Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

Mindenkinek munkája szerint (1.) Furcsa számvetés A nógrádi termelőszövetke­zetek gazdálkodásának tavalyi tapasztalatait a közelmúltban értékelte a megyei tanács végr rehajtó bizottsága. A zárszá­madó közgyűlések, a vezetők és a tagok véleménye, a szakemberek vizsgálódása alapján állt össze a múlt évi gazdálkodás nem egészen za­vartalan képe. 1 usa kodás az idővel Ma már a szövetkezetek többsége túl van a gondok ne­hezén, de a tavalyi év nem szűnt meg beszédtéma lenni. Hiszen a 77 termelőszövetke­zet között alig akadt egy-ket­tő, amelyben nem hagyott ész­revehető nyomot a kedvezőt­len időjárás. Ugyanakkor azt is elmondják a szövetkezetek­ben. hogy a gazdálkodásnak természetesen tavaly is voltak figyelemre méltó eredményei. Ilyennek említik többek kö­zött: a szövetkezetek nagy ré- ' szében sikeres volt a törek­vés, hogy a termelés szerke­zetét mindinkább hozzáigazít­sák az adottságokhoz, és egy­re jövedelmezőbbé tegyék a gazdálkodást. A korábbinál kedvezőbben alakult az állat­létszám a közös- és háztáji gazdaságokban. Az árbevételt vizsgálva az is szembeötlik, hogy néhány százalékkal nőtt az állattenyésztésből származó . jövedelem. Jó 400 holddal emelkedett a nógrádi gazdasá­gokban honos, bogyós gyümöl­csök termőterülete. A jövede­lem biztonsága érdekében bő­vült a szövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Olyannyira, hogy tavaly már ez adta az összes árbevétel egyharmadát, mintegy 340 millió forintot. Összességében azonban a múlt esztendőt a nehéz, a küzdelmes, az ellentmondá­sokkal terhes évek között tart­ják számon a szövetkezeti ve­zetők és a tagok. A mező- gazdasági termelés, az 1969-es évhez viszonyítva csökkent. A növénytermelés bevételét szin­te valamennyi gazdaságban megvámolta az időjárás. Az állattenyésztés eredményei, a jelentős előre lépés ellenére is alatta maradtak a lehetősé­geknek. A szövetkezetek több­ségében drágán termeltek és néhány helyen a munkaszer­vezés, a munkafegyelem, a jövedelemelosztás is sok kí­vánnivalót hagyott maga után. Végül az üzemek közül 1« nem is tudott megbirkózni a rázúduló gondokkal, bajokkal. Több mint 55 millió forint veszteséggel, illetve alaphiány- nyal zárták az esztendőt. Az elmondottak alapján lo­gikus lenne a következtetés: lényegesen csökkent a szövet­kezetekben dolgozó, csaknem 25 ezer tag és alkalmazott fi­zetése is. Mert a tagok és al­kalmazottak jövedelme a kö­zösben végzett munkától, a gazdálkodás eredményeitől függ. Ma már ismertek a múlt évi gazdálkodás legjellemzőbb adatai, s bizony a számvetés meglehetősen furcsa képet mutat. A szövetkezetek brut­tó jövedelme százmillióval ke­vesebb volt az 1969. éviné!, és kisebbre zsugorodott a feloszt­ható pénz is. A pénz megmaradt A gyakorlatban azonban mégis az történt, hogy a ter­melési kiesések ellenére, né­hány szövetkezet kivételével, alig-alig fizettek ki kevesebb jövedelmet mint a korábbi években. A tagok részesedése csökkent, amíg az alkalmazot­také növekedett. A jövedelem szövetkezetenként változott, de a tagok átlagosan 80 fo­rintot kaptak minden tíz­órás munkanapra. Az alkal­mazottak munkanapja ennél értékesebb, 94 forint volt. Végeredményben a szövetke­zetek jelentős részében sem a tagok, sem az alkalmazottak nem jártak rosszabbul tavaly mánt 1969-ben. Kimerített tartalékok Félreértés ne essek, runes arról szó, hogy bárki is saj­nálja a megérdemelt jövedel­met, az egész évben szorgal­masan dolgozó szövetkezeti munkásoktól. Annál is inkább, mert többségük becsülettel helytállt tavaly a legnehezebb hetekben, hónapokban is. Két- szer-háromszor annyi erőt használtak él a munkában, mint jobb esztendőkben. Nem rajtuk múlott, hogy az ered­mények nem követték a foko­zott erőfeszítéseket. Azonban azt sem lehet el­hallgatni, hogy néhány szö­vetkezetben a vezetők és ta­gok körében egyaránt él a szemlélet: évről évre több pénzt, önmagában ezért még nem kellene senkit sem el­marasztalni. A közös gazda­ság és a tagok jövedelmének tervszerű növelése, tulajdon­képpen Jó dolog. Közvetlen célja ez a szövetkezeti gazdál­kodásnak. Azonban vannak el­nökök, akik valóságos virtust csinálnak a fizetésből. Évről évre ezen mérik le hozzáérté­süket, tekintélyüket. S mivel tavaly a tsz-ek egy részében a termelés, a jövedelem ala­kulása nem engedte volna a személyes jövedelmek növelé­sét, gondolkodás nélkül fel­osztották a jövedelembizton­sági alapot. A rétsági járás tsz-eiben egészen elapadt az e célra tartalékolt összeg. A szécsényi járásban sem több ez a pénz 149 000 forintnál. Nem kétséges, az alapok szűkítése, elvonása pillanat­nyilag megoldást jelentett ezekben a szövetkezetekben. Azonban ezzel a jövedelem, növelésének olyan útjára té­vedtek, amelyen semmiképp sem járhatnak hosszú ideig. Mert ahogy a falun élő, a szövetkezetekben dolgozó em­berek mondják, a gazdaság fölött nincs tető. Nincs semmi biztosíték arra, hogy ezután már csak kedvező, bőségesen termő esztendők követik egy­mást. Az alapok felosztásával pedig sok helyen kockára tet­ték a következő évek zavarta­lan gazdálkodását, a közös és a tagok biztos jövedelmét is. Semmi mással, csak jól szer­vezett, következetes munkával, fegyelmezett bérgazdálkodás­sal enyhíthetik a félresike­rült intézkedés káros követ­kezményeit. Vineze Istvánt»« Következik: Az en&ntmondások esztendeje Kiváló eredmények a fejlődő üzemben Készül új csarnok A FŰTÖBER nagybátonyi üzemének dolgozói az év el­ső négy hónapjában a szá­mukra előírt 33,2 millió fo­rint termelési tervvel szem­ben 38 és fél millió forint értékű terméket állítottak elő. Eredményüket dicséri, hogy hónapról hónapra túlteljesí­tették a tervet, pedig az en­gedélyezettnél kisebb lét­számmal dolgoztak. Az egyre fokozódó és felfelé' ívelődő termeléssel párhu­zamosan igen jelentős szerve­zés folyik ebben az üzemben. Május elsejétől gyáregységgé nyilvánították a nagybátonyi üzémet. Ez azt jelenti, hogy már most jó néhány kérdésben teljes az önállóság. A szerve­zés természetes tovább folyik, hiszen, a jövő évi január el­sejétől a nagybátonyi üzem már önálló gyár lesz. Ennek a feltételeit meg kell terem­teni. Épül már az új, több mint 300 milliós beruházást igénylő gyár Nagybátonyban, Fejlő­dik azonban a jelenlegi te­lephely is. A bányászati épí­tők készítik az új 74-szer 12 méteres alapterületű gyártó- csarnokot. Ennek az új üzem­résznek július 1-re kell elké­szülnie. Az időközben történt tervmódosítás miatt némi le­maradásuk van az építőknek, az ütemtervhez viszonyítva, de ezt a hátralevő időben még pótolni lehet. Az új csar­nokban új gyártmányt készí­tenek. Itt gyártják majd so­rozatban a gáztüzelésű me- legvíz-boylerokat. Ezt most egyelőre a vállalat egyik bu­dapesti üzemében készitik. A fejlődéssel együtt szaporodj k a létszám is. A jelenlegi 360 fő helyett év végére minte.2" 450-en dolgoznak a FŰTÖBER nagybátonyi üzemében. Iskolából a pártba A közösséggel,, a közösségért dolgozni . •. Nyolcadik után Salgótar­jánban a Gépipari Techni­kumba jbleniUkezett. Nem vették fel. Majd jövőre — hart ár ózta el. s hogy addig is ne csellengjen, elektrefllaka- to® szakmára jelentkezett Nagybátonybain. Csakhogy annyira megtetszett közben a szakma, hogy nem volt szíve otthagyni. Sőt. mivel a szak­mai versenyben kiváló ered­ményeket ért el. három hó­nappal korábban fejezte be az iskolá t . Miután, ez megiwli. újra jelentkezett a technikumba. Ezúttal sikerült. Így lett gépiiparis Salgótarjánban Szűcs Gyula. Most végzi a harmadikat. de — mdveL nagy vargabetű után került ide — már 21 éves. Hetedik eve KISZ-<titkár, a napokban választották meg újabb egy évre az iskolai KISZ-szerve­zett titkárává. Szűcs Gyula, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum és Szakközépiskola harmadi­kos tanulója felvételét kérte a pártiba. — Én helyzeti előnyből indultam — mondja. Nálunk az otthoni légkör is olyan, hogy a politikai események­ről nagyszerű viták alakul­nak ki. Az apám politikai­lag képzieltt, érdeklődő is. De gyakran előfordult, hogy nem egyezett a vélemé­nyünk. s gondolom, ennek egyik oka a felkészültségünk közötti különbség. A párt magasabb politikai fórum. alaposabb felkészültségei is ad. Amikor a fiúk meghallot­ták. hogy mit határozott Gyula, azt mondtak: — Jól teszed. Aztán a pártban is úgy képviseld az érdekeinket, mint eddig a KISZ-ben teftted! — Furcsa érzés lesz egy aiaztalhaz ülni a pedagógus párttagokkal, Remélem, egyenrangú partnerként ke­zelnek majd. .. A gödöllői Atgrárt udoma- nyi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karára készül. Ismerve a műszaki tárgyak iránti szeretőiét — állhata­tosságáról már nem is be­szélve! —, sikerülni fog ter­ve. Rádiózik, zeneiskolás, kor­engedményesen letette a gépkocsiveeetői vizsgát, imádja a motorokat, „pro­fesszor” a szemléltetőeszkö­zök készítésiében. Röviden ez Vozsech Andor, a Gép­ipari IV. C-és tanulója. — A rádióban hallottam, liogv Pesten egy gimnazistát felvettek a pártiba Érdek­lődtem. hogy i én is jelent­kezhetnék-e? Általános isko­lás korom óta közösségi fel­adatokkal bíztak meg. s a feladatok som közösségi em­berré formált. A vélemé­nyem mindig megegyezett a párt állásfoglalásaival. A jö­vőben szeretnék a pártmun- ka tevékeny részese lenini. S-züitt Gyula Voasech Amlor Szkienár József Amikor középiskolába ke­rült, nem tudta szétválasz­tani az ellenállásokat a kon­denzátoroktól litt ismerke­dett meg az elektrotechniká­val, a közlekedési gépekkel motorokkal. Nem kisebb változás történt politikai szemléletében sem. Igaz. új­ságokban korábban is bön­gészett. politikai érdeklődése azonban itt 'bontakozott csak ki igazán. Egy-egy politikai oktatás után néhányadmagá- vál benn maradt még. ilyen­kor heves vitáik zajlottak. A Műszaki Egyetem köz­lekedésmérnöki karát pá­lyázta meg. Elhatározása végleges, ragaszkodik hozzá, mindenképpen a közlekedés- ben szeretne dolgozni. Ha elsőre nem sikerül bejutni, közlekedési vállailathoz megy dollgazni. Legalább megta­nulja az autószerelést. Szklenár József szintén, ne­gyedikes. A félévi átlaga 4,9 voüt, év végére talán meg­lesz a kitűnő. — Nem akarom úgy leél­ni az éttetem. hogy fogal­mam se Hegyen a világ dol­gairól, az események össze- függétseiiről. Nem akarok el­menni a dolgok mellett anél­kül, hogy ne legyen öriártb véleményem, hogy ne pró­bálják újat adni. A közös­séggel a közösségéi1! szeret­nék dolgozni, ezért jelen t- keziíem a pártiba, Saját maiga bevallása sze­rint a középiskola első két évében sok mindent más­ként látott, olykor másho­gyan is viselkedett, mint most. Aztán beállít a nag.V fordultait, programot fogal­mazott magának, mélyhez egész életében igazodhat majd. Ha nem sikerül bejutni az egyetemre, fizikai munkára megy; s a következő eszten­dőben ismét megpróbálja a felvételit. — Technikusi állást nem vállalnék, ha kínálnák sem — mondja határozottan. — Ügy érzefn,..kevés a tudásom ahhoz, hogy idősebb, szák­májukban biztosabb embere­ket irányíthatnék. A fizikai munka, a gép viszont nagy­szerű állapot ad majd. Űgv érzik, a helyük a párt­ban van. Felvételüket kér­ték. S hogy befogadják-e őket. az ma dől el, amikor, kérelmüket a párttagság elé bocsátják. — szendi -*■ JLenin könyvekről, könyvtárakról Lenin számára a könyvtár­ügy állapota az egész kultúra megítélésének fontos fokmérő­je volt — ezt állapíthatjuk meg abból a válogatásból, ajnelyet Lenin könyvekről, könyvtárakról címmel jelen­tetett meg a Kossuth Könyv­kiadó. Életének nincs olyan szakasza, amely könyvek nél­kül telne. Bebörtönzése, szám­űzetése idején éppúgy, mint külföldön, majd a Népbizto­sok Tanácsának elnökeként, könyvek garmadájának olva­sója, könyvtárak regimentjé­nek használója. S mennyire fegyelmezett olvasó! A Nép­biztosok Tanácsának elnöke, de haragos levélben rója meg egyik munkatársát, amiért ve­le kivételt tettek, s olyan könyvel bocsátottak rendel­kezésére. amelyet tilos a könyvtárból elvinni... A ka­pitalizmus fejlődése Oroszor­szágban című munkájának megírásához 583 könyvet hasz­nált fel... Rendeletek soka­ságát írta alá, javította azok szövegét, hogy a fiatal szov- jethatalom mielőbb megszer­vezhesse a nyilvános könyvtá­rak egész országra kiterjedő hálózatát.. . Felháborodott tá­viratot küldött, azonnali rend­csinálást követelve, mert ar­ról értesült, hogy az egyik nagy könyvtárat fosztogatják, elprédálják a benne össze­gyűjtött műveket... A válogatás — amely a ha­sonló tematikájú, orosz nyel­ven megjelent összeállításra támaszkodik — ésszerű cso­portosításban, bőséges jegy­zetanyaggal, névmutatóval, tárgymutatóval kiegészítve ad képet arról, hogy Lenin tevé­kenysége hányféle módon kapcsolódott a könyvekhez, könyvárakhoz, s arról is, hogy milyen politikai megfon­tolások alapján tulajdonított különleges jelentőséget könyvtárügynek. (m) A NEB vizsgálja Három vizsgálatot végez­nek jelenleg a Nóg'rád me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság ellenőrei. A tőkés importból származó termé­kek, gépek, berendezések, anyagok felhasználását, il­letve hasznosítását elemző helyszíni vizsgálatok már valamennyi üzemben, válla­latnál befejeződtek. A mun­kabizottság jelenleg az ösz- szefoglaló jelentésen dolgo­zik, amely a vizsgálat ered­ményeit a következő NEB- ülés elé terjeszti. A népi ellenőrök utóvizs­gálat keretében foglalkoz­nak a sütőipar fejlesztésével foglalkozó kormányrendeie, gyakorlati megvalósításával. JVly/el a vizsgálat a kenyér- ellátással, a kenyér minőse­gével foglalkozik, abban részt vesznek a pásztói ki­vételével a NEB járási bi­zottságai is. Emellett a szakemberek tájékozódnak a kemencék kihasználásáról. A vizsgálatban résztvevő népi ellenőrök ezekben a he­tekben az üzemeket látogat­ják, majd összegezik a tá­jékozódás tapasztalatait. A dolgozó asszonyokért A bércéi i fogyasztási szö­vetkezet vezetői a lehetősé­giekhez képest az áruk széles választékával igyekszik ki­elégíteni a lakosság igényeit. Most, a tavaszi és nyári me­zőgazdasági munkák idején, külön intézkedéseket 'tesznek a dolgozó asszonyok érdeké­ben. Az 1-es önkiszolgáló élelmiszerbolt nyitvatartási ideáét az asszonyok igénye­inek megfelelően állapítot­ták meg. A kora reggeli és az esti órákban tartják nyitva az üzletet, hogy a mezőin dolgozó asszonyok is zavartalanul vásárolhassanak, elláthassák családjukat. NÓGRÁD — 1971. május 11., kedd 3\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom