Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Aranyjelvényes kiváló újítók

Milliós újítások — milliós megtakarítások

Cselekszik9 mint elvárják

' Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium felülvizsgálata a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak újításait és az igazolt eredmények, s megtakarítások szerint Luda László termelési főosztályvezetőnek, Telek Imre műszaki fejlesztési osztályvezető' nek a Kiváló Újító kitüntetés arany, Kohánka István és Praznovszky Sándor építésvezetőnek a Kiváló Újító kitüntetés bronz fokozatát adományozta.

Kitüntetést adni, vagy kapni mindig öröm, s az ilyen esemény nem is ritka hír lapunkban, De tyiost a szokásosnál nagyobb figyelmet és több teret fordítunk az ügyre. Azért tesz- szük ezt, mert az utóbbi időben elég sok vitát vált ki a kérdés, hogy lehet-e, érdemes-e újítással bajlódni, milyen legyen az újítás és ki foglalkozzék vele.

Salgótarjánban a Pécskő utcai toronyházakat sokan ismerik büszkén mutatjuk meg hazai és külföldi látogatóinknak, de azt már kevesebben tudják, hogy a toronyházak alapozási munkáinak módosítására és az építkezések nagytáblás zsaluzására Luda László társszerzőként nyújtott be újír X rendőrség egyik legfontosabb feladata olyan közrend és közbiztonság megteremtése,

amely messzemenően a lakosság érdekeit szolgálja. Ez sokoldalú áldozatos munkát követel a rendőri szervektől. Az eredményes, jó munkában nagy szerepe van a társadalom aktív támogatásának, segítségének. E nélkül a rendőrség közbiztonsági tevékenysége nem érné el azt az eredményt, amelyre jogosan lehet büszke valamennyi magyar állampolgár. A Központi Bizottság határozata egyértelműen megállapította, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság szilárd, melynek kialakításában nemcsak a rendőri szervek munkája, de a társadalom, az emberek, az állampolgárok aktív segítő tevékenysége is tükröződik.

A közrend, közbiztonság területén különösen az önkéntes rendőri szolgálat segítsége számottevő. Az önkéntes rendőrök több tízezres serege társadalmi munkában éjjel-nappal, az időjárás viszontagságaival dacolva, sokszor életét, testi épségét kockáztatta dolgozik a közrend, közbiztonság szilárdításáért. Évente több száz azoknak az önkéntes rend- , őröknek a száma, akik intéz- i kedés közben kisebb, nagyobb sérülést szenvednek, a garázda, közrendet, közbiztonságot Zavaró személyekkel szemben történő törvényes fellépés során. Mindez azonban nem csökkenti aktivitásukat, áldozatkészségüket. Sok millióra tehető azoknak az óráknak a száma, amit az önkéntes rendőrök családjuktól, szórakozásuktól elvonva évente a közrend, közbiztonság fenntartására fordítanak.

Áz önkéntes rendőri szolgálat 1966-ban történt megszervezésétől kezdve jelentős fejlődésen ment át. Közreműködésük eredményessége egyre jobban növekszik. Néhány beszédes adat arról az értékes munkáról, amely ma már szerves része a rendőri megelőzésnek, a közrend és köz- biztonság védelmének: Az elmúlt évben 1295 esetben nyújtottak közvetlen segítséget bűntettet elkövető személyek elfogásához, önálló tevékenységgel közel 500 bűntettet elkövetőt fogtak el és 284 körözött személyt kerítettek kézre. A szocialista együttélési szabályok . betartásának

tást, Ácsán, a vasbeton tartályok nagytáblás zsaluzását is újítása szerint oldották meg. Luda Lászlón kívül az újítások kidolgozásában és megvalósításában részt vettek :Horváth János fő- építésvézető, Vet'ebélyi Lajos művezető és Újhelyi Imre a vállalat központjának mérnöke.

Nem célunk, hogy az újítások műszaki újdonságát részletezzük, azt az érdeklődők megtalálják az Építőipari Vállalat dokumentációjában. Itt csupán annyit jelzünk, hogy az újítások lényege: anyag- és élőmunka- megtakarítás, ezenkívül korszerűbben és gyorsabban építkezni. Az igazolt és ellenőrzött számítások szerint Luda László újításai nyomán a megtakarítás több mint egymillió forint.

Telek Imre két éve kapta meg először a Kiváló Újító kitüntetés arany fokozatát. Azóta kidolgozta a- vegyigépgyár alapozásának módosítását, újítást nyújtott be a szerkezetépítés szervezésére, az idő- és a munkaerőráfordítás csökkentésére. A csarnoképítés vasbeton pilléreinek statikai módosítására benyújtott és elfogadott újítása nyomán egy építkezésen 700 mázsa betonacélt, sok munkát és sok

elősegítésére irányuló tevékenységüket tükrözi az a körülmény, hogy az elmúlt esztendőben 2954 propagandaelőadást tartottak és 39 784 esetben tettek szolgálatuk során figyelmeztetést, a kisebb szabálytalanságokat elkövető állampolgárokkal szemben.

Az önkéntes rendőrök jó, munkáját tükrözi az is, hogy közülük minden negyedik az elmúlt évben kitüntetésben, dicséretben, vagy jutalomban részesült. Közmegbecsülés kiséri az Önkéntes rendőrök társadalmi munkáját. Ez a tisztelet és megbecsülés ad alapot arra is, hogy az önkéntes rendőri figyelmeztetésnek, intő szónak, vagy tanácsnak súlya és foganatja van. Az önkéntes rendőr a közösség érdekeit képviseli eljárása során. Rendszeresen beszámol tevékenységéről és magatartásáról annak a kollektívának, amely őt delegálta. Ez a társadalmi ellenőrzés nap mint nap érvényesül az önkéntes rendőrök tevékenysége felett, és egyben biztosiidőt takarítottak meg. Telek Imre újításával a szerkezetet és annak szerelését egyszerűbbé és olcsóbbá tették. Sürgős és nagy építkezés a nagybátonyi FÜTÖ- BER. Ennek tervezését meg- rendedték, Telek Imre legújabb, a könnyűszerkezetes megoldásra vonatkozó újítását bejegyezték.

Ismeretes, hogy jóval több az építési feladat, mint amennyit vállalataink el tudnak végezni. Több lakásra, több üzemi épületre, iskolára és középületre lenne szükség, mint amennyihez anyag és munkaerő van. Ebből következik: nem mindegy, hogy milyen technológiával, mennyiért, határidőre vagy késedelemmel építkezünk. Az újítók azt keresik, hogy miként lehetne korszerűbben, jobban és olcsóbban. Szeretik szakmájukat, sokat tanulnak, gondolkodnak, újabb és jobb megoldásokat keresnek. Sokat dolgoznak, többet és főleg eredményesebben alkotnak mint kötelességük lenne. Az újítások milliós megtakarításokat jelentenek a vállalatnak, a népgazdaságnak, tehát mindnyájunknak. Ezért jogos az újítók erkölcsi és anyagi megbecsülése.

—fazekas—

tékot nyújt arra Is, hogy a szocialista törvényesség maradéktalanul érvényesüljön.

Az önkéntes rendőri szolgálat kifejlődését és eredményeit a helyi pártszervezetek is rendszeresen figyelemmel kísérik. Ez is egyik biztosítéka annak, hogy tevékenységük törvényes és a dolgozó nép érdekeit szolgálja.

Ott, ahol a hatalommal való legkisebb visszaélés jelentkezik valamelyik önkéntes rendőr eljárásában, maga a kollektíva az, amely ellenében a leghatározottabban fellép.

önkéntes rendőreinket szolgálati fellépésük során — amikor karszalagot, jelvényt viselnek, vagy igazolvánnyal tanúsítják önkéntes rendőri minőségüket — büntetőjogi, védelem illeti meg. A legfőbb védelem azonban számukra dolgozó népünk megbecsülése, és szeretete.

Emlékszem magam la, amikor Varga Raffaelt Kétbo- donyba irányították, mint hivatásos pártmunkást. A megyének ebben a távol eső szögletében három községből, Szente, Kisecset, Kétbodony, alakítottak ki egy körzetet. Kicsi települések, nagy határral, ami gazdaságilag megemeli a körzet jelentőségét. Ahol viszont a gazdaság jelentős, a politikának elsőrendű szerepe van. Ezt a munkát bízták Varga Rafíaelra. Ment Kétbodony utcáján, hogy ismerkedjék a környezettel, amikor egy asszonyhang állította meg:

— Maga lenne az új pártember?

A hang irányába nézett. Az

asszony is kilépett a kapu mögül, megmutatni magát. Barátságos, őszinte volt az arca. Értett Varga biccentéséből.

— Tehát maga az. Akkor

én az asszonyok nevében megkérem magát, csináltassa

meg a közkutat. Nagy szükségünk van rá, de igy hasznavehetetlen.

Varga Raffael ott állt szótlanul, mert hirtelenében nem tudta, mit mondjon. Nem az ő dolga az, hanem a tanácselnöké. Ismerte az elnököt, munkáját nem szokta elhanyagolni. Miért nem neki szólt ez az asszony? Aztán eszébe jutott, mivel indították útra a járási pártbizottságról. A dolgozó ember érdekei legyenek a legfontosabbak. Ez a kút, ha nem is országos, mégcsak nem is járási jelentőségű ügy, de mindenképpen az itt élő emberek gondja. Ha rossz, meg kell csináltatni. Az asszony gondolatát kutatva nézte őt. Varga nem tudott kitérni:

— Ha szükség van rá és rossz, akkor meg kell csináltatni.

• — Ezt kérem én is?

így találkozott Varga Raffael, a fiatal, hivatásos pártmunkás az emberek ügyesbajos dolgaival. Kétbodony- ban. Hogy adósak ne maradjunk, a kút kijavítását a tanács már intézte. Varga kérésére meggyorsították kijavíttatását. Annyi bizonyos, gyorsan híre ment, ha az új pártembert szépen kérik, gyorsan intézkedik. Vargát később megválasztották a csúcsvezetőség titkárának. Sokan felkeresték a körzetből és gratuláltak neki.

Azért érdekes Varga Raí- faelnak a Kétbodonyban eltöltött élete, mert jómaga még fiatal ember. Makulátlan, szőke a haja és hirtelenkék szemének tiszta a tekintete. Egyszeri beszélgetésre nem is gondolná az ember, milyen megfontolt a munkájában. Azt mondja, vezetőiben any- nyira megbízik, hogy ha körzetében csak annak szerez érvényt, amit azok rábíznak, este nyugodt lelkiismerettel hajtja le a fejét. De ezen jóval túllépett már munkájában. Talán azzal az asszonynyal való beszélgetéskor érett

meg igazán benne, hogy ha valamiről dönteni kell, az emberek véleménye nélkülözhetetlen. Neki a párttagok a tamászat. Azok is tudják, hogy Varga Raffael milyen tiszteletben tartja őket — amit minden más vezetőtől ugyancsak megkövetel. Meg is kell hogy követelje, mert a gazdasági vezetők némelyike szapulja a párttagokat. Ha valami helytelen történik, máris Vargának szegezik:

— Na tessék, megint a

párttagok.

Az igazság: az egyik párttag alapot adott erre. Törnek Sándor, a traktoros, aki Varga szerint is nagyon becsületes, jó munkásember. Figyelmetlenségéből eredt a dolog. Markológépével trágyát rakodott, amit három traktor hordott a szántóra. Munka közben elromlott a gép. Törnek bevitte a műhelybe és

amíg javították, elszaladt a

kerti burgonyáját leporozni a

bogár ellen. De a szerelők gyorsan rendbe tették a gépet. Jakab Ferenc, a tsz-el- nök meglátta a három álló traktort.

Tomeket senki sem találta, kitört a botrány. Jakab keményen szólt Vargának:

— Nézd meg, mit csinálnak a párttagjaid.

Varga maga ment megkeresni Tomeket, aki nem is vitatkozott, belátta hibáját. A rá kiszabott büntetést vállalta: kifizette a három traktor állásidejét. Utána Varga vitatkozott az elnökkel. Még az asztalra is rácsapott.

— Vered a botrányt, ha egy párttag hibát követ el! Kiket állítasz a legkényesebb munkára? A párttagokat! Hajzsert, Tomeket, Bodonyit!

Varga tudta, hogy az elnöknek igaza van. 0 is párttag,

a csúcsvezetőség tagja. Szemébe is megmondta, hogy igaza van, de azt is, ha egy emb^r hibázik, abból nem engedi meg az általánosítást. Azok is rákapnak erre, akiknek nincs joguk hozzá. Ezért a párttagok is, de a párton- kívüiiek is tisztelik a fiatal pártmunkást. Biztatást kapott a járástól is, hogy az igazságból ne engedjen.

Tetszik Jakab Ferencnek, a fiatal csúcstitkár határozottsága. A múltkoriban éppen a közgyűlés előtt együtt vívtak nagy vitát arról, hogyan alakuljon a tsz-tagok nyereségrészesedése, mennyi legyen a vezetők prémiuma. Kényes kérdés, mert a módosított gazdasági szabályzók miatt, az elmúlt évi 12 százalék helyett az idén 6 százalékot fizethetnek. A tsz-ve- zetők prémiumára 50 százalékot jelöltek meg. Varga Raffael megvétózta. A prémium induljon 30 százalékról, ami csak akkor fizethető, ha a 6 százalékos nyereséget biztosítják a tagoknak. Ha a nyereség emelkedik, akkor emelkedhet a prémium is. Ez érzékenyen érintett néhány embert. Ellenállás kerekedett. Annyi bizonyos, Varga javaslata a tsz-tagok érdekeit szolgálta. Varga párttaggyűlés elé vitte javaslatát, aztán a közgyűlésen vitatták meg. Tetszett az embereknek. Varga határozottsága. Jakab is mondta neki, pedig jó néhány esztendő van közöttük:

— Jól van Raffikám,' én is nyugadtabb vagyok, hogy közelemben tudlak,..

Ilyenkor, mint két jóbarát, megbékélnek és terveznek, mert sok-sok tennivaló van még ebben a körzetben is.

Bobál Gynla )

A héten történt

Ismerkedünk

Ismerkedünk. Mindig és mindenhol, Utcákon; tereken; járműveken, szórakozóhelyeken. Ahol csak lehetőség nyílik embertársaink tüzetesebb, közelebbi megismerésére.

Ismerkedünk. Néha csak véletlenül, máskor előre megfontolt szándékkal. Férfiak a férfiakkal, nők a nőkkel, de legtöbbször a két nembeliek egymással. Ez utóbbiaknál — ha kölcsönös a vonzalom — gyorsan megy az egymáshoz való közeledés. Udvarias kérdések: hány óra, nincs-e véletlenül gyufája, hol találom meg a gyógyszertárat: s aztán a többi már simán megy. Ha az egyik fél tartózkodó, már nehezebb a játék. Egy-két lesújtó pillantás, gunyoros grimasz megnehezíti a helyzetet. Ez esetben az ismerkedni vágyók két csoportra oszthatók. A tapintatosabbak beismerik a kudarcot, és tovább állnak. A kitartóbbak a kezdeti nehézségek ellenére sem adják fel a harcot.

Szóval, ismerkedünk, mert társaslények vagyunk, mert szeretjük a közösséget, az embereket, egymást. Ez a természetesebb.

De vannak, akik jobban szeretik a magányt, a zárkózottságot, ragaszkodnak bizonyos formaságokhoz, s ezért gyakran kerülnek kényes helyzetbe, alaptalan vádak kereszttüzébe.

Az a fiatal lány —; aki hétfőn reggel gyanútlanul szállt fel a Budapest felé menő gyorsvonatra — sem sejtette, hogy milyen kalandban lesz része az úton.

Kevés volt az utas, sok az üres fülke. Ä lány kényelmesen elhelyezkedett az ablak mellett és rögtön füzeteibe, jegyzeteibe merült. Szemmel láthatóan ideges volt. Nem sokkal a vonat indulása után, fiatal férfi nyitott be a fülkébe, érdeklődve, van-e ott szabad hely. A lány bólintott, mormogott is valamit, aztán folytatta az olvasást. A férfi cigarettára gyújtott, és kitartóan nézte útitársnőjét, s amikor az cigarettát vett elő, készségesen kattantotta az öngyújtót. A lány azonban saját gyufáját választotta és ügyet sem vetett a férfira. A vonat futott és az útitárs tolakodó megjegyzésekkel töltötte az időt.

Kistoronyén két fiatal lány szállt fel a fülkébe, és hamarosan beszélgetésbe elegyedtek a már bent ülő harmadikkal. Azok ketten érettségi előtt álló diákok, emez meg felvételi vizsgára igyekszik: téma akadt tehát bőven. Szó esett a vizsgadrukkról, az érettségi tételekről, a felvételi nehézségeiről. Kedélyesen folyt a társalgás, amikor megszólalt a fiatalember az ajtó mellől.

— Azt nem tudom, hogy az értelmi képességei egyébként milyenek, de azt igen: ha a felvételi vizsgán a modort is osztályozzák, maga elégtelent kap.

A lány meghökkenten, kérdően nézett.

— Igen, igen. Bejövök ide, udvariasan kérdezősködök. maga meg félvállról morog valamit. Különben ne gondolja, hogy maga miatt ültem ide, eszemben sem volt — füstölgött az ifjú.

A megvádolt lány arca megrezdült, aztán megpróbálta higgadtan, józanul rávezetni a dühösködőt, hogy a modorta- lanságról mondottak éppen rá érvényesek, mert az ember önmaga dönti el, hogy kivel kíván beszélgetésbe elegyedni, társalgást folytatni, mert ismerkedni egyáltalán nem kötelező.

Az egész tulajdonképpen nem nagy eset. Csupán annyt történt, hogy egy ártatlan embert, állítólagos modortalanság- gal vádoltak meg, marasztaltak el.

Mégis érdemes odafigyelni és levonni a tanulságokat.

Ismerkedjünk, ha módunkban áll, de csak akkor, ha az ismerkedési szándék kétoldalú. Mindig tartsuk be a jó ízlés határait az illendőség szabályait. Mert különben mi magunk vizsgázunk „modorból” - elégtelenre.

—vkm—

NÓGRAD — 1971. május 23., vasárnap 5

Közrend, közbiztonság — közös erővel

T