Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

KAMARASZÍNPAD Szellemi életünk új színfoltja Salgótarjánt az utóbbi évek­ben előszeretettel felkereső vendégek egyike írta egyhe- lyütt: „Ha a tarjaniak szép szándékaikat valóra váltják, és folytatják az évszázados tarjáni munkáskultúra fejlő­désének, kialakulásának feltá­rását, kidolgozását: akkor a város kulturális arculata olyan vonásokat nyer, amelyek va­lóban sajátosak, amelyek sa­játos szint jelentenek majd a magyar városi kultúra gazdag palettáján Nemcsak az itt élők tudják tehát, hanem a szemlélődő lá­togatók is azonnal meglátják, hogy a város kulturális élete mélyen gyökerezik a felbe­csülhetetlen értékű hagyomá­nyokban. és a közművelődés­ben ma is elsősorban a mun­kások, a tradíciók őrzésére hi­vatott dolgozó fiatalok igénye­inek kiszolgálása, felkeltése a a fő tennivaló. A fejlődés kö­vetelményei azonban szükség­szerűen megkövetelik a szelle­mi élet új tendenciáinak, for­máinak térhódítását is. A József Attila Művelődési Központ félévtizedes tevé­kenységének talán legnagyobb eredménye, hogy szisztemati­kus szervező munkával, jó mű­sorpolitikával sikerült a vá­rosban rendszeres színházi programot biztosítani. A bér­letsorozatot a debreceni ope­ra- és a szolnoki prózai szín­ház teljes repertoárja alkot­ja. s az előadásonként! átla­gos nézőszám ötszázra tehető. E program az idén január­tól — egy kitűnő ötlet meg­valósításával — tovább gazda­godott, színesedett. Az elvon- tabb eszköz- és formarendszer iránt fogékony szinházlátoga- tók számára az intézmény úgynevezett kamaraszínpadi előadássorozatot indított, amely az Universitas Együttes vendégszereplésével a közel­múltban ért véget. A képze­letbeli függöny legördülése utáni vastaps valójában nem­csak a három színész kiváló játékát, hanem a jól bevált kezdeményezést is köszöntötte. A sorozat hat előadásból állt. A mintegy száz-száztíz — zömében értelmiségi — bérlet­tulajdonos — mindössze het­ven forintért — jó nevű együt­teseket, rangos előadóművé­szeket, másutt már nagy si­kert aratott kamarajellegű produkciókat láthatott. Az in­tim környezetet igénylő elő­adások alkalmával a nézőtér és a pódium egyaránt a szín­házterem színpadán kapott he­lyet, s így a közönség és a szereplők közvetlen kapcsola­tának térbeli akadályai vég­képp elhárultak. Ez, a műsorok jellegéhez simuló formai újí­tás nagy élményt nyújtott a színpadon helyet foglaló nézők számára, és sajátos, meghatá­rozó hangulatot kölcsönzött az egész sorozatnak. A kamaraszínpad másik va­rázsát az jelentette, hogy a József Attila Művelődési Köz­pontnak — mintegy igazolva a város vonzerejét és az intéz­mény munkájának jó hírét — első ízben sikerült vidékre „csábítani a »Huszonötödik Színház«-at és a Műszaki Egyetem >►Scene Együttes«-ét’’. A magas színvonalú előadá­sok között aligha lehet, de nem is érdemes bármiféle sor­rendet felállítani. Szinte vala­mennyi izgalmas kísérletnek számít saját műfajában. Bár­melyik nélkül szegényebb lett volna a kamaraszínpad műso­ra. A Huszonötödik Színház Platon „Szókratész védőbeszé­de” című dialógusát, a Scene Együttes pedig Weöres Sándor „Theomachia” című oratóriu­mát mutatta be. A Egyetemi Színpad előadásában a Nagy­világ hasábjairól ismert ku­bai író Jósé Triana drámáját á „Gyilkosok éjszakájá”-t láthat­tuk. A megjelenésben külön­böző darabokat mély, vitára ingerlő gondolati tartalmuk rokonítja. Jól illeszkedett be a sorozatba az Astra Báb­együttes látványos, felnőttek­nek is tartalmas szórakozást nyújtó műsora, önálló előadó­est keretében lépett fel Jancsó Adrienne — ezúttal is sokszí­nű folklór-összeállítással —, valamint Lantos István zon­goraművész. Nem újszerű, de feltétlenül dicsérendő a művelődési köz­pontnak az a törekvése is, hogy az előadások után alkal­mat biztosít a közönségnek a művészekkel való találkozásra a színpadon már megteremtő­dött kapcsolat elmélyítésére. Az első, kísérletnek szánt „csonka” évad befejeződött a kamaraszínpadon. Az egyértel­műen pozitívan értékelhető so­rozat folytatásra vár. Hosszú nyári szünet előzi még meg az ősszel induló teljes évadot, amelynek tervei már most ér­lelődnek, noha a végleges mű sor kialakítása ez esetben nagymértékben függ az új be­mutatóktól, a vendégszereplést vállalóktól. Az mindenesetre valószínű, hogy Sándor György előadóestje, Kocsis Zoltán szo­nátaestje, valamint az Állami Bábszínház vendégjátéka ben­ne lesz a programban. Jó lenne vidéki kamaraszínpadok egy-egy sikerültebb produk­cióját is látni. Az előadások száma min­den bizonnyal tízre emelkedik, Mintegy százötvenre látszik érdemesnek növelni a bérletek számát, eredményesebb pro pagandatevékenységet kell ki­fejteni más rétegek körében, és el kell érni, hogy az elő­adásonként! átlagos nézőszám száz-százhúsz körül legyen. Némelyik, tartalmilag megfe lelő műsorból ifjúsági elő adást is célszerű szervezni. Nemes ügyet szolgál a ka­maraszínpad, érdemes a to­vábbi bizalomra. Csőn gr ady Béla Hogyan robbantottam ki a második világháborút? X második világháború bor­zalmairól, a heroikus küzde­lemről sok film készült. Tadeusz Chmielewski új, két­részes, csaknem háromórás filmje is a háborúba invitál­ja a nézőt, de ezúttal úgy, hogy szinte állandóan kaca­gunk, annyira az események, a nagy csaták humoros vetületét láttatja meg. Körkép. Jellemző módon mutatkozik be ebben a tiroliruhás osztrák paraszt, a francia tiszt, a teázgató an­gol tábornok, a gyáva olasz fasiszta. Az átkötő kapocs Franek Bolas közkatona, aki balkezessége és a véletlen foly­tán, a háborúban résztvevő minden nációval egészen kö­zeli kapcsolatba kerül. 1939. szeptember elsején elalszik egy vonatban, melyet német területre tolnak. Éjszaka van, amikor teljes menetfelszerelés­ben kilép a vagonból, s egy valódi német tábornokkal ta­lálja szemben magát. Lead egy lövéssorozatot, és ezzel meg­kezdődik számára a háború. Hadifogság, szökés, újabb fogság, rabság egy megtorpe­dózott hajó fűtőterében, légiós napok Szíriában, angol fog­ság, olaszországi kényszerki­rándulás, besorozás a német hadseregbe, majd szökés ejtő­ernyővel, ezek Franek vidám kalandjainak állomásai. A sok huzavona után végre hazajut Lengyelországba, a partizánok között régi bajtársára, barátjá­ra talál, megment egy hidat a felrobbantástól, s egy szok- vány happy end-ben minden megoldódik. Franek Dolas furcsa figura. Rokona Svejknek, a derék ka­tonának, aki ostobaságot te­tetve, nagyon is sok furfang- gal, leleménnyel „verekedi át magát” a nehéz éveken. Az alapvető különbség kö­zöttük az. hogy míg Svejk egy olyan háborúban harcol, mellyel nem ért egyet (az első világháborúról van szó) és az a célja, hogy lehetőleg si­mán, és baj nélkül átvészelje az eseményeket, Franek igaz­ságos háborúban, az igazság oldalán küzd, azaz küzdene, ha erre alkalma nyílna. A film komikumát éppen az adja meg, hogy a legelké- peszitöbb akadályok gördülnek útjába minduntalan, amelye­ket Svejk furfangjával, ra­vaszságával igyekszik félre­lökni. Franek nem ostoba, amint Svejk sem az. A látszó­lagos ügyetlenség, együgyűség mögött a sok szerencse mellett bátorság, ész és rátermettség rejtőzik. Tadeusz Chmielewski, a film rendezője nagyon jól bánik a humoros szituációk­kal. Vigyáz arra, hogy a ne­vetés mindig a legmegfele­lőbb pillanatban oldódjon fel. A poénok sohasem túljátszot­tak, szinte mindegyik telitalá­lat. Jellemző minderre az egyik izgalmas szituáció megoldása: Frantisek és Józek egy marha­szállító vagonban menekül, s hogy üldözői fel ne fedezzék őket, rugdossák az ajtót, fúj­nak, mint egy bika. Néhány pillanat múlva, rémülten ta­pasztalják, ott van, elő jön a vagon sötét sarkából felbő­szültén a valódi bika is. Majd kiderül, hogy ez a bika tehén. A megérkezés utáni kavaro­dásban Franek mégis egy va­lódi bikát vezet elő hetykén, nyugodtan, rá se fütyülve, hi­szen úgy hiszi, hátulról nem fenyegeti semmiféle veszede­lem. A főhős környezetében ki­tűnően megformált epizodisták szerepelnek. Wirgiliusz Cryn, Joanna Jedryka és Malgorzata Pritulak érdemel elsősorban figyelmet. Marian Kodnak, Franek Dolas alakítója kitűnő komikus. Az egész film ráépül és a közönség egy pillanatra sem csalódik. H. F. Kulturális TÁRSADALMI TANTTLMÁ- NYI ÖSZTÖNDÍJ. A Nógrád megyei Tanács évről évre egyre több felsőoktatási in­tézményben tanuló hallgató­val köt társadalmi tanulmá­nyi ö&ztöndíjszerződést. Az ösztöndíjrendszer nagymér­tékben hozzájárul megyénk nevelőhiányának megoldásá­hoz, s a budapesti, szegedi, debreceni tudományegyete­meken, valamint az egri és a szegedi tanárképző főiskolá­kon tanuló hallgatókra ter­jed ki. Az 1970,/71-es tanév­ben 46 hallgatóval kötöttek szerződést. Közülük ebben az évben tizenegyen végeznek, illetve állnak munkába. A Nógrád megyei Tanács szep­tembertől újabb 18 egyetemi, főiskolai hallgatóval kíván szerződést kötni. i*i NÉVADÓ ÜNNEPÉLY SZÉ­CSÉNYBEN. Ma, szombaton jelentős eseményre kerül sor a szécsényi gimnáziumban. A délelőtt tíz órakor kezdődő ünnepségen — amelyen részt vesznek a párt- és állami szervek képviselői is —, a gimnázium a nemrégiben el­hunyt Nógrádi Sándor nevét veszi fel. Dr. Boros Sándor, a Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettese tart ün­nepi beszédet, majd az isko­la tanulói műsort adnak. Ez­után kerül sor a történelmi szakkör ünnepi ülésére, ahol Nógrádi Sándor munkássá­gáról számolnak be a fiata­lok. A program sportbemu­tatóval, illetve sportműsorral fejeződik be. REPREZENTATÍV FELMÉ­RÉS a tanulóifjúság erkölcsi arculatáról, politikai érdek­lődéséről és tevékenységéről. A KISZ Nógrád megyei bi­zottsága ebben a tanévben immár második felmérését készítette el a középiskolai, illetve a szakmunkásképző tanulókról. A most befejező­dött felmérés megyénk hét középfokú tanintézete, csak­nem 500 tanulójának bevo­násával készült. A reprezen­tatív felmérésben résztvevő­ket az ifjúság érdeklődési irányai, életfelfogása, pálya- választási motívumai, politi­kai tájékozottsága, értékíté­lete stb. érdekelte. Az anyag feldolgozása befejeződött, a tapasztalatokat rövidesen pub­likálják. m KAMARAKÖRÜS. A me­gyei József Attila Művelődé­si Központban második éve eredményesen működik a társadalmi ünnepségek ka­marakórusa. Az énekkar el­sősorban esküvőkön, társadal­mi ünnepségeken szerepel. A kórusnak 16 tagja van, je­lenleg — 12 nő és négy fér­fi. Hetente egyszer próbál­nak. Az elmúlt év őszén nagy sikert arattak Szolnokon, a családi és társadalmi' ünnep­ségek kamarakórusainak or­szágos fesztiválján. A három szolamú vegyes kar, amelynek Guthy Éva a vezetője, most a salgótarjáni Júniusi zenélő esték programjára készül amelynek keretében a na­gyobb nyilvánosság' előtt is bemutatkoznak több kórus társaságában. PORTRÉFILM BALÁZS JÁ­NOSRÓL. Nemrégiben riport­ban mutattuk be a salgótar­jáni cigányhegyen éló naiv- festő, Báláz« János munkás­ságát. Mint arról beszámol­tunk, a 66 éves festő művé­szetére felfigyelt a Magyar Nemzeti Galéria is. Bemutat­kozó kiállítását június 13-án rendezik meg a megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. A Magyar Televízió is felfigyelt Balázs János munkásságára. Munkatársai: B. Farkas Tamás rendező és Kernács Gabriella szerkesz­tő az elmúlt héten felkeres­ték a festőt, környezettanul­mányt tartottak, mivel a te­levízió filmet készít Balázs képeiről, tevékenységéről. A mintegy 25 perces film for­gatására július végén, illetve augusztus elején kerül sor. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG­VÉDELMI munkaértekezlet. A Nógrád megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács az el­múlt év novemberében el­készített akcióprogramjában azt a feladatot jelölte meg, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítani azokra a he­lyekre, ahol nagyobb a gyer­mekek veszélyeztetettsége. Megállapította, hogy diffe­renciáltabban kell végezni a gyermekvédelem munkáját. Az azóta eltelt időszak mun­kájáról számolnak be a gyermek- és ifjúságvédelmi tanács június 2-án tartandó munkaértekezletén, amelyen nemcsak a művelődésügyi szervek, hanem a gyermek- védelemben érintett vala­mennyi szerv és hatóság képviselője részt vesz. A megyei tanácson tartandó munkaértekezleten ezenkívül megtárgyalják a hivatásos pártfogó tevékenységének ed­digi tapasztalatait is. A tárgyalóteremből Adják vissza a pisztolyomat mondta a fegyverkészitő Hajda Híres ember lett Karancs- lapujtőn a hetvenéves Hajda Géza. Fumszereplő lett az öreg és sokan elmentek a moziba, hogy a róla készült rövidfilmet megnézzék. Tíz éve folyik egy per, egy öt­centiméteres határvita, a per tárgya. Nos, erről szólt a film, s ennek a pernek egyik nem is akármilyen szereplője az öreg Hajda. Az idős férfi most új sze­repkörben mutatkozott be. Mint fegyverkészitő került a Salgótarjáni Járásbíróságra. Hajda 1968-tói készített lő­fegyvereket, illetve lőszereket. 4 NÓGRÁD - 1971. május 29., szombat Barkácsoló ember lévén össze- eszkabalt egy céllevő puskát, egy pisztolyt, ikerpuskacsövet, puskacsövet. A fegyvereket használta, pedig fegyvertartási engedélye nem volt. Kilátásba helyezte a legyverek haszná­latát, szükség esetén haragos szomszédai elien is Mit mond erre Hajda Géza? — Vadpatronnal a baromfi­akat dézsmáló ragadozókat ir­tottam. Az igaz, tavasszal egy­szer előfordult, hogy valaki dörömbölt az ablakomon, er­re fölkeltem és a konyha előtti gangról a levegőbe lőt­tem a puskával — így az öreg fegyverkészitő. — Tegnap és ma éjjel is megzavarták, mert tudják, hogy nincs nálam semmi, amivel védekezhetnék — foly­tatta az öreg, s amikor meg­kérdezték, hogy mit kíván még előadni, igy szólt: — Adják vissza legalább a pisztolyomat! A kérést termé­szetesen ei utasította a bíró­ság, a bűnjelként lefoglalt, emberélet kioltására alkalmas fegyverek elkerültek az öreg­től. A bíróság Hajda Gézát lő­fegyverrel és lőszerrel való visszaélésért hat hónap sza­badságvesztésre ítélte. A bün­tetés végrehajtását azonban feltételesen három évi próba­időre felfüggesztette. (ács) IEMENYUNK AJÁNLATUNK A csütörtöki műsor nem túlságosan kényeztette el a televíziónézőket, mert a bolgár kalandfilmsorozat 8. epizód­ja, A lovagkereszt, bizony ezúttal is a szokványos, mérsékelt átlagot nyújtotta. Az a baj, hogy túlontúl sok a valószerűt­len ebben a vállalkozásban, s az ellenség képviselői még a hasonló tematikájú lengyel produkció, a Kockázat fasisz­táinál is ostobábbak, könnyebben «játszhatók. A minden kilo­méterkőnél .. .-bői hiányoznak az igazán szellemes fordula­tok, s a központi hős alakja is lényegesen elmosódottabb, mint a lengyel Kloss volt, aki — illetve alakítója — két­ségkívül nálunk is rendkívüli népszerűségre tett szert. A Tavaszi zsongás, szerencsére, csak 25 percre vette igénybe türelmünket, máskülönben bezsongás lett volna a következménye —, bár ezúttal nem jártunk sokkal jobban a műsort követő Telegroteszkkel sem, amely véleményem sze­rint, erősen mögötte maradt a sorozat korábbi jelentkezései­nek. Az est unalmát betetőzendő, Díjnyertes filmek ürügyén, a XII. miskolci filmfesztivál anyagából, most néhány hét után másodszor kapott helyet teljességében a mártírhalált halt Goldmann György szobrászról készült portréfilm. Két­ségkívül érdemes alkotás, de ilyen közvetlen egymásutánban kétszer vetíteni aligha Indokolt —, ezt még a fesztiváldíj sem támogatta. Wrl Ma. szombaton, biztató nap elé nézünk. Délután 14.55- től A mozdony című NSZK rövidjátékfilmet láthatjuk, 16 órakor Színházi mozaikot kapunk a kaposvári Csiky Gergely Színház munkájáról, megemlékezik a műsor az 1970-es ár­vízről és kegyelettel adózik a nemrég elhunyt Erdei Ferenc emlékének. 18.55-től az Újpesti Dózsa—FTC bajnoki labda­rúgó-mérkőzés ígér izgalmas 90 percet, éjszakai előadásban Az első tanító című szovjet filmet nézhetjük meg. (barna) Füleki zeneiskolások Nagybátonyban és Pászlón A testvéri Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságból érke­zett delegáció tegnap Nagy- bátonyba. A Füleki Népművé­szeti Iskola zenei tagozatának tíz haladó növendéke délután négy órai kezdettel hangver­senyt adott az állami zene­iskolában. A fiatal muzsi­kosok április 30-án dél­előtt 10 órai kezdettel Pász- tón, a Lovász József Művelő­dési Központban is bemutat­koznak. A növendékekkel együtt érkeztek az iskola ve­zetői, valamint a zenei tago­zat három tanára. A hang­verseny mellett tapasztalatcse­rére került sor a Nagybátonyi Állami Zeneiskola tanáraival. A nagybátonyi növendékek és tanárok a tanév befejezése után, június közepén viszonoz­zák a látogatást, amely során szintén két hangversenyt ad­nak Csehszlovákiában. Pályázati felhívás! A Székesfehérvári Könnyűfémmű a préskovácstermékek felhasználási területének bővítésére pályázatot hirdet. A pályázat olyan kovácsolt, ötvözött és ötvözetlen alu­míniumtermékekre vonatkozik, amelyeket vállalatunk eddig még nem gyártott, és kovácsüzemi szabad kapa­citásunk kihasználását eredményezi. Pályadijak: 1. díj: 5000 Ft II. díj: 3000 Ft III. dij: 2000 Ft A palyazattal kapcsolatosan, részletes felvilágosítást a vállalat kereskedelmi főosztálya ad. SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYŰFÉMMŰ Székesfehérvár. Adonyi út 64,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom