Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVF., 123. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK Kádár elvtárs beszédet mondott A CSKP kongresszusának második napja Ttésch István és Völgyi Tibor, az MTI tu­dósítói jelentik: Szerdán délelőtt lél kilenckor a prágai Fucik Park kongresszusi palotájában folytat­ta munkáját a Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusa. Délelőtt hangzott el Lubomir Strougalnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, a szövetségi kormány elnökének beszámolója az 1971—1975. évi népgazdaság- fejlesztési terv fő irányelveiről. Felszólalt Leonyid Brczsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet pártküldöttség vezetője, továbbá Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára is. Mint a madátumvlzsgáló bizottság jelenté­séből kitűnik, a kongresszusra 1195 küldöttet választottak meg, s közülük 1186 jelent meg, vagyis a megválasztott küldöttek 99,2 száza­léka. Kilenc küldött betegség miatt maradt távol. A Rudé Právo közlése szerint az újab­ban érkezett külföldi delegátusokkal együtt már 76 külföldi párt és szervezet küldöttsé­ge van jelen a kongresszuson. A kongresszus keretében szerdán délben koszorúzási ünnepségekre kerül sor a Vitkovi Gottwald Mauzóleumnál. Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, a CSKP kongresszusának szerdai ülé­sén mondott beszédében min­denekelőtt arra mulatott rá, hogy a kongresszus „igen ko­moly, és felelősségteljes sza­kaszt fejez be a szocialista Csehszlovákia történetében. Joggal nevezhetjük a szocia­lizmus csehszlovákiai ellensé­gei felett aratott győzelem kongresszusának, a szocializ­mus diadala kongresszusának”. „Kongresszusuk egybeesik a valamennyiünk számára ked­ves jubileummal — folytatta a szónok, — Ötvenéves lett Csehszlovákia Kommunista Pártja, a munkásosztály, va­lamennyi cseh és szlovák dol­gozó harcokban tapasztalt marxista—leninista élcsapa­ta.” Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára ebből az al­kalomból személyes jókíván­ságait tolmácsolta a kong­resszus küldötteinek és Cseh­szlovákia összes kommunistá­jának. Történelmi győzelem 7>A csehszlovák munkásosz­tály történelmi győzelme lett 1948 forradalmi februárja, amely megnyitotta Csehszlo­vákia előtt a szocializmus út­ját, a termelőerők gyors nö­vekedésének útját, a dolgo­zók életszínvonala szakadatlan emelkedésének útját, a csehek, a szlovákok és országuk ösz- szes más nemzetiségű polgárai valóban egyenrangú és testvé­ri kapcsolatai szilárdulásának útját, azt a lehetőséget, hogy a dolgozók nagy tömegei hoz­zájuthattak a kultúrához és a tudományhoz.” „Csehszlovákia a szocialista országok, testvéri népek csa­ládjában első ízben szerezte meg valódi biztonságát, füg­getlenségének és határai sért­hetetlenségének valódi biztosí­tékát” — húzta alá a szónok. „Természetesen — folytatta Brezsnyev — nem mindenki­nek tetszik a valódi, népi rendszer az önök országában, nem mindenkinek van ínyére a szocializmus megszilárdulá­sa Csehszlovákiában. Magá­ban Csehszlovákiában is akadtak olyan erők, amelyek a nemzetközi reakció aktív támogatásával megkísérelték megsemmisíteni február vív­mányait, megfosztani a kom­munista pártot a társadalom­ban betöltött vezető szerepé­től, aláásni a szocializmus alappilléreit az önök országá­ban, visszafordítani a történe­lem kerekét. Az ellenforradal­márok el akarták szigetelni Csehszlovákiát a testvéri or­szágoktól, kiszakítani a szo­cialista közösségből, s oda­dobni az imperialisták önké­nyének.” „Most azonban mindenki számára világos — figyel­meztetett a szónok —, hogy pártjuk győztesen került ki a kemény megpróbáltatásokból. A párt legjobb erői, a párt alapvető magva becsülettel ki­állták a tűzkeresztséget.” „A csehszlovák kommunis­ták — hangoztatta a szónok — a szocialista vívmányok vé- delmezése mellett egyaránt harcoltak és harcolnak né­pük nemzeti érdekeiért, az egész kommunisla felszabadító mozgalom internacionalista érdekeiért, a béke és a társa­dalmi haladás érdekeiért, A kommunista vílágmozgalom- ban ezért örvetnd olyan nagy tekintélynek Csehszlovákia Kommunista Pártja és szá­mos vezetője, így Gustáv Hu­sik, Ludvik Svoboda, vala­mint a szocializmus ügyének többi megingathatatlan harco­sa. Bonyolult helyzetben, hű hazafiaknak és meggyőződéses internacionalistáknak bizo­nyultak, akik számára a szo­cialista haza boldogulása és virágzása elválaszthatatlan a világszocializmus érdekeitől.” A kongresszuson ismertetett távlatokról szólva Brezsnyev hangoztatta, hogy „azok azért váltak lehetővé, mert önök, elvtársak, megnyerték a küz­delmet a pártért, elérték a párt összeforrottságát a mar­xizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus el­vei alapján. Szétzúzták a bur­zsoázia segítőtársait, a jobbol­dali revizionistákat, akik meg­próbálták megfosztani a pár­tot a leninizmus legyőzhetet­len fegyverétől, s a szocializ­mus »megszépítése« és »meg­újítása« ürügyén el akarták pusztítani a szocializmust, az országot a kapitalizmus resta­urációja felé szerették volna terelni. Az önök pártja azon­ban bebizonyította, hogy a leninista forradalmárokra jel­lemző módon felismeri az újat, elutasítja a dogmatiz- must és a rutint, nem engedi meg, hogy a jelenségek alko­tó megközelítését egyszer már bevált formulák megismétlé­sével cseréljék fel.” Aktívan együttműködünk Leonyid Brezsnyev beszédé­nek külpolitikai részében a következőket mondotta: „A szocialista államok aktív együttműködése a Varsói Szer­ződés szervezetében, a KGST- ben, a kétoldalú kapcsolatok kereteiben, a felmerülő kér­dések közös, elvtársi megvi­tatása, az együttesen kidolgo­zott és folytatott külpolitikai vonal, a gyakorlati tevékeny­ség szoros koordinálása gyara­pítja a szocializmus erejét, nö­veli a világesemények mene­tére gyakorolt befolyását. Az imperialista agresszió ellen küzdő indokínai népek, az arab országok haaafiai, sőt Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, és természetesen az európai kontinens más népei is, a sa­ját tapasztalatukból érzik, or­szágaik sorsán tapasztalják, hogy mekkora hatásuk van azoknak az akcióknak, ame­lyeket a szocialista államok közösen és együttesen tesz­nek a béke, a szabadság vé­delmében, a társadalmi hala­dás érdekében. Keni lehet a békével kalmárkodni A szocialista közösség or­szágainak következetes politi­kája Európa vonatkozásában már meghozta a reális gyü­mölcsöket a béke szilárdítása terén, kontinensünk vala­mennyi állama békés és köl­csönösen előnyös együttműkö­désének fejlődésében. Aki nem huny szemet a tények felett, aki tárgyilagosan értékeli napjaink valóságát, megérti, hogy napjainkban éppen a szocialista közösség képezi az európai béke megbízható vé­delmét. Közös harcunk a va­lóban tartós európai békéért (Folytatás a 2. oldalon.) Hatvan új lakás a József-platón ifi*"* ......—-------------------T| i íiiiiilllllllíiiáiiiiiiji!!! » i whjc |i ouijtMuMi III i lillii'lllililllli11 ' ír I Üfn «I ! i npr u I I B Kf JS«£ i .....r i mám.m * H 1 ff " Dip1 01 1 f i ír n v 8HF A József-platón tovább épülnek az idén a lakások. A salgótarjáni Építő* és Tervező Ktsz az idén az eddig felépült 142 lakás mellé újabb három ötszintes, húszlakásos, két­szobás lakást épít. Értékük négymillió forint Ugyanitt épít dolgozói részére az AGRO- FIL és a Tanácsi Építőipari Vállalat is különböző típusú lakásokat Koppány György felvétele Baráti találkozó Bolgár vendégek Somoskőú j falun Kedves vendégeket fogadott tegnap a salgótarjáni járási pártbizottság és a Hazafias Népfront járási bizottsága. A békehónap jegyében magyar— bolgár barátsági napot rendez­tek Somoskőújfalun. Erre az alkalomra Salgótarjánba érke­zett Szvetlozár Vaszüev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese, valamint a kíséretében levő Diana Dimo­va. A bolgár küldöttséget fogad­ta Marczinek István, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, valamint Ka- zinczi Pál, a Hazafias Nép­front Salgótarjáni járási Bi­zottságának titkára. A baráti beszélgetés után a bolgár ven­dégek ellátogattak Somoskőre, Jubileumi úttörőnapok Gyermekrajz-kiállítás és gálaest A jubileumi úttörőnapok keretén belül nyitották meg május 26-án a Gagarin-iskola galériájában az úttörők jubi­leumi gyermekrajz-kiállítását. Radics István festőművész köszöntötte az egybegyűlteket és beszélt a kiállítás jelentő­ségéről, amely immár hagyo­mányossá vált. A témaválasz­tás a mostani kiállításon első­sorban az iskolai, az úttörő­élethez kötődik és jól tükrö­zi a gyermekek élményvilágát — mondotta. Ezután átadta a díjakat a megyei verseny he­lyezettjeinek. Az 5—6. osztályosok kategó­riájában az első három helye­zést Koza Valéria (B.-gyar- mat), Csadó György (Mohora), és Szilasi Ágota (S.-tarján Ga­garin-iskola), míg a 7.—8. osztályosoknál Répás Pál (Jobbágyi), Dobrocsi Katalin (Bércéi) és Mihal Mirjak (Pásztó) érték el. A kiállítás anyaga nagyon színes, változatos, és különö­sen látványosak az úttörő­életet ábrázoló kis alkotások. Ugyancsak május 26-án dél­után rendezték meg a megyei művelődési központban a ju­bileumi úttörő kulturális szemle megyei gálaestjét, ahol a legkiválóbb úttörőegyütte­sek, szólisták léptek fel. Csongrádi Béla, városi nép­művelési felügyelő ünnepi kö­szöntőjében méltatta az úttö­rő-seregszemlék jelentőségét. A kultúra kiemelkedő helyet foglal el az úttörők életében. A vers, a tánc, az ének egy­aránt kedveltek a pajtások körében. Az is bebizonyoso­dott, hogy a közösségben, a csoportos produkciókban min­den gyermek tehetséges — mondottá. Gratulált a bemu­tatóra részvételi jogot nyert pajtásoknak és megnyitotta a gálaestet. Elsőként a salgótarjáni 854. sz. II. Rákóczi Ferenc Úttörő­csapat Éneklő raj nevű kóru­sa lépett fel. Két dalt és egy magyar népdalcsokrot adtak elő. ötletes volt a Szandai Ál­talános Iskola irodalmi szín­padának produkciója. A szín­padon kis csapatgyűlés zajlott le, de volt úttörőavatás, sőt tábori jelenet is. A szécsény úttörőcsapat bábcsoportjának sikeres játéka után Újlaki Ágnes, a salgó­tarjáni Gagarin Úttörőcsapat tagja adta elő Fehér Klára: Bezzeg az én időmben című regényének egy részletét. A tehetséges kislány — aki már a városi versenyen is magára vonta a figyelmet — ezúttal Is ragyogóan szerepelt. Ez­után a zenészek, a szólisták szállták meg a színpadot. Ezek közül különösen tetszett a Ka- rancssági Általános Iskola ci- teraegyüttese, de meg kell em­líteni Vásárhelyi Ildikó hege­dűszólóját és Ivanics Valéria fuvolaszólóját, (mindketten a balassagyarmati úttörőcsapat tagjai). A szünet után kendős gya­korlatot mutatott be a zagy­varónai iskola művészitorna- csoportja. Néptáncot is lát­hattak a nézők, mégpedig a karancsaljai és a nagylóci paj­tások előadásában. Meg kell említeni a nagybátonyi úttö­rőcsapat zenei hármasát: Szűcs Katalint, Szűcs Istvánt és Csáki Juditot. akik Gárdo­nyi Zoltán: Három magyar népdal című művét adták elő. Az ünnepi gálaest műsorát a salgótarjáni 3616. sz. Lovász József Úttörőcsapat vegyes ka­ra zárta. Műsorukon Kodály- és Bartók-dalok szerepeltek. A gálaesten szereplő pajtásoknak emléklapot nyújtottak át. ahol megtekintették a somos­kői várat, a bazaltömlést és a Petőfi-kunyhót. Somoskő tör­ténetéről dr. Somoskeőy Ist­ván tartott ismertetőt. Az esti órákban baráti ta­lálkozó zajlott le a Somoskő­újfalui tanácson, ahol a köz­ségben élő értelmiségi dolgo­zókkal találkoztak a vendé­gek. Elsőként dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára szólott a magyar—bolgár barátságról. — A magyar és a bolgár nép a történelem során kö­zös ellenség elleni harcban kovácsolódott eggyé, igaz ba­ráttá — mondotta bevezetőül. A Magyar és a Bolgár Kom­munista Pártnak nehéz utat kellett megtenni a felszabadu­lásig. Majd a továbbiakban emlékeztetett a bolgár nép ha­talmas fejlődésére, amelyet az iparban, a mezőgazdaságban és a kultúra terén elért. Ezek az eredmények méltóképpen tük­röződnek a mai Bulgária éle­tében, amely a dolgozó nép műveltségének emelését szol­gálta. Ezt követően Szvetlozár Va- szilev mondott beszédet. Szó­lott arról, hogy Bulgáriában ezekben a napokban ünnep­ük a bolgár kultúra, a szláv írásbeliség és a bolgár sajtó napját. A bolgár kultúra ün­nepe az egész bolgár nép ün­nepe. Majd arról beszélt, hogy a szocialista bolgár kultúra nemzetközi tekintélye egyre növekszik és ezért öröm a Bol­gár Kulturális Központ dolgo­zói számára, hogy együtt ün­nepelhetnek magyar baráta­ikkal. A baráti találkozón kötetlen beszélgetés alakult ki a ven­dégek és a jelenlevők között, majd a bolgár vendégek az esti órákban utaztak el Nóg- rád megyéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom