Valamennyi megyében megalakultak a képviselőcsoportok, s többnyire mór elkészítették idei munkatervüket.

E munkatervekben a központi helyet természetesen a helyi problémákkal való foglalkozás kapta. De azt is szervezetileg biztosítják a csoportok, hogy a megyék képviselői rendszeres kapcsolatot tartsanak a párt- és tanácsszervekkel, a népfrontbizottságokkal. Minden képviselőcsoport munkaterve feladatul szabta, hogy a képviselők az eddiginél alaposabban ismerjék meg megyéjük városai, falvai legégetőbb problémáit: ehhez jó segítséget adnak majd azok a „tanulmányi kirándulások”, helyszíni ülésezések, amelyeket a legtöbb csoport már most munkatervébe iktatott.

A képviselői munkának olyan alapvető kereteiről sem feledkeztek meg a csoportok, mint a fogadónapok és a képviselői beszámolók.

Mint ismeretes, az országgyűlés említett első ülésén megalakultak az állandó bizottságok, s ezek megválasztották tisztségviselőiket, az elnököt és a titkárt. Az országgyűlés állandó bizottságai ezekben a napokban tartják első munkaüléseiket.

Már az előző ciklusban is kitűnő fórumai voltak a képivselői munkának a bizottsági ülések. Az állandó bizottságok tevékenységét az országgyűlés ügyrendje szabályozza, feladatul jelölve meg, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlés törvényalkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét, az országgyűlési ülésszakok eredményességét. A bizottságok saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak

minden olyan kérdéssel, amelyet az állami és társadalmi élet egy-egy területén jelentősnek ítélnek. Javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak nemcsak az országgyűléshez, hanem az Elnöki Tanácshoz és a kormányhoz is.

A bizottságok e jogaikkal mind következetesebben élnek. Általánossá és rendszeressé vált, hogy a törvénytervezeteket — mielőtt az országgyűlés plénuma elé terjesztik — megvitatják, s így azok már az illetékes bizottságok esetleges módosító, illetve kiegészítő indítványaival együtt kerülnek az ország- gyűlés elé. Hasznos gyakorlat az is, hogy a bizottságok egy-egy ügy tárgyalásához meghívják a minisztériumok vezetőit, a problémakör legjobb szakembereit. Az állandó bizottságok működését az országgyűlés elnöke hangolja össze, s a bizottságok csak az országgyűlésnek tartoznak tevékenységükért felelősséggel, csupán altól kaphatnak utasításokat.

A parlamenti állandó bizottságok eleven, pezsgő élete várhatóan az új ciklusban is jó fórumul szolgál a parlamenti demokratizmus erősödéséhez, hiszen a képviselők több mint fele tevékenykedik valamelyik bizottságban. Az elmúlt négy esztendőben a bizottságok mintegy 200 ülést tartottak, és 250 témát vitattak meg. Különösen hasznos munkát végzett a szociális és egészségügyi bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság. Az új ciklusban — várhatóan — a többi bizottság is megtalálja, illetve megkeresi azokat a témákat, amelyek vitája eredményesen szolgálhatja egy-egy problémakör kérdéseinek megválaszolását — esetleg törvényi — szabályozását.

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI életnek van bizonyos mechanizmusa. A most folyó bizottsági ülések napirendje például előre vetíti, hogy a legközelebbi ülésszakon az országgyűlés plénuma elé kerül a népgazdaság 1970. évi zárszámadása, jó alkalmul szolgálva bizonyos közérdekű tapasztalatok összegezésére, tanulságok levonására. A nyári ülésszak előtt a bizottságok „átesnek a tűzkeresztségen”: aktivitásuk máris hozzájárul ahhoz, hogy az országgyűlés következő, első munkaülése eredményes, hasznos legyen.

■ ü. fc.

vetkezetek és állami gazdaságok, valamint háztáji gazdaságok feladata. Az árak jelenleg kedvezőek; kifizető az állattartással foglalkozni —,

több és jobb minőségű búst értékesíteni.

Munkában az automata

Késsül a Nógrádi

ropogós

B. Gy.

Idénynapközi

Az idén. is teljesítette a községi tanács az ipolytarnó- ci tsz-ben dolgozó asszonyok kívánságát. Idénynapközit nyitott, hogy a nyári mező- gazdasági munkák idején egyetlen dolgozó anyának se kelljen felügyelet nélkül hagynia kisgyermekét. Az általános iskola épületében kaptak helyet az apróságok a nyári hónapokra. A községi tanács vezetői gondoltak arra is, hogy az őszi tanévkezdésre rendbe hozzák az iskolát. Az idénynapközi- otthont augusztus 20-án bezárják, így marad idő az iskola, a tantermek rendbe hozására, takarítására is.

Sók utánjárás előzte meg a salgótarjáni ÁFÉSZ-nál a Nógrádi ropogós sósrúd gyártását. Dudás Pál, a szövetkezet főkönyvelője — aki oroszlánrészt vállalt az üzem létesítéséből — mondja el, milyen nehéz dolguk volt.

— A tőkés importból származó sósrúdgyártó automata géphez a 25 000 dollár deviza- fedezetet a Nemzeti Bank bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére. A hitel elbírálásánál figyelembe vették az üzem gazdaságos működését és azt. hogy az országban egyedül Kalocsán gyártanak sósrudat. Ez pedig az ellátáshoz kevésnek bizonyult.

Az új üzem beindulása importcsökkenést, s ezzel devizamegtakarítást jelent.

— A gép sok huzavona után — május közepén érkezett meg az NSZK-ból. Üzembe helyezését a közvetítő Klecka

Gyorsan, jól dolgozik a gyártó automata. Az elkészült ízletes, ropogós rudacskákat szorgos kezek szedik el a géptől. ízlésesen csomagolják, s ezután kerül a boltokba

cég végezte. Ekkorra már meg volt a munkaerőgárda is; 22 nő és az üzemvezető: Szabó Sándor — tájékoztat a főkönyvelő.

Az üzemvezető a termelést megelőzően ötödmagával egy hetet a csehszlovákiai Várge- dén töltött, ahol már évek óta foglalkoznak sósrúdgyártással. Itt megismerték a gép kezelését és a munkafolyamatokat. A próbaüzemelés idején pedig onnan jött egy brigádvezetőnő, betanítani a dolgozókat.

— A rendes üzemelésre még mindig nem térhettünk át. Következett az Élelmiszer-minőségvizsgáló Intézet véleményezése az új termékről. Örömmel mondhatom, hogy megállapításuk szerint az eddig forgalomban levő sósru- dak közül, a miénket találták a legsikerültebbnek — magyarázza Dudás Pál.

Az automata egyik végén beadagolt, a dagasztó géppel jól összedolgozott tészta, a másik végén tíz centiméteres, ropogósra sült rudacskában jön ki. Itt az adagolótálcákról a csomagolást végző dolgozó zacskókba tölti és gép segítségével megragasztja. A tökéletesen légmentes, dupla falú polietilénből és celofánból készült zacskókat olasz cég készíti. A szép piros és kék színű felirat a két lap között van, így a sósrudakat nem festheti meg.

A termelés mennyiségére vonatkozó kérdésünkre Dudás Pál így válaszol:

— A dagasztógép 15 kiló masszát készít egyszerre; a brigádok egy műszak alatt 210 kiló lisztet dolgoznak fel. A gép teljesítménye óránként 600 tasak. Később növekszik a teljesítmény és a bevétel is. Az évi termelés fogyasztói áron 15—16 millió forint lesz, amiből az előzetes gazdasági számítások szerint a nyereség 2—3 millió forint.

Ez kedvezően befolyásolja a szövetkezet egész gazdasági életét; a nagyobb nyereségből több nyereségrészesedés jut; növekszik a fejlesztési alap és a tagság érdekeltségi alapja is. És mivel az üzem, a megnyitása óta mindig veszteséges Tarján-vendéglőhöz épült, így annak a közel félmillió forintos veszteségét is ellensúlyozza.

Az új termék forgalmazása nem jelent gondot a szövetkezet számára, mert a FŰSZERT Vállalat a következő öt évre lekötötte az üzem egész kapacitását. A fogyasztási szövetkezet az üzem létrehozásával a nők foglalkoztatottságának gondján is enyhített, mivel 22 nő számára nyújt munkaalkalmat.

Napi postánkból:

Csak a kötelező orvosi vizsgálat miatt mulasztott időre jár muukabér

P. Kálmán olvasónkat vizsgálatra rendelték be, de erre az időre munkahelyén nem fizették ki a bérét. Levelében azt írja, hogy vállalatánál ezt sérelmezte, mégis elutasították. Hivatkozik arra, hogy orvosi vizsgálat esetén a vállalat köteles a dolgozó munkabérét a mulasztott dóré kifizetni.

Olvasónk értesülése nem egészen pontos. Ugyanis, csak a kötelező orvosi vizsgálat miatt mulasztott munkaidőre jár a munkabér. Olyan kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a Munka Törvénykönyve szerint a dolgozót az átlagkeresete megilleti, csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeket a dolgozó egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni. A beteg dolgozó megvizsgálásához, illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat tehát, — mondja a munkaügyi állásfoglalás — nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a dolgozó munkaidejének terhére oldható meg. Olvasónk esetében is erről volt szó, bár nem írta meg, hogy milyen betegséggel kezelték, ezért vele szemben nem jártak el törvénysértően. Olvasónk távol- maradása ezzel szemben igazolt távollétnek: minősül,

ezért ebben a vonatkozásban munkahelyén tévedésben voltak, díjazás viszont a mulasztott időre a vállalattól nem jár. i

Kemény Erzsébet I NÖGRÁD - 1971. június 22., kedd 3