Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

Tonőcskozik a CSKP XIV. kongresszusa (Folytatás az l. oldalról.) dón elemezni a valódi helyze­tet, törvényszerűen különféle gazdasági, politikai és ideoló­giai rögtönzésekhez folyamo­dott, s ezzel félrevezette a pártot. A lerrni normákért A szónok emlékeztetett a CSKP Központi Bizottságának 1967-es októberi ülésére, ame­lyen, akárcsak korábban az alapszervezetekben is, határo­zottan bírálták a vezetés fo­gyatékosságait és követelték a pártélet lenini normáinak helyreállítását. Megérett a helyzet arra, hogy a XIII. kongresszus határozotainak szellemében fellépjenek a fo­gyatékosságok ellen, a párt vezetésében uralkodó viszo­nyok megváltoztatására, be­leértve Antonin Novotny tá­vozását is az első titkári posztról. Ezt a feladatot tel­jesítette a Központi Bizottság 1968 januári ülése. A januári plénum következtetéseit és ha­tározatait kedvezően fogadta a párttagság és a csehszlovák nép túlnyomó többsége. Mégis hiba volt, hogy a januári plé­num nem szabta meg ponto­san a további politikai előre­haladás osztálykereteit és nem serkentette a pártot offenzív politikai és eszmei harc egy­idejű kibontakoztatására a mindinkább erősödő jobbolda­li opportunizmussal és a szo­cialistaellenes irányzatokkal szemben. A Központi Bizottság janu­ári ülése nem vette figyelem­be az erőviszonyok alakulását, a potenciális veszélyeket, kü­lönösen pedig a Központi Bi­zottság új első titkárának sze­mélyében nem teremtett ga­ranciát a párt szilárd marxis- iá—leninista vezetésére. A jobbralolódásról A továbbiakban a párton belüli jobbratolódás és az úgy­nevezett „második centrum” (a jobboldal vezérkara) kiala­kulásának okait elemezve ki­jelentette: Alexander Dubcek, Oldrych Cerník, Smrkovsky, Frantisek Kriegel és mások, akik a kezükben összpontosí­tották a döntést a párt és az allam ügyeiről, megbénították a szocialista társadalmi rend­szer valamennyi fő erejét, a Központi Bizottság Elnökségé­nek, a nemzetgyűlésnek, a kormánynak, az államhatalmi szerveknek és a Nemzeti Frontnak a tevékenységét. A végrehajtó és törvényhozó hatalom döntő tényezői meg­szűntek teljesíteni osztálykül­detésüket, mivel a kulcspozí­ciókat a jobboldali opportunis­ták foglalták el. Ezzel kedve­ző feltételeket teremtettek az ellenforradalmi alvilág tevé­kenységének fokozásához és a külső ellenség diverziójához. Mint a szónok kifejtette, a pártvezetés megengedte, hogy a népgazdaság irányítását az Óta Sik .típusú személyek ra­gadják magukhoz, akik a dol­gozók érdekeivel szemben megnyitották azt az útat, amely végső soron a szocia­lista termelési viszonyok fel­számolásához vezetett volna. A párton belüli jobboldal odá­ig jutott el, hogy az ismert visocany-i gyűlésen kísérletet tettek arra, hogy a kommu­nista párt nevét felhasználva, ellenforradalmi törzset hozza­nak létre Csehszlovákia és a többi szocialista ország közti szövetség szétszakítására, va­lamint a szocialista vívmányok fokozatos felszámolására. A referátum további részé­ben a Központi Bizottság meg­erősítette az 1970. decemberi KB ülésének a szocialista or­szágok internacionalista se­gítségnyújtására vonatkozó értékelését, majd megállapí­totta: a XIV. kongresszusun­kon, amikor lezárjuk az el­múlt válságos és bonyolult időszakot, az egész párt, a dolgozó nép túlnyomó többsé­ge nevében szeretném kifejez­ni őszinte hálánkat a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak és nép­nek, önnek személyesen Brezs- nyev elvtárs, valamint a töb­bi szocialista barátainknak azért, hogy nehéz helyzetben megértették a csehszlovák kommunistáknak a szocializ­mus iránt érzett aggodalmait, sok part- és állami személyi­ségnek, sok kommunistának és dolgozó kollektívának a se­gélykérését azért, hogy ez az internacionalista segítség meg­mentette országunkat a pol­gárháborútól és az ellenforra­dalomtól, megóvta a szocializ­mus vívmányait. Gustáv Husák ezután rész­letesen ismertette, hogy 1969. áprilisa óta, az új pártvezetés milyen intézkedéseket tesz a konszolidáció érdekében, és az intézkedések milyen eredmé­nyekhez vezettek. A párt megerősödött Bejelentjük, a kongresszus­nak — mondotta — teljesítet­tük a párt megtisztításának, marxista-leninista jellege fel­újításának, a belső válság le­küzdésének feladatát. Pártunk ismét teljes mértékben képes betölteni a szocialista társa­dalom vezetésének történelmi szerepét, megszervezni a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség és a többi társa­dalmi réteg erőit a XIV. kong­resszus által kitűzendő felada­tok teljesítésére. A CSKP KB első titkára a továbbiakban ki­tért a párt gazdaságpolitikájá­nak feladataira, s megállapí­totta, hogy a konszolidációs erőfeszítések eredményekép­pen, a CSKP jelenleg megvet­heti az alapját a gazdasági növekedés hosszútávú s ti'a tégl­ájának és meghatározhatja az ötéves terv előirányzatait. Gustáv Husák beszélt a be­ruházási politikáról, a nem­zetközi szocialista munkameg­osztásról, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről, az élet­színvonal emeléséről, valamint a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítéséről. Ezután a társadalom politi­kai fejlődéséről és a CSKP ebből fakadó feladatairól be­szélt. Megállapította, hogy a csehszlovák társadalom fejlő­désének vezető ereje a mun­kásosztály. Ezt a tényt az utóbbi években a revizionisták igyekeztek kétségbevonni. A munkásosztály Csehszlovákiá­ban a legnépesebb társadalmi osztály, a lakosságnak mint­egy 60 százalékát alkotja. A párt politikájának célja a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és a többi társadalmi csoport kö­zelítése egymáshoz. Ismét le kell szögeznünk — mondotta —, hogy az osztá­lyok és a társadalmi csoportok közelítése egymáshoz, a nép egységének megszilárdítása csak a marxista—leninista ideológia alapján mehet vég­be. A társadalompolitikai kér­désekkel összefüggésben Hu­sák röviden szólt a nemzetisé­gi kérdésről. Mint mondotta, ez a politika rendkívül érzé­keny, mivel a múltból fenn­maradt számos előítélet to­vább él, s ezen a területen az ellenséges reakciós és revizio­nista erők igyekeznek meg­gyengíteni a szocialista társa­dalmat. Az internacionalista párt­nak azonban, amely az or­szágban élő nemzetek és nem­zetiségek integráló ereje, har­cot kell vívnia a nacionalista megnyilatkozások vaiameny- nyi formája ellen. Gustáv Husák referátumá­ban kitért a Nemzeti Front hivatására, majd beszélt a kulturális élet néhány idősze­rű kérdéséről is. A központi bizottság beszá­molójának további részében Gustáv Husák részletesen szólt arról, mit kell tenni, hogy következetesen érvénye­síteni lehessen a párt társa­dalmi vezető szerepét. A kommunisták kötelessége, hogy szoros kapcsolatot épít­senek ki a párton kívüli töme­gekkel, hiszen a szocializmus Eelépítése az egész ország né­peinek közös ügye. A kommunisták ke tös feladata Az emberekhez való vi­szonyban szakítani kell azzal a szektás elképzeléssel, hogy a kommunisták számára ért­2 NŰGRÁD - 1971. május 26., szerda he tó dolgok automatikusan érthetőek mindenki más szá­mára is. A kommunisták fela­data az emberek meggyőzése, személyes példaadással és ér­veléssel. Ugyanakkor mind­azokkal, akik a másik oldalon állnak, következetes politikai harcot kell vívni. Elmondhat­juk, hogy nem vált be az ellenségnek az a jóslata, hogy a párt elszigetelődik. A kon­szolidáció folyamán megsze­rezte az egyre szélesebb töme­gek támogatását, s a pártszer­vezetek mind szorosabb kap­csolatot építenek ki a párton- kívüliekkel. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus határoza­tai elnyerik mindazoknak az egyetértését, akik őszintén a szocializmus hívei, szívükön viselik az ország sorsát. A fő veszély — hangsúlyoz­za a referátum —, a jobbol­dali veszély, amely nálunk, történelmi okoknál fogva, mély gyökereket eresztett a párt egységéért vívott harc része változatlanul az elvi, politikai és eszmei küzdelem az oppor­tunizmus és revizionizmus va­lamennyi megnyilvánulása el­len. Egyidejűleg azonban a párt érdekében le kell küzde­ni minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy cso­portérdekeket honosítsanak meg, vagy, hogy bármiféle szándékból is megsértsék a párt irányvonalát és elfogadott magatartását. A belső párbélet fejlődése jelenleg lehetővé teszi, de egyúttal meg is követeli — hangzik a referátum —. hogy a demokratikus centralizmus megszilárdításával egyidejűleg mint az akcióegység feltételét hangsúlyozzuk a fogalom má­sik oldalát is, a belső demok­rácia fejlesztését. Mint Gustáv Husák rámuta­tott, a CSKF-ben végrehajtott tagkönyvcsere a párttagsággal kapcsolatos feladatoknak csak egyik részét oldotta meg. A feladatok másik része, a párttagság összetételének és növekedésének tervezett sza­bályozósa, még a CSKP előtt álL Bevezetik a tagjelöltséget Szamos körülmény, egyebek között az a tény, hogy az el­múlt években kevés gondot fordítottak a párt sorainak feltöltésére, megköveteli, hogy fokozott figyelmet szenteljünk párt kor szerinti és szociális összetételének javítására. — Javaslatot terjesztünk a kong­resszus elé a tagjelöltség is­mételt bevezetésére. Ez lehe­tővé teszi, hogy a tagjelöltek jobban megismerjék a pártot, a tag kötelességét és jogait, de ugyanez fordítva is érvényes. A XIV. pártkongresszuson javaslatot terjesztenek elő a szervezeti szabályzat bizonyos módosításaira. Gustáv Husák referátumá­nak bevezető részében a párt külpolitikai feladataival fog­lalkozott. Pártunk elsőrendű feladatá­nak tartja — mondotta —, hogy minden erejével hozzá­járuljon a kommunista és munkáspártok 1969-es moszk­vai tanácskozásán közösen el­fogadott következtetések való­ra váltásához. Csehszlovákia Kommunista Pártja hatékony részt vállal minden olyan kez­deményezésben, amely a kom­munista és forradalmi mozga­lom akcióegységének megszi­lárdítására irányul, a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján. Ezért egyetértünk a testvérpártoknak azzal a né­zetével, hogy a kommunisták széles körű nemzetközi talál­kozóinak állandó gyakorlattá kellene válniuk mozgalmunk­ban. Gustáv Husák hitet tett a nemzetközi antiimperiaiista mozgalom mellett, s megálla­pította, hogy a nemzetközi re­akció jelenleg fokozottan arra törekszik, hogy a jobboldali opportunizmus és revizioniz­mus mindenfajta megnyilvá­nulásának kihasználásával el­térítse a munkásosztályt for­radalmi küldetésétől. Legutób­bi tapasztalataink és más pártok felismerései bizonyít­ják, hogy a revizionizmus tör­vényszerűen a szocializmus és a forradalmi munkásmozgalom nyílt elárulásához, kommunis- taellenes és szovjetellenes plat­formra való áttérésre vezet. A jobboldali opportunizmus és a nemzetközi revizionizmus el­leni harcban azonban nem szabad megfeledkezni arról a veszélyről sem, amelyet a kínai vezetés jelenlegi elméle­te és gyakorLata jelent a szo­cializmus, a kommunista vi-‘ lágmozgalom és az imperialis­ta elleni harc érdekei szem­pontjából. A Kínai Kommunista Párt vezetősége elutasít minden­nemű kapcsolatot a kommu­nista és munkáspártok túl­nyomó többségével, köztük a CSKP-val is. Meggyőződé­sünk — mondotta Husák — , hogy a kínai kommunisták és a kínai nép előbb-utóbb rájön enne . a hibára. Mi hajlandók vagyunk tárgyal­ni minden kérdésről, amely előmozdítaná kapcsolataink normalizálását., ment meg­győződésünk, hogy ez nem­csak a két ország érdeke, ha­nem a szocializmus és a vi- lágbóke ügyiének is érdeke. Ennek lényege balos álforra­dalmi frázisokban burkolt szovjetellenesség, a szocialista országok egységének megbon­tására és a nemzetközi forra­dalmi mozgalom megosztott­ságának elmélyítésére irányu­ló törekvés. Nemzetközi kapcsolatok Gustáv Husák beszédében méltatta Csehszlovákiának a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országokkal való, si­keresen fejlődő kapcsolatait, megállapította, hogy a leg­utóbbi csehszlovák—jugoszláv pártközi tárgyalások megmu­tatták, megvannak a reális fel­tételek Csehszlovákia és Ju­goszlávia kölcsönös kapcsola­tainak javításához. Üdvözölte a szovjet—nyu­gatnémet, valamint a lengyel— nyugatnémet szerződések meg­kötését, és sajnálatosnak mi­nősítette, hogy a nyugatnémet parlament ezeket a szerződé­sekét mind ez ideig nem ratifi­kálta. Megállapította, az egyik nyílt probléma, amely vitat­hatatlanul kihat az európai vi­szonyokra is, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatainak megoldat­lansága. A kapcsolatok ren­dezésének fő akadálya az NSZK eddigi álláspontja a müncheni szerződéssel kapcso­latban. Igazságos követelésünk, hogy a müncheni szerződést nyilvánítsák eleve érvényte­lennek, valamennyi következ­ményével együtt, abból a vi­tathatatlan tényből követke­zik, hogy az, része volt a bé­keellenes náci összeesküvés­nek. Husák kijelentette, hogy Csehszlovákia földrajzi hely­zeténél fogva érdekelt Euró­pa békés fejlődésében és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésében. A szocialista országok többéves konstruktív kezdeményezései megteremtették a kedvező fettételeket egy ilyen tárgyú összeurópai értekezlet meg- tar'asának előkészítéséhez. Az európai országoknak, te­kintet nélkül társadalmi rendszerükre, le kell küzde­niük a külcsönös megértésük útjában álló akadályokat. A továbbiiakban hangsú­lyozta. hogy a békés egymás mellett élés lenini politiká­jának szellemében Csehszlo­vákia fejleszteni szándéko­zik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait min­déin tőkés országgal, feltéve, hogy kormányuk tiszteletben tartja a csehszlovák dolgozó nép azon akaratát, hogy szo­cialista társadalomban kíván élni és dolgozni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az amerikai agresszív tömb vezette világimpari- alizmus részéről fenyegető veszélyeket. Az amerikai imperializmus terjeszkedő és világuralmi terveivel szem­ben ki kell bontakoztatni a haladó, a demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista erők széles körű akcióit — hangsúlyozta Hu­sák, s ezzel kapcsolatban ki­fejezésre .iuitatta Csehszlo­vákia szolidaritását Vietnam harcoló népével. Kubával és a közel-keleti arab népekkel, amelyek az imperialista ter­vek ellen területeik vissza­szerzéséért küzdenek. Lezárul egy nehéz időszak Gustáv Husák referátuma befejező részében megállapí­totta: a kongresszus a párt és a társadalom életében lezár egy nehéz és bonyolult sza­kaszt, és egyben új szakaszt nyit. Éveken át tartó válsá­gok, bizonytalanság, rögtön­zés, küzdelmek, majd a mar­xista—leninista erők az utób­bi két évben történt győzel­mes előretörése után, a XIV. kongresszus bizton kidolgoz­hatja szocialista hazánk fej­lődésének igényes és reális programját. A CSKP XIV. kongresz- szusa első napjának délutáni ülésén folytatódéit Gustáv Husák beszámolója. Szünet után Milos Jakes, a CSKP KB Központi El­lenőrző és Revíziós Bizot sá- gának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezt követően megkezdő­dött a vita a központi bi­zottság és a központi ellen­őrző és riviziós bizottság be­számolója fölött. A vitában többek között felszólalt Jozef Lenért, a Szlovák Komun.ista Párt Központi Bizottságának első titkára. A kedd esti vita utolsó szónoka az ostravai Klement Gottwald Művek küldötte volt. Ezzel a kongresszus el­ső napja véget ért. A következő ülésre szer­dán reggel kerül sor, amikor Lubomlr Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke — a napirend szerint — ismerte­ti az új ötéves terv irányel­veit. (MTI) Podgornij Kairóba érkezett Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Anvar Szadat egyiptomi elnök meg­hívására kedden nem hivata­los baráti látogatásra az EAK- ba utazott. Podgornijt útjára elkíséri Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko külügyminiszter és Ivan Pav- lovszkij hadseregtábornok, honvédelmi miniszterhelyettes. Nyikolaj Podgornij kedden megérkezett Kairóba. A repü­lőtéren Anvar Szadat, az EAK elnöke és más hivatalos sze­mélyek fogadták. Podgornij nemhivatalos, baráti látogatást tesz az EAK-ban Szadat el­nök meghívására. ★ Az Al-Ahram szerint jelen­leg tanulmányozzák azt a ter­vet, hogy az új választások során 150-ről 200-ra emelik fel az ASZÚ Központi Bizottsága tagjainak számát. Mint isme­retes, Szadat elnök az ASZÚ újjászervezéséig rendeletileg a parlamentre ruházta a köz­ponti bizottság hatáskörét. Ugyancsak foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a koráb­ban bejelentett ötven helyett száztagú felügyelő bizottságot bíznak meg az ASZU-válasz- tások ellenőrzésével. Közvet­len választások útján alapvető újjászervezésnek vetik alá az ASZÚ ifjúsági szervezetét, s újólag szabályozzák az ifjúsá­gi minisztérium feladatát és hatáskörét. Az Al-Ahram úgy értesült, hogy 15 volt miniszter és ASZÚ-vezető — köztük Ali Szabri, Abul Nur, Labib Su- keir, Diaeddin Daud, Saravi Goma, Mohamed Favzi, Mo­hamed Fajek — továbbá 26 más személy lakásán tartottak házkutatást. Az Al-Akhbar közlése szerint a házkutatások nyomán további 26 személy le­tartóztatását rendelték el. (MTI) Ostoba tervek A bajorországi Mittenwald- ban kedden megnyílt a NATO nukleáris tervező csoportjá­nak kétnapos ülésszaka. Nyolc NATO-ország hadügy­miniszterein kívül részt vesz­nek az ülésszakon a NATO katonai gépezetének vezetői, köztük Goodpaster tábornok, a NATO európai haderőinek fő­parancsnoka, Steinhoff, Bun- deswehr-tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke, és Duncan tengernagy, a NATO atlanti haderőinek fő- parancsnoka. Mint a sajtóközleményekből kitűnik, a napirend fő pontja: a NATO katonai koncepciójá­nak megvitatása és további kidolgozása.. Ez a katonai kon­cepció előirányozza a nukleá­ris fegyver alkalmazását Euró­pában. Mittenwaldban megvitatják továbbá a taktikai nukleáris fegyver alkalmazására vonat­kozó „politikai direktívákat”. A nukleáris tervezőcsoporfc munkaprogramja — mutat rá Boriszov, a TASZSZ bonni tu­dósítója — azt tanúsítja, hogy a NATO-tábornokok nem­csak, hogy nem mondanak le a tömegpusztító fegyverek európai alkalmazásának esze­veszett terveiről. Ezek az el­képzelések különösen ostobán hangzanak ma, amikor az európai közvélemény általá­nos helyesléssel fogadta az Európa középső térségében állomásozó fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére vo­natkozó fontos szovjet kezde­ményezést. (MTI) A VOLÁN 2. sz. Vállalat, Balassagyarmat (Rákóczi u. 2. sz.) Üzemigazgatóság telephelyére közgazdasági egye­temi végzettséggel, vagy mérlegképes könyvelői képe­sítéssel rendelkezők részére üzemgazdasági osztályvezetői munkakörbe felvételt hirdet. — Jövedelem megegye­zés szerint. Érdeklődni lehet a vállalat balassagyar­mati üzemigazgatóságán, vagy Salgótarjánban, a vál­lalat személyzeti és oktatási osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom