Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

Együttműködés a haditechnikai fejlesztésben Magyar gyártmányú felderítő úszó gépkocsi Á haditechnikai kutatás és szerint történik, fejlesztés teljes skálájának tetések lehetővé jelent elviselhető terhet, harceszközök azonban a kisebb A tervez- megoldásokat, amelyek kü- teszik a lönleges gyártóberendezéseket művelése még a nagyhalai- párhuzamos fejlesztések elke- igényelnének az előállítás mák szamara is komoly meg- fü a többoldalú igények sora?> m,velK ezek beszerze­terhelést jelent. Egyes kor- « se es üzembe allitasa tulsa­szerű fegyverfajták feljeszté- rendeÄre íSSes^! *»“ nTgy költségterhet jel se és gyartasa csak néhány közök célszerűbb kielégítését, lent®ne 3 ,,kls darabszámú ipar. nagyhatalom szamara a fejIesztési tervek tej gyártmánynál. *"*>*■. ?. tését, a fejlesztési feladatok Ezért is előnyös a gyár. többségénél megoszását. indokolja az egy- tásszakosítás a baráti álla- ...... . . , . államok is re összetettebb harceszközök mok iParán belül a honvé­\ allalkozhatnak fejlesztési es fejlesztési költséeeinek nő- delmi célokra készülő eszkö- gyártósi feladatokra, hamás- vekedése is Még fokozottab zök előállításánál. Ilyen ese­LtPefoVem,kháktÖbtb álwm ban érvényesül az igényik tekben az együttműködés összefogásának keretei kő- összefogott kielégítésének, a természetesen csupán a gyár­zott. A fennálló szövetségi szakosításnak az előnye a tás időszakában bontakozik kapcsolatok különben is in- gyártás területén. A harc- ki egy-egy gyártmány vo- dokoltta teszik a közös fej- eszközökkel szemben támasz- natkozásában, hanem már a iesztés és gyártás megszer- tott magas követelmények tervezés, a harceszközök fej- vezeset es fenntartását, mu k feilett technológiai szín- Osztásé is egyeztetett tér- vei egyébként egyáltalán ESggSö vek és követelmények sze­elégíthetők ki, ehhez pedig rlnt történik. fi uran „Dl .08 .f. 0 * a gazdaságos darabszám ese- A harceszközök harcászati­1 lenként túlhaladja egy-egy műszaki jellemzőinek tőkéié­ig hadsereg igényét. Kis álla- tesedésével tovább növeked­ménvesséeénekd nélk'ülfiUíHet’ mok hadseregének a külön- nek azok fejlesztési, gyártá- i^n nélkulozheteU féle haditechnikai eszközök- si és üzmeltetési költségei. , V . - . . . . bői és hadfelszerelési anya- Mindebből következik, hogy Gazdasági lehetőségeinkhez gokból _ különösen azok esak a sz5vetséges államok nagy teljesítményű, drágább tovább tökéletesedő, szoros fajtáiból — viszonylag kis együttműködése, tervszerű és 'rnai "védPlmZnmennyiségre van szüksége. A együttes erőfeszítése teszi le­“* „* ,15Ä méS tökéletesítésében az elmúlt ,nen!CS3k 3 „ gy,á^f?a,1 uíl„ 1 kát á* fái ávtiT^H h#»n naenr alkalmazható technológiai el- lista tábor védelmi képessé­előrehaladást értünk el. A lárá.s°k . tekintetében jelent gélnek magas szinten tartá­harceszközök jelentős részét korlat°zást, hanem már a sát. az esetleges agresszor a baráti államokból, elsősor- efyezes SOrán ls; Ily®n 3se: yisszarettentetését a szocialis­han a imviotnniAMi ____ tekben mar a tervezésnél el ta forradalom elért vívmá­n an a Szovjetunióból szerez- ... ... ,— __ é s ipari adottságainkhoz mér­ten mi is kivesszük részün­ket a Varsói Szerződés álla­zük be. Ez egyrészt lehető, ve teszi, hogy erőinket a haditechnikai fejlesztés azon területeire összpontosíthassuk, amelyeken megfelelő tapasz! tálatokkal rendelkezünk, adottságaink és lehetőségeink a legeredményesebben hasz­nosíthatók. Másrészt egyide­jűleg teljesül a felszerelés egységesítésére irányuló tö­rekvés, amely a csapatok ki­képzése és ellátása szempont­jából egyaránt előnyös a szövetségi rendszer keretein belül. Az új harceszközök hazai fejlesztése és a meglevők ovábbfejlesztése a baráti ál­lamokkal egyeztetett tervek kell vetni olyan szerkezeti nyalnak szilárd védelmét. „Hideg gondok”ma és holnap A. hűtóipar jelene és Jövője A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carré-féle vákuum­hűtőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több mint száz éve, hogy az első nem jéggel hűtött hússzállít- mány megérkezett Dél-Ame- rikából Európába egy e célra épített hajó gyomrában. Az emberiség gyorsan felismerte a mesterségesen előállítható hideg nyújtotta élelmiszer­tartósítási lehetőségeket, s élt is az alkalmazásával. Az ipar, a mezőgazdaság, a ke­reskedelem, majd a háztartá­sok is „rákaptak” a gépi hű­tésben rejlő előnyök kiakná­zására. Jelentős „minőségi ugrást” jelentett a mélyhűtés és gyorsfagyasztás technoló­giájának a kidolgozása, al­kalmazásba vétele. Ezt kö­vetően alakult ki az a sajá­tos hfltőlánc, amelynek összes előnyeit élelmiszerellátá­sunkban ma élvezzük. Eeyenletes élelmi szer-ellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmi­szerellátásának a letétemé­nyese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és hús­készletek, valamint egyéb éllemiszerféleségek a hűtőhá­zak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forgalomba hozzák őket. Hűtőiparunk tá­rolókapacitása az elmúlt év­ben meghaladta a 4400 va­gont. Fajlagos hűtőkapacitá­sunk azonban mind a nyu­gat-európai országokéhoz, mind az iparilag fejlettebb szocialista országokéhoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A különbsé­gek kiegyenlítésére a IV. öt­éves terv további hűtőtárolók építését irányozza elő, össze­sen mintegy 2 ezer vagonos befogadóképességgel. Ezen­kívül az országban sokfelé építenek még kisebb-nagyobb előhűtöket, hűtött győmölcs- tárolókat, amelyek inkább csak átmeneti szállást nyúj­tanak majd az értékes és fon­tos élelmiszerek számára. Ahány élelmiszer, annyiféle a hűtési igény. Néhány gyü­mölcs, zöldség, a tojás stb. hó­napokon keresztül beéri a plusz két-három fokos hő­mérséklettel. Ugyanez a hő­fok a tejnek és néhány tej­terméknek csak néhány napig biztosítja az eltarthatóságát.. A hús rövidebb ideig való megőrzése a romlástól ugyan­csak plusz 1—4 fok közötti hőmérsékleten történik, huza­mosabb ideig való könzervá- láshoz azonban már mélyen a fagypont alatti — mínusz 15— 20 fokos — hőmérséklet szük­séges. Gyorsfagyasztás — 30 fokon Sok gyümölcsnek, élelmi­szernek és nem utolsó sorban a készételek széles választé­üzleteket tehát mélyhűtőpul­tokkal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig ún. hűtő­vitrinekbe kerülhetnek (ter­mészetesen arra is gondot kell fordítani, hogy a szállítás so­rán se melegedjék fel az áru). Olyan probléma ez, ami hosz- szú ideig késleltette a mileri- te-áruk széles körű elterjedé­sét, s még ma sem mondhat­Modcrn vonalú, mélyhűtött áruk szállítására is alkalmas fri­zsiderkocsi kának hosszú ideig való el­tarthatósága csak gyorsfa­gyasztással, mélyhűtéssel old­ható meg. Ha megfelelően nagy sebességgel történik a lehűtés, a sejtekben levő víz nem tűalakú kristályokká fagy meg, amelyek íelszúrhat- nák a vékony sajtfalat, hanem legömbölyített élű kis „ma­gokká”. amelyek nem sértik meg azt. így használatbavé­telkor — a felolvasztáskor — az élelmiszer nem „esik ösz- sze”, nem ereszt levet, hanem eredeti formájában áll rendel­kezésünkre. A gyorsfagyasztó- alagút mínusz 30 fokos hő­mérsékletén megy végbe ez a gyors fagyás, s utána mí­nusz 20 fok körüli hőmérsék­leten történik a tartós táro­lás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasz­tóig, sok ide telik el a kiszál­lítástól a felhasználás pillana­táig. Mind a mélyhűtött, mind a magasabb hőfokon hűtve tá­rolt élelmiszereket a hűtőhá­zihoz hasonló körülmények kell, hogy fogadják az üzle­tekben. A mélyhűtött élelmi­szereket forgalomba hozó juk, hogy megnyugtatóan megoldódott volna e sok költ­séges beruházást igénylő kér­dés. Negyedik ötéves tervünk ezen a területen is további előrehaladást irányoz elő, ne­vezetesen a hűtőlánc minél messzebbre való kiépítését, akár a községekig, falukig is. Szállítás hidegben Gondoljunk azokra a hűlve tárolt élelmiszerekre is, ame­lyeket külföldre kell szállíta­nunk. A mélyhűtött áruk va­súti szállítását ma már kompresszoros, hűtőfolyadékos frizsiderkocsik végzik, ame­lyek egész úton a tárolás so­rán megkívánt hőmérsékletet biztosítják az áru számára. A kisebb hűtési igényű élelmi­szerek táblajóggel, vagy ún. szárazjéggel feltöltött szállítá­si eszközökben is romlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az INTERFRJGO nevű nem­zetközi szervezetnek, a legmo­dernebb hűtővagonok állnak a rendelkezésünkre, amelyek el­látásáról egészen a célállomá­sig minden országban folya­matosan gondoskodnak. Leopárdok, jaguárok Megállapodás Jött létre a Ter­ri észet védelmi Világalap és az TSA prémkereskedőinek és szű­cseinek szövetsége között, mely­ben az utóbbi kötelezi magát, iogy a jövőben nem fogják fel­dolgozni olyan ragadozók prém­ót, amelyeket a kipusztulás ve­szélye fenyeget. A megegyezés óleg a leopárdra, gepárdra, ja­guárra, ooelotna és egy sor ki­sebb, ugyancsak csíkos vagy Pettyes bőrű állatra vonatkozik. Vz Alap vezetői remélik, hogy íz európai szűcsök követik majd ímerikai kollégáik példáját. Az állatvédelmi kampányt igyébként a Kelet-afrikai Termé- zetvédelmi Társáság indította el, imikor tiltakozott az állatok va- lűszata és prémjeik értékesítése :örül mutatkozó visszaélések él­én. Az állattenyésztés fejlesztése korszerű takarmány feldolgozó és -betakarító gépek gyártását teszi szükségessé. A bálázott szalmát nehéz felhasználni, mert a bála megbontása nem könnyű feladat. A képünkön látható traktorra szerelt bálabontó nagy szolgálatot tesz az állattenyésztők számára. Könnyűszerrel betúrja magát a bálákba és igen jó minőségű alom szalmát biztosít. Fő alkotó részét az apritódob képezi, amelytől csaknem félméteres átmérőjű hajlított cső vezet hátra a megrakásra vá­ró pótkocsihoz. A csőben ventillátor nyomja a felaprított szalmát rendeltetési helyére Az Azovi-tenger kincse Cirkon és titán tartalmú ás­ványokat fedeztek fel az Azo- vi-tenger mélyén. Egy külön e célra készült úszó-fúró beren­dezés segítségével 49 fúrással többszáz ásványtani mintát vettek a tenger sekély részé­ről. A mélyebb helyekről bú­várok segítségével nyertek ta­lajmintákat. A tengerfenék domborzati viszonyait lokátor berendezéssel állapították meg. A talajmintákat fizikai és ve­gyi elemzésnek vetették alá. A geokémikusok tanulmányozták a tengerbe ömlő több mint 40 folyót, köztük a Dont és a Kubánt is. A legértékesebb leleteket a tenger északi részén találták. Itt bukkantak többek között a titánércre és rutilra. Értékes ásványokban gazdag a kis Berg folyó deltavidéke is. A talajminták sok apatitot tar­talmaztak. Cirkont és kisebb gyémánt darabokat fedeztek fel a sekély vizeken és stran­dokon. A tudósók feltételezik, hogy az Azovi-tenger mélyén — mely geológiai szerkezetét te­kintve rendkívüli mértékben hasonlít a környező szárazföldi részekhez — gazdag ásványle - lőhely. A tengerfenék mintegy a környező táj folytatása. En­nek alapján a jövőben újabb, értékes ásványlelőhelyek felfe­dezését várhatjuk. Szénaprés a kaszálón Traktorhoz kapcsolható új- tipusú szénabegyűjtő gépet szerkesztettek egy belorusz traktorgyárban. Működése egy préshez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy nem fémet, hanem a szérűn kiszárított szénát dolgozza fel tömör négyszögletes blokkokká, a gép dróttal át is köti és egyenlete­sen sorba rakja a feldogozott takarmányt — óránként hét tonnát. A gép munkáját a traktoros irányítja. Különleges mechanikus ellenőrző szerke­zet azonnal jelt ad, ha a drót elszakad és a bálák átkötet­lenül kerülnek a földre. Mű­szaki mutatóit .tekintve felül­múlja a többi hasonló rendel­tetésű gépet, könnyebb náluk, konstrukciója egyszerűbb, — tehát üzemelése megbízhatóbb. Ami pedig a termelékenysé­get illeti, az új szénabegyűjtő másfélszer jobb társainál. Ezen kívül a PSZB—1,6 munkaegységei nem is defor­málják annyira préselés és kö­tözés közben a szénát — azaz csökken a többi géptípusnál el­kerülhetetlen levél- és fűvirág- veszteség. 1 NÓGRÁD — 1971. június 20., vasárnap 11 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom