Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

Megnyerjük a béke csatáját A nemzetközi békemozgalom mintegy 800 küldötte ér­kezett Budapestre, hogy megvitassa a békeharcosok új feladatait. A Béke-világtanács — mint Romes Csandra, a BVT indiai főtitkára bejelentette — új, nagyszabású meg­mozdulások programját dolgozza ki, új békeakciókat kezde­ményez, együttműködve a legkülönbözőbb békeszerető erők­kel, az átfogó antümperialista világfront erősítésének je­gyében. A nemzetközi békemozgalom húszegynéhány éves fej­lődése során páratlan sikereket ért el. A magot a haladó értelmiség legjobbjai vetették el, még 1948-ban, amikor a lengyelországi Wroclawban megtartották a világ íróinak, művészeinek, tudósainak első békekonferenciáját Határo­zatukat „békés hadüzenetnek” nevezték, a békét újra fe­nyegető imperializmusnak címezték. Aláírói között, a nem­zetközi tudomány és művészet olyan ragyogó alakjai szerepeltek, mint Joliot-Curie, Picasso, Aragon, Lukács György, Martin Andersen Nexő, Solohov, olyan világnagyságok küldtek szo­lidaritási üzenetet mint Chaplin és Einstein. Ezen a konfe­rencián Fagyejev, a szovjet írók küldötte ezt mondta: „Nem elég nem akarni a háborút, hanem cselekedni is kell a bé­kéért”. A passzívaktól, a pacifistáktól, a háborút nem akarók­tól az évek harcai során olyan békeharcosok mozgósításáig jutottak el, akik cselekednek, mozgósítanak, tüntetnek, szer­veznek a béke védelmében, minden alkalmat és eszközt meg­ragadnak, hogy síkraszállhassanak a háború ellen, az em­beriség békéjének védelmében. A wroclawi kezdeményezés után egy évvel már összeült Párizsban az első béke-világ­kongresszus, immár 72 nép küldöttének részvételével. Ekkor Aragon, a nagy francia költőfejedelem fogalmazta meg a programot: „Eltökéltük, hogy megnyerjük a béke csatá­ját.” Ezen a kongresszuson határozták el, hogy állandó béke­bizottságot szerveznek, létrehozzák a nemzetközi békemoz­galom központi irányító szervét. Ennek a bizottságnak tör­ténelmi érdeme a stockholmi felhívás: 1950 tavaszán felszó­lították a világ valamennyi, becsületes emberét, aláírásával csatlakozzék ahhoz a követeléshez, hogy tiltsák be az atom­bombát. Szakasits Árpád, a magyar békemozgalom egyik vezetője később úgy méltatta ezt a felhívást, mint a béke­harc első nagy hadparancsát. A népek eleget tettek ennek a parancsnak, hat hónap leforgása alatt több mint 500 mil­lió aláírás gyűlt össze a békeíveken. Olyan erőtényező lépett ezzel a nemzetközi küzdőtérre, amellyel számolniuk kellett az imperialista hatalmaknak is. Az atombombát erkölcsileg törvényen kívül helyezték. Ez az állandó békebizottság volt a magva a Béke-világ- tanácsnak, amelyet a II. béke-világkongresszus hívott életre. Varsóban több mint 70 ország másfél ezernyi békeharcosa követelte a koreai háború befejezését, sürgette a tömegpusz­tító fegyverek betiltását, ítélte ei a háborús propagandát. Ezen a kongresszuson mondta Ehrenburg, szovjet író: „Meg kell változtatni a világ éghajlatát, ki kell szorítani az embe­rek tudatából a háború elkerülhetetlenségének és közelsé­gének gondolatát”. A BVT megszámlálhatatlan gyűlést, érte­kezletet, találkozót, tüntetést, rendezvényt rendezett, sok száz kiáltványt, nyilatkozatot, felhívást tett közzé „a világ éghajlatának megváltoztatása” érdekében. Ennek a szívós szervező munkának elévülhetetlen érdeme, hogy sikerült csapást mérni a háborús uszítókra, megváltoztatni a hideg- háborús viszonyokat. Történelmi érdeme a békemozgalom­nak, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok oldalán, a békéért síkraszálló erők hatalmas táborát szervezve, segí­tett elkerülni a jóvátehetetlent, a nukleáris katasztrófát. Konfliktusok egész sora rázkódtatta meg a világot, de egyik sem torkollott pusztító atomháborúba. Ebben része, szerepe volt a békemozgalomnak, amely jelentős szerepet vállalt a békét és biztonságot fenyegető mesterkedések elleni tiltako­zásban, az agresszió áldozatául esett indokínai és közel-ke­leti népek iránti szolidaritásban, a nemzeti felszabadító moz­galmak támogatásában, a gyarmati rendszer bomlásának siettetésében. A BVT hozzászólt minden sorskérdéshez; min­den alkalmat megragadott, hogy a háború ellen, a béke pártján sorakoztassa fel az embereket, s nem egyszer az imperialista kormányok ellenére, közvetlenül szólt azokhoz a tömegekhez, amelyeket ugyanezek a kormányok megpró­báltak a maguk céljaira felhasználni.. jfL legkülönbözőbb világnézetű, hitű és fajú emberek *** találták meg a közös nyelvet, és vállalták a közös cselekvés felelősségét a BVT által meghirdetett megmozdu­lásokban, hiszen a legfontosabbról, az emberiség sorsáról volt szó. Évtizedek múltán is érvényesek az emlékezetes wroc­lawi nyilatkozat szavai: ,,A népek nem akarnak háborút, és elég erejük van ahhoz, hogy megvédjék a békét”. Lényegé­ben ma is ez a Béke-világtanács jelmondata. A BVT buda­pesti közgyűlésén ennek szellemében, keresik a békeharcnak az eddigieknél is hatásosabb módszereit, készítik elő az újabb akciók programját. Ezért üdvözöljük bekeharcos ven­dégeinket és kívánunk sikert munkájukhoz. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVF., lit. SZÁM ARA; 80 FILLER 1971. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK Megtartotta alakuló ülését az új országgyűlés Apró Antal az országgyűlés elnöke — Új miniszterek : Faluvégi Lafos, dr. Szekér Gyula, Keserű Jánosné Szerdán délelőtt összeült az április 25-én megválasztott 353 tagú új országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Pnl­lai Árpád, a Központi Bizottság titkára; az Elnöki Tanács és az ügyvezető kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a külképviseletek sok vezetője és tagja. A zsúfolásig meglelt karzaton megjelent politi­kai, gazdasági, kulturális életünk sok vezető személyisége. Pontosan II órakor Losonczi Pál nyitotta meg az ülést. * LOSONCZI PftL: Népünk érdekeit képviseljük Tisztelt országgyűlés! Alkotmányos rendünk rint, az 1971. április bizalmat. Ez a bizalom egy- sze- ben határozottan körvonala- 25-én z°tt megbízatás is. Részünkről megtartott országos választá­sokon, illetve három képvise­lői választókerületben a szük­ségessé vált pótválasztáson, megválasztották a legfelsőbb államhatalmi testület, az országgyűlés tagjait. Az Elnöki Tanács a megvá­lasztott országgyűlést, a tör­vényes határidőn belül, a mai napra egybehívta. őszinte tisztelettel köszön­tőm a népszuverenitás meg­testesítőjét, a Magyar Nép- köztársaság országgyűlését. Alakuló ülésünket ezennel megnyitom. Tisztelt képviselőtársaim* A választások eredménye világosan tanúsítja, hogy né­pünk döntő többsége helyesli és magáévá teszi a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott po­litika lényegét, a Hazafias Népfront programját. A vá­lasztók, a módosított válasz­tójogi törvény kiszélesített demokratikus keretei között döntöttek arról is, hogy sze­mély szerint az itt jelenlevő képviselők legyenek azok, akik az országgyűlésben ezt, a milliók szavazataival meg­pecsételt politikai programot végrehajtják. Azt hiszem, mindannyiunk nevében szólok, amikor a vá­lasztóknak, az ország népének megköszönöm eikötelezés arra, hogy minden dolgunkban, együtt és egyen­ként, a nép érdekeit képvisel­jük. Népünk érdeke és akarata az, hogy még hatékonyabb munkával, még céltudatosab­ban és eredményesebben foly­tassuk a szocialista Magyar Négy esztendőre kaptunk bizalmat és megbízatást. Ügy érzem, a választásokon meg­nyilvánult bizalom mindnyá­junktól nagyobb felelősséget, odaadóbb munkát kíván. En­nek tudatában kezdjük el né­pünk szolgálatát, s fogunk hozzá megbízatásunk teljesí­téséhez. Tisztelt országgyűlés! Az ügyrend 4. szakasza ér­telmében az alakuló ülést — a tisztségviselők megválasztá­sáig — a korelnök vezeti. Ez a tisztség dr. Stark Jan­ka képviselőtársunkat illeti. Köszöntőm őt, és felkérem, hogy az elnöki széket elfog­lalni szíveskedjék. Losonczi Pál megnyitó be­szédét, valamint az elnöki emelvényre lépő dr. Stark Janka korelnököt nagy taps köszöntötte. Ezután dr. Stark Janka emelkedett szólásra. Növekvő felelősségtudat Tisztelt el­tolt és fokozta politikai lenőrző tevékenységét. Az a bizalom, amely a vá- a képviselők országgyűlés! Alakuló ülésünk kezdetének ország teljes felépítésének ®zekben az ünnepélyes percei- j részéről közös történelmi művét Né ben a kor adta jog es kote- . res ,01 közös történelmi müvet. Ne- J * . ü_ jeloleseben es megvalasztasa­punk erdeke es akarata az, I““6» reven, mint orszaggyu niegnviivánuit örömmel hogy szövetségben a testvéri és lelkesedéssel tölt el mind szocialista országokkal, olyan hieghatodottsaggal teszek ele- nemzetközi tevékenységet a megtisztelő fela­folytassunk, amely hozzájá- hatnak ............... — Választóim bizalmából rul a szocialista országok egységének szilárdításához, a haladó erők tömörüléséhez, a nemzetközi béke és biztonság ügyének erősítéséhez. Tisztelt országgyűlési Kimeríthetetlenek azok a társadalmi és politikai erő­immár negyedízben kaptam képviselői mandátumot. Tizen­két esztendős parlamenti ta­pasztalataim alapján meggyő­ződéssel jelenthetem ki: nép- köztársaságunk országgyűlésé­nek tevékenységében állandó fejlődés mutatkozik, munka­források, amelyek az állam- módszerei tökéletesednek és a polgárok szavazataiban, min- szocialista demokratizmus vo- dennapi munkájában és köz- násai mind jobban kibonta- életi aktivitásában feltárul- koznak egész működésében, tak: rájuk bizton számítha- Az elmúlt ciklusban az or­tunk. . szággyűlés 2tí törvényt alko­nyájunkat, Ez még inkább növeli az országgyűlés minden tagjában a felelősségtudatot, annak a megtisztelő küldetés­nek méltó teljesítésében, amely a legfelsőbb államha­talmi szerv tagjaira vár a kö­vetkező négy évben, Feladataink világosak, tisz­tán állnak előttünk. Ország- gyűlésünk jó törvényalkotás­sal, alkotmányos ellenőrzés­sel, a maga területén és a maga sajátos módszereivel se­gítse tovább a szocializmus teljes felépítését hazánkban. (Folytatás a 2. oldalon.) j Pillanatképek as országgyűlésről Egymás után gördültek a kocsik tegnap délelőtt a Par­lament épülete elé. Az egyre megtisztelő tisztét Janka budapesti Nőtt a termelési érték - javult a gazdálkodás Küldöttgyűlés a salgótarjáni tsz-szövetségnél a megtisztelő s2aporodó kocsisor, az élénk mozgás is arra utalt, hogy belpolitikai életünkben nagy eseménye kezdődött, össze­ült az új országgyűlés. A termelőszövetkezetek ta­valyi gazdálkodási tapaszta­latait értékelte a Cserhát- és Karancs Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetsége tegnap, Salgótarjánban tartott kül­döttgyűlésén. Részt vett a ta­nácskozáson Herencsényi Jó­zsef, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese és Lipták Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezető­je. Ott voltak a küldöttgyű­lésen a testvérszövetségek, a MÉSZÖV és a Palóctáj Tsz- szövetség képviselői is. Cseh Adolf, a területi szö­vetség titkára többek között elmondotta, hogy a termelő- szövetkezetek az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen idő­járása ellenére is 2,6 száza­lékkal növelték termelési ér­téküket. A mezőgazdasági üzemek többségében emelke­dett a vezetés színvonala, és sikerült kihasználni az új gazdaságirányítási rendszer nyújtotta lehetőségeket, elő­nyöket is. Ezt hangsúlyozta hozzászólásában Lipták Sán­dor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Mint mondot­ta: a mezőgazdasági üzemek­nek a továbbiakban arra kell törekedniük, hogy összekap­csolják a termelési és a fel­dolgozás folyamatait. Jelen­tős szerepe lehet ebben a gazdálkodás alapfeltétele a gazdálkodás, a termelés szer­vezése és a bérezés összhang­ja. A mostoha viszonyok kö­zött gazdálkodó termelőszö­vetkezetek, valamint a múlt évet veszteséggel, illetve alap­hiánnyal zárt gazdaságok helyzetét ugyancsak értékel­ték a tanácskozáson. Kollár László, a szécsényfelfalui termelőszövetkezet elnöke mezőgazdasági üzemek közöt- elemezte a módosított ártámo­ti kooperációnak, a társulás­nak. A beszámoló részletesen elemezte a növénytermesztés, az állattenyésztés eredmé­nyeit, a szövetkezetek segéd- és melléküzemi tevékenysé­gét, amely már-az összes ár­bevétel 32 százalékát adta. A költség- és bérgazdálkodás ugyancsak témája volt a kül­döttgyűlés beszámolójának és a vitának. Dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke többek között hangsú­lyozta, hogy a tervszerű bér­gatás hatását, amely egyedül náluk 360 ezer forintos „ki­esést” jelent. Virág Béla, a területi szö­vetség mellett működő revi­zori iroda vezetője az ellen­őrző csoport másfél éves eredményes tevékenységéről adott számot a küldöttgyűlés­nek. Holló Imre, a mátra- szőllősi szövetkezet elnöke, a szövetség ellenőrző bizottsá­gának vezetője múlt évi te­vékenységük tapasztalatait s az idei tennivalókat ismertet­te. 1 Háromnegyed tizenegykor már „telt ház” volt a kupola- csarnokban, a folyosókon és a büfében. Ott sétálgattak a képviselők, itt is, ott is ki­sebb csoportok alakultak, ré­gi és új ismerősök üdvözölték egymást. Feltűntek a televí­zióból, filmhíradókból jól ismert arcok. Az egyik cso­portban Kádár elvtársat vet­ték körül, kicsivel odébb Nyers elvtárs beszélgetett. Majd feltűnt Brutyó János, Salgótarján országgyűlési kép­viselője, aki Gajdos Jánost, a balassagyarmati járás képvi­selőjét fogta karon. Az ülés megkezdése előtti néhány percben még arra is jutott idő, hogy felidéződjék egy kedves emlék. Pontosan 11 órakor meg­szólal a csengő, jelzi, hogy megkezdődött az országgyű­lés négyéves ciklusának első ülése. Elnéptelenednek a fo­lyosók, az ülésteremben ki- gyúlnak a reflektorok, elhe­lyezkednek a tv-sek, filme­sek, fotósok. A korelnök tölti be. A főorvos asszonyt az egész ország ismeri a tele­vízióból, sokan szeretik, tisz­telik. Fölér az emelvényre, bizonytalanul ránéz az emel­vény közepén levő, hatalmas, vörös bársonyszékre, majd szerényen a mellette levő ki­sebb székre ül. Amikor észre­dr. Stark bizonnyal a helyi feladatok képviselő megoldásában is sokat segít majd. De az sem lebecsülen­dő, hogy az eddiginél jóval nagyobb tapasztalatcserére van lehetőség. Varga Tibornét választói az­zal engedték el: „Erzsiké, az­tán jól képviseljen bennün­ket az ország házában.” Még más megyékből is küldtek le­veszi tévedését, mosolyogva velet az óvónők, amelyekben „mentegetőzik”, és beleül a karosszékbe. Egyöntetű, ha­talmas tapsot kapott képvise­lőktől és vendégektől egy­aránt. .. Sok az új képviselő a par­lamentben. Itt is, ott is, ed­kérték, hogy az óvónő képvi­selő asszony viselje szívén az óvodák gondját... Szomszéd Gy. István Gaj­dár Pállal együtt már reggel nyolc órára Budapesten volt, nehogy lekéssen az ország- gyűlés kezdéséről. Üj képvi­selője a megyének, először dig ismeretlen, fiatal arcok van a Parlament épületében. tűnnek fel, közülük nagyon sok a nő. A körjegyző szere­pét két fiatal képviselőnő töl­tötte be. Valaki megjegyezte a képviselők közül: — Hiába, a nők mindenben előre törnek.., A szünetben ismét megte­lik a folyosó. A Nógrád me­gyei képviselők csoportjában a beszélgetők között Géczi János. Képviselői minőségben először van az Országházban. — Mit jelent a megyei ta­nács elnökének, ha egyben képviselő is? — Mélyebb benyomásokat szerez, jelen van a törvények megizületésénél. Ez minden — Elkísért a feleségem is, aki már bizonyára izgatottan várja, hogy beszámoljak, mi­lyen érzés is a képviselői székben ülni. Vass József Nagyorosziból indult ugyancsak korán haj­nalban. ö először még a termelőszövetkezetbe is ellá­togatott, mert tudni akarta, mit dolgoznak aznap a kö­zösben. — Nagy dolog az ország- gyűlés, nekem, aki először képviselem a megyét:. különö­sen az. De azért az otthoni dolgoknak is rendben kell menniök... Ismét csöngetnek, vége a szünetnek, tovább folyik az országgyűlés munkája. Csatai Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom