Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
A kertészetben A szécsényi n. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kertészetében 50 holdon gazdálkodnak az idén. Most tavasszal először termeltek zöldárut a fóliák alatt. Tegnap megkezdték a karalábé szedését, amit a salgótarjáni MÉK-nek szállítanak A kertészet eddig 50 ezer fej salátát, 5 ezer csomag retket és 10 ezer csomó hagymát szállított. A szécsényi mezőgazda- sági technikum harmadéves zöldségtermesztő szakos diákjai megkezdték a paprikapalánta kiültetését A paradicsompalánták kiültctése is megkezdődött, ezt a lej- tősebb domboldal miatt kézzel ültetik a szövetkezet asszonyai. Újság még a kertészetben, hogy ma elkezdik az uborka és kelkáposzta szedését is a fóliasátrakból és a hollandi melegágyakból Koppány György, képriportja Pártfőiskofások látogatása a megyében A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pártfőiskolájának egy tanuló- csoportja tegnap Salgótarjánba érkezett. A pártfőiskoláso- kait az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságán, dr. Szomszéd Imre, a járási pártbizottság titkára fogadta. A baráti, elvtársi beszélgetés során tájékoztatta a vendégeket a szénbányászat visszafejlesztéséből adódó feladatokról, az új üzemek letelepítésével járó gondokról és a párt belső életéről. A pártfőiskola növendékei megtekintették a salgótarjáni Bányamúzeumot, majd városnéző sétán vettek részt. Ellátogattak Karancsberénybe; ahol a Felszabadulási és Partizán Emlékmúzeumot nézték meg. Nógrádi staféta Budapestre A Budapesten ülésező Békevilágtanács közgyűlésének jelentős eseményeként, indokínai napot tartanak május 14- én, pénteken. Ez alkalommal nagyszabású szolidaritási demonstrációra kerül sor a Hanoi parkban. A politikai nagygyűlést köszöntik Nógrád megye képviselői is, hitet téve a béke és szolidaritás eszméje mellett. Pénteken reggel kilenc órakor a Salgótarjáni Kohászaiti Üzemek kapujától motoros staféta indul Budapestre, melynek védnökségét a kohászati üzemek párt- és KISZ-bizottsága vállalta. A négy motoros fiatal szalagokra festett jelszavakat visz magával Budapestre. A staféta Salgótarjánban megán a Felszabadulás téren, valamint a síküveggyárral szembeni szécsényi elágazónál, ahol a pásztói delegáció csatlakozik. Az út további részében Szécsény- ben, Balassagyarmaton, Ér- sekvadkerten és Rútságon köszöntik a Budapestre tartó motoros stafétát, amely délután fél négyre érkezik Budapestre. lyfindenliin«^ mm*liáj|» szerint (3.) Egységes jövedelem-eloszlást A múlt esztendő bőséges tapasztalattal szolgált arra a mezőgazdasági üzemekben, hogy csak azokat a javakat oszthatják el, természetesen a végzett munka szerint, amit megtermeltek. Ugyancsak a tanulságok sorát gyarapítja többek között, hogy az egységes alapokon nyugvó jövedelem-elosztás teszi zavartalanná a vezetők és a tagok, a tagok és az alkalmazottak kapcsolatát, a közös munkát, a gazdálkodást. Segít a törvény Az 1967-ben megjelent szövetkezeti törvény, a végrehajtási utasítások, többek között a termelőszövetkezetek jövedelem-szabályozásáról szóló 1045-ös kormányhatározat, egészen egyértelművé teszi a szövetkezeti vezetők dolgát. Ugyanis a törvény és a rendelkezés is egységes jövedelem-elosztási rendszerről beszél a szövetkezeten belül. Nem választja el egymástól a tagok részesedését, és az alkalmazottak munkáját, mint ahogy ezt szabálytalanul egy sor szövetkezetben tették. A tagok és az alkalmazottak fi- . zetése egyformán munkadíjból és kiegészítő részesedésből áll. A munkadíjat havonta, rendszeresen fizetik a gazdaságokban. A kiegészítő részesedés azonban már attól függ, hogyan gazdálkodott a szövetkezet. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért kuszálták össze az üzemekben a törvény félreérthetetlen, világos betűit? Mint kiderült, a legtöbb gazdaságban az okozta a zavart, hogy a vezetők és a ta- ;gok egyformán helytelenül ér- telmezték a törvényt követő kormányhatározatokat, amelyek 80 százalékban szabták meg a munkadíj felső határát. Mert ez a 80 százalék nem üzemen belüli munkadíjazási mérték, ahogy azt egyesek tudni vélték. Annyit jelent, hogy a szövetkezet munkásainak érdekében, a korábbi két esztendő összrészesedé- sének 80 százalékát, az állam minden körülmények között garantálja. Ez a munkadíj, amelyet évközben fizetnek ki a tsz-ekben, és amelyet a gazdálkodás költségeivel együtt számolnak el. A szövetkezetek önállóan dolgoznak és gazdálkodhatnak a jövedelemmel is, de csak ezen a kereten belül. Ennek alapján a szövetkezeti tagok rovására fizették az alkalmazottaknak a szerződés szerinti 100 százalékos munkabért is. Kálién ezt tették, s az alkalmazottak így elestek az év végi kiegészítő részesedéstől, ami egészen tekintélyes összeg volt. Ahol a szövetkezet vezetői úgy látták, hogy a 80 százaléknál többet is fizethetnek, megtehették a maguk erejéből. Megyei intézkedések A legtöbb szövetkezet példája azonban azt bizonyította, nem vezet jóra ez a kettősség. Azonkívül a jövedelem-elosztás egységesítése kötelező, mert törvény írja elő. A megyei szakigazgatási szervek, a tsz-szövetségek igyekszenek segíteni a gazdaságoknak, hogy az „átállás” minél zavartalanabb legyen. Ezt ajánlotta határozatában a megyei végrehajtó bizottság is. A járási hivatalok a közeljövőben felülvizsgálják azokat a szerződéseket, amelyeket a szövetkezetek kötöttek az alkalmazottakkal. Ahol szükséges, segítenek is, hogy az újabb munkaszerződéseknél elkerüljék a . törvénysértéseket. Az alkalmazottak bérét mindenütt annyiban állapítsák meg, mint amennyit a szövetkezeti tag kap, ugyanazért a munkáért. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, akad munkája bőven valamennyi járási hivatalnak. A szövetkezeti vezetők maguk is attól tartanak, hogy nem lesz mindenütt csendes a beszélgetés az alkalmazottakkal. Arról lesz ugyanis szó. hogy az eddigiektől eltérően, munkabért és kiegészítő részesedést kapnak. Munkájuk éppúgy a szövetkezeti gazdálkodás eredményétől függ majd, mint a tagoké, érdemes lesz hát többet és job ban dolgozniuk, s ha ezt teszik, nem járnak rosszabbul, mint eddig. Erdőtarcsán elsősorban a szövetkezeti vezetők érdeme, hogy a tagok is megértették; a tervezett munkadíjat és nem a jövedelem 80 százalékát kapták évközben. Akkor sem lett volna zavar az elosztásnál, ha a jövedelmek, a kedvezőtlen időjárás miatt még kisebbre zsugorodnak. A jövedelem-elosztási rendszer helyes értelmezése és alkalmazása elsősorban a szövetkezeteken, a szövetkezeti vezetőkön múlik. A jövő szempontjából alapvető, hogy tervszerűvé, biztonságossá tegyék a közös és a személyes jövedelmet valamennyi nógrádi üzemben. A tagok és alkalmazottak egyformán bízzanak abban: ha becsületesen dolgoznak, nem csalódnak számításukban. A valóban ösztönző munkadíjazás kialakítása nem lehet csak a vezetők, a szakemberek dolga. Egyetértésre kell jutni a tagokkal és a szövetkezet alkalmazottaival is. A diósjenői, a kallói szövetkezetek tagjai jól látták, hogy a jövedelem és a munka kölcsönösen hatnak egymásra. A szövetkezet, a tagok személyes jövedelme attól függ, hogyan dolgoznak a közösben. A munkakedvet pedig erőteljesen befolyásolja az a tény, hogy mennyit fizet a szövetkezet. Ennek megfelelően mondtak véleményt a javadalmazásról. A szövetkezeteken múlik A szövetkezeti vezetők dolga tehát nem kevés. Az egységes, tervszerű és fegyelmeMépi ellenőrök vizsgálják A jó kenyér közügy A KENYÉR minősége közügy. mindenkit egyformán érint. Ezért még 1968-ban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a Mező- gazdasági . és Élelmezésügyi Minisztérium megvizsgálta a sütőipar helyzetét. A vizsgálati megállapítások alapján a kormány határozott intézkedéseket tett a sütőipar fejlesztése érdekében. A kormányhatározat alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága is meghatározta a sütőipar megyei fejlesztésének feladatait. Megtörtént többek között a termelő- és szállítókapacitás növelése, korszerűsítése, a szakmunkásellátás, a sütőipari termékforgalmazás javítása. Az intézkedések többé-ke- vésbé eredményesek voltak, bár nem minden tekintetben hoztak kielégítő javulást. Ezért a népi ellenőrök a közelmúltban megkezdődött utóvizsgálat során arra keresnek választ, hogy a sütőipari kapacitás fejlesztése, a termékek minősége, végső soron a lakosság jobb ellátása érdekében tett intézkedésekből mi valósult meg, illetve a kedvezőbb előrehaladást milyen problémák akadályozzák? A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata után javult a sütőipar termelése, részben új üzemépítés. részben a régi, elavult üzemek rekonstrukciója által. Az áruszállítást több és korszerűbb jármű biztosítja. A vizsgálat feladata lesz, hogy megállapítsa, a termelés, a szállítás, valamint a szakbolthálózat fejlesztése az igényeknek megfelelően történik-e, a járműpark elegendő-e az időbeni kiszállításhoz, a szakbolthálózat fejlesztése ténylegesen az ellátás javulását szolgálja-e? A MEGYÉBEN az állami sütőipar mellett a szövetkezeti és magánsütődék termelése nem nagyarányú. Ennek ellénére munkájuk figyelemreméltó, nemcsak az ellátás javítása, de az egészséges konkurrencia szempontjából is. A vizsgálatnak az is feladata, hogy megállapítsa, e követelményeknek mennyiben tesznek eleget, tevékenységüket a felügyeleti, érdek- képviseleti szervek hogyan támogatják? A lakosság joggal igényli a jó minőségű kenyeret és a sütőipari termékeket. Mivel a minőség esetenként kifogásolható, a sütőiparban azzal érvelnek, hogy jó kenyeret csak jó lisztből tudnak sütni. Ismeretes, hogy a múlt évben betakarított kenyérgabona nagy része — a sok csapadék következtében — az optimálisnál magasabb víztartalommal került raktárba. Ezért a vizsgálattól választ várunk arra is, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tároló, tisztító és szárító kapacitása milyen mértékben biztosította a felvásárolt gabona szakszerű kezelését és minőségének megóvását, illetőleg a vállalat malmaiban őrölt liszt minősége mennyiben befolyásolja a sütőipari termékek minőségét. Előzetes tájékozódásunk szerint a sütőüzemekben felhasznált liszt minősége — víztartalma, színe stb. — nem minden esetben kifogástalan. Az ilyen lisztből azonban még jó kenyeret lehet készíteni, ha a sütőüzemekben az adott lisztminőségnek megfelelő sütési technológiát alkalmazzák. Az ellenőrzésnek tehát meg kell állapítania, rendelkezésre állnak-e a különböző minőségű alapanyagok felhasználására vonatkozó gyártási előírások és célszerű-e azok alkalmazása. Az előbbiekhez kapcsolódó kérdés a sütőipar szakmunkásellátása. A vizsgálat előkészítő értekezletein több helyen szóvátették, hogy a helyenként eltérő kenyér minősége nem elsősorban az alapanyagtól, hanem a hozzáértő munkától függ. Ezért a sütőipar szakmunkásellátása, az utánpótlás érdekében tett intézkedések vizsgálata alapvető fontosságú. A TERMELÉSI kérdések mellett sor kerül a sütőipari termékek forgalmazásának vizsgálatára is. Ezen belül alapvető szempont, hogy a kereskedelmi egységek a követelményeknek megfelelő átvételt, raktározást és eladást szolgáló felszereléssel kellően ellátottak-e, a boltvezetők a lakossági igényeknek és a sütőipar választékának kellő ismeretében teszik-e meg a rendelést? Van-e törekvés, illetőleg lehetőség arra, hogy a sütőipari termékeket a bolt nyitása előtti időszakban vegyék át, s az átvétel az előírások szerint történik- e? Távoli és kieső települések boltjai időben megkapják-e a kenyeret és pékárut, a kenyér csomagolására vonatkozó rendelkezést hogyan alkalmazzák, s még számos egyéb, a lakosságot közvetlenül érintő és érdeklő kérdés szerepel a vizsgálat programjában. Tari János, a megyei NEB főrevizora zett munkabér-gazdálkodás megvalósítása, szigorú ellenőrzése, a munka és a bérek egészséges aránya és ahol szükséges, a teljesítmények kiigazítása, belső szervezési intézkedések végrehajtása mind az ő gondjukat szapo; rítja. Minden bizonnyal ezekéről sok szó esik majd azon a tanácskozáson, amelyet a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szervez a közeli jövőben. A cél az lenne, hogy a jövedelem-elosztás egységes, törvényes legyen valamennyi szövetkezetben; az eddiginél erőteljesebben segítse a mezőgazdasági termelés növelését, a közös gazdaságok, a tagok és alkalmazottak gyarapodását. Vincze Istvánná Eredmények és milliók ötvenkét brigád, csaknem ezeregyszáz dolgozó vett részt eredményesen a szocialista munkaversenyben tavaly, a salgótarjáni tűzhelygyárban. Az eredmények közé lehet számítani, hogy a múlt évben egyetlen baleset sem történt a szocialista ^ brigádokban. A dolgozók huszonhat olyan újítást nyújtottak be, amit bevezetésre elfogadtak. Még kimondani is sok: majdnem huszonhétezer órát dolgoztak társadalmi munkában a szocialista brigádok, és felajánlásaik teljesítésével, selejtcsök- kentéssel mintegy három és fél millió forint megtakarítást értek el. A Vállalat Kiváló Brigádja címet a GYGO „József Attila” és a TMK „Kakukk József” szocialista brigádja nyerte el. NÓGRÁD — W71, május 13., csütörtök 3
