Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. EVF., 119. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. MÁJUS 22., SZOMBAT Si Tevékenyen munkálkodni Pártunk politikája alapján a megye lakosságának érdekében Megalakult a Nógrád megyei Tanács ünnepélyes külsőségek kö­zött ült össze tegnap délelőtt tíz órakor az újonnan megvá­lasztott Nógrád megyei Ta­nács. Az alakuló tanácsülésen jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Jedlics- ka Gyula, a Központi Bizott­ság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, részt vet­tek a megye országgyűlési képviselői, valamint a párt-, tömegszervezetek és a nagy­üzemek vezetői. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának képviseletében megjelent dr. Kiss Pál főosztályvezető is. Az ünnepélyes tanácsülés korelnökének megtisztelő sze­repét Sztruhár János töltötte be. Kedves színfoltot jelentett az úttörők köszöntése, akik egyenruhában, kürtszó és dobpergés mellett vonultak be a tanácsterembe. Az elhang­zott szavalatokat, énekeket a tanácsülés minden tagja nagy tapssal köszöntötte. Ezt követően a tanácsülés­nek dr. Lakatos József, a me­gyei választási elnökség el­nöke számolt be az április 25-i választásokról, amelyek a megye hagyományainak meg- íelelően, teljes rendben, a törvényeknek megfelelően, ün­nepélyes keretek között tör­téntek. A választási elnök­ség beszámolóját a tanácsülés elfogadta, majd az új ta­nácstörvény értelmében a megválasztott tanácstagok kö­zül ügyrendi bizottság alakult, amelynek elnöke Surányi Sándorné lett. Az ügyrendi bizottság megvizsgálta a ta­nácstagok megválasztásának törvényességét, majd erről je­lentést tett a tanácsnak, amely az előterjesztést elfogadta. A tanácsülés rövid szünet után folytatta munkáját, majd Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára ter­jesztette elő a Hazafias Nép­front megyei bizottságának ja­vaslatát a végrehajtó bizottság tagjai, a tanács tisztségvise­lői személyére, valamint a tanács bizottságainak össze­tételére. A Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tagjainak száma, tizenhárom. A tanácstörvény értelmében a végrehajtó bizottság tanácsel­nökből, tanácselnök-helyette­sekből, a végrehajtó bizottság tagjaiból, valamint a végre­hajtó bizottság titkárából áll. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a megyei pártbizottság javaslata alap­ján, a megyei tanács elnökévé ismét Géczi János elvtársat választották. Általános elnök- helyettes Illés Miklós, a me­gyei tanács elnökhelyettesei Herencsényi József, és dr. Bo­ros Sándor. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságában foglal helyet Matúz József, a megyei párt- bizottság titkára, Bállá István, az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz elnöke, Kispál József, a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója, Lu­kács Györgyéé, a kohászati üzemek osztályvezetője, dr. Szittner András, a megyei ta­nács tervosztályának vezető • je, Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt titkára, dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, és Váss Mik­lós, a megyei Fémipari Válla­lat igazgatója. A Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának ér­tesítése alapján, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, határozatával Körmendy Józsefet nevezte ki a Nógrád megyei Tanacs Vég­rehajtó Bizottságának titkárá­vá. Szavazás után, a végrehaj­tó bizottság tagjai és a tanács tisztségviselői letették a hi­vatali esküt. A tanácsülés vezetését Gé­czi János, a Nógrád megyei Tanács elnöke vette át, aki ismertette az újonnan válasz­tott tanács program beszédét. — Megyénk választópolgá­rai, élve a szocialista demok­rácia lehetőségeivel 1971. áp­rilis 25-én megválasztották az országgyűlési képviselőket, és a helyi tanácsok tagjait. A helyi tanácsok ünnepélyes ke­retek között tartották alaku­ló üléseiket és választották meg a megyei tanácstagokat — mondotta bevezetőül Géczi János. — Világosan látjuk, hogy ez a bizalom a megvá­lasztott tanácstagok mellett, elsősorban a pártunk X. kongresszusán elfogadott, meg­erősített politikának szól, me­lyet megyénk dolgozói magu­kénak vallanak. E politikát szolgálni, valamennyiünk kö­zös ügye, megtisztelő kötelessé­ge. Engedjék meg, hogy a vég­rehajtó bizottság tagjai, a ta­nács tisztségviselői, és a ma­gam nevében köszönetét mondjak a párt és a Hazafi­as Népfront megyei bizottsá­gának, hogy erre a közéleti funkcióra javasoltak, a me­gyei tanácsnak, hogy megvá­lasztottak. Valamennyiünk ne­vében, a helyi tanácsoknak, hogy a nép bizalmából közve­tett úton megyei tanácstagként delegáltak bennünket. ígérjük, hogy készek vagyunk legjobb tudásunkkal végrehajtani a párt, a kormány politikáját, szolgálni megyénk dolgozóinak érdekeit. Jóleső érzés, hogy ismét soraink között látjuk a régi, nagy tapasztalatokkal a szocialista demokráciát, az állami életet, és ezen belül a tanácsrendszert is. Ebben a munkában jelenleg egyik ki­emelt feladat a tanácsok tevé­kenységének, irányításának, szervezetének és működésének továbbfejlesztése. Növekszik a tanácsok önállósága, tevékeny­ségük szakszerűsége, hatéko­nyabbá válik a központi irá­nyítás. A most megalakult tanácsok az új tanácstörvény szerint kezdhetik meg működésüket. A törvény kimondja, hogy a tanácsok a nép hatalmát meg­valósító, szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő népképvise­leti, önkormányzati és állam- igazgatási szervei. t Majd így folytatta: — Megyei tanácsunknak fó feladata, hogy gondoskodjék a központi irányítás érvényesü­léséről, a helyi tanácsok érde­keinek egyeztetéséről, össze­hangolásáról és képviseleté­ről, meghatározva tevékenysé­gük fő irányvonalát. Mun­kánkban döntő jelentőséget kell biztosítani az átfogó, a terület egészét érintő, össze­hangolt tevékenységnek, vala­mint a központi állami politi­ka érvényesítésének. Elérjük, hogy tovább szélesedjék a he­lyi tanácsok gazdasági önál­lósága, növekedjék saját és átengedett bevételeik köre, törvényes keretek között, önállóan döntsenek. Elősegít' jük, hogy a helyi tanácsok az önkormányzati jogok tényle­ges gyakorlóivá váljanak. Beszédében méltatta az ál­lamigazgatási munka fontossá­gát, a szocialista vonások erő­sítését: — Növelni akarjuk a szakigazgatási szervek önálló­ságát, felelősségét, az állam- igazgatási munka színvonalát. Fontos feladatként kezeljük a lakosság ügyeinek egyszerűbb, gyorsabb, szakszerűbb intézé­A tanácstagok sorában Újhelyi István romhányi és Varga Istvánná rétsági tanácstag Céhmester Erzsébet felvétele rendelkező tanácstagokat, és mellettük az újakat, közöttük nagyobb számban nőket és fiatalokat. A továbbiakban Géczi el\A társ arról beszélt, hogy a szocializmus magasabb szín­vonalon való építése megkí- dr. vánja, hogy tovább fejlesszük sét. Fokozzuk a köztisztvise­lők személyes felelősségét, ki­emelt figyelemmel kísérjük az államigazgatási munka politi­kai hatását. Olyan vezetési stí­lust akarunk kialakítani, hogy a tanácsok vezetői fel­ismerjék a növekvő önállóság­ból adódó lehetőségeket, és azokat jobban kihasználják. Fő feladatunk a párt X. kong­resszusa határozatainak, a megyei pártértekezlet gazdag programjának, a tanácsi mun­katerületen történő következe­tes végrehajtása. Ennek ér­dekében. tovább bővítjük kap­csolatainkat a Hazafias Nép­fronttal, a társadalmi-gazda­sági és más állami szervek­kel. A továbbiakban Géczi Já­nos, a tanács által már febru­árban jóváhagyott, negyedik ötéves terv feladatairól be­szélt. A megye területfejlesz­tési, tanácsi fejlesztési és kö­zép távú pénzügyi terve reá­lis, megalapozott számításokon nyugszik, tükrözi a lakosság alapvető igényeit. A tanács mindenképpen eleget akar tenni annak a követelmény­nek, amely szerint a terület gazdája, és felelősséggel tarto­zik a lakosság ellátását köz­vetlenül érintő kérdések meg­valósításáért. Majd igy foly­tatta: — A megyei tanács arra tö­rekszik, hogy az azonos tele­pülések ellátottságbeli különb­sége csökkenjen. Ugyanakkor kiemelt fontosságot tulajdonít a munkáslakta területek és körzeti központok gyorsabb ütemű fejlesztésének. Számí­tásaink szerint a megye lakos­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta a lengyel külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára péntek délben fogadta Stefan Jedrychows- kit, a Lengyel Népköztár­saság külügyminiszterét, aki Péter János meghívá­sára, hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik ha - zánkban. A szívélyes, elvtársi be­szélgetésnél jelen volt Pé­ter János külügyminiszter, Gyenes András, az MSZMP KB Külügyi Osztályának ve­zetője, Némety Béla, ha­zánk varsói nagykövete és Tadeusz Hanuszek, Len­gyelország budapesti nagy­követe. (MTI) Mars—2 a világűrben Sokat ígérő kos mik us kísérlet A külföldi sajtó nagy fi­gyelmet szentel a Mars—2 szovjet automatikus bolygókö­zi állomás útjának. A szovjet kozmikus tudomány és techni­ka fontos eredményének te­kintik ezt az eseményt. A Neues Deutschland, és a Német Demokratikus Köztár­saság más lapjai megállapít­ják, hogy a Mars—2-vel foly­tatott kísérlet, a kozmikus térség és a naprendszerhez tartozó bolygók következetes kutatási programjának kereté­ben megy végbe. A Mars—2 felbocsátása — a kezdete egy műszakilag igen nehéz, de sokat ígérő, új koz­mikus kísérletnek — írja a Trybuna Ludu című lengyel lap. A francia tudósok nagy ér­deklődéssel fordulnak az új szovjet kísérlet felé, állapítja meg az AFP hírügynökség. „A Mars még őrzi titkait az em­ber elől, és figyelembe véve e bolygó légkörének specifikus viszonyait, fontos jelentőségű lenne e titkok feltárása” — írja az AFP tudományos hír- magyarázója. A Belga Rádió hírmagyará­zója nagy fontosságot tulajdo­nít a Mars—2 súlyának, ami — mint mondja — azt tanúsítja hogy a bolygóközi állomáson nagy számban helyérték e! különböző tudományos be­rendezéseket. (MTI) Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Péntek délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1911. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A BNV, Budapest főváros és az UPI, a Nemzetközi Vásárok Szövetsége címerével és a nemzeti zászlóval feldíszített főtérre érkező vendégeket Troppa Gusztáv, a vásárt rendező HUNGEXPO vezérigazga­tója üdvözölte. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, Németh Károly, a budapesti pártbi­zottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt a kormány több tagja, valamint a politikai. a gazdasági és a társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmából Budapestre érkezett külföldi vendégek. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pa­vilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyi­totta meg. Dr» Bíró József beszéde Bevezetőben üdvözölte a megnyitó ünnepség résztvevő­it, majd így folytatta: — Örömmel állapítom meg, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár jelentősége és szerepe hazánk külgazdasági kapcsola­tainak fejlesztésében évről év­re növekszik. Ezt bizonyítja a kiállítóként résztvevő 35 or­szág árukínálatának magas színvonala. Vásárunk nemzet­közi jelentőségének és vonzó­erejének erősödését látjuk ab­ban, hogy a hivatalos jelleg­gel kiállító országok sorában ezúttal is újabbakkal talál­kozhatunk. Ebben az évben először állít ki hivatalosan a Budapesti Nemzetközi Vásáron Chile, Dánia, és Írország. Ugyancsak először jelenik meg Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár megnyitása alkal­mából a magyar népgazdaság fejlődését hosszabb időszak tükrében tekinthetjük át, an­nál is inkább, mert az év ele­jén összesítettük az 1966— 1970-es harmadik ötéves terv­időszak gazdasági fejlődésének eredményeit, s egyidejűleg megkezdtük az 1971—75-ös éveket átfogó negyedik ötéves terv megvalósítását. A harmadik ötéves terv idő­szakában — jórészt a gazda­sági reform bevezetésének és működésének eredményeként — a magyar népgazdaság fej­lődése minden területen gyor­sult. Ehhez külkereskedelmi forgalmunk bővülése is hoz­zájárult. Az elmúlt esztendő­magyar gazdaság sokoldalú fejlesztését irányozza elő, s ennek egyik feltételeként cé­lul tűzi ki a külkereskedelmi forgalom, de elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcso­latok további szélesítését, erő­sítését. A terv a külkereske­delmi áruforgalom 40—50 szá­zalékos növekedését irányozza elő az 1971—75-ös esztendők­re. Az új tervidőszakban a kül­kereskedelem feladata, hogy a behozatal révén biztosítsa a termelés erőteljes fejlesztésé­hez szükséges nyersanyagokat és féltermékeket, a korszerű technikai eszközöket, továbbá a fogyasztási cikkeket, s az importtal a hazai termelés műszaki haladását ösztönöz­ze. Ugyanakkor kivitelünket az exportstruktúra javítása és növekvő gazdaságossága mel­lett kívánjuk fokozni. Külgazdasági kapcsolataink, nemzetközi árucsere-forgal­munk fejlesztésében meghatá­rozó szerepe és jelentősége van a szocialista országokkal — mindenekelőtt a KGST-be tömörülő államokkal — való együttműködésnek, a szocia­lista nemzetközi gazdasági in­tegráció fokozatos kibontako­zásának. Gazdaságpolitikai céljaink szervesen kapcsolód­nak leül- és belpolitikánkhoz. Ismeretes, hogy árucsere-for­galmunk a fejlett nem szocia­lista országokkal — különös­képpen az utóbbi esztendők­ben, — dinamikusan fejlődött. Kereskedelempolitikánknak „. ... ,. továbbra is alapelve, hogy fej­a vásáron Ciprus, Mauritius, ben az ország összes exportja lesztjük gazdasagi kapCsolata­~ - -------- 53 ?z?za‘ekkal nafyobb inkát mindazokkal az orszá­m mt 1965-ben, behozata a pe- gükkal) amelyek készek erre d‘g 65 százalékkal múlta te- a kölcsönös előnyök alapján, lul az 1965. évit. Negyedik ötéves tervünk a (Folytatás a 3. oldalon.) < Szenegál és Libanon, mégpe­dig az UNIDO, az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szer­vezete Infromációs Irodájának keretében. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom