Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

KÉPERNYŐ ELŐTT Szmßäiszäs fe/i — és étében ságát és gazdag tekintve. árnyaltságát RITKA. rendhagyó eset. amikor a Televízió amatőr művészegyüttesnek engedi at legértékesebb műsoridejének csaknem másfél óráját. Az el­múlt pénteken e, rendhagyó esetnek köszönhettük, hogy betekintést kaphattunk egy olyan műkedvelő színjátszó társaság életébe, produktu­maiba, amely, ha működése tíz esztendejének i eredmé­nyeivel kivételesen egyedi szintet képvisel is, mégis, napjainkban is meglevő lehe­tőségeit, feltételeit példázza egy, az utóbbi években sokak által immár életkeptelehnek vélt, ön-önmagát, túléltnek ítélt müvészkedő mozgalom­nak. Kétségtelen, az öntevékeny színjátszás legutóbbi évtizede mintha megtorpanásról, visz- szafejlődésről árulkodna or­szágosan. Az irodalmi színpa­dok előretörése, a hivatásos színházhálózat kiterjeszkede- se, s nem utolsó okként a televízió elterjedése ma már a legkisebb falvakban is igé­nyesebb eljárásokat támaszt a korábbi időszakokénál. A ha­gyományos öntevékeny szín­játszás művelői a fokozott kö­vetelmények betöltésére túl­nyomó zömükben erőtlennek bizonyultak, s vagy szerte- széledtek, vagy műfajt vál­tottak; a színpadi emberábrá­zolást előadóművészettel cse­rélték fel, irodalmi pódiumra, ami önmagában ugyan távol- _, . , , ... r ól sem minőségi visszakozó, rTes^e.teb®n «■ de mégis, egy nagy hagyomá- ^yo^Kat^ CsaplÍr TaP nvnlrhnn t*a vkaff mmócoli H. öolyom tVatl, USdpiar Kati. Bartos Erzsébet, Hetenyi Pál. Kristóf Tibor, Martinszky András, Szilágyi Maya nevét E nagy lélegzetvétel után kell dicsérettel megemlíteni, különös örömmel szólok a tíz [¥> AZ UNIVERSITAS egy év­tizedes eredményeiből villan • tott fel most négy bizonyító értékű momentumot a Televí­zió, illusztrálva vele, hogy a teljes hittel végzett műkedve­lő színjátszás fölött korai gyászharangot kongatni, iga;: viszont, hogy jelentős együt- tesirányitó egyéniségek nél­kül — mint amilyenek többi között Ruszt József és Zsám- béki Gábor voltak eddig, s bizonyára lesz hozzájuk ha­sonló a továbbiakra is az Uni­versitas életében — a legte­hetségesebb gárda is megtor­panhat. Négy bemutatójából nyúj­tott nagyobb részletet az Uni­versitas: Csokonai Az özvegy Karnyónéjából, Capek A vég­zetes szerelem játékai című tragikomédiájából, Simái Kristóf Zsugorijából, Moliére- lódésre adaptációjából és Szomory nyének extrém komédiájából, az In­cidens az Ingeborg-koncerten- ből. A négy közül az együt­tesnek leginkább a Csokonai- mű vaskos népiességét sike­rült megközelítenie, érte el legteljesebben a kedvelőktől egyáltalán elvár­ható tökéletességet, közelítet­te meg a hivatásos színház hitelességkeltő hatását, bár jóval a műkedvelő átlagon túlit produkált Capek-tolmá- csolásában és Simay Zsugori­tumát, Jósé Triana fiatal ku­bai író Gyilkosok éjszakája című különleges, intellektuá­lis hatasra törő drámáját nyújtották, amely nemzedéki konfliktusában a dél-amerikai társadalmi kiegyenlítetlenség szikrázóan szervedélyes szín­padi vetülete. Ruszt József rendező ezzel a vállalkozásá­val is remekeit az együttes, élén, élményteljesen, hitele­sen oldotta meg feladatát most is a figyelemre méltc tehetségű Jordán Tamás, Szi­lágyi Maya és Cserhalmi An­na. az együttes három talán legbiztonságosabb színjátszó erőssége és egyénisége. A Gyilkosok éjszakájával az Universitas a modern drámai törekvések egy különleges művét szólaltatta meg. MAI televízióest érdek- számot tartó esemé- ígérkezik a 17.55-től műsorzárásig tartó lengyel műsortömb, amely változatos műfaji és tematikai kereszt- metszetben kíván képet adni a baráti ország művészeti, ebben kulturális és gazdasági életé- mű- ről, törekvéseiről. Barna Tibor Jaj de jó, a habos sütemény (Céhmester Erzsébet felétele) nyokban gazdag művészeti ki fejező formáról való lemon­dás. esztendős tevékenységre mél­tán büszkén visszatekintő Universitas-együttesről, mely a maga nemében nem csupán a legkiválóbbak egyike, de némely produktumát tekintve már szinte a művészet hivatá­sosainak mércéjét nyújtó gár­da az érzelmi, értelmi kifeje­ző eszközök hőfokát, tudatos­örvendetes játéka a vélet­lennek, hogy a pénteki tv-est után tegnap este élőben kö­szönthettük a József Attila Művelődési Központ kamara­színpadi sorozatában az Uni- versitast. Ezúttal tíz éves re pertoárjuk egy újabb produk­Az első lépés Nehéz lenne megmondani, ge van már a kézi halászás mi késztette arra a varsói régi gorillaszokásából és úgy állatkert gorilláját, hogy botot döntött, hogy racionálsabb vegyen a kezébe és kiüljön módszerre áll át. veié a vízpartra. Lehet, hogy a ketrecéből látott horgászó- Mindenesetre az első lépés kát. De az is lehet, hogy ele- az ember felé megtörtént... Miért tanul idegen nyelveket? készül „belépni” az „olaszo­sok" közé? Hobb.vnk az ide­gen nyelvekkel való foglal­kozás ... F. Imréné vezető óvónő, olaszt szeretne tanulni. Most már nemcsak magánúton és „férji segítséggel". — Mi sokat utazunk, szere­tünk világot látni, s főleg a Bálint Gimnáziumban folyik műemlékek, képzőművészeti a tanítás szaktanárok vezeté- alkotások hazája érdekel ben- sével. Arra a kérdésre, hogy nünket. Vannak kedves olasz ki, miért tanul idegen nyel- barátaink és az ő jóvoltukból vet, érdekes válaszok gyűl- már nem egyszer jártunk Itá­Az Iskolai nyelvoktatás mel­lett a balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Köz­pont is segítségére siet az ide­gen nyelvet tanulóknak. Kez­dő és haladó fokon német, francia, angol és szlovák nyelvtanfolyamot szervez már évek óta. A művelődési köz­pontban nincsen elég hely, ezért „albérletben" a Balassi nak szakmai műveltségük gya­rapítására — mondja L. Já­nos vállalati főmérnök. T. Mária cukrász: — Szintén németet tanulok mert a felsőfokú vendéglá­tóipari technikum előkészítő tanfolyamára járok. Tanulmá­nyaimhoz, egyáltalán a pályá­mon, szükségem lesz legalább egy idegen nyelvre. Sz. Ilona kereskedelmi gozó: dől tek össze' Nézzük hát: L. János elektroműszerész: — Francia kezdőre iratkoz­tam be. Francia érettségit tet­— Az angol nyelvet külö­nösen szeretem. Városunkban nagy az idegenforgalom, több üzletben már idegen nyelvet is beszélnek az elárusítók. Én is szeretném az angolt társal­liában. Legközelebb tolmács nélkül szeretnénk közöttük mozogni. A kábelgyár dolgozói szin­tem ugyan, de szeretném fel-, te osztályt alkotnak az ősz- . . ., , frissíteni középiskolai tudá- tályban- Kollektíván tanulnak gasi fokon elsajátítani sómat. Később esetleg francia németet, mert a kábelgyár Ahán_ ember j. & szinte az egész világnak ex- meny. De abban’ mindannyian ,eb . a ,uHlíOWl megegyeznek: ahány nyelvet rekkel leginkább nemetul tud- tudunk, annyi embert érünk. nyelvből államvizsgáznék, ha ezen a tanfolyamon felkészü­lök rá. Csak rajtam múlik a folytatás. Miért tanulok mun­ka mellett, és feleségem miért nak boldogulni. — Egy ide­gen nyelvet írtak elő maguk­L. Elekes Éva Kairótól Asszuánig (i.) Ezeregy reggel... ! Éjféltájt Athén­ben szálltunk le, és rövid pihenő után folytattuk utunkat a Földkö­zi-tenger fölött. Babiloni sötétség­ben közelítettük meg Kairót. A tiszta éjszakai ég­bolton egy másik kontinens csilla­gai és a nílusi hold ragyogtak. A repülőtér tompán kék fényei éppen, hogy eligazítják a pilótát. Csendesen, szinte hang nélkül ereszkedünk alá. Közben keletre fi­gyelünk, felvillanó fényekre vada- Kairói részlet az Al-Azhar mecsettel szunk. Tőlünk nem egészen 150 kilométerre, a csatorna part­ján, a fegyverek szembe­néznek. Fény sehol, az éjsza­ka olyan mesésen nyugodt, hogy talán egy lehetne az. ezeregyből. A hajnal bársony- szárnyain, mint óriás, halkan zümmögő szitakötő óvatosan érünk földet a repülőtér pál-. mái között. A bejáratnál ho­mályosan világító neonbetűk: AL-KÁHIRA. Kairó. Éjszakai autóbuszutunk a repülőtérről alig több mint harminc perc az egyiptomi főváros fehér villanegyedein, belvárosi utcáin át. Szállo­dánk neve: HOTEL CLEO­PATRA. Elégedettek vagyunk. Magunk sem gondoltuk, hogy ilyen hamar találkozunk Cleo- pátrával. Lehetne aludni dé­lig, mert a szálloda kényelmes, tiszta, légkondicionált és csen­des. De ki tud aludni? Ki­lencedik emeleti szobám ab­lakából figyelem az ébredő Kairót, az éjszaka függönye mögül pasztellzöld páradísz­ben felvillanó Nílust. Az utca mozgását, amint lendületbe jön, egy csacsifogatot, az új­ságárus mozdulatait, a poszt­ját elfoglaló fekete ruhás rend­őrt. Aztán még egy pillantás a TAHIRA térre és máris ott­hon érzem magam. Megjelen­nek az itt is kék IKARUS autóbuszok, csuklós és szimp­la változatban. Majd a feke­te-fehér taxik tömege. Taxi minden mennyiségben. Tíz autóból legalább öt a taxi. Kairó felébredt. Gondolom, majd csak lezajlik a reggeli csúcsforgalom, és elindulhatok utamon, hogy valamire felka­paszkodva felfedezzem a vá­rost. Tévedtem. Itt a forga­lom hajnaltól délig egyre nő. Nyolc óra tájban a legzsúfol­tabb pesti busz is csak szel- lős és részben kihasznált tö­megközlekedési eszköznek tű­nik az itteniek mellett. Egy talpalatnyi helyet szerezni az autóbuszon már nagy ered­mény, majdnem azt írtam, lu­xus. Fél lábon, sőt fél talpon áll mindenki, és a legcsekélyebb túlzás nélkül állíthatom, hogy a villamos ütközőjén utazni a legkényelmesebb. Ezt azonban mégsem tehe­tem. Nem azért, mert ezt már mégsem::: Egyszerűen azért, mert az ütközőket a kairói gyerekek bérlik. Én pe­dig nem rendelkeztem még ütközőkre szóló bérlettel sem ... Ha Kairó szép épületeit egy csoportba gyűjtenék, va­lószínűleg a világ legszebb fővárosa lenne. De ilyen nincs. Ez a város is olyan, ahogy alakult, az új, a modern mel­lett régi negyedeivel, sikáto­raival,- külvárosaival. A rész­leteket már Jimmytől tu­dom. Egyiptomi idegenveze­tőnk kitűnően tudja szakmá­ját, és nagyon figyelnem kell arra, amit mond. Én ugyanis csak azt tudom, hogy ezúttal szűk egy napunk van Kairó­ban. Amíg társaságunk — most már saját autóbuszunkon — végigfut Kairó utcáin, ő magyarázza, hogy a városnak jelenleg ötmillió lakosa van, de lehet, hogy hatmillió. Ez is csak tegnap estig érvényes. Ma. már a hatmillióért se vál­lalna felelősséget, minthogy napkelte óta senki nem tar­tott népszámlálást. A zsúfolt­ságnak természetesen a hábo­rú az oka. Á csatornától, a írontközelből ide özönlött és özönlik ma is a nép. És te­kintet nélkül a háborúra, min­den kairói, még az is, aki csak reggel telepedett meg a fő­városban, — enni, kér. s fe­delet szeretne a feje felett. Ez — természetesen —, lehe­tetlen. De ha éjszakai utuníc- ra gondolunk a repülőtértől a szállodáig, azt kell hinnünk, hogy ez mégis lehetséges. Több mint lehetséges: ez a valóság Ha ÄMÖN RÁ, a Napisten mélybe ránja óriási csillagát, egyetlen lélek az utcán nem alszik. Még na­gyon kevés időt töltöttünk ah­hoz Egyiptom földjén, hogy ezt megértsük. Hogy bármit is megértsünk... Utunk szervezőit dicséri, hogy e rövid kairói tartózko­dás alatt is két különleges él­ményben részesültünk. Meg­látogattunk egy Kopt-templo­mot. Éppen tartott az isten- tisztelet, de úgy tűnik, léte­zik olyan egyházatya is, akit ez különösebben nem zavar. Jöttünkre — talán tisztele­tünkre — magára hagyta hí­veit, és röviden vázolta előt­tünk a Kopt-Keresztény egy­ház történetét. A végén be­mutatkozott, mint az egyház- történet szerzője. Közölte, hogy könyve egy fontért kap­ható a kijáratnál... Utunk innen egy hétszáz­éves zsinagógához vezetett. Az Izraellel folytatott háború ide­jén, zavartalanul működik a zsidó egyház. A muzulmán hit nem ismeri a más vallás iránti türelmetlenséget. A csodálatos, arabeszkekkel díszített temp­lomban idegenvezetőnk a templomszolga volt. Tíz pi- aszterért árulta a szentélyről készült fotót. Többen vettünk. Mikor vásárlókedvünkről meg­győződött, bemutatta Észter- könyvének papírusztekercsre írt eredeti példányát. Egy amerikai múzeum most sze­retné megvásárolni kétmillió dollárért. Senki sem akadt kö­zülünk, aki ráígért volna ... Kerekes Imre Következik: Sziklába vájt képregények NÖGRÁD — 1971. május 18., kedd KULTURÁLIS MOZAIK Színházi előadások. Á hét elején ismét színházi él­ményben. lesz részük a sal­gótarjáni színházlátogatók­nak. Május 18-án és 19-én kedden és szerdán este. illet­ve 19-én délután is a szolno­ki Szigligeti Színház mutat­ja be Neil Simon: Fur.csa pár című komédiáját, amelv budapesti színpadon már nagy sikert aratott. ★ Művészetbarátok köre. A képzőművészet barátai és rajongói május 21-én talál­koznak a meeyei József At­tila Művelődési Közpon' ban a művészetbarátok körének klubfoglalkozásán. Este hat órakor Németh Lajos mű­vészettörténész; tart előadást lm persszion izmus és posz>- impresszionizmus címmel. Az előadást vetítés teszi érzék­letesebbé. Pillantás a Szigetközbe Az idén május 21-től június 7-ig rendezik .meg a szigetközi napokat. A megnyitóra Mo- sonmagy a.róvárott kerül sor, ahol Halmos László zene­szerző. Mosonmagyaróvári oratórium című műve is el­hangzik a városi tanács ve7 gyes karának előadásában. A megnyitó napján bemutatko­zik a Pécsi Balett is. Emel­lett virágkiállítást és virág- kötészeti • versenyt rendeznek az agrártudományi egyetem dísztermében, amelyen a ha­zaiakon kívül külföldi ver­senyzők is részt vesznek. ■k Űj könyvek a könyvtár­ban. A Balassi Bálint Me­gyei Könyvtárba új. érde­kes könyviek érkeztek. Kul­turális életünk ideológiai kérdéseiről, a párt tudo­mánypolitikájáról és a köz- művelődés elvi és gyakorla­ti problémáiról szóló mun­káit gyűjtötte össze Aczét György „Eszménk erejével” című könyvében. A hazánk múltja és jelene iránt érdek­lődőiknek sok élményt nyújt az „Ezerszíruű Magyarország’' című kötet, amelyből többek között a palócföld nevezetes emlékeit történeti és nép­rajzi múltját ismerhetjük meg. A sorozatnak ez az el­ső kötete. Németh Lászlót Két nemzedék című könyve a Kortárs magyar irodalom­mal foglalkozó kritikai ta­nulmányait tartalmazza, a „Mai magyar szobrászat” öí- mű kötet pedig az elmúlt huszonöt év magyar szobrá­szatéról mutat be válogatott anyagot. Angol együttes Sailgótar- j áruban. Salgótarjánba is el­látogatott a Fairport Con­vention angol beat-együttes. amely május 14-én érkezett Budaipestre. Az együttes, amely a vezető angol beat- együttssék között van. 16-án. vasárnap két előadást tar­tott. délután öt és este nyolc órakor a József Attila Me­gyei Művelődési Központ színháztermében. Közremű­ködött a Toldsvay-testvérpár és a -trió. a műsorvezető: Dé­vényi Tibor volt. A korszerű hangszerekkel fölszerelt kül­földi együttes nagy sikert, aratott a népes közönség előtt. Irodalmi színpad Rákóczi-bányatelepen már évek óta érdekes, színvonalas műsorokat bemutató irodalmi színpad működik. A kisterenyei művelődési ház felügyelete alatt dolgozó öntevékeny csoportnak tíz ál­talános iskolai tanuló és hét fiatal szakmunkás, kiszes tag­ja van. Az általános iskolások nem­rég mutatták be Sándor, Jó­zsef, Benedek címmel gyer­mekműsorukat- Az ő munká­juk „idényjellegű”. Legköze­lebb tanév végén lépnek fel újra. A kiszesek önálló irodalmi estre készülnek „Dühöngő if­júság’’ címmel állították ösz- sze műsorukat, Jakab Zsuzsá­nak, a színpad vezetőjének irányításával. Az összeállítás­ban főleg Majakovszkij-, Jev­tusenko- és Voznyeszenszkij- yerseket szólaltatnak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom