Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

AT OLVASÓK Jorutna Válaszol az illetékes Lehel reggelizni Salgótarjánban FOTÓZZON A NÖGRAD-nak! Kirisics Lajos (Salgótarján): „Sógor” című fényképére a zsűri 5 pontot adott Nevelés dolga az egész Szeretnék hozzászólni lap­juk elmúlt szombati számá­ban megjelent ,.Szakállas ügy” című glosszájukhoz. A glosz- sza szerzője szó szerint a kö­vetkezőket írja: „Az igazság az, hogy ma­napság már egyáltalán nem lehet sehol reggelizni Salgó­tarjánban.” Nos, egy kissé sántít ez az Igazság. A Karancs-étterem- ben több előzetes próbálkozás után 1970 márciusában vezet­tük be a reggeli szolgáltatá­sát, melyet azóta is folyama­tosan végzünk. Naponta átla­gosan 100—120 reggelit szol­gálunk ki vendégeinknek és készségesen állunk rendelke­Minek van, ka nem jó... Egy évvel ezelőtt feleségein és kislányom nagy meglepe­tést szánták születésnapomra. Vettek agy Akkord-típusú rá­diót, amely lemezjátszóval van egybeépítve. A készülékre egyéves garanciát kaptunk. Nem is volt csak egyszer hi­bás. Ugyanis tönkrement a hangerősítö, a lemezjátszó­karban pedig a betét. Elvittük a pásztói GELKÁ-hoz, ahol a javítást elvállalták. Egy kikö­téssel. A rádió javításának nincs akadálya, de a lemez­játszó betétet nem tudják ki­cserélni. Azóta üzemképes a rádió, de a lemezjátszó hall­gat, mint a sir. Érdeklődtünk Saglótarjánban, Budapesten és itt, a környéken is. Sajnos, eredménytelenül, mert sehol nem kapok hozzá alkatrészt. Több üzletben panaszkodtak, hogy az új készülékek a kira­katban állnak, mert ez az al­katrész hiányzik. Azóta eltelt a jótállási idő is. így vegyült az örömbe üröm, mert az em­lített GELKÁ-nál azt is meg­tudtam, hogy a lemezjátszó­betétre jótállás nem vonatko­zik, Csak azt nem tudom, hogy miért hoz a nagykeres­kedelem forgalomba olyan ké­szüléket, amelyhez nincs al­katrész, A készülék típusa TYP. M. 10—0 Akkord 102. A készülékem bolgár gyárt­mány, így jó volna, ha a kül­földről behozott cikkekkel egyidőben behoznák az alkat­részeket is Panaszom kapcsán erre szerettem volna felhívni az illetékeseit figyelmét. Rurnán Imre Csécse Sz, B. olvasónk több társá­val munkavállalási szerződést kötött a helyi termelőszövetke­zettel fakitermelésre. A szer­ződést az akkori elnök tudtá­val az erdész írta alá. A mun­kát elvégezték, közben elnök­változás történt. A levélből ki­tűnően az új elnök a szerző­dés azon pontját, mely szerint a munkaadó köteles a munka­vállalói; részére juttatott fa­részt íirméterenként 30, gá­lyát pedig rakatonként 25 fo­rint összegért a munkaválla­lók lakására szállítani, nem ismeri el, és kötelezte a mun­kavállalókat. hogy fuvarkölt­ség címén óránként 30 forint összeget fizessenek. Kérdésük: jogos-e a terme­lőszövetkezet elnökének eljá­rása. Olvasóink panaszával kapcsolatban kél kérdést kell tisztázni. 1. Érvényes-e a munkaszerződés amelyet a tsz részéről az eiclész írt alá? 2. Módosítnatja-e a tsz utólag a szerződést vagy annak egyes pontjait? Az első kér :'és tisztázásánál a i érméié szöve tkezet első sza- 'út ktll alkalmazni éspe­zésre további igények kielégí­tésére is. Éppen több, mint egyéves kedvező tapasztalataink alap­ján foglalkozunk jelenleg szol­gáltatásunk további bővítésé­nek terveivel, melyek megva­lósulása esetén (remélhetőleg már a következő évben) egy új típusú, korszerű, vendéglá­tóhelyen fogadhatjuk kedves vendégeinket. Válaszolni kívánok még va­sárnapi vezércikkük egyik ve­lünk foglalkozó kitételére is. Cikkírójuk hiányolja, hogy színházi napon (kedd) esz­presszónk zeneszünnapot tart. Munkánk e hiányosságát mi is észrevételeztük, s ami elkerül­Szerkesztői L. József (Salgótarján): Köz­érdekű bejelentése ügyében eljártunk az Ingatlankezelő Vállalat Körzeti Házkezelősé- génél. Kérésük teljesíthető, az építési törmelék elszállításáról haladéktalanul intézkednek. * Kérjük azokat a levélíróin­kat — a levélnek öt aláírója van —, akik óvodájuk ügyében kérték segítségünket, legalább községüket nevezzék meg. Cím nélkül ugyanis nem tudjuk, melyik óvodáról van szó. Vár­juk értesítésüket! Először is elnézésüket ké­rem, hogy levelemmel zava- varok. Azzal a kéréssel for­dulok önökhöz, ha lehet, kö­zöljék a NÓGRÁD-ban prob­lémámat. 1971. május 1-én. este, fel kilenc óra után, a Romhá- nyi Cserépkályhagyár kul­túrtermében tartott bálon elcserélték orkánkabátomat. Helyette egy férfiorkánt hagytak ott. Az enyém bar­na színű volt. Zsebében az órám, egy fehér muszlin­dig az ügyrendet, amely 4/h. pontjában kimondja, hogy „Az elnök az alkalmazottak felé a ViZetőség által reá ru­házott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat. Alkal­mazás előtt írásban megkö­tött munkaszerződés nélkül al­kalmazottat foglalkoztatni nem lehet. Rajta kívül sem más tisztségviselő, sem üzemi, sem szakvezető ilyen jogot nem gyakorolhat.” Ebből kitű­nik, hogy az erdésznek nem volt joga olvasóinkkal mun­kaszerződést kötni, a megkö­tött szerződést tehát érvényte­len. Ezt a feltételt azonban el­sősorban az erdésznek és nem olvasóinknak kellett volna ismerni. Ezt temasztja alá az Mt. V 20. § (3). bek. is, amely kimondja, hogy az érvényte­len munkaszerződés alapján létesített munkaviszonyt a be­lőle származó jogok és köte­lességek szempontjából úgy kell elbírálni, mintha érvé­nyes munkaszerződés alapján állott volna lenn. A második kérdésre az Mt. 24. § (1) bek. adja meg a vá­laszt amely kimondja, hogy a vállalat es a dolgozó a muo­te cikkírójuk figyelmét — áp­rilis és május hónapban hat alkalommal lehetőséget adtunk az MMK díjnyertes beatzene­karának a zeneszünnapokon való szereplésre. Az említett esetben a zenekar más elfog­laltsága miatt nem került sor játékukra. A zeneszünnap más napra történő áttételét nem tartjuk megoldhatónak. (T. i.: hétfőn cigányzenekarunk sza­badnapos, szerda szintén szín­háznap, a hét többi napjának forgalma viszont messze meg­haladja a három első nap for­galmát). Vadas Gábor igazgató üzenetek B. János (Nagybárkány): Levelét, amelyben arról érte­sít bennünket, hogy személye­sen nem tudja felkeresni jogi tanácsadónkat, válaszoljuk és egyben többi olvasóinkkal is tudatjuk, hogy nemcsak sze­mélyes megjelenés során, ha­nem a levélben érkezett kér­désekre is választ adunk a kí­vánságnak megfelelően. ♦ A. D. (Salgótarján): Lakás­címét sajnos, nem közölte ve­lünk. Kérjük ezt pótolja, mert enélkül nem értekezhetünk panasza ügyében. kendő, egy pár fekete ban- lonkesztyü, és két zsebken­dő. Az órám nagyon kedves emlék. 1 Kérem a becsületes fel­cserélőt, hogy alábbi cí­memre juttassa el az or­kánt és annak zsebtartal­mát. Cserében elküldöm a nálam levő férfiorkánt. Szí­vességüket, fáradozásukat előre is köszönöm: Mede Magdolna Romhány, József A. út 10. kaszerződést csak közös meg­egyezéssel módosíthatja. Te­kintve, hogv olvasóink eseté­ben sem u bérrendszer, sem a bérforma nem változott, az el­nök eljárása törvénysértő, el­lene orvoslásért a vezetőség bizottságához, ha ennek ha­tározata sem kielégítő, a járá­si közös munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordulhatnak. * Sz. R. olvasónk 1970. au­gusztus 13-tól, 1971. január 31-ig alt a termelőszövetkezet alkalmazásában mint juhász- bojtár. Ezen időre sem mun­kaszerződése, sem tanuló- szerződése nem volt, így mun­kaviszonyát mini; bélyeg- könyves mezőgazdasági mun­kás számolták el. Munkavi­szonyának idejére fizetett sza­badságot nem kapott, amit sé­relmez. A brigád vezető azon indo­kolása mely szerint olvasónk­nak azért nem jár a fizetett szabadság, mert nem volt írásbeli munkaszerződése, nem helytálló, mert a 6/1967. MÉM sz. rendelet 163 § (2) bek. a 30. napot meghaladó tartalmú határozott időre kötött mun­kaszerződés valamint a hatá­rozatlan időre kötött munka- szerződés írásbafoglalását kö­telezően előírja. Ennek elmulasztása elsősor­ban a termelőszövetkezetet terheli, es ebből a munkavál­Vinica vendégei voltunk Kedves meghívást kapott a magyarnándori iskola a cseh­szlovákiai Vinicáról (Ipoly- nyékről). A csehszlovák paj­tások most ünneplik a pio­nírmozgalom fennállásának 22. évfordulóját, erre az al­kalomra hívtak meg min­ket. Május 6-án indultunk, huszonnégyen az Ipoly-menti kis faluba. A főutcán kisdo­bosok sorfala között halad­tunk végig. Itt a kisdoboso­kat „szikrácskáknak’’ hívják. Az iskolában a pionírok, pio- nirvezetök meleg fogadtatás­ban részesítettek bennünket. Az ünnepségsorozat a szov­jet hősök emlékművének ko­szorúzásával kezdődött. Ezt követően Az ezüst tó kincse című filmet láthatták a paj­tások, majd ünnepi ebéd kö­vetkezett. Vendéglátóink ez­után megmutatták gyönyörű iskolájukat. Elmondták, ho­gyan jutottak új iskolához. Az egyik újságban megjelent a régi iskola fényképe, amely ütött-kopott volt. A kép megjelenése után nem­sokára levelet kaptak egy tá­voli iskolától, hogy az össze­get, amelyet iskolájuk építé­sére kaptak, átengedik a nyékieknek, majd nyolc év múlva kérik a kölcsönt. A régi iskola még ma is áll az új szomszédságában, a nyé­kiek pedig szeretettel beszél­nek a segítőkről. Az új iskola megtekintése után a pionír fogadalomté­telre került sor, majd a kul­túrpalotába vonultunk, ahol színvonalas műsort láthat­tunk. Utolsóként mi, vendé­gek léptünk színpadra. A magyarnándoriak részéről népdalcsokor, néptánc, a mohoraiak részéről pedig vers, szólóénekszámok tették színesebbé a műsort. Gyere­keink le sem jöhettek a szín­padról, ugyanis a vendéglátó pajtások virágokkal, értékes ajándékokkal halmozták el őket, s minket, vezetőket is. Sor került a magyarnándori iskola igazgatója, Jeli Ferenc köszöntőjére is, majd átad­tuk ajándékainkat a pionír­vezetőknek, s az ottani is­kola igazgatójának. Végül a szomszédos táncteremben megszólalt a zene, 350 paj­tás kezdte el a vidám mulat­ságot. Ügy döntöttünk, hogy út­törőavatásra, május 29-re mi hívjuk meg csehszlovák ba­rátainkat. Várjuk őket. lalóra semmiféle joghátrány nem hárulhat. A fizetett szabadság kiadá­sának megtagadásával a ter­melőszövetkezet mégsem kö­vetett el jogsértést, mert az Mt, V. 56. § (3). bek. értelmé­ben „A dolgozó munkaviszo­nyának e'.siő hat hónapjában szabadság kiadását nem igé­nyelheti.” Tekintettel arra, hogy olva­sónk munkaviszonya az előírt 8 hónap letelte előtt szűnt meg, a termelőszövetkezet el­járása jogos volt. + K. Zoltán olvasónk házassá­gát a járásbíróság 1971. I. 16- án bontotta fel és 11 éves leánygyermekük nevelését volt felesége gondjaira bízta, aki — a ievélből kitűnően — ezen kötelességének betegsége mi­att eleget tenni nem tud, így ez a feladat volt felesége idős és beteg szüleire hárul, akik a gyermen láthatását is meg­tiltják. Olvasónk már kérte a járási gyámhatóságot, hogy a gyer­mek elhelyezését változtassák meg, de a kérését elutasítot­ta. Kérése: törvényesen járt-e el a gyámhatóság, illetve ki­hez kell fordulni a gyermek elhelyezésének rr .eg változta­tása iránt? A ievélből kitünően a gyer­mek nevelésével a bíróság íté­letben bízta meg volt felesé­get. Ez esetben a gyámhalo­Az igazgató aláírta az aktát, Csömöri átvette, majd előbb az íróasztalnál hajolt meg, azután az ajtónál. Később Kisteleki, a helyettes igazgató lépett a szobába. — Milyen ember ez a Csö­möri? — kérdezte tőle az igazgató. — Kitűnő munkaerőnek látszik, amennyire egy hét alatt megfigyelhettem, de van egy nagy hibája: túlságosan szolgálatkész, alázatos, szervi­lis. — Észrevettem. Meg kell nevelned Kínos, hogy meny­nyit hajlong. — Megpróbálok vele okosan beszélni. Az igazgató helyettese még aznap elővette Csömörit. Arra biztatta, hogy legyen maga­biztosabb, önérzetesebb. — igyekezni fogok, tiszte­lettel — hangzott az alázatos válasz. — Ne tisztelettel igyekez­zen. Maga, mint megfigyel­ság teljesen törvényesen uta­sította el kérelmével, mert bí­rósági ítélet után csupán arra van hatásköre, hogy kérésére meghatározza: a gyermeket milyen időközönként, mennyi ideig köteles a gondozással megbízott szülő édesapjához elengedni, továbbá amennyi­ben ezt a családi körülmé­nyek indokolttá tennék, a gyermek allarni gondozásba vételére tegyen intézkedést. Ennél többet a megyei gyám­hatóság nem tehet. A második kérdésének meg­válaszolásához tudnunk kel­lene, bogy a bíróság ítéletét olvasónk megfellebbezte-e, és mi lett annak az eredménye. Amennyiben ez nem történt meg, úgy két lehetősége van. 1. Amennyiben a jelenlegi állapot az ítélethozatal idején is fennállott és az ítélet, mint ahogy leveléből kitűnik, a gyermek nevelését veszélyez­teti, így az ügyészségen ke­resztül törvényességi óvással támadhatja meg az ítéletet. 2. Ha a felesége életkörül­ményeiben az ítélet óta követ­kezett be változás, úgy erre alapítja perújrafelvételt kér­het, a gyermek elhelyezésének megváltoztatása érdekében. Javasoljuk mindkét esetben forduljon ügyvédhez, aki az eljárást szakszerűen intézi. tem, jól dolgozik; ne érezze magát alárendeltnek. — Köszönettel megfogadom a tanácsát — mondta és mé­lyen meghajolt. A helyettes a kabátja után nyúlt. Csömöri nyomban oda­ugrott, kikapta Kisteleki ke­zéből, és fel akarta adni. Szin­te közelharc fejlődött ki kö­zöttük, amíg Kisteleki végre egyedül vehette fel a kabát­ját. — Értse meg, Csömöri kar­társ, manapság már nem se­gítik fel a felettesekre a ka­bátot! Ez megalázó! — Igenis — válaszolta Csö­möri, és újból tiszteletteljesen meghajolva, szélesre tárta ki a fejcsóválva távozó Kisteleki előtt a.z ajtót. Egy hét múlva az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na, hogy haladsz Csömö­ri nevelésével? — Nehezen. Annyi ered­ményt elértem, hogy a napi tizenegy-húsz „tisztelettel” már nyolc—tízre csökkent. — Csak így tovább. Nevelés dolga az egész! Ettől kezdve Kisteleki majd minden nap beszélgetett Csö­mörivel. aki lassan-lassan kez­dett leszokni alázatosságáról. Igaz, még elég gyakran meg­feledkezett magáról, és ha ő volt a telefonnál, amikor va­lakit a készülékhez kértek, ki* csúszott a száján: — Igenis, küldöm tisztelet­tel. Egyszer kifakadt a csoport- vezető: — Engem ne tisztelettel kérj a telefonhoz! Megértet­ted? — Megértettem, Balogh kartárs, kérem szépen — hangzott a válasz. Kisteleki tovább igyekezett Csömörit nevelni. Állandóan oktatta a helyes viselkedésre. Hónapokkal később az igazgató megkérdezte helyet­tesét : — Na, mi a helyzet Csömö­rivel? — Állandóan foglalkozom vele. Ez bizony sok időmet elveszi. — És? — Mély tisztelettel meg kell neked mondanom, kérlek alá­zattal, hogy véglegesen nem lehet őt megnevelni... Palásti László NÓGRÁD — 1971. május 27., csütörtök 5 Fábián Jánosné csapatvezető ogi , Lanacsa Tisztelt Szerkesztőség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom