Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

/ Növekedett a termelés és termelékenység Új szolgáltatás a megyeszékhelyen Expressz ruhatisztító szalon ■f (Folytatás az i. oldalról.) 5, ezen belül a tehénállomány több mint 2 százalékkal). Az áHatáltamán y-csöfckepés mind­két szektort érintette. A 100 k-h termőterületre jutó sáárvaemarfoák számra 17 szá­zalékkal csökkent, az azonos területre jutó sertések száma ugyanakkor 4 százalékkal nőtt. A jövőben húsellátás szem­pontjából kedvező a sertésál­lomány 21,7, ezen belül a ko­caállomány köziéi 15 százalé­kos növekedése. A sertésállo­mány növekedése a mezőgaz­daságii termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban csupán 1,1 százalékos, lényegében te­hát a tanácsi ezektar (és ezen belül a háztáji gazdaságok), valamint az állami gazdaságok sertésállománya nőtt. A me­gye baromfiállományának 34,2 százalékai növekedéséiben a döntő szerep a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké volt, mivel az állomány ott az elő­ző év azonos időpontjához ké­pest közel 2,5-szeres. Mezőgazdasági ienmelősizö- vebkezeteinkben a tejtermelés 1970. első negyedévihez vi­szonyítva közel 17, az áltámd gazdaságokban 20 százalékkal alacsonyabb. Ennek magyará­zata egyrészt a tehénállomány csökkenése és a — bán- elegen­dő mennyiségű, de a múlt évi esőzésék következtéiben gyen­ge minőségű — takainmányfel- használás. A szövetkezeti szektor és a lakosság kist- kő gazda*ágadtól vásárolt termékek közül a felvásárolt vágósertés mennyi­sége közel 3, a tyúktojásé 2, a felvásárolt baromfi mennyi­sége pedig több, mint 1,4-sze- resére nőtt A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának ösiz- ezes bruttó pénzbevétele 1971. első negyedévben mintegy 7 százalékka.l alacsonyabb volt, mint a megelőző év azonos időszakában. Ennék résziben technikád okai vanniak (a ja­nuár elején esedékes béreket ugyanis a múlt év végén fi­zették lei), de jelentős mérték­ben hozzájárult az is, hogy nyereségrészesedés címén. 1971. első negyedéviben • mindegy' 30 százalékkal kevesebbet fi­zettek ki a vállalatok, mint tavaly és mintegy 6 százalék­kal csökkent a mezőgazdasági kifizetés is. Vállasaid bérek óimén 1971. első negyedévben — a mér említett okok miatt — 2,8 százalékkal kevesebbet fizettek ki. Az áil-aarniigazgatá- si bérkifizetések ugyanakkor 8,4, a szövetkezeti bérek pe­dig 9,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A mezőgazdasági kifizetése­ken belül a termelőszövetke­zeti tagok munkadíja (mun­kaegység) címén a negyedév­ben mintegy 20 százalékkal fizettek ki kevesebbet, mint tavaly, mivel az 1970-es gaz­dasági év a mezőgazdaságban igien kedvezőtlenül alakult és a termelőszövetkezetek nem tudták biztosítani tagjaik szá­mára a korábbi 80 százaiékos készpénzelőleget. Mintegy 2 százalékkal csökkent a terme­lőszövetkezeti aDkaknazioittalk munfcaidíja címén kifizetett összeg is, a felvásárlás össze­ge ugyanakkor 84,7 százalék­kal volt magasabb 1971. első negyedévében, mint az előző óv azonos időszakúiban. A társadalombiztosítása ki­fizetések összege 1971. első negyedévben több mint 8 szá­zalékkal kevesebb volt az elő­ző évinél és a demográfiai hullám elvonulása következté­ben csökkent (6,5 százalékkal) a családi pótlék kifizetés is. Az Országos Takarékpénztár betétállománya 1971. III. 31-én 718 millió forint volt, 15,5 szá­zalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A lakásépíté­si kölcsönök állománya 1970. év végéhez viszonyítva (8,5 millió forinttal) tovább emel­kedett. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az építő- anyagellátás a tavalyihoz ké­pest számottevően javult. A negyedév folyamán az OTP mintegy 19 százalékkal keve­sebb áruvásárlási hitelt fo­lyósított, mint az előző óv azo­nos időszakában, viszont 17 százalékkal nőtt a 'kifizetett személyi hitelek össszege, ami főként ugyancsak aruvasáriast jelentett. A megye kiskereskedelmi áruforgalma 1971. első ne­gyedévben 7,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos negyedévében. A bolti élelmiszerek eladása 1971. el­ső negyedéiben 7,7 százalék­kal meghaladta az előző év azonos negyedévének forgal­mát. A vendéglátás forgalma ezzel szemben csak 6,1 száza­lékkal emelkedett. A megyei ruházati forgalom 6,4 száza­lékkal csökkent, a vegyes ipar­cikk forgalma azonban 15,4 százalékkal növekedett. A vegyes iparcikkek közül a tartós fogyasztási cikkek forgalma 1971. első negyedév folyamán lassabban (11,1 szá­zalékkal) növekedett, miint az összes vegyes iparcikk forga­lom. Az elektromos háztartási cikkek közül két és félszere­sére nőtt a villanytűzhely és több mint kétszeresére a vil- lanyboyler forgalma. A me­gyében 1971. első negyedévé­ben több, mint kétszer amy- nydan vásároltak személy­gépkocsit, mint tarvaly. Az olajkályha forgalma közel háromszorosa volt az előző évi azonos negyedévinek, a bútonforgalom pedig mintegy 10 százalékkal nőtt. Számotte­vően csökkent viszont a rádió és a televízió forgalma. A negyedév folyamán az építőanyag-ellátás kiemelke­dően jó volt. Cementből a TÜZÉP-télepek több, mint kétszeresét, mésabő.1 három­szorosált, tetőfedőpalából közel háromszorosát forgalmazták az előző évi, azonos negyed­évi mennyiségeknek. Fiatalok falun Falvainkban, mezőgazdasági üzemeinkben mindenütt megtalálható és egyre nagyobb jelentőségű, a fiatalok mun­kája. A politikai tevékenység mellett nagy felelősséggel, fiatalos lendülettel kapcsolódnak be a termelési munkába is. Csak emlékeztetőül szeretnénk elmondani, hogy Rimócon, az ifjú traktorosok kezdeményezték a versenyt a tavaszi munkák mielőbbi elvégzésére. Százak mozdultak meg a fiatal kommunisták vasárnapján, a fásítási hónap keretében, csemetét ültetni. Endrefalván az idősebb emberek büszkél­kedtek azzal, hogy fiaik milyen lelkesen dolgoztak a köz­ségi játszótér építésénél. És mindenütt a megyében, a falusi termelőszövetkezeti, állami gazdasági KISZ-alapszervezeteink többsége megmozdult, hogy a tavass kezdetével minél több fiatal bekapcsolódjon a gazdasági, termelési munkába. Céltudatos politikai tevékenység eredménye az egyér­telmű elhatározás. Falusi fiataljaink a telet a kellemes szó­rakozás mellett, hasznos tanulással töltötték el. Itt, ezeken a téli estéken született a döntés: ahogy eljön a tavasz, ahol csak dolgozni kell, ott lesznek a fiúk, a lányok. A mozgalom Szirákról, az állami gazdaság KISZ-alapszervezetétől indult, amikor felhívták a fiatalokat, hogy versenyezzenek: ki vé­gez hasznosabb munkát a faluja, a mezőgazdasági üzeme ér­dekében. Hiszen a falu szépítése, a lakosság boldogulása végeredményben magának az ifjúságnak is érdeke. A szirákiak felhívásának várakozáson felül nagy vissz­hangja lett a falusi fiatalok körében. Megszületett, s elin­dult útjára az ..Ifiúság a falvak, gazdaságok kulturált zöld­övezetének kialakításáért” mozgalom. Parkosítást, fásítást, üzemrenctezést vállaltak. Bekapcsolódtak a mozgalomba a falusi értelmiség fiatalabbjai is. Balassagyarmaton, Rútsá­gon értelmiségi klubot hoztak létre. A fiatal agrárszakembe­rek dolgozatokat készítenek arról, hogyan lehet a hegyvidéki gazdaságokban a legnagyobb hatékonysággal hasznosítani az erő- és munkagépeket. Az ifjú pedagógusok pályamunkát készítenek, hogy a falusi fiatalokat hogyan lehetséges foko­zatosan bevonni a mezőgazdaságba. Az állattenyésztők ver­senyt szerveznek ,,Ki minek mestere’" címmel, ahol az ifjú szakmunkások számot adnak elméleti és gyakorlati felké-- szültségükről. Hasznos látogatást tesznek a versenyzők né­hány korszerűen felszerelt, mezőgazdasági üzembe is. Bármilyen szemszögből vizsgáljuk a falusi fiatalok idei programját, színes, gazdag és igen tartalmas. Méltó azok­hoz a nagy múlttal rendelkező alapszervezetekhez, amelyek a falun, a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságok­ban már sokat hallattak magukról és bizonyították, hogy ennek a társadalmi telidnek hűséges támaszai. Tevékenysé­gük egyre inkább arról győzi meg az idősebbeket: nincs baj az utánpótlással. Nagyon szépen beindult a falusi fiatalok idei mozgal­ma. Állandóan táplálni kell. hogy szélesedjen, gazdagodjon, az ifjúság nagy tömegeit lelkesítse, mozgósítsa a hasznos munkára. Nevelni, tanítani kell fiataljainkat, hogy vala­mennyit áthassa az alkotás öröme, amely soha többé nem engedi feledtetni: milyen csodálatos érzés mindenki örö­mére alkotni, ezért elismerést kapni. Felemelő és büszke érzés lesz a Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő VIII. kongresszusának azt jelenteni, hogy a nógrádi fiatalok, hű­séggel a néphez, hűséggel a párthoz élnek és alkotnak. B. Gy. Eredményes negyedév A nógrádi szénbányák nagy- bátanyi építési üzeme ered­ményesen zárta az idei első negyedévet. Építőipari szol­gáltatásokra nem egészein 7 millió forint árbevételt ter­veztek számára, ezzel szemben több mint 10 milliós árbevé-_ telt ért el. Az üzem legnagyobb mun­kahelye a Ganz-MÁVAG mát- ranováki gyárának építése, ahova a? elmúlt negyedévben központosították az erőt. Így sikerült a határidőket is lerövi­díteni, tehát előnyt szerezni en­nél az igen fontos építkezés­nél. Sajnos, anyaghiányra is hivatkozhatnak, ami miatt vi­szont a vállalat saját beruhá­zásainál van még pótolni­való. A termelőszövetkezeti gaz­daságokból érkezett jelentések szerint^ az elmúlt napokban bőséges csapadék áztatta a szomjas földeket a megye egész területén. A szövetke­zeti szakemberek, a növény- termesztésben dolgozó tagok egyaránt örültek az esőnek, hiszen az áprilisi csapadék meggyorsította valamennyi növény fejlődését. Csökkentet­te azokat a gondokat, ame­lyeket a márciusi tél, a kései szántás, vetés okozott a gaz­daságokban. A tavaszi mun­kák gyors és jó elvégzését rendkívül fontosnak tartják a szövetkezetek, az idei jöve­delem érdekében. Ahogy az első szántótrak­torok, talajművelő gépek meg­kezdték munkájukat a földe­ken, attól kezdve végig folya­matosan dolgoztak. A szövet­kezetiek igyekezetére, szorgal­mára jellemző, hogy szinte mindegyik tavaszi növényfé­leségből a tervezettnél na­gyobb területen került föld­be a mag. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán kapott tájékoz­tatás szerint borsót is több mint 2000 holdon vetettek a Salgótarjánban a város központjában új lakossági Szolgáltatás kezdődött. A salgótarjáni Ruházati Ktsz a megyei tanács félmilliós és a szövetkezeti alapból ka­pott 700 ezer forintos támo­gatásával létrejött az expressz ruhatisztító sízalon. Őszintén szólva igen nagy szükség volt irá, hiszen eddig a me­gyéből még Budapestre is hordták a tisztításira váró öltönyöket. Az olasz gyártmányú auto­mata tisztítógép, egy vasaló­prés és két gőzvasaló jelenti a technikai felszerelést. Ezen­kívül a begyűjtéshez egy gépkocsit is vásároltak. A személyzet egy gépkezelő, a két vasaló és az átvevő, il­letve kiadó. A próbaüzemet március­ban megkezdték. Az üzembe helyezési eljárást március 30-án tartották, die akkor nem kapták meg az enge­délyt. Kezdődött a harc az engedélyért. Írásban és sze­mélyesen vitték, küldték a fellebbezést a városi tanács­hoz, a közegészségügyi-jár­ványügyi hatósághoz, a Kö- JÁL-ihoz. a városi, a megyei tanács ipari osztályához Üjabb szakvéleményt kértek a tervezőtől, a Könnyűipari Minisztérium Helyiiipari Ku­tató Intézetétől. Jártak még a SZOT munkavédelmi osz­tályánál is. Ennyi szerv meg­kereséséhez bizony idő kel­lett, közben a megrendelők 26-án a városi építési és köz- állandóan érdeklődtek, vár- lekedési osztály kiadta az ták a nyitást. Végül április üzemeltetési engedélyt. Azóta napról -napra növekszik forgalom., Mit tud a gép? Egyszerre 8 kiló ruhát, te­hát 6 öltönyt tisztít. A vegy­szert automatikusan adagolja, majd tisztítás után szárazon adja ki a ruhát. A vegyszer vesztesége mindössze , 6 szá­zalékos. Egy-egy műszakban 80 öltönyt képes kitisztítani. Az is igaz. hogy már most. a kezdet kezdetén nyújtott műszakira kényszerültek. Áp­rilis 30-án például 90 öltönyt tisztítottak. Egy-egy rakodást 3'5 perc alatt tisztít az auto­matagép. Az előzetesen szá­mított igényeknél már ma nagyobb a kereslet és éppen ezért foglalkoznak a több műszakos üzemeltetés gondo­latával. Budapest és néhány vidéki város után tehát már Sal­gótarjánban is megvalósult az expressz ruhatisztítás. A vállalási idő ugyanis 6 órától 72 óráig terjed, bár még en­nél rövidebb idő alatt is tisztítanak. természetesen sürgősségi felárral. Egyéb­ként ez a szolgáltatás az úgynevezett rögzített áras kategóriába tartozik, tehát az Országos Anyag- és Árhivatal áital megállanított árakért dolgoznak. Jól iárt. az új szolgáltatással a lakosság és mirigtaiália számi!ásót a szö­vetkezet is. mert a ráfordí­tott költség, különösen, ha a gépet több műszakban üzemeltetik, viszonylag rövid idő alatt megtérül. • • Összhangban a távlati tervekkel gazdaságok, a tervezett 1830 hold helyett. A termés értéke­sítésére jórészt a hatvani konzervgyárral kötöttek szer­ződést. A borsótermelő szö­vetkezetek nagyobbára a me­gye déli részén, a gyárhoz kö­zeli területeken gazdálkodnak. De tavaszi árpából és zab­ból is nagyobb területet ve­tettek el a gépek, mint ahogy annakidején a mezőgazdasági üzemekben tervezték. Tava­szi árpát több, mint 12 600 holdról aratnak ebben az esz­tendőben. Jó, félezer holddal több a vetésterület a terve­zettnél. Megnőtt a zab termő- területe is. Az északi ország­rész búzáját mintegy 1400 holdon tették földbe a közös gazdaságok. Tovább' gyarapo­dott a pillangós takarmányok termőterülete is. A nógrádi adottságok különösen a vörös- herének kedveznek, amelyből az új telepítés megközelíti a 8000 holdat. Lucernát 3000 holdon telepítettek az elmúlt időben a szövetkezeti gazda­ságokban. A mezőgazdasági üzemek tavaszi erőfeszítései szigorú összhangban vannak az állattenyésztés erőteljesebb fejlesztését szolgáló távlati tervekkel, elképzelésekkel. Mindenekelőtt a szarvasmar­ha-tenyésztés és a tejtermelés növelésével. Ezekben a napokban már a legfontosabb takarmánynö­vény, ,a kukorica vetésének mielőbbi befejezésén fáradoz­nak a megye termelőszövetke­zeteiben. Induláskor Aem ke­vesebb, mint 12 ezer hold vár­ta a kukoricát vető gépeket. Azóta azonban minden nappal fogyott a vetésre váró terü­let, már több, mint 9000 hol­don elvégezték munkájukat a traktorosok. Ha az idő enge­di — mert most már száraz, emberek, es a traktorosok —-, hamarosan maguk mögött hagyják a kukoricavetés nagy munkáját is. Ahol arra lehe­tőség kínálkozik, az egymás után következő munkafolya­matokat egyetlen menetben végzik. Összekapcsolják a gé­peket, gépsorokat, ez kettős haszonnal jár. Egyrészt job­ban kihasználják a nagy telje­sítményű traktorok vonóere­jét, másrészt meggyorsítják a vetés befejezését is. A cukorrépa vetését ugyan­csak befejezték 1700 holdon. Burgonyát 2600 holdon ‘ter­melnek a nógrádi szövetkeze­tek. A mezőgazdasági üzemek többségében már megtették a szükséges előkészületeket a közelgő növényápolásra. Amennyiben az idő engedi, a jövő héten a gazdaságok többségében megkezdik a munkát. A vegyszerek gyors térhódítása mellett néhány nö­vénynél ugyanis szükség van még a szövetkezeti asszonyok kétkezi munkájára, a kapára NÓGRÁD — 1971. május 6., csütörtök T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom