Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

A kultúra meghitt és ben­sőséges ünnepe napjaiban, amikor „örök útitársunkat“, a könyvet, az élethez álló iro­dalmat ünnepeljük, köszönt­jük az olvasót. Tudjuk, hogy az Ö segítségük, a társadalmi közösség támogatása nélkül nem érhetné el sikerét, gon­dolat- és jellemformáló erejét sem a szó művészete. Vörös­marty „Zalán futása” című eposza megjelenésekor Pesten és Kolozsvárott összesen 12 példányban fogyott, Ady End­re egy kaposvári irodalmi es­ten mindössze 40 hallgató előtt mondhatta el legszebb verseit, és még leírni is szé­gyen, hogy József Attila, a legnagyobb proletárköltő, az érdektelenségnek milyen rideg falába ütközött. Ma az ünnepi könyvhét ki­adványai mind tízezer példány felett jelentek meg és félő, hogy a több mint ötvenezer példányban megjelent „Szép versek, 1970", már az első na­pokban hiánycikk lesz. Jó do­log az, hogy ma „divat” lett könyvet vásárolni, mert hi­szünk abban, hogy az olvasá­son keresztül a haladó gondo­lat is megfogan az emberek lelkében. „És száll a szó, száll boldogan, / S valahol hallja valaki, f S a szálló szó tetté fogan, J S piros tűz lángját gyújtja ki.” A gyűjteményes kiadványok között a mai magyar novellá­ból kapunk ízelítőt a Körkép ’71 és az „Ahol a sziget kez­dődik” című antológiákból. Az elsőben 25 novella található olyan ismert írók tollából töb­bek között, mint Cseres Tibor, Csurka István, Déry Tibor, Karinthy Ferenc, Moldova György, Rákosy Gergely, Sze- berényi Lehel, Urbán Ernő. Az „Ahol a sziget kezdődik" című kötet az összeállító Vil- mon Gyula szándéka szerint is helyzetkép-antológia. Fiatal irodalmunk útkereséséről, a jövőt ígérő jelenlegi állapotá­ról ad képet. A legidősebb szerző 40 éves, a legfiatalabb 20 éves, izgalmas kérdés, hogy a jelen állapotból, amikor a folyó mozgását a szem nem érzékeli, csak az állapotot, a mozdulatlan csillogást látja, melyikükről derül ki, hogy valóban folyó volt és nem ál­lóvíz. Jegyezzük fel a 13 szer­ző közül néhánynak a nevét is: Dobai Péter, Munkácsi Miklós (ők a Körképben is szerepelnek), Nádudvari Anna, Csalog Zsolt. A Kossuth Könyvkiadó je­lentette meg Nemes György Az Apokalipszis lovasai Az Idén ünnepel- síjük. Albrecht Dürer (Wl—1528) születé­sének ötszáz eszten­dős évfordulóját. Dürer a művészet történetének egyik legnagyobb grafiku­sa volt, mintegy ezer rajza, vázlata, vlzfestménye maradt ránk. Méltán szer­zett jó nevet hazája határain kívül is el­ső, IS lapból álló fametszet sorozatá­val, az Apokalipszls- sal. Képünkön , az Apokalipszis lovasai című fametszetet lát­hatjuk. A felhők között szárnyaló angyal irányítja a háború, az erőszak, a jogtalanság és a pestis megszemélye­sítőit, akik lovaik alá tiporják a rette­gő bűnösöket. szerkesztésében az „bőszem­mel, 1970” című, az elmúlt esztendő legizgalmasabb való­ságtükröző írásait, riportjait tartalmazó kötetet. A váloga­tás arra törekedett, hogy a magyar társadalom életének problémáiról, az új gazdasá­gi irányítási rendszer terem­tette kérdésekről, az üzemi és falusi élet mai gondjairól, a cigánykérdésről, nevelési és erkölcsi problémákról, a né­pesedéskérdésről, a nagy megrázkódtatást okozó árvíz­ről adjanak hiteles képet a megszólaló szerzők. Gárdonyi Géza annak idején igen ta­lálóan azt írta, hogy az író és az újságíró között az a különbség, hogy az iró előbb gondolkodik, aztán mártja be a tollát, az újságíró pedig előbb bemártja a tollát, s igy gondolkodásra nem marad ide­je. A kötet írásai (Darvas Jó­zsef, Erdei Ferenc, Csontos Gábor, Sulyok Katalin, Gulyás Mihály, Bajor Nagy Ernő, Bá­ba Mihály, Módos Péter, Fe­kete Gyula és még húszán) mutatják, hogy ma ez a két irodalom nem válik el: író­ink szívesen és állandóan kö­zölnek írásokat lapjainkban és az újságírók is irodalmi igénnyel foglalkoznak. Szocializmus, népfront, demokrácia Kállai Gyulának, misst a Poli­tikai Bizottság tagjának és az or­szággyűlés elnökének 1962 öta el- hangzott beszédeiből, Illetve meg­jelent cikkeiből aA válogatást s kötet. A szerző különböző funk­ciói némiképp meghatározzák a, könyv tematikáját is: mint a Mi­nisztertanács, majd az országgyű­lés elnöke a szocializmus építésé­nek kérdéseivel — ezen belül az ideológiai, kulturális és gazdasági munkával, a szocialista demok­rácia és szocialista állami életünk fejlődésének problémáival foglal­kozik. Részletesen tárgyálja a Párt egyes történelmi eseményeit és a népfront szerepét is. Cs. ti. Bikasirató Devecseri Gábor 1969 őszén Spanyolországban tartózkodott es a Mallorca szigetén, va­lamint Madridban töltött idő és szerzett élmények hatására irta meg a ,3ikasirató” című költeményét „Ami a bikavi­adalokat illeti, én bika pár­ti vagyok” — írja, és ez a két sor adta meg az alap- gondolatát a szinte az egész emberiség múltját felölelő nagy költeménynek. Mély ér­telmű jelkép a „gyémántos börtön”, amellyel a „rajon­gás rácsaival körített” tore- roknak kell számolniok, de őket legalább megkérdezték, hogy akarnak-e küzdeni, de a bikát nem kérdezte meg senki. Az akaratuk ellenére küzdelemre szorítottak lega­lább úgy megérdemlik a könnyet, mint a győzők a tapsot. Könyvtári híradó Ismét megjelent a salgó­tarjáni járás időszakos kiad­ványa, a Könyvtári híradó. A könyvtárosi tiszteletdíjak­ról szól a Munka és díjazás című cikk, amelyből — töb­bek között — megtudhatjuk, a járás községeiből Mátra- verebéig, Nagybátony, Ka- rancsalja, Mátramindszent, Szuha, Nemti, Somoskőúj­falu, Vizslás, Zagyvaróna könyvtárvezetőinek munká­ja érdemel dicséretet az el­ső negyedévben. A híradó beszámol a járás lakossá­gának olvasottságáról, egy­ben kimutatást is közöl az olvasók számáról. Johann Janos, a járási könyvtár munkatársa Gondolatok a társadalmi bázis kiépítésével r kapcsolatosan címmel írta meg gondolatait. Olvashatunk gazdasági kérdésekről is: az állománygyarapítás gazdasá­gi problémáiról, valamint a könyvbeszerzési összeg ala­kulásáról. Az időszakos ki­advány hírcsokorban beszá­mol a járás valamennyi könyvtárának életéről, majd befejezésül az első negyed­éves eredményeket ismerte­tik a számok tükrében. Pesten lakott egy fuvolás A nyelv muzsikáját szó­laltatja meg Krúdy Gyula, skit a zene szeretete a ha­láláig kísért a „Pesten la­kott egy fuvolás” című kö­tetében, amelybe leánya, Krúdy Zsuzsa gyűjtötte ösz- sze apjának azokat az írá­sait, amelyek a zene vará- zsos hatalmáról szólnak. „Sok évvel ezelőtt lakott Pesten egy fuvolás, aki bű­bájt, augusztusi csillagport, érett szilfák és októberi já­noshegyi szőlővenyigék illa­tát, karácsonyfa szagát, hús­véti tojás ízét és boldogta' lan költők magányos epe­kedését fuvolázta az asszo­nyok fülébe.” De nemcsak ächneiderrel, a pesti fuvo­lással ismerkedünk meg, ha­nem remek portrékban elénk varázsolja Banda Marcit, Bi­hari Jánost, Radics Bélát, az öreg Magyarít, Kőczé An­talt, Berczit, sok öreg ci­gányt, akik akkor haltak meg, amikor „már nem volt nótájuk az új világ számá­ra.” Megismerkedhetünk az An- na-bálok történetével — Krúdy szerint az első Anna- bálokat a Császár .fürdőben tartották, azért mert József nádorispánnak volt egy An­na nevű orosz nagyhercegnő felesége. S míg bűbájosán me­sél a régi világról, elénk varázsolja Somosyt, aki Pes­tet mulatni tanította, olyan damákat, akiknek világszép „tornyos frizurája volt, mint akinek az életből, szerelem­ből, előkelőségből semmi egye­be nem maradt meg a frizurá­jánál”, régi táncokat és híres táncosokat, egy kort, amely már műit idővé vált, de amely felé a szerző a muzsika szárnyán is vágyakozott, „amelyben élni és meghal­ni is szeretett volna.? Palóc nyár 1971 Rendkívül érdekes, válto­zatos programot tartogat a résztvevőknek, ez a csaknem két hónapig (június 5-től augusztus 20-ig) tartó ren­dezvénysorozat. A megnyitó június 5-én, a volt megyeháza udvarán lesz majd, ahol udvari muzsika szórakoztatja a hallgatósá­got. A képzőművészet szerelme­sei sem panaszkodhatnak, mert a Horváth Endre Galé­riában szinte egymást vált­ják a neves művészek kiállí­tásai. Június 6-án Galambos Tamás és Szilágyi Ildikó munkáinak bemutatásával nyílik a sor, majd Garányi József és G. Staindl Katalin Munkácsy-dijas keramikusok kiállítása következik. Augusz­tus 1-én Fabók Gyula műve­iben gyönyörködhetnek a lá­togatók. Ugyancsak augusz­tusban kerül sor az ifjú nép­művészek kiállítására. A Horváth Endre Galéria ren­dezvényei mellett jelentősek a Palóc Múzeumban megren­dezésre kerülő kiállítások is. Június 10-én Czimke Ferenc grafikusművész munkáit lát­hatják a gyarmatiak, de itt rendezik meg Lóránt János festőművész kiállítását is. A kutyakedvelők feltétle­nül látogassanak el június 20-án a Palóc-ligetbe, ahol az ország legszebb, legnemesebb kutyái vonulnak fel. A kon­kurencia természetesen óri­ási, hiszen a kutyakiállitásra eddig több mint 300 beneve­zés érkezett, s ezek között megtalálhatók Ausztria, Cseh­szlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia „menő” négylá­búinak jelentkezései is. A fiataloknak a strand­karnevál ígér egésznapos, kellemes szórakozást. A lá­nyok divatbemutatón ismer­hetik meg a legújabb divat- vonalakat, de érdekesnek ígérkezik a szépségverseny is. A nap folyamán beatzene is lesz, Slágerhullám címmel az ŐRI rendezésében. Este a Centrum és a salgótarjáni MMK zenekara szórakoztatja a közönségei. Az augusztusi rendezvények közül említést érdemel még a Budapest táncegyüttes vendégjátéka, végül a Palóc-nyár zárómű­sora, a drégelypalánki Ha- tárőr-várnap, mely muinkas- paraszt találkozóval egybe­kötve zajlik majd le. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK A szombati műsor nemcsak a sportkedvelő közönséget vonzotta, minthogy műsoron szerepelt a két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező labdarúgócsapat, az Újpesti Dó­zsa és a Ferencváros rangadója, hanem a különféle ínyen­ceket is, hiszen rövidjátékfilm-, állatfilmsorozat és a velen­cei fesztiválon a legjobb női alakítást elnyert szovjet film egyaránt az adás változatos étlapján állott, csak válogatni kellett. A műsoron szerénykedett két megemlékezés is, többször ismételt, szinte ismerősként jelentkező snittekkel, hadd szóljon most ezekről a krónika. Emlékeztünk a sza­bolcsi nagy árvízre és emlékeznünk Erdei Ferencne, Sza­bolcs és Makó is (az utóbbi Erdei Ferenc szűkebb pátriája, végső nyugvóhelye), eléggé távol esik megyénktől, mégis olyan közellevőnek éreztük őket. Talán azért, mert a sza­bolcsi árvízi események annyi nógrádi munkás- és paraszt- ember szívét és pénztárcáját nyitották ki, s azért, mert Erdei szelíd, humanista embersége oly közel állott szocialis­ta ember ideáljainkhoz. Szinte még csak tegnap hangzottak el az átfűtött szavak: „Makói vagyok, itt születtem, itt nevel­kedtem, az élet minden vonatkozásában itt szereztem első indító és alapvető élményeimet...” Ha mást nem, megta­nulhatjuk tőle szülőföldünket, lakóhelyünket, szűkebb hazán­kat hazafiúi módon szeretni. V Érdekesen kezdődik a vasárnapi tévéműsor,' már reg­gel (9.20) beatkabarét láthatunk a Kis Színpad műsorából, de még ezen a délelőttön komolyabb élvezet is vár ránk: a hetedik osztályosok országos fizika—kémia vetélkedője (11 óra). Kora délután közvetítik az Ünnepi Könyvhét megnyitó gálaestjét a Pesti Színházból (15.20). A sportkedvelők pedig 22 órakor a Szovjetunió—Spanyolország labdarúgó-mérkőzés második félidejét láthatják. L Gy. Az ünnepi könyvhét könyvei Sortűz Baráth Lajos „Sortűz” cí­mű kötete elsősorban az 1919. szeptember 6-án le­zajlott tatabányai bányász­tüntetés, a gyilkos sortűz, majd a kommunisták ellen győri per hiteles története. A fő mű mellett még két kisregény található a kötet­ben: A Kunszenda lányok és a Homok. Hősei szintén bányászok, kétkezi munká­sok és az író hittel vallja, hogy az írók erkölcsi köte­lessége, hogy annyi semati­kus ábrázolás után, a dol­gozó emberek valódi érde­mük szerint, rangos ábrázo- ’ásban kerüljenek bele a mai magyar irodalomba. MAGYAR IRODALOM: Ahol a sziget kezdődik (fiatal prózaírók antológiája), Baráth Lajos: Sortűz (regény), Deve­cseri Gábor: Bikasirató (ora­tórium), Erdei Ferenc: Város és vidéke (szociográfia), Fejes Endre: Kéktiszta szerelem (színművek), Galambos Lajos: Nyílj meg, ég! (elbeszélések), Illés Endre: A tövisszúró (el­beszélések), Illyés Gyula: Pe­tőfi Sándor (tanulmány), író­szemmel 1970 (riportok), Ju­hász Ferenc: A halottak kirá­lya (versek), Körkép, 1971 (elbeszélések), Krúdy Gyula: Pesten lakott egy fuvolás (ze­nei tárgyú írások). Lengyel József: Igéző I—II. (novel­lák), A magunk kenyerén (fi­atal költők antológiája), Nagy Lajos: Az elszabadult orosz­lán (elbeszélések), Németh László: Égető Eszter (regény). Petőfi Sándor válogatott köl­teményei, Rivalda, ’69—’70 (színművek), Sarkadi Imre: NÓGRÁD — 1971. május 30., vasárnap Farkaskaland (elbeszélések), Szép szó antológia, Szép ver­sek, 1970, Tersánszky J. Jenő: Kákuk Marci I—II. (regény), Tóth Árpád összes művei. Váci Mihály: Százhúszat verő szív (versek), Zalka Máté: A hős szabócska (novellák), VI­LÁGIRODALOM: C. Cassola: Bube szerelmese (regény). Galambvadászat (mai szovjet elbeszélők). M. Sluckis: Szom­júság (regény), A világiroda­lom legszebb drámái I—II. ISMERETTERJESZTÉS, MŰ­VÉSZÉT, EGYÉB: J. Bernal: Az élet eredete (monográfia). Kállai Gyula: Szocializmus — népfront — demokrácia (beszédek, cikkek), Kéki-Kö- peczi: Az írás története, Lenin: Állam és forradalom (tanulmány), Lenin: Köny­vekről, Könyvtárakról (válo­gatás), Politikai kisszótár; Szabolcsi Miklós: Jel és ki­áltás (a neoavantgarde mű­vészete), Természettudományi kislexikon; Tüskés Tibor: Ma­gyarország (Képes földrajz). Kulturális g *;*©zaiyo S ÜNNEPI SZAKKÖRI ÜLÉS. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépisko­la két szakköri ülése zajlott le a hét végén. Az iskola hon­ismereti — és irodalmi szak­köre összevont záróülésen adott számot az 1970/71-es tanévben végzett munkáról. A szakkörök tevékenysége idén is tervszerűen és rendkívül sokszínűén zajlott. A honis­mereti és irodalmi szakkör tagjai, egyében kívül, tevé­kenyen kapcsolódtak be azok­ba a megyei törekvésekbe, amelyek célja Nógrád nagy­jainak, íróinak kutatása, a haladó hagyományok feltárása és dokumentálása, emléktáb­lák leleplezése, és így tovább. W) GÖLÖNCSÉREK MEZŐKÖ­VESDEN. A mezőkövesdi ma­tyó Háziipari Szövetkezet az ősi mintákat alkalmazó nép- művészeti hímzések mellett most új életre támasztotta a szomszédos Borsod megye al­földi vidékének egykor híres gölöncsér iparát is. Az ügyes­kezű „pingáló asszonyok” megkezdték a matyó forma­kincs virágmintával díszített népi kerámiatányérok készí­tését. Egyelőre a kereskede­lemben kapható kőedény- tá­nyérokat díszítik kézi festés­sel, de tervbe vették, hogy később gölöncsérműhelyt ál­lítanak fel, ahol kézi formá­zással maguk készítik majd a különböző cseréptárgyakat. m TANFOLYAMOK BALAS­SAGYARMATON. A városi Mikszáth Kálmán Művelődési Központ tevékenységében je­lentős helyet foglalnak el azok a tanfolyamok, amelyek az érdeklődésnek és az igénynek megfelelően nyújtanak lehető­séget az önképzésre, az isme­retek gyarapítására. Ebben az évadban népszerűségnek ör­vendtek a fiatalok körében a gyermektánc, mozgásművésze­ti és társastánc tanfolyamok. Ezeken túl, kazánfűtő, szabás­varrás és kézimunka tanfo­lyam, valamint angol, francia, német, olasz és szlovák nyelv- tanfolyamok működnek. í*) ÁLLOMÁNYELLENÖRZÉS. A nyár küszöbén, június 1-től június 30-ig állományellenőr­zést tartanak Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központ könyvtárában. Ez idő alatt a könyvtár zárva tart. Jelenleg több mint tizenháromezer kötettel rendelkezik a könyv­tár, s körülbelül 1200 beirat­kozott olvasója van a kohá­szati üzemekből, illetve a la­kóterületről. Különösen a szépirodalmi művek, az út­leírások iránt nagy az érdek­lődés, Az érettségi, illetve a szakmunkásvizsga előtt álló fiatalok körében pedig a szak- irodalom és a különböző szó­tárak voltak a legkeresetteb­bek. Az állományellenőrzés befejezése után arra számíta­nak, hogy — mint minden év­ben — a fiatalok ismét „meg­szállják” a könyvtárat. Álta­lános tapasztalat ugyanis, hogy a meleg hónapokban elsősor­ban ők az olvasók. >! TANULÓSZOBÁK — GON­DOKKAL. A salgótarjáni já­rásban az általános iskolák­ban összesen 15 tanulószobai csoport működik e tanévben, a két gimnáziumban pedig négy. Az általános iskolai ta­nulószobák létrehozását a já­rási tanács kezdeményezte, a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása céljából. A tanuló- szobás gyermekek számára — a két gimnáziumot kivéve — az ebédelési lehetőséget nem tudják megadni, hiszen első­sorban azokban a községekben működnek, ahol nincs napközi otthon. Több községben meg­vannak a feltételei, hogy a ta­nulószobák napközi otthonná alakuljanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom